Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-12 / 190. szám
2 Dunántúli napló 1977. július 12., kedd Tizenkét baleset A tragédiák oka Most már csak statisztika, puszta számadat, „ügy” valamennyi. Szombaton, vasárnap tragédia volt, országút flaszterjára kifolyt vér, csüggesztő következmények nyomasztó tömege. Tizenkét baleset történt az elmúlt hét végén a megyében a közutakon, tizenkét esetben futottak vijjogva a mentőautók és rendőrkocsik, hogy mentsék a legfontosabbat, az emberi életet, s utána, ami még menthető, az anyagi javakat. Tizenkét tégely sorakozott tegnap reggelre a közlekedésrendészeti osztály vezetőjének asztalán, a tégelyekben vér — no, nem az országútra kifolyt vérekből vett minta, hanem a balesetet okozó gépjárművezetőktől vett vér, amelyben ott van az alkohol. Érthetetlen. Az ember sokszor eltűnődik azon, hányszor kéne még elmondani és hogyan, hogy vegyék már természetesnek: a volán mellett teljes alkoholmentességre van szükség. Száz és száz újságcikk, hátborzongató fénykép, árván maradt kisgyerekek, több év a börtönben, priusz, miegyéb szólnak amellett, hogy ittasan ne vezessen senki gépjárművet. Talán tíz esztendeje, hogy részt vettem egy közlekedésről szóló vitadélutánon, ahol az akkori megyei üzemi főorvos, néhai Miskolczy Vilmos igen szenvedélyesen ütötte az asztalt, és kiabált: „Kérem, ez intelligencia kérdése, kizárólag intelligencia kérdése..." Igaza is van. Mert nem tudtam mit kezdeni — egy közúti ellenőrzés kapcsán — a borostás állú, lumpen fráterrel, aki kivilágí- tatlan biciklijén ment az országúton, setét-tinta részegen, zsebében az üres fiaskóval az újabb adagért . .. Ránéztem, és nem is kérdeztem tőle semmit. Tudtam, hogy hiába is kérdezek. De vajon mit kérdezhetnék a magát intelligensnek tartó, drága autójából ittasan kiszálló úrvezetőtől? Kérdezzem, hogy drága uram, mit ivott és miért itta? Vagy, hogy ha ivott, miért ült be a kocsijába? Mindenkivel előfordult már, aki autózik, hogy elment valahová, ahol nem tudta kivédeni az ivást. Kedves, réglátott barátaival találkozott, jó társaság akadt, ördög tudja, s ha nem is rúgott be, felhajtott egy-két pohárral. Ezt senki sem tiltja. Senki sem tiltja azt sem, hogy a lezárt autót otthagyva másutt éjszakázzon az illető, legfeljebb otthon a feleségénél kell bonyolult magyarázkodásba fogni. De abba még nem halt bele senki. Az emberi agy tűrőképessége véges. Ha mérgezik, márpedig az alkohol méreg, nem működik jól. Sokezer információt kell az agynak feldolgoznia egy néhány kilométeres vezetés alkalmával, senkié sem olyan tökéletes, hogy néhány pohár alkohol után ne hagyjon ki valamit. És elég egyetlen kihagyás, kis reflexkiesés, és máris folyik az országút flaszterjára a vér... Kampis Péter Nemzetközi írókongresszus Lahtiban Mit tehet az író? Felmutatva saját értékeinket Legyen a népek közötti egyetértés szószólója! Megyei konzultációs bizottság alakult A finnországi Lahtiban június végén 20 ország csaknem 100 írója, költője találkozott a Vili. Nemzetközi írói Egyesülés konferenciáján. Hazánkat Ta- káts Gyula Kaposváron élő költő és a Pécsett élő Tüskés Tibor író és kritikus képviselték. A konferenciáról, az írótársakkal való közvetlen találkozás élményeiről kérdeztük Tüskés Tibort. — A kétévenként megrendezésre kerülő írókonferenciát a Helsinkiben működő Eino Lei- no nevét viselő haladó baloldali írói egyesület rendezi. A konferencián ott volt a nemzetközi tanácskozások több ismert állandó résztvevője, köztük AI Alvarez angol, Mohammed Dib algíri, Egito Goncal- ves portugál és Eugene Guille- vic francia író. Az idei konferencia fő témája így hangzott: mit tehet az író? Ehhez a maghoz, központi gondolathoz kapcsolódtak a vitaindító kérdések: mint például félelmes-e a világ elektronizálása az író szempontjából, gazdasági, filozófiai vagy ideológiai akadályokkal küszködik-e a könyvkiadás, és ezáltal csökken-e az író lehetősége, lehet-e egyidő- ben az író a nemzeti sajátosság védője és a népek közötti egyetértés szószólója? — A meghívón a kilenc előadó neve között ott szerepel az öné is. A vitaindító melyik kérdéseit érintette előadásában? — Az író és a befogadó, a mű és a közönség közötti közvetítő (iskola, kritika, könyvtárak) mai meg növekedett szerepét hangsúlyoztam hozzászólásom első részében. Nem elég, hogy a kultúra közügy, hogy a könyv mindenki számára hozzáférhető, és mindenki számára adott a szellemi életben való részvétel lehetősége - az igény felkeltése, táplálása, orientálása továbbra is gond marad. Ma több könyv nagyobb példányszámban jelenik meg mint korábban. Az író személye azonban távolabb került a közönségtől, viszonyuk tárgyiasult. Nem az író és az irodalom helyzete van válságban, hanem az iroKistótfalu környékén kigyulladt tegnap délután az újpet- rei Petőfi Termelőszövetkezet egyik búzatáblája. A Pécsi Tűzoltóparancsnokság három kocsija 14 óra 25 perckor érkezett a helyszínre, ahol a szél segítségével rohamosan terjedt a tűz. Nem sokkal utána az újpetrei, az átai és kistót- falui önkéntes tűzoltókkal közösen megkezdték a tűz lokalizálását. Egy órai kemény munka után, 15.25 órakor sikerült a lángok tovaterjedését megdalmat közvetítők szerepe nőtt meg a korábbinál. Nem az író és az irodalom lehetőségei csökkentek a telekommunikáció miatt, hanem azok gondja nőtt meg, akik arra hivatottak, hogy a művek üzenetét közvetítsék a közönséghez. Itt az iskolára, az irodalomtanárokra, könyvtárosokra gondolok. Csak velük együtt változtathatja értékké az író a ma lehetőségeit. — Mit válaszol 1977-ben egy magyar író arra a kérdésre, hogy vajon lehet-e egy időben a nemzeti sajátosságok védője és a népek közötti egyetértés szószólója az író, a költő? — Azt, hogy csakis egyidő- ben lehet. Egyidőben és egyszerre. A nemzeti sajátosságokhoz való jogot védve, de más népek hasonló jogát nem sértve. Fölmutatva saját értékeinket, befogadva minden más nép értékeit. A nemzeti művelődés olyan formáját kívánjuk fölépíteni ma is, amelyben harmonikusan egyesül és folytatódik a nemzeti érték és az általános emberi hagyomány. — Emlékezetes találkozások, kedves emlékek ...? — Gyönyörű Lahti, Pécs testvérvárosa. És nagyon bizserge- tő érzés a magyar nyelv, a magyar irodalom iránt megnyilvánuló érdeklődés. Megismerkedtünk többek közt Juha Tynkkynennel, a Finn Rádió munkatársával, aki magyarul tanul, és ott-tartózkodásunk idején Adyról állított össze hosszabb műsort. Találkoztunk a mai magyar irodalom avatott finn tolmácsolójával, Anna- Maija Raitillával is. Megismerkedtünk Keijó Immonennel, egy finn kiadó irodalmi igazgatójával, aki főként a mai maakadályozni, majd a tüzet eloltani. Az eset kivizsgálásakor kiderült, hogy 35 hektár területen levő búza égett el. A tüzet feltehetően a tábla fölött húzódó magasfeszültségű vezeték leszakadása okozta. Az anyagi kár becslések szerint meghaladja a 600 000 forintot; a megmentett érték 1,5 millió forint. Az ügyben a vizsgálat tart. gyár ifjúsági irodalom iránt érdeklődött. Emlékezetes maradt számomra a konferencia nyugodt, baráti légköre, a beszélgetés az írótársakkal és emlékezetes marad az egyre növekvő spontán őszinte érdeklődés, amely mindvégig megnyilvánult a mai magyar irodalom iránt. Pécsi brigád a Paksi Atomerőműnél Becsületbeli továbbképzés Az atomerőmű lakótelepén, a paksi Kishegyen vízvezetéket szerelt egy hétig tizennégy pécsi fiatalember, meg egy asz- szony. A Che Guevara zöldkoszorús brigád a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattól. Kivettek egy hét szabadságot és Paksra utaztak, csak úgy kedvtelésből. Azelőtt sohasem szereltek vízvezetéket. Illetve indulás előtt két napig gyakorolták Pécsett, a BÉV-nél. Ez elég. Pakson még hozzájött „fél óra nézelődés” a szomszéd toronyházban, ahol a TÁÉV ugyancsak fiatal vízvezetékesei tevékenykednek, és a művezető többször- meglátogatta a vendégeket az első napon, hétfőn. önállóan dolgoztak. A teljesítményük nagyon nagy, most történt meg először a kishegyi építkezésen, hogy a csőkertből elfogyott a cső. Rohammunkások ingyen. Pénzről Tegnap tartotta alakuló ülését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelvei alapján létrejött Megyei Konzultációs Bizottság. Elnöke dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, titkára dr. Jászai Ilona, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztálya igazgatási csoportvezetője. A bizottság célja és feladata a nemrég módosított egységes szövetkezeti törvény értelmezése, valamennyi szövetkezeti joggal kapcsolatos kérdésben egységes álláspont kialakítása és a gyakorlati jog- alkalmazás segítése. Dr. Földvári János megnyitójában hangsúlyozta, hogy a bizottság tevékenységében elszó sincs. Felajánlás. Szállást kaptak és kosztot. Érdekesnek, becsületbeli hozzájárulásnak és szakmai továbbképzésnek tartják ezt az egy hetet. A rohamtempó persze nem azt jelenti, hogy a munkájukat majd mások kiigazítják. A minőség kifogástalan. Utasítás és rajz szerint, pontosan, jól csinálták. • Ilyen sokat dolgozni természetesen nem lehetne hosszú időn keresztül, mondják a TÁÉV szerelői. De egy hétig lehet. Egyébként még így is volt kirándulás jellege a paksi hétnek, hiszen elment a brigád fürödni a Duna-part homokfövenyére, másik délutánon Dunaföldvárra halat enni, irodalmi műsort adott Che Guevara életéről a 22-es ÁÉV ifjúsági klubjában, ahol az Erősődleges a segítő jelleg, a helyi problémák felmérése és az egységes álláspont megvalósítása. Különösen fontos ez, mert a törvény csak egy keretet határoz meg a cselekvésre, így sok nyitott kérdés marad, például a föld- és termelőszövetkezeti törvénnyel kapcsolatban is. Másrészt az or- A félévenként — szükség szerint több alkalommal is — összeülő. testület állandó tagjai a Baranya megyei ügyészség, a Megyei Bíróság, a Megyei Földhivatal, valamint az érdekképviseleti szervek, a tsz- szövetség, az SZMT képviselői, alkalmanként a MÉSZÖV, a KISZÖV és a megyei tanács ipari, pénzügyi és kereskedelmi osztályai megbízott dolgozói. mű Beruházási Vállalat és a 22-es kiszesei dalos vetélkedőt rendeztek „viszonzásul” és az utolsó nap, a szombat egy része az erőműnél való ismerkedéssel telt. Negyven lakás van a kishegyi tízemeletes házakban, a pécsi önkéntesek negyven lakás vízvezeték-szerelését végezték el. Csak az alapvezeték volt meg előttük a földszinten. Utánuk már nem kell mást tenni, mint bekötni a csapokat, tartozékokat, szaknyelven kifejezve, csupán a szerelvényezés maradt hátra. Megosztották a munkát, ahogyan legcélszerűbb volt: a gyakorlott gázszerelők tették meg a bonyolultabb feladatokat, a többiek hordták, méretre vágták az anyagot és a csővégeken elvégezték a menetvágást. Nagyon örültek a menetvágó gépnek, ilyent azelőtt nem láttak. Sokkal gyorsabb ezzel a munka. Kigyulladt a búzatábla Kistótíalu határában Varga Ágnes Pénzről sző sincs, felajánlás... Buzsákiia István és Tóth László méretre vágja a csöveket Kő- és fafaragás, gyökérplasztika Balázs Balázs munkái a DN kisgalériájában Balázs Balázs nevét nem a hírverés tette szűkebb-tágabb körben ismertté. Sokan nézték csodálkozva-hitetlenkedve a hi- mesházai iskola bejáratánál elébük siető hatalmas tablófalfestményt, amelyen az egykori végzős osztály tanulói saját kezűleg örökítették meg magukat. Nem kevés azon ismerőseinek a száma sem akik kiállítótermekben találkoztak először a különös aláírással: Balázs — a négyzeten. A Dunántúli Napló klubjában a közelmúltban megnyílt kamaratárlatán közelebbről is megismerkedhettünk e rokonszenves, fiatal pedagógus-művésszel, alá jelenleg is Hímes- házán tanítja a látott valóság lényegének, szépségének megragadására az általános iskolai nebulókat. Az erdősmároki hajdani általános iskola épületében lakik, és egy pajtából átalakított műteremben hívja életre különös _ műalkotásait. Részt vesz a rajzpedagógusok országos szövetségének a munkájában, valamennyi kiállításukon évek óta szerepel — emellett többek között — Győrben és Budapesten is bemutatkozott már önálló tárlaton. A DN kisgalériájában látható munkái arra engednek következtetni, hogy elsősorban a természetalkotta tárgyak lényege, és a természeti szép foglalkoztatja. Kőfaragásain, gyökér-plasztikáin az eredeti arányokat, alakzatokat megőrizve, alig észrevehetően hagy nyomot keze munkája. Fából faragott ülő parasztasszonya az öregség meghitt lírával ábrázolt képe. A kő- és fafaragás, mintázás mellett szívesen fest. Vörös és sárga izzású excentrikus körívei fókuszában — minthacsak az aratás forró nyarának vasabroncsa szorítaná — az egész kalászos évszak terhével megrakottan néz maga elé következő paraszt- asszony-figurájo. összenyomódott, tömzsi alakok, tél, kutya ... A régi paraszti világ kisszerűségét kanyarítja ki a múltból háttérben gömbölyödő, Íves utcasorával egy másik munkája. A kamarakiállítás arról győzött meg bennünket, hogy Balázs Balázs nemcsak látni, láttatni is tud. Jó volna, ha ex- presszionisztikus hatású munkáival a szélesebb közönség is megismerkedhetne egy — nagyobb nyilvánosság előtt történő — pécsi bemutatkozás keretében. —B.— Cserfai Tibor csoportvezető, egyben a szocialista brigád vezetője, így összegezte az egyheti munkát: „Jó lenne, hogyha követnék a példánkat. Nagyon sokat lehetne tenni az építkezéseken, ha rohambrigádok alakulnának országosan." írjuk le nevüket. Diszpécserek: Kormos János, Szijj Gábor, Vörösvári Zoltán, Szabó Jenő. Műszerész: Hudák István. Gázszerelők: Cserfai Tibor, Gáspár Ferencné, Werner László, Székely Zoltán, Weisz Gábor, Lehota László, Szabó Péter, Tóth László, Periskics Miklós, Budzsáklia István. De Pakson — mint már említettük — valamennyien vízvezetékszerelők voltak, és ha nyitnának az atomerőmű építésénél valamiféle aranykönyvet, a Che Guevara brigád névsora abba is bekerülne bizonyosan. Gemenci József
