Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-04 / 182. szám
'V Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Tudósítóink jelentik orr- és gégeorvosok BaJa: I. délszláv folklórszemle Pécsi Fül-, kongresszusa Pécs a tudományos konferenciák városa napjainkban. Az elmúlt héten a biofizikusok, a biokémikusok és fiziológu- sok tartották közös vándorgyűlésüket városunkban — ma reggel a magyar fül-, orr- és gégeorvosok vitatják meg az elmúlt két év kísérleteinek, tudományos munkájának tapasztalatait. A háromnapos kongresszuson négy szekcióban többszáz előadás hangzik majd el. A kongresszus egyik fő témája a hallószerv és a központi ideg- rendszer kapcsolata. A szabadon választott témák közül sok előadás foglalkozik a fül mikroszkópos sebészetével, a fül ideggyógyászati vonatkozásaival, az orr-gyógyászati problémákkal, valamint az egyre inkább önálló szakterületté váló gyermekfülészet speciális problémáival. A Magyar Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesületének kongresszusára vendég professzorok is érkeztek Csehszlovákiából, NDK-ból, Szovjetunióból, Lengyelországból, Jugoszláviából, Ausztriából, Angliából és Nyu- gat-Németországból. ünnepélyes keretek között került sor vasárnap este 7 órakor Pécsett a POTE aulájában a kongresszus megnyitójára. Dr. Bauer Miklós egyetemi tanár, a kongresszus elnöke köszöntője után Czente Gyula, Pécs város tanácselnöke és dr. Tigyi József akadémikus, a POTE rektora üdvözölték a vendégeket. Ezután dr. Surján László, az egyesület elnöke mondott megnyitót, ezt követte az oklevelek átadása, az egyesület új tiszteletbeli tagjainak, dr. H. Jakobi, a hallei egyetem igazgatójának és dr. J. Sekula, a Krakkói Orvosi Akadémia igazgatójának. A kongresszus ma délelőtt 9.00 órakor plenáris üléssel kezdi munkáját. V.A. Gyula: Eszperantó egyetem Vasárnap Gyulán ünnepélyesen megnyitották a tizenötödik eszperantó nyári egyetemet. A világ tizenkét országából mintegy kétszáz résztvevőt Kádár Imre, a gyulai eszperantó nyári egyetem titkára köszöntötte, majd megnyitotta a hat napig tartó tudományos tanácskozás- sorozatot és a nyelvi vizsgák rendszerét. A gyulai eszperantó nyári egyetemen az elmúlt tizenöt évben négy kontinensről több mint háromezerötszáz hallgató vett részt. A hallgatók harmincegy ország fiai voltak. Igazi kavalkód fogadta a Bajára látogatókat a hét végén. Itt rendezték meg az első délszláv folklórszemlét, amelynek célja a hazai délszláv néptáncmozgalom további kibontakoztatása, fejlesztése, a hagyomány őrzése és ápolása. A folklórszemlén az úttörő-nép- táncegyüttesek, az ifjúsági művészeti együttesek és a hagyományőrző együttesek kategóriájában 16 együttes mutatta be legszebb koreográfiáit. A gazdag program szombaton délután a népi zenekarok térzenéjével kezdődött, ezt követte az együttesek népviseletes felvonulása. Késő délután a viziszínpodon kezdődött meg a néptáncegyüttesek seregszemléje. A Türr István Múzeumban ugyancsak szombat délutántól láthatták az érdeklődők a Bács-Kiskun és a Baranya megyei délszlávok népviseletéből rendezett kiállítást. Vasárnap délelőtt Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkára adta át az első délszláv folklór-szemle dijait. Ezt követően a díjnyertes és a meghívott együttesek gálaműsort adtak a víziszínpadon. A kétnapos rendezvénysorozat a késő délutáni órákban ért véget. Fotó: Ornody László Siklós: Amatőr együttesek a várban ' Bőséges nyári verőfényben, ideális szabadtéri „műsoridőben” vonult fel hét ifjúsági és felnőtt amatőr művészeti együttes Siklóson, a vár udvarára tegnap délelőtt 10 órakor. Július 3-ára hirdették meg a siklósi járás amatőr együtteseinek járási művészeti bemutatóját, ami egyúttal a Siklósi nyár című, hagyományos rendezvénysorozat megnyitó előadása is volt. A felvonulást követően Mecseki József, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője mondott megnyitó beszédet. A várudvaron összegyűlt közönség és a folyamatosan odaérkező turistacsoportok tagjai örömmel és szeretettel fogadták a túlnyomó részben folklór jellegű műsort. Dráva- sztára község és Sellye község gyermektánccsoportot küldött a járási bemutatóra, tőlük délszláv és magyar lánytáncokat, karikázókat, gyermekjátékokat láthattunk. Nagy és megérdemelt sikert aratott a villányi népviseletbe öltözött német asszonykórus népdalcsokra és az ízes szövegű ormánsági lakodalmi szokásokat bemutató szaporcai hagyománytartó együttes. A siklósi vegyeskórus pécsi szerzők műveiből énekelt, ezenkívül föllépett még az alsószentmárto- ni cigány együttes három tagja és négytagú zenekara, valamint a siklósi művelődési központ fúvószenekara is. W. E. Almamellék: Filmforgatás az állomáson A már fél év óta csendes kis állomáson most újból vonatok jönnek-mennek, a váltók csattognak, az állomásfőnök is ott ül az irodájában. Csakhogy mindez „játszásiból" történik így. Almamelléken „Kihajolni veszélyes” címmel, új magyar játékfilm forgatása kezdődött a napokban. A film rendezője Zsombolyai János, operatőre Ragályi Elemér, forgatókönyvét Simonffy András írta. Az új játékfilm napjainkban játszódik és életünk visszásságait tárja elénk a tragikomédia eszközeivel. A főszerepeket Tomanek Nándor, Bodrogi Gyula, Kiss Mari, Ben- cze Ferenc és Szikora János fh. játsszák. (A felvételek a forgatáson készültek.) Budapest: Befejeződött a TIT VII. küldöttgyűlése Vasárnap befejezte tanácskozását a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat VII. küldött- gyűlése. A hozzászólásokban elhangzott: a TIT munkájának hatékonyságát az utóbbi időszakban növelte, hogy egyre elismertebb társadalmi, közéleti munkává válik az ismeretterjesztés tevékenysége. A vitában többi között szó esett arról is, hogy az agrárértelmiség életkorát tekintve az egyik legfiatalabb réteg, közel fele 35 év alatti, ezért komoly lépést jelentett a TIT-csoportok megszervezése az agrár felsőoktatási intézményekben. Ebben a munkában a MÉM és a KISZ KB vezetői egyaránt kezdeményező szerepet vállaltak. A felszólalók a Balaton idegenforgalmi idényének ismeretterjesztési problémáit is felvetették a küldöttgyűlésen. Rámutattak arra, hogy fontos, de nem elégséges csak a szervezett üdültetésben részt vevők számára előadásokat tartani, hanem a Balaton vendégei mellett s vendéglátóknak is szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtani. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait. Kifejtette, hogy a küldött- gyűlés fontos munkaértekezletnek bizonyult. Az alkotó légkör jellemezte. A külföldi hozzászólók elismeréséből, bátorításából, az együttműködésre való törekvésből is Helsinki szelleme, a békés egymás mellett élés, az alkotó munka iránti vágy tükröződött. A vitában többen hangoztatták: az elkövetkezőkben is fontos feladat a tudományos ismeretterjesztés további bővítése az üzemi és a mezőgazdasági fizikai dolgozók, valamint a fiatalság körében, s felhívták a figyelmet arra, e munkában jobban kell támaszkodni a szocialista brigádokra. A VII. küldöttgyűlés egyhangúan elfogadta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat új alapszabályzatát. Ezután megválasztották a társulat vezetőségét és az országos elnökség tagjait. A TIT elnöke ismét Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója lett. A társulat alelnökei pedig: Kö- peczi Béla egyetemi tanár, az MTA főtitkárhelyettese, Oszt- rovszki György, az OMFB elnökhelyettese és Soós Gábor címzetes egyetemi tanár, államtitkár. A társulat főtitkárává Kurucz Imrét, az MSZMP V. kerületi pb első titkárát választották. ÉZB ÉA'NOS: tg pém !&EL AKARATOS GYEREK-AMYÚÚÚ' EZT l/EDD ME6- A/EREAA NAtÉKNAK? A TIZEDIKNAPON-PAZTIKAM! AZÉRT NÉZZÜK MAR MEG A K/A'LL/rÉSr E ■' / / r A 8utorKIÁLLÍTÁSON-MIT BÁMULNÁK?! CSAK KIPRÓBÁL- LJtík'ttOCY TÉNYLES OLYAN AÓE? CSODÁS ESET-NEM WSCD ELHINNI! SZALON SÖRT LATAM AZ EMELETEN! SZENVEDÉLYES GYÚJTÓ-NA MÉ6 5SK PROSPEKTUST NAZA NOZOL, PÁLUNK.' iOsao, $7=-ÉRTSE MEf PÉTRE NÉNIRE, EZ NEM A BUSZ PALYUDYAR’ °zora• Üreginyulak erdeje Magyarországon ritkaságok közé tartozik az üreginyúl. Nálunk korántsem váltak a mezeinyúl e kisebb nagyságú rokonai a mező- és erdőgazdálkodás sorscsapásaivá, sőt, a szenvedélyes vadászok kedvelt céltáblái voltak. A gödreikben tanyázó, hamuszürke színű, apró lábú és igen óvatos üreginyulak lesvadászata igazi sportcsemegének számított, éppen ezért honosította meg a Tolna megyei Ozora környékén, a döbröntei erdőben az 1920-as években az egykori földbirtokos. Az üregi nyulak utódai azonban máig fennmaradtak ezen a dombvidéki erdős tájon, annak ellenére, hogy időközönként pusztító vész tizedeli az állományt, mert a természet gondoskodik a túl- szaporodás meggátlásáról. így volt néhány évvel ezelőtt is, amikor Márkus Józsefnek, az ozorai Petőfi Vadásztársaság tagjának közlése szerint — nagyrészük elhullott, talán csak húsz maradt belőlük. Az idei tavaszon újra fejlődés tapasztalható az ozorai üreginyúl-kolónián, szép számban láttak kisnyulakat. Grá- nicz Ferenc vadászmester mintegy 250 példányra becsüli mostani létszámukat. — Számolhatnak kártételükkel? — Az üreginyulak nem járnak a mezőgazdasági területre. Inkább gyökereket rágnak. A csemetekertekben rágcsáló- sukkal sok kárt okozhatnak. Ozorán azonban nem fenyeget ez a veszély, tenyészhelyü- kön nem fiatal az erdő. A vadászok is állandóan lő- hetik, de létszámuk egyensúlyban tartásáról, a járványokon kívül természetesen, a kóbor kutyák, a rókák és a nagyobb ragadozómadarak is „gondoskodnak", nem kell tehát attól tartani, hogy nálunk is előfordulhat az ausztráliai eset. B. L.
