Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-24 / 202. szám
2 Dunántúlt Tlaplo 1977. július 24., vasárnap Rendhagyó jazzkoncert GONDA JÁNOS ZONGORAESTJÉN A jazz műfajában ritkaság- számba menő, szóló zongora koncertet hallhattunk pénteken este a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban. Gon- da János, akit eddig elsősorban jazz esztétikai munkái alapján ismert a közönség, most instrumentális művészi arculatának teljes profilját megmutatta. Premier plánban, egyedül. Mértéktartó magabiztossága, fölényes zongoratudással párosul. Zenéje világos, sallangmentes. A swing és a blues ott bújkál végig motívumaiban. Érzelmi, értelmi kitárulkozása, játékának finomságából táplálkozik. Kifejezésmódja a virtuozitás hangsúlyozása nélkül tár fel olyan régiókat, amelyben stíluskorszakok olvadnak egységbe. Az első részben bemutatott „Rögtönzés világa" című rövid darabokból álló saját kompozíciósorozat is arra hivatott, hogy az improvizációs lehetőségek sokszínűségét egy csokorba kösse. A mondanivaló mindenkori alázatával szólalnak meg a dallamosan egy- másbaölelkező harmóniák két amerikai standard számban is (Gil Evans: Come rain or come shine; Thelonius Monk: Round about Midnight). A legkifejezőbb, a legkövethetőbb saját szerzemény, a „Párbeszéd önmagámmal” valóságos programzene, melyben a pergő ritmusú, gyors futamok harsány kiáltásai, a csendes blues to- nalitósú puritán dallamok kontrasztjával jelzik a gátlásainak béklyóiból szabadulni vágyó művész indulatait. Szinte szemünk előtt látjuk a két ént. A párbeszéd hőseit. Akiket a zene megszemélyesít. A bensőnkbe markolnak észrevétlenül. És magunkra ismerünk. Aztán az élmény hatására zúg, árad a vastaps, s a „hogy volt” kiáltások is. Ráadásként elhangzik egy téma variációkkal a jazz igazi örökzöld dalaiból: Body and Soul (Test és lélek). A lassú, szép dallam körüljárja a termet. Mindenkit megsimogat. Mire felocsúdunk, már égnek a fények. Rendhagyó, szép este volt. Bornemissza Géza — Várpalotán szombaton megkezdődött a bányász fúvószenekarok negyedik országos talál'kozója. A kétnapos találkozón részt vett a dorogi, a tatabányai, a mecseki, a borsodi, a nógrádi, a .sajósíent- péteri szénbányák, a,; szslnokj olajbányák és á Mecseki Érc- bányászati Vállalat fúvószenekarai. A találkozó programjáéban magyar ,és szovjet zeneszerzők művei, yalbmirft a nagy októberi szocialista forradalom dalai szerepelnek. Fordulopont 1980-ban Képeink az Aranykacsa vendéglőben és a Borostyán bisztróban készültek Meggyűrt pécsi étlapok Eger nagyobb idegenforgalmi vonzerő, mint Pécs, s ezt a vendéglátásba csordogáló forintokból állapítottam meg a minap. Az északi kisvárosban egy esztendőben 3786 forint értékű bableves jut egy lakosra, Pécsett 2655. Természetesen a bableves amolyan képletes dolog, a meggyűrt étlapokról bármit citálhattam volna. A pécsi nagykonyha kicsi. Kevés a vendéglőnk, éttermünk, kevés a pincér és a szakács. S ez ilyenkor nyáron, az idegenforgalom tetőzése idején érlelődik a legjobban, s hiába végeznek emberfeletti munkát az étkeztetés frontkatonái, sok éhes szájat nem tudnak betömni. -Nagy a tumultus, a meleg, az idegesség: közérzetünket oldalbarúg- ja, míg asztalt kapunk, míg ételhez jutunk. Pedig a KÖJÁL az égető szükséget megérti. Azért is hivatkozom most a higiénia ellenőreire, mert nálunk papíron a pécsi konyhák 32 000 adagot főzhetnek naponta, a valóságban pedig 35 000 adag fő. (Ehhez a számhoz még hozzácsaphatjuk az a la carte 15 százalékot.) A zsúfoltság természetesen a minőség rovására megy, de már úgy látszik, hozzászoktunk, fel sem tűnik. A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója említette: régebben létszámgondok a technikai személyzetnél akadtak, aztán eltűntek a cukrászok, ma pedig már felszolgáló sincs elég. A Nádor söröző ablakában is dolgozókat keres a’plakát: felvennének szünidős diákot, szakácsot, mosogatót, férfi áru- kihordót, szerelői, asztalost(l) és ki tudja még kiket? •*- Döcög á közétkeztetés, kevés a speciális szórakozóhely, az új városrész — Kertváros — AZZAL FŐZÜNK, AMINK VAN ellátatlan. Megpróbálom elhinni, hogy 1980-ra gondjaink megoldódnak, terveink valóra válnak. A három év alatt 13 ezer adagos újabb nagykonyhát kapunk! Csak vezérszavakban: jövőre a magasház mellett 1000 adagos étterem nyílik, a József Attila utcában halbisztrót kapunk. Két év múlva a fedett vásárcsarnok 2000 adagos bisztrója nyit, s a siklósi városrészben egy 3000 adagos önkiszolgáló étterem. Három év múlva pedig a Kossuth téren nyílik gyorsbisztró. Közben — 1979-re datálják — az Elefántos-ház is fogad vendégeket, a Landler Jenő utcában AFÉSZ-falatozó épül, a Zrínyi utcában söröző-falatozó, a Barbakán mellett teaház nyílik, a Xavér-templom közelében snack-bár, a volt baromfikeltetőt a Sörgyár segítségéve! hangulatos sörözővé varázsolják, a Sall'ai utcában pedig a volt Kóczián-féle ház pezsgőbárnak ad otthont. Kap Kertváros is egy kisvendéglőt, a Siklósi városrész is . .. Hol is kezdtem? Az idegen- forgalomnál. Várjuk ki a nyarat, elmúlik, csend lesz, addigra kinyit a Kazinczy is, mint önkiszolgáló gyorsbisztró, s az Olimpia-bárt is elfelejtjük, hisz a közétkeztetés szolgálatába állítják. Átalakítás, forgás lesz, de 1980-ig azzal főzünk, amink van. Kozma Ferenc Mit olvasunk nyáron? Könyvtári MIÉRT NEM JÁR TÖBB GYERMEK A KÖNYVTÁRBA? — Valami könnyű nyári olvasnivalót adjon ... víz mellé valót... ne legyen háborús ... izgalmas legyen . . . szerelmes legyen .... egy krimit kérek ... magára bízom — hangzik el a könyvtári kölcsönzőben, ahol ezúttal arról érdeklődtünk, mit olvasnak, mit kölcsönöznek az emberek nyáron, amikor több a szabad idejük, több időt töltenek szabadban, szabadságra mennek, utaznak, fürdenek, kószálnak, pihennek. A nyár a fizikai és a szellemi erőgyűjtés ideje. Ilyenkor lehet behozni az olvasásban való nagy lemaradásainkat, ilyenkor lehet elővenni a „nagy regényeket", melyeknek feldolgozására a vakáció és a szabadság alatt juthat csak idő. Ilyenkor adhat üdítő, szellemi felfrissülést egy izgalmas krimi, feloldódást egy verseskötet... Mit olvasnak tehát nyáron az emberek? — kérdeztük meg Pécs három különböző könyvtárában. — Mindent, — volt a válasz, de a beszélgetésekből mégis kiderült, hogy a nyár rányomja a bélyegét olvasmányaink körére is. Elfogytak a polcokról a térképek, az útikönyvek, az útiszótárok, — nemcsak a környező, de a távolabbi országok iránt is nagy az érdeklődés. A Megyei Könyvtárban kifogyott az ösz- szes Dumas-regény, nagy siker Moldova új könyve, az Akit a mozdony füstje megcsapott, Annabál flalatonfiireden Szombaton este ünnepélyesen megnyitották a 152. balatonfüredi Anna-bált a SZOT szanatórium termeiben. A bálon — amely iránt minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozott — 11 országból fogadtak vendégeket. A résztvevők fele külföldről érkezett, a legtöbben Kanadából, de sok látogató jött egyebek között Lengyel- országból, az USA-ból,' az NSZK-ból, Csehszlovákiából és Ausztriából is. Svédországba utazik az ÁFÉSZ Janus Pannonius női kórus A jönköpingi Acapella kamarakórus tavalyi magyarországi látogatása viszonzásaként utazik Svédországba a pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius női kórus augusztus 8-tól 17-ig. A kórust Ivasivka Mátyás karnagy és Dobor Nándor, a Pécsi ÁFÉSZ igazgatóságának vezetője, a kórus elnöke vezeti. Útjuk során két városban, Jönköpingben és Vrigstadban hét koncertet adnak. Műsorukon gregorián, kortárs magyar és külföldi művek szerepelnek, de természetesen megszólaltatnak magyar népdalokat is. A kórusban hagyomány új művek bemutatása. 1965 óta több mint harminc az általuk bemutatott. kórusművek száma. Svédországban is elhangzik néhány ősbemutató. Birtglan József éS Szabó Csaba Eraélyben élő magyar zeneszerzők és Heisz Károly egy-egy legújabb művét adják elő. De a műsor egyik érdekessége Olle Wide- straad, a neves svéd orgonista- zeneszerző két svéd népdalfeldolgozásának előadása lesz. Magyarországon már bemutatta e két művet a női kar, de Svédországban az ő előadásukban hangzik majd el először. Izgalmas lesz a találkozás a vendéglátó Acapella kamarakórussal is. A kamaraegyüttes tagjai Jönköpingben és körülötte 300 kilométer sugarú körben elhelyezkedő településeken laknak. Havonta egyszer tartják a kóruspróbát, de ezt táborszerűen oldják meg, több napig együtt maradnak. Valamennyien képzett énekesek és zenészek. Az augusztusi találkozás alkalmával lehetőség nyílik a két kórusnak a tapasztalatcserére is. A pécsi kórusról készült egy szép kiadás angol-magyar nyelven, melyben bemutatják műsorukat, de szólnak történetükről, sikereikről, útjaikról is. Szép számú fotó bizonyítja kapcsolatukat századunk nagy zeneszerzőivel. G. M. több mint egy éve sláger a Száll a kákukk fészkére című Ken Kesey-regény, még mindig sokan keresik az Életbenma- radtak című dokumentumregényt, újabban ismét feltámadt az érdeklődés a beat-iroda- lom antológiája, az üvöltés iránt. Nem halt ki nyárra a Megyei Könyvtár, naponta 150— 200 kölcsönző kopogtat be ilyenkor is. Hogy mégis nyári szezont élünk, a sport, horgászat, vadászat, turisztika, hobby, barkácsolás, víkendezés, kertészkedés témáival foglalkozó szakkönyvek iránti nagyobb érdeklődés mutatja. Az Egyetemi Könyvtár sem marad olvasók nélkül a nyári hónapokban. Az olvasószolgálattól megtudtuk, hogy sokan készítik most a szakdolgozataikat, az itthon vakációzó, más egyetemekre járó fiatalok is bekopogtatnak egy-egy szakkönyvért. Sokaknak nyári felüdülést jelent a könyvtári búvárkodás: érdekes, hogy a külföldön élő magyarok hazalátogatva intenzíven érdeklődnek a szülőföld, Magyarország és a szűkebb haza, Baranya múltja iránt. Régi forrásanyagokra pedig egyedül a pécsi intézményekben számíthatnak. A turistaszezonban Jugoszláviából, NSZK-ból, Bécsből is jött már érdeklődő, aki a történelmi múltról, vagy még inkább a mai Baranyáról akart megtudni egyet s mást. Ilyenkor újra meg újra kiderül, menynyire hiányzik egy igényes pécsi-baranyai útikalauz, és nemcsak magyarul, hanem néhány idegen nyelven is elkelne. Pécs múlt évben megnyílt, derűs, színes, igényesen felszerelt és dekorált gyermekkönyvtárában fejeztük be körsétánkat, a Kossuth Lajos utcában. Az olvasmányokat vizsgálva kiderült, hogy a gyerekolvasókat lehet a legkevésbé tipizálni, skatulyába helyezni — ők mindent olvasnak: népművészeti könyvet, mesét, rokon népek költészetét, a Gyorsuló Idő köteteit, Kennedy elnök életét, útikönyvet, szótárt, vallástörténetet és a legtágabban vett szépirodalmat. Nyitottak, érdeklődők, csak kevesen járnak könyvtárba. Vajon az irányítás hiánya teszi, hogy kevés gyerek jár a szép új Gyermek- könyvtárba? Talán nem tudnak •róla? Pedig a szülőknek, de méginkább az iskolának rá kellene vezetni a gyerekeket-5 a könyvtárba járás.ízére. Talán kevesebb lenne nyaranta a csellengő, unatkozó fiatal... G. O. Beledurrantoltak a fekete felhőkbe Múzeumba került az utolsó viharágyú A múlt század végén használt, ép, működőképes viharágyúra bukkantak Pécsett,- a Piacsek-kastély padlásán. Az erősen berozsdásodott vasszerkezetet az épület tulajdonosa Merling Bálint nyugdíjas pécsi szőlész a Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozta. Most a múzeum helytörténeti osztályára került. Történetéről megtudtuk, hogy abból a célból kezdtek kísérletezni az 1800-as évek végén a viharágyúkkal Stájerországban, hogy a „természeti csapások" ellen védekezzenek. Pécsett az értékes szőlők és gyümölcsöskertekre való tekintettel, szintén megjelent a „korszerű technika", a mezőgazdaság „védőpajzsa”. Egyes feljegyzések szerint a Mecsekalján szinte minden dombtetőn állt egy-egy viharágyú, s ha elfeketedett az égbolt, s jeges vihar jött, akkor beledurrantottak a felhőkbe. Kiderült, hogy a század elejéig használt viharágyúkból csak egyetlen egy ismert — a most megtalált példány. A csonkolt kúpra emlékeztető „acéltorony" két méter magas, súlya mintegy két és fél mázsa. Körülbelül 5—6 kilogramm puskapor fért bele, melyet ronggyal vagy papírkötegqel fojtottak le, és égő kanóccal sütötték el. A csőből kiáramló forró légörvény a magasba emelkedett, hogy szétlökje-da- rabolja a „veszélyes” felhőket. A viharágyú nem vált be, ezért azokat leszerelték és ócskavasként eladták. Egyes jelek alapján arra lehet következtetni, hogy az 1900-as évek első éveiben selejtezték ki az utolsó „ősviharágyúkat". Jankó A Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ VAGONKIRAKÓ és ARUBEHORDÖ MUNKASOKAT ▼ Jelentkezni lehet a telepvezetőnél.
