Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-12 / 190. szám
1977. július 12., kedd Dunúntuli napló 3 Hatszáz adagos új konyha a mohácsi Békében Sürgető a szálloda korszerűsítése A mohácsi Béke Szálló ütött- kopott kívüI - bel ü I. az ablaktokok, ajtók jóformán „kirohadtak”, az étteremben is málliik a vakolat, a falakról lepereg a festék. A szobák nagyok és korszerűtlenek. Mikor ősszel ott jártunk, éppen a konyhát építette át a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megbízásából a mohácsi Újbarázda Tsz kivitelező brigádja. Az építkezés alatt a cukrászüzemből sajátítottak ki egy helyiséget, ott készítették a napi egyféle menüt. Ugyanis egyébként a Békében van köz- étkeztetés. Azóta a konyha felépült. A tálalók kialakítása még falszerkezeti módosításokat is követelt, de a régi főzőhelyiség a megyei vendéglátó egységeik egyik legkorszerűbb konyhájává vált. Hűtők, melegítőpultok, modern konyhai gépek, berendezések kerültek ide. A tűzhelyek olajjal, a melegítőpultok gőzzel üzemelnek. Az átalakítás és berendezések 6.5 millió forintba kerültek. De hogyan alakul a szálló és étterem további sorsa? Részleges korszerűsítés a konyha átépítésén kívül is történt már. Kicserélték a radiátorokat, új kazánházat, raktár- épületet építettek. Kialakítottak egy vizesblokkot és négy közös fürdőt. A teljes felújításhoz azonban ki kellene cserélni az összes ajtót, ablakot, a tetőszerkezetet, az elektromos szerelvényeket, a padozatokat. Az étterembe az álmennyezet húzása és a falburkolások mellett nyitható-csuk- ható válaszfalrendszereket kellene beépíteni, hogy a hatalmas termet praktikusan lehessen kihasználni. Az étterem mellett lévő „Kék Duna” eszpresszót is szeretnék átalakítani önkiszolgáló étkezővé. A Kereskedelmi Tervező Intézettel most folynak a tárgyalások a tervek elkészítéséről. A becslések szerint a felújítás 15 millió forintba kerülne és a Vendéglátó Vállalat ezt az összeget csak az ötödik ötéves terv utolsó évében tudná „összeszedni”. így az elkészülés csak a következő ötéves tervidőszakban várható. B. A. Megvalósul az ötödik ötéves tervben A z aratás idején mindig visszatérő kérdés, hol tároljuk a gabonát, mit teszünk a termés biztonságos elhelyezésére. Ez érthető, hiszen a megtermelt értékek megóvása csak megfelelő raktározással valósítható meg. A mező- gazdasági termelésre is erőteljesen hat az, hogy milyen ütemben fejlődik a tárolás és a feldolgozás. Az idei aratás előtt jó- elöre felmérték a gabonafelvásárló vállalatok, hogy az átvevő helyek száma és teljesítőképessége összhangban van-e a mező- gazdasági üzemek beta- karitó- és szállitókapacitá- sával. Ahol arra szükség volt, új átvevőhelyeket létesítettek. Mint más esztendőben is, most is gondot okoz azonban a gabona elhelyezése. Mert igaz ugyan, hogy a negyedik ötéves tervben 574 ezer tonna gabona befogadására képes tároló térrel bővült a gabonafelvásárló vállalatok raktártere, de a nagyarányú raktárfejlesztés ellenére a gabonatároló- tér-hiány fokozódott. Ennek oka: a gabonatermelés ugrásszerű fejlődése. Ezt mutatja az is, hogy a gabonaipar őszi csúcstárolási készlete a negyedik ötéves tervben 2,9 millió tonnáról 4,5 millió tonnára emelkedett. Az ötödik ötéves terv azonban további termelés- növekedéssel számol, tehát még több gabona felvásárlásáról, tárolásáról, feldolgozásáról és exportálásáról kell gondoskodni. A gabonatermelés dinamikus fejlődésével ösz- szefüggésben a terményfelvásárlás mennyisége jelentősen emelkedik. Míg 1975-ben kétmillió 613 ezer tonna étkezési kenyérgabonát és kétmillió 165 ezer tonna kukoricát vásároltak fel, 1980-ban már terv szerint hárommillió 950 ezer tonna étkezési kenyérgabonát és kétmillió 500 ezer tonna kukoricát fognak felvásárolni. Ez indokolja azt az elhatározást, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni a raktár- kapacitást. Ezért az Állami Tervbizottság , vasbetonsilók, fémsilók és könnyűszerkezetes raktárak létesítésére hárommil- liárd forintot hagyott jóvá az ötödik ötéves tervben. Ebből a pénzből összesen 700 ezer tonna gabona tárolására alkalmas tárolótér építhető meg. Ebben az ötéves tervben összesen 280 ezer tonna gabona betakarítására alkalmas vasbetonrendszerű gabonatároló silókat építenek. Ezek a silók hosszú, 80—100 éves élettartamúak. De építenek a tervidőszakban 160 ezer tonna gabona fogadására képes fémŰj gabonatárolók hárommilliárdért • Vasbeton silók, könnyűszerkezetes raktárak 9 Összhangban a területfejlesztési tervekkel silókat is. Ezek a silók a feldolgozásra kerülő gabonakészletek 3—6 havi tárolására alkalmazhatók. Rövid idő alatt felépíthetők, s a fémsilók élettartama 20—25 esztendő, ösz- szesen 260 ezer tonna gabona tárolására képes földszintes raktárakat is építenek az ötödik ötéves tervben. Ezek a raktárak hazai gyártású típuselemekből felépíthetők. Nagy kérdés, hogy hova telepítsék az új tárolóépületeket. Az igazság az, hogy valamennyi megyében szűk a tárolókapacitás, de a területi elhelyezésre ki kellett dolgozni a megfelelő alapelvet. E szerint elsősorban a fő gabonatermőhelyekre kell koncentrálni a raktárak építését. Ugyancsak nagyon tontos, hogy a nagyobb forgalmú termelőhelyeken korszerű tárolási kapacitást hozzanak létre, s ügyelni kellett arra, hogy a gabonaexportra való tekintettel, a közlekedési gócpontokon megfelelően felszerelt silók épüljenek. Meg kellett vizsgálni a dunai hajószállítás és a Tiszán történő szállítás lehetőségeit is. A költségmérséklés végett az új létesítmények — a lehetőségektől függően —, elsősorban a meglévő malmok és takarmánykeverő üzemek mellett, azokkal technológiai kapcsolatban épülnek. A területelrendezési és területfejlesztési tervekkel összhangban azonban egy-egy beruházás" előkészítése során szükségessé válhat új telephelyek kijelölése is. Figyelembe kellett természetesen venni azt is, hogy milyen az egyes megyékben a raktárellátottsági arány. Vannak ugyanis olyan megyék, mint például Fejér, Baranya, Tolna, Somogy, Bács, ahol a raktárellátottsági arány még az 50 százalékot sem éri el. Az eddig felépült és ebben az ötéves tervben átadott raktárak 225 ezer tonna gabona befogadására képesek. Jó ütemben halad tehát a 700 ezer tonna gabona tárolására alkalmas gabonatárházak építése. Az igazság azonban az, hogy az új tárolók felépítése után sem lesz elegendő még a raktártér az összes felvásárolt gabona elhelyezésére. A következő ötéves tervekben gyorsítani kell a tárolótérépítést. De addig is fel kell kutatni minden helyi lehetőséget arra, hogy a gabona biztonságba kerüljön. Cs. F. Épül a szigetvár—kaposvári villamos távvezeték A kivitelezés márciusban kezdődött. A vezeték anyaga alumínium-ötvözet, hosz- sza 36 kilométer és a 400 kilovoltos országos alaphálózati állomásra csatlakozik. A szigetvári 120/20 kilovoltos transzformátorállomásnak idén készül el a 120 kilovoltos 2. vezetéke. 1975-ben már átadták a pécs—szigetvári 120 kilovoltos távvezetéket és az ehhez kapcsolódó állomást. A jelenleg épülő ennek a folytatása. A vezeték megépítésével az országos hálózat teljes értékű részévé válik a szigetvári 120/20 kilovoltos transzformátorállomás. A vezeték kialakításával egyidő- ben a szigetvári transzformátorállomást is bővítik. A beruházás értéke várhatóan 50 millió forint. A távvezetékkel Szigetvárról indultak ki és jelenleg Kaposvár határában az oszlopokat alapozzák. Sántavy László, a szigetvári DÉDÁSZ üzemigazgatója szerint: — Ha például egy vihar vagy más üzemzavar o pécs—szigetvári 120 kilovoltos távvezeték meghibásodását okozza, akkor anélkül, hogy a fogyasztók észreven- nék, az energiaellátás automatikusan ótkapcsolódik az új vezetékre, vagyis továbbra is folyamatos marad. Józsa-Pál Ferenc utat a zöldségnek.I, Feldolgozzák a zöldséget A Dráva menti falvakban tíz évvel ezelőtt még annyi volt a munkáskéz, hogy a termelő- szövetkezeteknek nem kis fejtörést okozott az asszonyok foglalkoztatása. A drávasztárai Dráva Gyöngye Termelőszövetkezet sem tudott folyamatosan munkát adni a tsz asszonyainak. Hiába termeltek 200 holdon zöldségfélét, a betakarítás után, az őszi—téli hónapokban nem volt munka. Ezért határozták el, hogy zöldségfeldolgozót építenek, amivel szét tudják húzni a szezont. A feldolgozó 1968-ban lépett üzembe évi 100 vagonos kapacitásMiképp lehetne a törpe üzemet fejleszteni most, amikor az országnak jelentős zöldségkonA KSZE termelési rendszer vezette be ■ Érdekes és nagyon hasznos újdonsággal lepte meg partnereit az idei gabonaaratásra a szekszárdi KSZE növénytermelési rendszer. Az újdonság egy mérőeszköz, ami nem egyéb mint egy állítható tálca és egy, a képen is látható szemveszteség határozó táblázat. Koztuaott, nogy a kombájnok több-kevesebb szemet mindig elszórnak. Ha csak 1 százalék is ez a szemveszteség, országosan az is tetemes meny- nyiség; 60 000 t terméskiesést okoz. Az aratási szemveszteség azonban gyakran meghaladja az 1—2 százalékot. A szekszárdiak mérőeszköze azért nagyon hasznos, mert aratás közben, amikor még segíteni lehet a bajon, jelzi a veszteséget. Használata egyszerű, a tálcát a kombájn mellett haladva be kell dobni a cséplődob alá. Amikor a gép elhaladt, a tálcán lévő magokat megszámláljuk és ez adja a kiinGabona-szemveszteségmérő ' * • >' i»L« * ■ «gr 1 '~£-\ • Jh •• ■ i i , sr* l .-m- % : p t*,; •kaT dulási alapot a szemveszteség szemveszteség határozó tábla- százalékos értékének megálló- zat segítségével végezhető el, pításához. Ez a művelet a amely magszám és súlytáblázatot, kis és nagy hozamokra tervezett monogramokat tartalmaz. A kettős monogram veszi figyelembe a kombájn munkaszélességét és állítja arányba a mérőterületen jelentkező veszteséggel, amely a diagram alsó részén százalékos értékben leolvasható. Néhány mérés után kellő gyakorlat alakul ki és a veszteség megmérése egy-két perc* alatt elvégezhető. A KSZE termelési rendszer központilag készítette el partnereinek a mérőtálcá'kat és a széthajtható táblázatokat. A szekszárdiak úgy számolnak, hogy a mérések bevezetésével és rendszeressé tételével az eddigi veszteségek legalább 2 százalékkal csökkenthetők. Ez pedig rendszerszinten 50 millió forint megtakarításhoz juttatná a KSZE partnergazdaságait. zerv export kötelezettségeket kell teljesítenie? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be a Dráva Gyöngye Termelőszövetkezetbe, ahol Dudás György tsz-elnök és Svéda Pál kertészeti ágazatvezető már a szezon beindítását szervezték. Előfeldolgozást vállaltak a konzervgyárnak, sárgabarack felezést, magva- zást, de az alapanyag késik. Baranyában nagyon gyenge az idén a kajszitermés. — Az üzem bővítése az első időben reálisnak látszott, de akkor nem volt elegendő tőke a steril vonal kiépítéséhez. Ma már nincs semmi realitása, mert időközben megfordult a helyzet, ma már mi is munkaerőhiánnyal küzdünk. Tíz év alatt felére csökkent a létszámunk. Sellyén beindult a kesztyűgyár részlege, a nyolcórás munkaidő, a „fedél alatt vagyok" tudata, csábítja az asz- szonyainkat. De a legtöbb fiatal asszonyt a háziipar vonzza el, amely fantasztikusan felvirágzott községünkben az utóbbi években. Minden háznál van egy szövőszék, a háziipari szövetkezet jól fizet. Az anya otthon dolgozik, s így megoldódik az óvodás korú gyermekek gondja, mert a faluban — noha a tsz 300 ezer forint hozzájárulást felajánlott — nem épült óvoda. Nagy konkurencia ez nekünk, sokszor már úgy tesszük fel a kérdést: mi fontosabb a népgazdaságnak, a zöldség vagy a szőttes? A termelőszövetkezet elnöke természetesen a zöldséget tartja fontosabbnak. Elhatározták, hogy a 100 vagonos termelést, ami évi 6-7 mijlió forint bevételt jelent a kis szövetkezetnek, biztosítják, még ha saját kertészetükből nem is tudják nyersanyaggal ellátni. Jó viszonyban vannak a szomszédos magyarteleki termelőszövetkezettel. Tavaly a nagy aszály idején öntözőgépekkel segítették ki őket. Akkor állapodtak meg, hogy az idén zöldségtermelésben is együttműködnek. Magyarteleknek nincs palántanevelője, Drávasztórónak viszont akkora kapacitása van, ami jóval meghaladja a saját szükségletét. Ezen a tavaszon 2,2 millió paprikapalántát adtak el kedvezményes áron a szomszéd tsz-nek. Cserében viszont Magyartelek 5 hektáron nekik termel zöldpaprikát, feldolgozásra. A tsz feldolgozója hideg vonallal működik. Hordós savanyúságot készítenek közületi ellátásra, és félkészárut a szigetvári és paksi konzervgyárnak. Mivel a saját paprika és káposzta termőterületük — 115 hektáron cukorborsót termelnek, de azt nem maguk dolgozzák fel — csak 23 hektár, savanyítani való nyersanyagot — zöldparadicsomot, uborkát — a konzervipartól kapnak. Cserébe igen sok bérmunkát vagy bedolgozó munkát végeznek az iparnak. A sztárai asszonyok, a felsőtagozatos gyerekek szeletelik a konzervgyárnak a lecsónak való paprikát, csomózzák a zakuszka paprikát, amiből Szigetváron igen nagy mennyiségű készterméket gyártanak szovjet exportra. Ha nehéz körülmények között is, de teljes kapacitással működik a megye egyetlen termelőszövetkezeti zöldségfeldolgozó üzeme. Július elsejétől január végéig 35-40 asszonynak és 6-8 férfinak ad állandó munkát, segíti az ipar exportteljesítését és besegít a megye lakosságának ellátásába is. Drávasztara besegít a konzerviparnak
