Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-01 / 210. szám
Tudósítóink jefeniik V Tudósítóink jelentik §§| Tudósítóink jelentik :i Tudósítóink jelentik Pécs: Ma kezdődik r • a nyári vásár Az új árcédulák jobban tetszenek Ha mást nem is, de egy marhapörkölt konzervet mindenképpen veszek a nyári vásár idején. Hogy a fenébe ne; 41 forint volt a korábbi ára, •mától pedig 5 forintért árusítják a pécsi Konzum Áruház élelmiszerosztólyán. No nem akarok reklámcikket írni, tény: a most látható árcédulák sokkal jobban tetszenek, mint a régiek, Pécs három legnagyobb áruházában, a ma kezdődő árleszállítás előkészületei között zavartuk meg a fáradt alkalmazottakat a szombati zárás után és tegnap délelőtt. Persze még ma hajnalra is maradt munka, a nyitás előtti pillanatokban is el kellett helyezni néhány új árcédulát. A Konzum Áruházban mintegy ötmillió forint értékű árut lehet 30—40 százalékkal olcsóbban kapni, napok óta készülnek a mai rohamra, várhatóan ma csúcsforgalom lesz. A nyári szabadságolásokat is úgy ütemezték, hogy a kiszolgálás zavartalan legyen. A nagykereskedelmi vállalatoktól a nyári vásárra nagyobb mennyiségű árut szereztek be, számítva arra, hogy a korábbi áránál jóval olcsóbban, sokkal több cipőt, nyári szövetet, konfekció-árut vásárolnak. Szombaton délután még 70-en dolgoztak az iparcikk, sportfelszerelés, cipő, szövet és ruházati osztályon az átárazással, leltározással, de tucatnyi dolgozó még vasárnap délután is az áruházban tevékenykedett. A Konzum első nyári vásárjára alaposan felkészültek. A Mecsek Áruházban a szombati zárás után újabb műszak kezdődött, csaknem 40 dolgozó folytatta a hétvégi forgalomtól amúgyis fárasztó műszakot. Több mint félmillió forint értékű árut lehet mától olcsóbban kapni a Mecsekben, csak a női és gyermekcipők leértékelt korábbi ára 180 ezer forint. Bőrdíszművek, táskák, úszónadrágok, ingek, nyári ruhák, fonalak, trikók kaphatók a vásár ideje alatt olcsóbban. A divat-osztályon, a ruházati, rövidáru és sportosztályon jó néhány áru új ára okoz kellemes meglepetést. A Centrum Áruházban az elmúlt évi nyári vásár első napján több mint egymillió forint értékű áru talált gazdára. Ma ennél is nagyobb forgalomra számítanak. Szombaton a zárás után négy osztályon csaknem száz eladó és 30 főnyi adminisztratív dolgozó kezdett az átárazáshoz, mintegy ötmillió forint értékű árut lehet mától olcsóbban vásárolni. Nem leértékelt cikkek ezek, a nyári vásár után ismét a korábbi árakon lesznek árusítva. Az egyik jersey szövet például a „szombati áron” is nagyon kelendő volt, elképzelhető, hogy 30—40 százalékkal olcsóbban ugyancsak kapkodni fogják. L. J. Félóránként egy Igen a boldogság házában A tavasz a szerelem, az ősz a házasságkötések időszaka — mondták régen. Ma már a házasulandók nem várják meg, míg a mustból újbor lesz. Nyáron mondják ki legtöbben a boldogító igent. Júniustól augusztusig csúcsforgalom van a házasságkötő termekben. Hétvégeken, pénteken, szombaton alig lehet közlekedni Pécsett a Hunyadi úton, mert a második kerületi házasságkötő terem, a „Boldogság háza” előtt egymást érik a virággal díszített autók, autóbuszok. Nemcsak Baranyából, de Tolna és Somogy megyéből is igen sokan jönnek Pécsre, hogy az ország egyik legreprezentatívabb házasságkötő termében, a Boldogság házában tartsák esküvőjüket. Az elmúlt hét végén, szombaton délelőtt tíztől este nyolc óráig húszszor hangzott el: „... házastársaknak nyilvánítom önöket".S hasonló csúcs várható az elkövetkezendő hétvégeken is. Az ok és egyben a magyarázat, mint mondják az ifjú párok, a szerelem mellett a sok nyári IBUSZ út, szak- szervezeti beutaló, utazási lehetőség. Split, Dubrovnik, Prága és Athén várja az újdonsült házasokat. □Hétfői Nászútban a külföld a „sikk". És ruhában, zenében, szertartásban és uram bocsá' vőlegényben? A repülő muszlin, a csipke- finomságú madéra nemcsak fehérben, de a zöld, a lila és a kék pasztellámyalataiban egyaránt nagyon divatos, akárcsak a kalocsai hímzésű, magyaros menyasszonyi ruha. A fátyol egyre ritkább. Manapság a fejdísz a kalap és élővirág. S a kézben a szegfű vagy rózsa helyett kis gerberacsokor, mezei virág, vagy orchidea. A vőlegények eleganciája sem marad el a menyasszonyokétól. Bársonyöltöny minden színben. Apropó vőlegény! Pár évvel ezelőtt még az olasz, ma a jugoszláv fiúk kapósak a magyar lányok között. A „hivatalos aktus” után pezsgővel koccintanak az ifjú pár egészségére. Nyugodtan mondhatjuk ifjúnak őket, hiszen 20-22 éves fiúk, lányok állnak az anyakönywezető előtt. Korkülönbség szinte nincs is köztük, vagy esetleg egy-két év. Bár a „Boldogság háza” zeneválasztéka felér egy lemezboltéval, az idei nyári esküvők továbbra is a nászinduló, a Love-Story, a Vadnyugat című filmzene, valamint az Ave Maria modern változata dallamaira köttetnek. V. A. Lvov-Kertváros: Vasárnap, is dolgoztak az építők Fordul az autódaru, félmesz- telen pilótája homlokát törli. Ketten várják a drótkötélen himbálódzó kampókat, beakasztják őket a „peva” sablon kallantyújába, intenek: Mehet! Nyikordul a lánc, előrebukik a daru vége, majd lassan emelkedik a 15 mázsás rekesz . . . Egyszerű halandó számára őrült meleg van. Nem is a nap sugaraival van a baj, hanem evvel a fülledtséggel: a munkások kék vászonnadrágja az izzadtságtól a combra csavarodik, csupasz hátukon a porszemek sorakoznak. Kertváros leendő házát zsaluzzák az Építőipari Szövetkezet dolgozói. Vasárnap délelőtt, 10 óra. — Nálunk a vasárnap, hétköznap egyre megy — jegyzi meg Hargitai László művezető. — Az emberek hat napot dolgoznak, hármat pihennek, így aztán havonként egy vasárnapjuk van. S mit szól ehhez a feleség, a család? — Megszokták — mondja Tolnai Ferenc. — Nyugodtab- ban telik az ő vasárnapjuk is... Boldogasszonyfáról jár be, s mint mondja, szereti ezt a munkabeosztást. A három nap egyvégben jól jön, hisz van elég munka a háztájiban is. Néhányon tízóraiznak: reggel 7-től délután 5-ig tart a munka. Vasárnap csak a hazaiból lehet, főként hideget enni. Ma kezdték meg a daru átszerelését is: a pálya már kész, mellette a daru darabokban. Addig míg fel nem áll, csak az autós emelővel lehet az elemeket mozgatni, s az csak az első szintet tudja beborítani pevazsalukkal. Varga József szintén boldogasszonyfai. — A pénz vasárnap sem több, így aztán egyszerű munkanap ez is. Teljesítményben vagyunk, s ezért az a jó, ha kevés az állás. Nekünk is, a szövetkezetnek is. A buszvégállomásnál a zsaluzás befejeződött, már a szakipari munkák vannak hátra. A szépküllemű zsaluzott lakások — már ahogyan az építők mondják — tanácsi értékesíté- sűek. Világosak, nagy alapte- rületűek, kétszobásak. A munkásbusz árnyékban áll, nem messze tőle szánalmasan csordogál az „építők kútja” — egy utcai csap. Ketten mossák az arcukat, az egyikük megjegyzi: „Micsoda tömeg lehet Harkányban!" Aztán indulnak vissza a betonozáshoz. K. F. Bátaszék: Termel a fonalkikészítőgyár A Budapesti Fonalkikészítő Gyár tavaly nyáron telepített Bátaszékre egy gyáregységet. Miért éppen Bátaszéket választották? Egy tsz-beruházás adta az alkalmat. A bátaszéki termelőszövetkezet ugyanis felépített egy modern csarnokot, melyben konzervgyárat létesítettek volna, azonban a beruházás meghaladta a tsz erejét. A termelés már megindult. Minden változik, átalakul, míg végre a megfelelő helyre kerül. Például a mostani alapanyagraktár kezdetben a la- nulóműhely volt. A Budapesten kiképzett hat munkásnő itt tanította be társait az öreg gépeken. De a raktár sem marad mostani helyén. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet építőbrigádjai augusztus húszadikán adják át az új épületet, melyben végső helyére kerül az anyagraktár, sőt a tmk műhely is. Ide kerülnek a női és férfi öltözők és a hatalmas étterem is. Nem könnyű egy kialakulóban lévő gyárban a termelés és irányítás. A kezdeti gondokról, tervekről beszélgetünk Szabó János főkönyvelővel: — Egyelőre bizalmatlanok az emberek. Csak a mostani nehézségeket látják, azt már nem, mi lesz itt hamarosan. Persze még mostohák a körülmények az ideiglenes öltözőkben, de augusztusban elkészülnek a modern zuhanyozók, öltözők. A Bótaszéken ismert munkaerőproblémák hogyan jelentkeznek a gyárban? — Most százan tevékenykednek itt, és kevesebb a létszám, mint amire számítottunk. Az igazság az, hogy nincsenek hagyományai itt ennek a munkának. De bízunk abban, hogy mire az összes gépet felszerelik, 250 főre emelkedik a munkáslétszám. A távlati cél Báta- széken, hogy a munkaerőt két nagy gyár, a Cserép és Vázkerámia, valamint a Fonalkikészítő foglalkoztatja majd. G. A. Zalaegerszeg: Itt a citopános kenyér Zalaegerszegen megkezdődött a poralakú kovásszal, azaz a citopánnal gyártott kenyér árusítása. A Megyei Sütőipari Vállalat egyelőre három nagyobb élelmiszerüzletben és a vállalat saját mintaboltjában árusítja a különleges kelesztővel készült kenyereket. De mi is az a citopán? Tulajdonképpen a tejipari melléktermék, a savó és a liszt meghatározott arányú keveréke, melyet a technológiai előírásoknak megfelelően 20 óráig kell érlelni. Ezután kerül a massza a porítóba, majd a tejpor finomságú adalékanyagot a kenyérgyáraikban adják hozzá a liszthez. A Zalai Tejipari Vállalat naponta 50 ezer liter savót és az ehhez szükséges lisztet sűríti össze a keszthelyi és a nagykanizsai citopánüzemekben, majd az így érlelt massza a Zalaegerszegen felépült Citopángyárba •kerül, ahol elnyeri végső alakját. Az 56 millió forintos költséggel épült Citopángyár egyelőre a legnagyobb az országban. Ismét szállítanak többek között Somogy, Veszprém, Heves megyébe, a fővárosba is porított kovászt és természetesen a Zalai Sütőipar is innét kapta az újfajta kelesztőt. A vásárlók szívesen fogadták az új, foszlósabb, tartósabb kenyeret. Hamarosan széles körben terjed el a citopán, hiszen a zalai üzemben évente 240 vagonayi mennyiséget tudnak gyártani, s a kenyérgyárak rendelkezésére bocsátani. K. G. Nagykanizsa: Nerva császár bronzérmei Nagykanizsán és környékén csupán két éve vallatják, kutatják tudományos rendszerességgel az évezredek tárgyi emlékeit. Éppen ezért kampányszerűen sok feladata akad Horváth László régésznek és leletmentő expedíciójának. A Thury György Múzeum régésze két évvel ezelőtt Keszthelyről került Kanizsára. A kutatók a városi tanács jelentős anyagi támogatása révén tavaly kezdték el a RomDombóvár: | f-pj port helyett hazai Szinte percenként érkeznek a teli tartálykocsik a Tolna megyei Tejipari Vállalat dombóvári tejüzemébe. Az üzemben nemcsak a város és a környék ellátását szolgáló tejet és tejterméket állítanak elő, de az állattenyésztésben, a takarmányozásban fontos tejport is gyá rtják. A takarmánytejpor drága import cikk, ezért lényeges, hogy szükségleteinket hazai forrásból elégítsük ki. A dombóvári tejüzemben eddig naponta 25 ezer liter tejből készítettek takarmánytejport. A közelmúltban üzembe helyezett sűrítő segítségével három műszakban két-két ember 50 ezer liter tejet tud feldolgozni. A munkafolyamat teljesen gépesített. Az üzembe érkező tejet először fölözik, innen kerül az új sűrítőbe. A dán és magyar alkatrészekből álló sű- ritőből 30—35 százalék szárazanyag tartalmú sűrítmény, azután a tejporítóba jut. Pár perc és a hengerekről leválik a hártya papírvékony takarmánytejpor. Nemcsak a mennyiség növekedett — hiszen a sűrítő üzembehelyezésével ma már naponta 40-45 mázsa tejport tudnak gyártani —, de a minőség is jobb lett. A tejpor oldhatósága a korábbi 75—80 százalékkal szemben most 95 százalékos. A tejport Dombóvárról a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalathoz szállítják nagyobbrészt, de bőven jut a környéken lévő takarmánykeverő üzemekbe is. V. A. lottvár feltárását, s munkájuknak máris kézzelfogható eredményei születtek. Feltárták a festői környezetben fekvő középkori várkastély teljes nyugati szárnyát. Ezen kívül országos érdeklődésre is számot- tartó kincseket találtak a szántóföldeken. A Mura folyó és a Principális csatorna összefolyásából kiindulva egészen Hahó- tig bejárták a terepet. A bejárások eredménye: a hosszúvölgyi négy római edényégetó kemence, a magyarszerdahelyf római temető kerámiái, a lazs- naki kápolna melletti római település nyomai. Nemzetközi je- lentőségűekoek mondhatók o becsehelyi ásatások, (amelyekről a Dunántúli Napló is beszámolt). Az M7-es főút mellett talált edénytöredékek, kőeszközök és más tárgyak az időszámításunk előtti 5000— 2500-as évekből származnak, s rácáfolnak azokra a felfogásokra, melyek szerint a földműves életmódot folytató közösségek, települések legkorábban csak a Balkánon jöttele létre. A leletmentő expedíció Nagykanizsa és Nagyrécse közti területen nemrég a becse- helyiek'hez hasonló jelentőségű leletekre bukkant, 12—15 méter átmérőjű halomsírt találtak. A felszíni részekről bronzékszerek, edények, üvegtöredékek kerültek elő, s a három- szor-három méteres, négyzet alakban kőfallal körülvett sírban megtalálták a halott égett csontszilánkjait, és a római kórban élt bennszülött kelták ékszereit, Nerva császár IX. században vert bronzérméit. M. J.
