Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-04 / 182. szám

iizlet- es eHotóssatemíe a Balaton mellett Hiánycikkek ki tudja miért? Átok és öröm a Balaton. Főleg, ha a kereskedelem különböző szinű szemüve­gein át bámulunk a hullá­mokról visszaverődő napsu­garakra. Még alig hogy el­hagytuk az első nyári hó­napot, s máris hosszú pa­pirusztekercsen sorolhatjuk a hiánycikkeket, s egyál­talán nem merész a kije­lentés, az idén gyengébben straltoltunk, mint azt bárki gondolta. Mielőtt a dolgok elébe vágnánk, nézzünk be találom­ra Fonyódon a főtéri kereske­delmi komplexumba. Próbál­junk onnan adni tanácsot — a szabadságra igyekvőknek. Könnyű nyári holmik...? A fonyódi tükör kicsi is, tor­zít is, de arra éppen megfelel, hogy belenézve megigazíthas­suk a frizurát. Szalai Gyula, a Balaton Áruház vezetője a szakma régi ismerője, nem vé­letlenül kezdi a kereskedők örök igazságával: amit a nagy­kereskedelem kínál, azt gon­dolkodás nélkül át kell venni, mert holnap már késő. Az áru­ház így is az igényelt áruk 50 százalékát kapta. Pedig rajtuk nem múlik, hiszen a nyári for­galomra teszik éves tervüket, s e három hónap alatt kétszer annyi a forgalmuk, mint a töb­bi kilencben. (Most is ilyen for­galomra számítanak.) Biztosan meglesz, bár éppen a nyári könnyű ruhaneműk, a jersey- anyagok hiányoznak a polcok­ról. Alig-alig van választékuk a női és leányka ruhákból, short-féleségekből. Női fürdő­ruhából alig van választék, s talán majd télen lesz a kisebb és nagyobb számokból. Az áru­ház melletti ABC-ben sem túl vidám a boltvezető. Lang Antal sem tudja megérteni, hogy mi­ért nincs cipőkrém, hogy hová vezet ez a shampon-hiány, s hogy a Nivea és Caola sport­krémek hová tűntek? Hiánycikklistán a gyümölcs- konzerv, a kisebb dzsemmek, izek, de a többi konzervfélesé- gek is, kivéve a húskonzerve­ket. Hagyjuk a felsorolást, úgy is ki-ki maga tapasztalhat­ja majd ezt a kereskedelmi kényszerpályát, ha kifelejt valamit csomagoláskor a bő­röndből. Stop — II óra után Az árak sem a régiek. Nem is várja az ember, hogy egy gyorsbüfében, ahol önkiszol­gálva étkezhet, 10 forint alatt is lenne étek. De a szegényes választék, amit az állami bü­Rossz időben „múzeumi séta” az üzlet Fonyódi tükör az ellátásról fék kínálnak, legalább borso­sán kalkulált. Belépés 30 fo­rint per fő — ha nem csak né­zelődni akar az ember. Ezek után az első osztályú étterme­ket már messze elkerültem.( Jó, hogy akad néhány maszek ki­főzde!) A hétvégi piaci árak: paradicsom 36, burgonya — két kiló — 9,60, bab, néhány dekányi, fóliába zsugorítva 11,60, sárgabarack, 7 szem, fó­liában 14,30, őszibarack 20, paprika 25 forint. Akadt vagy egy félkosár spanyolmeggy is a maszek árudában, 32-ért ki­lója. Az ABC vezetője szerint: minden gyümölcs és zöldség jóval drágább, mint tavaly azonos héten, kivéve a papri­kát. Az okát abban látja, hogy az őstermelők Szentes­ből, Békésből, Csongrádból Pestet megkerülve ide hozzák jó piac reményében az árut, és csillagászati árakat kérnek. A paradicsom mellé hentes­áru is kell, meg itóka. (Kimu­tat az ajtóra az üzletvezető: ,,Ha délben nem lenne egy­órás ebédszünet, kettőre elvin­nék az összes sört, amit most rakodunk. így háromig kitart.") Ennyit a sörről. A töltelékáru sem a legszebb arcát mutatja: a rendelendő mennyiség 40 százaléka kötelezően kommersz áru. A nyaraló azonban bács­kai, rizses hurka helyett inkább gépsonkát vinne, meg télisza­lámit. így a bácskai napról- napra nagyobb Jialmazt alkot, s idővel megpállva visszakül­dik a feladónak. Még egy: szombaton 11 óra után árut sehonnan sem kérhetnek, még­ha tejről, kenyérről volna is szó. (Nehéz a hét végét kiszá­mítani — mondja Lang Antal —, így aztán ha egyik vagy másik kollégám alárendel, pil­lanatok alatt kifosztanak min­ket is. Idejönnek kocsival Feny­vesről is, Boglárról is — s már délben nincs kenyér.) Alapvető élelmiszerekben is ingadozik tehát az ellátás. Másképpen köszönni... Százezer..? Kétszázezer..? Hatszázezer ember..? Heten­te . .? Naponta ..? Lüktet a forgalom, ember legyen a tal­pán, aki mindent előre lát, előre megérez. A meteorológu­sok sem találják szivén a prognózist, a kereskedők sem. Hőségben üresek a boltok, ha felhős az ég — kezdődnek a „múzeumi séták". Többször for­dul elő, hogy az üzletek ajta­jában forgalomirányító áll, s ha egy vevő kijött, mehet a következő. KÖZÜLETEK MAGÁNOSOK FIGYELEM! A Baranya megyei Épitőanyagipari Vállalat felszámolás miatt a központi raktárában (Pécs, Névtelen u. 5. — gyárvárosi tanács mögött) 1977. július 5-én, 6-án, 7-én reggel 9 órától 14 óráig Kedvezményes áron értékesítésre kerül a raktár valamennyi készlete, új és használt anyagok, szerszámok, fogyóeszkö­zök, irodabútorok stb. Közületek bélyegzővel, magánosok a helyszínen azonnali térítés ellenében vásárolhatnak. Németh István felszámoló A bolti eladó nem hogy szabadságra nem mehet a szezonban, még a szabad­napját sem veheti ki. S mi­vel másképpen köszön az üdülővendég, mint az ősla­kos, erre a három hónapra arcot is kell váltania: át­venni a pesti, pécsi, kapos­vári, kanizsai, debreceni — sorolhatnám a magyar hely­ségneveket — szokásokat. Kozma Ferenc Megoldás arra az esetre, ha nincs megfelelő méretű női fürdőruha Nem lesz körzetesítés Milyen rendszám lesz a Z után? 0 Egy-egy betű kétszáznegyven­ezer gépjárműnek elég 0 Újra jön a C betű, de itt a P és a T Elpocsékoltuk az ABC-t. Leg­alábbis a közlekedési szakem­berek véleményéből ez tűnik ki. Egyesek szerint a gépjármű­vek rendszemnyilvántartását körzetesíteni kellene, a megyei vagy tájegységi rendszer beve­zetése lenne a célszerű, mások szerint még korántsem hasz­náltuk ki a variációs lehetősé­geket. Mi az igazság? A kér­désre a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium autóközleke­„fflejtél|rek” a siklási várban A siklósi vár eddig ritkán látott része Séta a gyilokjárón T uristák, hétszáz év tekint le rátok! — mondhatná az idegenvezető — Na­póleon híres napiparancsát átformálva — a siklósi vár ka­pujában. Ennek a hétszáz év­nek regényes történeti lehellete még azt a látogatót is elanda­lítja, aki nem először jár itt, aki maga is vállalkozhatna már idegenvezetésre, mesélni tudna Garákról, Zsigmond király fog­ságáról, Corvin János megmér­gezett gyermekeiről, a Peré- nyiekről, Kanizsay Dorottya nagyasszonyról, török ostrom­ról, a két Zrínyi Miklós harcai­ról s a kuruc időkről. Sőt, talán még a siklósi várbörtön fatörzs vastagságú, tizenkét méter hosszú, az elásott kincseket őrző kígyójának nem is oly régi keletű legendáját is ismeri. Amikor ez a gyermekeket rio­gató mese született Siklós kör­nyékén, úgy az ötvenes évek elején, a vár gazdátlanul, 'ro­mosán düledezett. Nagy társa­dalmi összefogással mentették meg. A helyreállítása máig sem fejeződött be egészen, ám már európai hírű idegenforgalmi nevezetesség. (Ebben nem kis érdemei vannak a Tenkes ka­pitányának. Mesélik, hogy an­nak idején, amikor először ve­títette ezt a filmsorozatot az NDK televíziója, az NDK nép­hadseregének egyik kisebb hadgyakorlatán „kurucok és labancok” fedőnéven csaptak össze az „ellenfelek".) Szállodája, turistaszállása az év nagyobb részében teli van vendégekkel. A konferenciater­mében egymást érik a kong­resszusok, tanácskozások: ENSZ, KGST, UNESCO, a ki­sebb jelentőségűeket nem em­lítve. A vár vaskos vendégköny­veiben bejegyzések: államfér­fiak, művészek, sportolók. Alig van olyan diplomáciai képvise­ÍSííBKii'íí: ilsi» ; J: míííííííí let Magyarországon, amelynek tagjai ne látogattak volna el ide. Siklósnak már nincsenek rej­télyei, az óriáskígyóról, az el­ásott mesés kincsről elhallga­tott a legenda. Most más fur­csaságokról érdeklődnek a lá­togatók. Néhány ezek közül: miért nem lehet kapni a vár történetét, építészeti nevezetes­ségeit ismertető könyvecskét? 1963-ban jelent meg egy ilyen kiadvány, azóta nincs. Moldván László, a Baranya megyei Ide­genforgalmi Hivatal kirendelt­ségének vezetője mondja: ké­szül az új ismertető. Mikor je­lenik meg? Erre nem tud ha­táridőt mondani. Amíg új nincs, csak a régi is­mertető füzetecskébői idézhe­tek: „A várban a Magyar Nem­zeti Múzeum igen értékes fegy­vergyűjteményét, a történeti képkiállítást, az Iparművészeti Múzeum közel- és távol-keleti iparművészeti tárgyait, vala­mint a török hódoltság emlé­keit láthatják a vendégek." Láthatták! Ügy tizenkét-tizenöt évvel ezelőtt. Ma és immár 12 éve változatlanul barokk búto­rokat és modern kerámiákat láthatnak. Nem mintha ez ér­dektelen lenne, ám a turista mást vár egy középkori vártól, s így némiképpen csalódva tá­vozik. Ha a várteraszra akar menni, hogy ott gyönyörködjék a kilátásban, esetleg valami frissítőt fogyasszon, nem me­het, nincs lépcső (illetve hasz­nálhatatlannak ítéltetett évek­kel ezelőtt), hogy felmehessen, s nincs teraszpresszó, hogy ott kiszolgálják. Ennek a helyzet­nek megszüntetésére számos kezdeményezés volt már — eredménytelenül. Most újabb próbálkozásokról hallani. A gyilokjóró a barbakántól az olasz bástyáig. Ez a rész mutatja meg a középkori vár erődítéseit, tíz méter magasban „Kanizsay Dorottya kertje” fö­lött, a marcona harcosok egy­kori útján, a várfalon. Erről a falrészről egészen a Szársom- lyóig lehet látni. Szemben a palota falán a csodálatosan szép gótikus erkély is csak in­nen látható. Amikor ezt a gyi- lokjárót helyreállították, nem gondoltak arra, hogy ezen a látogatók is sétálhatnának. Majdhogynem dísznek készült, a várfal teherbírását nem vizs­gálták. Emiatt ez a rész biz­tonsági okokból zárva maradt a látogatók előtt. E z év július 1-én sétálha­tott végig először turista ezen a gyilokjárón. A biztonsági előírások annyiban módosultak, hogy most már idegenvezetővel, egyszerre 15— 20 fős csoport mehet végig a gyilokjárón a barbakántól az olasz bástyáig. Ez 20 perces séta a történelmi múlt szegé­lyén, s újabb látványosság a turistáknak a siklósi várban. Dunai Imre dési főosztályán, illetve az Or­szágos Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályán kerestünk választ. Hazánkban közel hétszázezer magán-személygépkocsi közle­kedik, 1960-hoz viszonyítva hu­szonkétszeresére emelkedett a személyautók száma. A magán­gépkocsik részére fenntartott betűk kimerülőben vannak. Ma már az ABC utolsó betűjénél tartunk, s nem szükséges jós­nak lenni ahhoz, hogy meg­becsüljük: néhány hónap múl­va a Z jelű rendszámmező is kimerül. A BM ORFK közleke­dési osztályán dr. P. J. alez­redes a következőket mondot­ta a további elképzelésekről. — Bőven vannak tartalék be­tűink. Ha a Z elfogy, megkezd­jük a P és a T betűs rendszá­mok kiadását a magángépko­csi tulajdonosok részére. Ez a két betű 480 000 rendszám ki­alakítását teszi lehetővé. Sze­rintem egyáltalán nem olyan sú­lyos a helyzet, mint ahogy azt az autósok felvetik. Minden két betű kétszáznegyvenezer rend­számot takar. Ebből is érzékel­hető, hogy hosszú ideig nem lesz szükség a körzeti nyilván­tartás bevezetésére. A P és a T betűk felhasználását az teszi lehetővé, hogy a postától és a tűzoltóságtól elvettük. De ezzel korántsem merültek ki a lehe­tőségek, mert C-s rendszámú személykocsikból már alig né­hány ezer közlekedik útjainkon: ha ezek az autók „kikopnak” a forgalomból, ismét felhasz­nálhatjuk a C betűt. Mindent egybevetve, közel az ezredfor­dulóig nem lesz szükség a kör­zeti nyilvántartás bevezetésére. Egyébként is luxusnak tartjuk jelenleg, hiszen nem tudnánk kihasználni a beépítésre kerülő számítógépeket. A mostani rendszer megfelelő, az orszá­gos nyilvántartóban néhány perc alatt 'kikereshetők az adott személygépkocsi adatai. — Az NDK-ban a rendőrség csak számot ad, a rendszám elkészítéséről a gépkocsitulaj­donosnak kell gondoskodni. Ez a rendszer a rendőrség szem­pontjából előnyösebb. — Igen. Náluk kétféle rend­szám az elfogadott: a hagyo­mányos és a fényvisszaverős. Jó módszernek tartom, mert nem szükséges tárolni és szál­lítani a rendszámok ezreit. El­képzelhető, hogy a későbbiek során nálunk is bevezetésre ke­rül ez a rendszer. S. Gy. Dolgozókat felvesznek FELVÉTELRE keresünk hidrogeológu- si munkakörbe, pécsi munkahelyre, egyetemi végzettségű szakembert. Je­lentkezés: Déldunántúli Vizügyi Igaz­gatóság, Pécs, Köztársaság tér 7. sz. Személyzeti és oktatási osztály. To­vábbá felvételre keresünk gépkocsi­vezetőket, D-vizsgás előnyben, Ké­mes, Szaporca, tésenfai telephellyel. Jelentkezés: Cserkúton, a szállítás és gépjármű üzemvezetőnél. (59473) NVARI szünidős diákokat: (lányo­kat 16 éven felül, fiúkat 18 éven felül) alkalmaz a Pannónia Sörgyár. (1273) BVM Dunaújvárosi Gyára pécsi gyárrészlege hirdi telephelyre fűtő, salakos, vasvázkötöző, zetoros, tar­goncás, portáldaru, betonkeverő gép­kezelő, villanyszerelő, autóvillamos­sági szerelő munkakörbe dolgozókat felvesz. Jelentkezés a hirdi telep vezetőjénél, Pécs, Hird vasútállomás mellett. Telefon: 12-744. (1835) PALACKOZÓ üzemünkhöz szállító- munkásokat, valamint üdítőital töl­téshez női dolgozókat felveszünk. Mecsekvidéki Pincegazdaság palac­kozó üzeme. Pécs, Batthyány u. 2—4. szám. (1834) SZÉK- és Kárpitosipari Vállalat Mohács, Budapesti út 5/a. felvesz asztalos és faipari szakmunkásokat. Szakképzettség nélküli férfi és női dolgozókat, fiatalkorú dolgozókat. Faipari munkára betanítást és to­vábbtanulást, valamint asztalos szak- képzettség megszerzésének lehető­ségét biztosítjuk. 44 órás munkahét, két műszak. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál. (1614) Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom