Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-12 / 190. szám

1977. július 12., kedd Dunúntuli napló 3 Hatszáz adagos új konyha a mohácsi Békében Sürgető a szálloda korszerűsítése A mohácsi Béke Szálló ütött- kopott kívüI - bel ü I. az ablakto­kok, ajtók jóformán „kirohad­tak”, az étteremben is málliik a vakolat, a falakról lepereg a festék. A szobák nagyok és korszerűtlenek. Mikor ősszel ott jártunk, ép­pen a konyhát építette át a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megbízásából a mo­hácsi Újbarázda Tsz kivitelező brigádja. Az építkezés alatt a cukrászüzemből sajátítottak ki egy helyiséget, ott készítették a napi egyféle menüt. Ugyanis egyébként a Békében van köz- étkeztetés. Azóta a konyha felépült. A tálalók kialakítása még fal­szerkezeti módosításokat is kö­vetelt, de a régi főzőhelyiség a megyei vendéglátó egységeik egyik legkorszerűbb konyhájává vált. Hűtők, melegítőpultok, mo­dern konyhai gépek, berende­zések kerültek ide. A tűzhe­lyek olajjal, a melegítőpultok gőzzel üzemelnek. Az átalakítás és berendezések 6.5 millió fo­rintba kerültek. De hogyan alakul a szál­ló és étterem további sorsa? Részleges korszerűsítés a konyha átépítésén kívül is tör­tént már. Kicserélték a radiá­torokat, új kazánházat, raktár- épületet építettek. Kialakítottak egy vizesblokkot és négy kö­zös fürdőt. A teljes felújítás­hoz azonban ki kellene cse­rélni az összes ajtót, ablakot, a tetőszerkezetet, az elektro­mos szerelvényeket, a padoza­tokat. Az étterembe az ál­mennyezet húzása és a falbur­kolások mellett nyitható-csuk- ható válaszfalrendszereket kel­lene beépíteni, hogy a hatal­mas termet praktikusan lehes­sen kihasználni. Az étterem mellett lévő „Kék Duna” esz­presszót is szeretnék átalakí­tani önkiszolgáló étkezővé. A Kereskedelmi Tervező In­tézettel most folynak a tár­gyalások a tervek elkészítésé­ről. A becslések szerint a fel­újítás 15 millió forintba kerül­ne és a Vendéglátó Vállalat ezt az összeget csak az ötödik ötéves terv utolsó évében tud­ná „összeszedni”. így az elké­szülés csak a következő ötéves tervidőszakban várható. B. A. Megvalósul az ötödik ötéves tervben A z aratás idején mindig visszatérő kérdés, hol tároljuk a gabonát, mit te­szünk a termés biztonsá­gos elhelyezésére. Ez ért­hető, hiszen a megtermelt értékek megóvása csak megfelelő raktározással valósítható meg. A mező- gazdasági termelésre is erőteljesen hat az, hogy milyen ütemben fejlődik a tárolás és a feldolgozás. Az idei aratás előtt jó- elöre felmérték a gabona­felvásárló vállalatok, hogy az átvevő helyek száma és teljesítőképessége össz­hangban van-e a mező- gazdasági üzemek beta- karitó- és szállitókapacitá- sával. Ahol arra szükség volt, új átvevőhelyeket létesítettek. Mint más esztendőben is, most is gondot okoz azonban a ga­bona elhelyezése. Mert igaz ugyan, hogy a negyedik öt­éves tervben 574 ezer tonna gabona befogadására képes tároló térrel bővült a gabona­felvásárló vállalatok raktártere, de a nagyarányú raktárfejlesz­tés ellenére a gabonatároló- tér-hiány fokozódott. Ennek oka: a gabonatermelés ugrás­szerű fejlődése. Ezt mutatja az is, hogy a gabonaipar őszi csúcstárolási készlete a negye­dik ötéves tervben 2,9 millió tonnáról 4,5 millió tonnára emelkedett. Az ötödik ötéves terv azonban további termelés- növekedéssel számol, tehát még több gabona felvásárlá­sáról, tárolásáról, feldolgozá­sáról és exportálásáról kell gondoskodni. A gabonaterme­lés dinamikus fejlődésével ösz- szefüggésben a terményfelvá­sárlás mennyisége jelentősen emelkedik. Míg 1975-ben két­millió 613 ezer tonna étkezési kenyérgabonát és kétmillió 165 ezer tonna kukoricát vásárol­tak fel, 1980-ban már terv sze­rint hárommillió 950 ezer ton­na étkezési kenyérgabonát és kétmillió 500 ezer tonna kuko­ricát fognak felvásárolni. Ez indokolja azt az elhatá­rozást, hogy gyorsított ütem­ben kell fejleszteni a raktár- kapacitást. Ezért az Állami Tervbizottság , vasbetonsilók, fémsilók és könnyűszerkezetes raktárak létesítésére hárommil- liárd forintot hagyott jóvá az ötödik ötéves tervben. Ebből a pénzből összesen 700 ezer tonna gabona tárolására al­kalmas tárolótér építhető meg. Ebben az ötéves tervben összesen 280 ezer tonna ga­bona betakarítására alkalmas vasbetonrendszerű gabonatá­roló silókat építenek. Ezek a silók hosszú, 80—100 éves élettartamúak. De építenek a tervidőszakban 160 ezer tonna gabona fogadására képes fém­Űj gabonatárolók hárommilliárdért • Vasbeton silók, könnyűszerkezetes raktárak 9 Összhangban a területfejlesztési tervekkel silókat is. Ezek a silók a fel­dolgozásra kerülő gabonakész­letek 3—6 havi tárolására al­kalmazhatók. Rövid idő alatt felépíthetők, s a fémsilók élet­tartama 20—25 esztendő, ösz- szesen 260 ezer tonna gabona tárolására képes földszintes raktárakat is építenek az ötö­dik ötéves tervben. Ezek a rak­tárak hazai gyártású típusele­mekből felépíthetők. Nagy kérdés, hogy hova te­lepítsék az új tárolóépülete­ket. Az igazság az, hogy va­lamennyi megyében szűk a tá­rolókapacitás, de a területi el­helyezésre ki kellett dolgozni a megfelelő alapelvet. E sze­rint elsősorban a fő gabona­termőhelyekre kell koncentrál­ni a raktárak építését. Ugyan­csak nagyon tontos, hogy a nagyobb forgalmú termelőhe­lyeken korszerű tárolási kapa­citást hozzanak létre, s ügyel­ni kellett arra, hogy a gabo­naexportra való tekintettel, a közlekedési gócpontokon meg­felelően felszerelt silók épül­jenek. Meg kellett vizsgálni a dunai hajószállítás és a Ti­szán történő szállítás lehetősé­geit is. A költségmérséklés vé­gett az új létesítmények — a lehetőségektől függően —, el­sősorban a meglévő malmok és takarmánykeverő üzemek mellett, azokkal technológiai kapcsolatban épülnek. A terü­letelrendezési és területfejlesz­tési tervekkel összhangban azonban egy-egy beruházás" előkészítése során szükségessé válhat új telephelyek kijelölé­se is. Figyelembe kellett természe­tesen venni azt is, hogy mi­lyen az egyes megyékben a raktárellátottsági arány. Van­nak ugyanis olyan megyék, mint például Fejér, Baranya, Tolna, Somogy, Bács, ahol a raktárellátottsági arány még az 50 százalékot sem éri el. Az eddig felépült és ebben az ötéves tervben átadott rak­tárak 225 ezer tonna gabona befogadására képesek. Jó ütemben halad tehát a 700 ezer tonna gabona tárolására alkalmas gabonatárházak épí­tése. Az igazság azonban az, hogy az új tárolók felépítése után sem lesz elegendő még a raktártér az összes felvásá­rolt gabona elhelyezésére. A következő ötéves tervekben gyorsítani kell a tárolótérépí­tést. De addig is fel kell ku­tatni minden helyi lehetőséget arra, hogy a gabona bizton­ságba kerüljön. Cs. F. Épül a szigetvár—kaposvári villamos távvezeték A kivitelezés márciusban kezdődött. A vezeték anya­ga alumínium-ötvözet, hosz- sza 36 kilométer és a 400 kilovoltos országos alaphá­lózati állomásra csatlakozik. A szigetvári 120/20 kilovol­tos transzformátorállomásnak idén készül el a 120 kilovol­tos 2. vezetéke. 1975-ben már átadták a pécs—sziget­vári 120 kilovoltos távveze­téket és az ehhez kapcsoló­dó állomást. A jelenleg épü­lő ennek a folytatása. A vezeték megépítésével az országos hálózat teljes értékű részévé válik a szi­getvári 120/20 kilovoltos transzformátorállomás. A ve­zeték kialakításával egyidő- ben a szigetvári transzfor­mátorállomást is bővítik. A beruházás értéke várhatóan 50 millió forint. A távveze­tékkel Szigetvárról indultak ki és jelenleg Kaposvár ha­tárában az oszlopokat ala­pozzák. Sántavy László, a sziget­vári DÉDÁSZ üzemigazgató­ja szerint: — Ha például egy vihar vagy más üzemzavar o pécs—szigetvári 120 kilovol­tos távvezeték meghibásodá­sát okozza, akkor anélkül, hogy a fogyasztók észreven- nék, az energiaellátás auto­matikusan ótkapcsolódik az új vezetékre, vagyis tovább­ra is folyamatos marad. Józsa-Pál Ferenc utat a zöldségnek.I, Feldolgozzák a zöldséget A Dráva menti falvakban tíz évvel ezelőtt még annyi volt a munkáskéz, hogy a termelő- szövetkezeteknek nem kis fej­törést okozott az asszonyok foglalkoztatása. A drávasztárai Dráva Gyöngye Termelőszövet­kezet sem tudott folyamatosan munkát adni a tsz asszonyai­nak. Hiába termeltek 200 hol­don zöldségfélét, a betakarítás után, az őszi—téli hónapokban nem volt munka. Ezért hatá­rozták el, hogy zöldségfeldol­gozót építenek, amivel szét tudják húzni a szezont. A fel­dolgozó 1968-ban lépett üzem­be évi 100 vagonos kapacitás­Miképp lehetne a törpe üze­met fejleszteni most, amikor az országnak jelentős zöldségkon­A KSZE termelési rendszer vezette be ■ Érdekes és nagyon hasznos újdonsággal lepte meg partne­reit az idei gabonaaratásra a szekszárdi KSZE növényterme­lési rendszer. Az újdonság egy mérőeszköz, ami nem egyéb mint egy állítható tálca és egy, a képen is látható szemveszteség határozó táblázat. Koztuaott, nogy a kombáj­nok több-kevesebb szemet min­dig elszórnak. Ha csak 1 szá­zalék is ez a szemveszteség, országosan az is tetemes meny- nyiség; 60 000 t terméskiesést okoz. Az aratási szemveszteség azonban gyakran meghaladja az 1—2 százalékot. A szekszárdiak mérőeszköze azért nagyon hasznos, mert aratás közben, amikor még se­gíteni lehet a bajon, jelzi a veszteséget. Használata egyszerű, a tál­cát a kombájn mellett haladva be kell dobni a cséplődob alá. Amikor a gép elhaladt, a tálcán lévő magokat meg­számláljuk és ez adja a kiin­Gabona-szemveszteségmérő ' * • >' i»L« * ■ «gr 1 '~£-\ • Jh •• ■ i i , sr* l .-m- % : p t*,; •kaT dulási alapot a szemveszteség szemveszteség határozó tábla- százalékos értékének megálló- zat segítségével végezhető el, pításához. Ez a művelet a amely magszám és súlytáblá­zatot, kis és nagy hozamokra tervezett monogramokat tartal­maz. A kettős monogram veszi figyelembe a kombájn munka­szélességét és állítja arányba a mérőterületen jelentkező veszteséggel, amely a diagram alsó részén százalékos érték­ben leolvasható. Néhány mérés után kellő gyakorlat alakul ki és a vesz­teség megmérése egy-két perc* alatt elvégezhető. A KSZE ter­melési rendszer központilag készítette el partnereinek a mérőtálcá'kat és a széthajtható táblázatokat. A szekszárdiak úgy számol­nak, hogy a mérések beveze­tésével és rendszeressé tételé­vel az eddigi veszteségek leg­alább 2 százalékkal csökkent­hetők. Ez pedig rendszerszinten 50 millió forint megtakarítás­hoz juttatná a KSZE partner­gazdaságait. zerv export kötelezettségeket kell teljesítenie? Ezzel a kérdés­sel kopogtattunk be a Dráva Gyöngye Termelőszövetkezetbe, ahol Dudás György tsz-elnök és Svéda Pál kertészeti ágazat­vezető már a szezon beindítá­sát szervezték. Előfeldolgozást vállaltak a konzervgyárnak, sárgabarack felezést, magva- zást, de az alapanyag késik. Baranyában nagyon gyenge az idén a kajszitermés. — Az üzem bővítése az első időben reálisnak látszott, de akkor nem volt elegendő tőke a steril vonal kiépítéséhez. Ma már nincs semmi realitása, mert időközben megfordult a helyzet, ma már mi is munka­erőhiánnyal küzdünk. Tíz év alatt felére csökkent a létszá­munk. Sellyén beindult a kesz­tyűgyár részlege, a nyolcórás munkaidő, a „fedél alatt va­gyok" tudata, csábítja az asz- szonyainkat. De a legtöbb fia­tal asszonyt a háziipar vonzza el, amely fantasztikusan felvi­rágzott községünkben az utób­bi években. Minden háznál van egy szövőszék, a háziipari szö­vetkezet jól fizet. Az anya ott­hon dolgozik, s így megoldódik az óvodás korú gyermekek gondja, mert a faluban — no­ha a tsz 300 ezer forint hozzá­járulást felajánlott — nem épült óvoda. Nagy konkuren­cia ez nekünk, sokszor már úgy tesszük fel a kérdést: mi fonto­sabb a népgazdaságnak, a zöldség vagy a szőttes? A termelőszövetkezet elnöke természetesen a zöldséget tart­ja fontosabbnak. Elhatározták, hogy a 100 vagonos termelést, ami évi 6-7 mijlió forint be­vételt jelent a kis szövetkezet­nek, biztosítják, még ha saját kertészetükből nem is tudják nyersanyaggal ellátni. Jó viszonyban vannak a szomszédos magyarteleki ter­melőszövetkezettel. Tavaly a nagy aszály idején öntözőgé­pekkel segítették ki őket. Ak­kor állapodtak meg, hogy az idén zöldségtermelésben is együttműködnek. Magyartelek­nek nincs palántanevelője, Drávasztórónak viszont akkora kapacitása van, ami jóval meghaladja a saját szükségle­tét. Ezen a tavaszon 2,2 millió paprikapalántát adtak el ked­vezményes áron a szomszéd tsz-nek. Cserében viszont Ma­gyartelek 5 hektáron nekik ter­mel zöldpaprikát, feldolgo­zásra. A tsz feldolgozója hideg vo­nallal működik. Hordós sava­nyúságot készítenek közületi ellátásra, és félkészárut a szi­getvári és paksi konzervgyár­nak. Mivel a saját paprika és káposzta termőterületük — 115 hektáron cukorborsót termel­nek, de azt nem maguk dol­gozzák fel — csak 23 hektár, savanyítani való nyersanyagot — zöldparadicsomot, uborkát — a konzervipartól kapnak. Cse­rébe igen sok bérmunkát vagy bedolgozó munkát végeznek az iparnak. A sztárai asszo­nyok, a felsőtagozatos gyere­kek szeletelik a konzervgyárnak a lecsónak való paprikát, cso­mózzák a zakuszka paprikát, amiből Szigetváron igen nagy mennyiségű készterméket gyár­tanak szovjet exportra. Ha nehéz körülmények kö­zött is, de teljes kapacitással működik a megye egyetlen ter­melőszövetkezeti zöldségfeldol­gozó üzeme. Július elsejétől január végéig 35-40 asszony­nak és 6-8 férfinak ad állandó munkát, segíti az ipar export­teljesítését és besegít a megye lakosságának ellátásába is. Drávasztara besegít a konzerv­iparnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom