Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-08 / 186. szám
2 Dunántúli napló 1977. július 8., péntek .v.v.v.v.\v.v.\v.v.;.v.\v.v.v.\v.;.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.va Folyamatosan fejlesztik a szolgáitatdháfózatot Minőségi javulást a verseny hozhat Beszélgetés Szilas Pállal, a Közponi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkárával Szakkönyvkiadók randevúja az olvasókkal Mindennapjainkban talán a legtöbb bosszúságot a szolgáltatások hiánya, minősége, a szolgáltatásokkal szembeni kiszolgáltatottságunk okozza. Tegnap Pécsett járt Szilas Pál, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkára, a gondokról, a szolgáltatások várható fejlődéséről beszélgettünk. — A szolgáltatások mennyisége és minősége egyre inkább életszínvonal-politikánk döntő tényezőjévé válik. Miért lehetséges, hogy ennek ellenére életünk egyik lő bosszúság- forrása éppen ez? — A szolgáltatósok iránti tömeges igény a hatvanas évek elején jelentkezett, valóban, azóta egyre inkább életszínvonal-politikánkhoz kapcsolódik. A kormány először 1969- ben, az 1038-as rendelet megalkotásával vázolta fel a tennivalókat, az elérendő célokat. Ennek alapján indult meg a szolgáltatóhálózat kiépítése, amely tulajdonképpen a IV. ötéves tervben megvalósult. Országosan négy kiemelt gerinchálózatot hoztunk létre. A textiltisztításban, háztartási gépek javításában, az autó- és motorjavításban mennyiségileg elegendő, felszereltségében korszerű a szervizhálózat. A lakáskarbantartó szervezeteket már kevésbé sikerült kialakítani. Mindent összevetve, az elmúlt tíz év alatt 15 milliárd forintot fordítottunk a szolgáltató hálózat fejlesztésére, minőségi színvonalának javítására. A kormány minden esztendőben foglalkozik ezzel a kérdéssel, a szolgáltató kapacitás továbbra is folyamatosan bővül, központi erőforrásokból, közvetlenül és a szabályozó- rendszereken keresztül is támogatjuk. Ennek ellenére a közvélemény megítélése negatív. Az ellátás nem tükrözi népgazdaságunk erőfeszítéseit. A fogyasztókat ugyanis nem a szervizhálózat érdekli, hanem hogyan fogadják, menynyire pontosak, milyen minőségben szolgálják ki. A következő legfontosabb feladatunk tehát a szolgáltatóhálózat minőségi színvonalának fejlesztése mellett, hogy a szolgáltatásban dolgozók és a vevők kapcsolatát megjavítsuk. Sajnos ez nehezebb, mint a hálózat létrehozása volt. — Ügy érzem, hogy nem megy csak etikai neveléssel. . . — Nem. Olyan hálózatot kell kialakítani, amelynek fő fe'ndata a szolqáltatás. Most uqvanis száz és száz olyan nn^Hnsági eqység van, ahol r-'n'náltatással is, árutermeléssel is foqlalkoznak. Az árutermelés kifizetődőbb, így természetesen háttérbe szorul a szolgáltatási tevékenység. 1974- ben kezdtük meq a fogyasztási szolgáltató vállalatok kialakítását, ezek jó közgazdasági környezetben működhetnek. Ha ők a vállalati fejlődésüket biztosítani akarják, a szolgáltató tevékenvségüket kell hogv növeljék. így nemsokára elérkezhetünk olyan körülmények közé, amikor a fogyasztókért versenyezni kell. — Kérem, szóljon a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság tevékenységéről is. — Az Országos Tervhivatal mellett működő tárcaközi bizottság a szolgáltatásban érdekelt összes ágazati minisztérium ez irányú tevékenysége között teremt összhangot. Minden szolgáltatással kapcsolatos központi irányelvet kidolgoz, s azok megvalósításában is operatív szerepet játszik. — Az ön véleménye szerint mi a sok kézi munkát igénylő szolgáltatások jövője? Már most ezek okozzák a legtöbb gondot? — A fejlett országokban ez mindenütt probléma. Véleményem szerint a „csináld magad" mozgalom jelenthet erre csak igazi megoldást. Ha majd műszaki kultúránk, a kereskedelemben kapható szerszámok és anyagok technikai színvonala megfelelő lesz, bizonyára nem szalad majd senki csapbőrözésért a lakáskarbantartó szövetkezetbe. Megjegyzem, nem is valószínű, hogy 15—20 esztendő múlva bárki is hajlandó lenne ilyen apró munkák elvállalására. S ha már a lakáskarbantartásról beszélünk: az elmúlt tervidőszakban, mint említettem, nem tudtunk megfelelő szervezeteket kialakítani, az V. ötéves tervben 500 millió forintot fordítunk ezek szervezésére. — Baranyai látogatásának mi volt a célja, konkrét dolgok felvetődtek? — Távolabbi feladatok meghatározása, tájékozódás. Az elmúlt négy év alatt az országban ezer szolgáltató létesítményt hoztunk létre, a települések 96 százaléka rendelkezik valamiféle szolgáltató- egységgel. A továbbiakban alaposan átgondolva, célszerűen és tervszerűen szabad csak fejleszteni. Ezt alaposan elő kell készíteni. Konkrét tárgyalás folyt például egy Pécsett létesítendő, a színes fotók előhívására alkalmas objektum létrehozására. Mint ismeretes, most csak Budapesten foglalkoznak ezzel. Tulajdonképpen elvi megállapodás született arról, hogy öt éven belül a terv megvalósul. Lombosi J. Kinevezések a Pécsi Tanárképző Főiskolán Az Oktatási Minisztérium dr. Kálmánchey Zoltán, a Pécsi Tanárképző Főiskola főigazgatója, tanszékvezető főiskolai tanár főigazgatói megbízatását valamint dr. Kamarásné Váróczy Zsuzsa adjunktus, főigazgató-helyettes megbízatását újabb három évre meghosszabbította. A Pécsi Tanárképző Főiskola új főigazgató-helyettesei: dr. Fehér István főiskolai tanár, kandidátus; és dr. Vastagh Zoltán főiskolai docens, kandidátus. Dr. Páltfy Cyörgyné, dr. Bé- csy Tamás kandidátus, Polányi Imre, dr. Szigeti Lajos, dr. Csa- nálosi Sándor és Nagy Ferenc főiskolai tanárrá; Heckenber- ger Istvánná, Duchnovszky István, Vörös József, dr. Kovács Sándor, dr. Szűcs Imre, Ber- náth János, dr. Kiss Géza, Jakab Zoltán dr. Keresztesi Miklós, Androsovits Zoltán és dr. Fűzi János főiskolai docenssé, továbbá dr. Majer József, Szűcs József, Kotek László, Gáspár János, Barics Ernő, Horváthné Szemerédi Mária, dr. Farkas Ferencné, valamint Bátai Lajos főiskolai adjunktussá lépett elő. Ritkán van alkalma megkérdezni a kiadónak olvasóját, mit igényel, mit hiányol az üzletekből, könyvtárából. Különösen fontos kérdés ez, ha szakkönyvekről van szó. A 6. Pécsi Ipari Vásáron tegnap délután a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szakkönyvkiadói adtak randevút vásárlóiknak. Az alig hat éve működő vállalat 137 könyvesboltjában, számos fióküzletében, valamint 4800 üzemi terjesztőnél igyekszik minél jobban eleget tenni vásárlói igényeinek. Az érdekeltek hiányosságként említették, hogy gyakran kis példányszámban jelennek meg szakkönyvek, nehezen jutnak el a szakemberekhez. Egyre jobban bőDél-Baranyát ellátó TCIZÉP- telepet avattak tegnap délelőtt Siklóson. A korábbi telep a mostaninál jóval kisebb volt, amellett a város központjában, a kórházzal szemben helyezkedett el, ami sem környezetvévül az egyéni megrendelők száma, 6—10 hónapon belül a világon bárhol megjelent idegen nyelvű szakkönyvek megrendelhetők, így egyre jobban igazzá válik a „ma újdonság, holnap gyakorlat” jelszava. Mivel a szakkönyv nélkülözhetetlen munkaeszközzé vált, sok helyen már gyakorlat lett azok üzemi, munkahelyi költségen való megvásárlása. A folyamatos tájékozódást elősegítő újabb intézkedésekről is szó esett. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat részt vesz minden nagyobb rendezvényen, tanfolyamokon, könyvheteket szervez, hogy így is megkönnyítse a vásárlók tájékoztatását. delmi, sem forgalmi szempontból nem felelt már meg. Az új telep leköltözött a Széchenyi útra, a volt téglagyár helyére. A használhatatlan építményeket lebontották, a többit felújították, de egy új épületet is emeltek, ott rendezték be az eladóteret, a pénztárt, az irodákat, a szociális létesítményeket. Míg a régi telep 4125 négyzetméteres volt, addig az új 26 208 négyzetméteres. Megtízszereződött a zárt raktárak alapterülete és a nyitott fészerek területe is jelentősen bővült. A telep a Dél-dunántúli TDZÉP saját tervezésében és hat kivitelező összehangolt munkájával készült el. A beruházás 3 511 000 forintba került. A siklósi TOZÉP építőanyagból 5,5 millió forintos, tüzelőanyagból pedig félmilliós árukészlettel rendelkezik. Dél-Ba- ranyát, az igények növekedését figyelembe véve, 1985—90-ig tudja ellátni. Az V. ötéves terv végére negyvenmilliós forgalommal számolnak. A tegnapi ünnepélyes átadáson Kabács Béla, a Dél-dunántúli TÜZÉP igazgatója avatta fel a telepet. Ez alkalommal nyújtotta át a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést Bíró Józsefnének és Szabó Ist- vánnénak, valamint 16 dolgozó részesült igazgatói dicséretben. Az avatáson többek között megjelent Ffonráth Alajos, az MSZMP Siklós városi Bizottságának első titkára, dr. Szabó József országgyűlési képviselő, a NEB elnöke, Jakabos Zoltánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és Szarka Árpád, a Siklósi városi Tanács elnöke. Díjtalanul l^<*je©ör*zik a Játékokat Gyermekeim igazi jutalomnak veszik, ha néha-néha elviszem őket a Tettyére, az igazi pécsi grundra. Először a felső részen, a homokozóba vonszolnak a csúszdához, miután eleget megmászták a lépcsőit és siklottak alá nagy nevetések között, jön a füzge. gyertek már. — Apu utoljára még ötször és kész. Jó? — kérlel a fiam és hogy érthetővé tegye, négy ujjal meg is mutatja. Amikor aztán elunják a „csuszizást”, következnek az alagutak, mármint a szaladgálás és bujócska a romok nyílásai alatt, aztán megszállják a középső játékbirodalmat. * Elsorolni is nehéz a sok csábító játékot: rakéta, igazi űrhajós üléssel, forgó hinta, gerenda, mókus-keFék, aztán a cicát formázó és földgömb- mászókák, döcögő és más hinták, szellősen elhelyezve, köztük kedvükre tipeghetnek vagy szaladgálhatnak kicsik és nagyok. Jó itt. A tágas Igazi grand a Tettyén Hinták, mászókák, csúszda játszótér fekvése is csodálatos, alattunk a város terül el, fölöttünk a Mecsek, mellettünk a Havihegy fehér mészkő sziklái adják a díszletet, friss tiszta levegő, napfény. Az alsó részen magas drótháló védelmében salakos focipálya mágnesként vonzza a labdajátékok kedvelőit. A nap minden szakában tétre menő meccsek zajlanak, a jövő ígéretei kergetik a futball-labdát és számolatla- nul ontják a gólokat. Itt minden játékra és mozgásra csábít. A szülők cipelik a kis bicikliket, a rollerokat, kisebb, nagyobb játékokat a csemetéik után, kocsival, busszal és gyalog érkezve a Tettyére. Kevesen tudják, hogy itt a játékkölcsönzőben minden megtalálható. Biciklik és rollerok, különféle méretben és típusban, foci, kosár- és egyéb labdák, gyermekmagasságú sakk-figurák, asztalitenisz és tollaslabda felszerelések, ugró- és mászókötelek, mind arra várnak, hogy kikérjék őket, játsszanak velük. Antal Ferenc, a játékkölcsönző kezelője mutatja be a népszerű „intézményt”, ami a II. kerületi hivatal tulajdonában és a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat kezelésében van. — Hétköznap és vasárnap reggel 9-től délután 6 óráig tartunk nyitva, áprilistól október végéig. A legnagyobb forgalmam húsvétkor és május elsején volt, több száz gyereket láttam el játékkal. köznapon 30—40-nél több vendégem alig van. A lényeg: személyi igazolvánnyal bárki ingyen vehet ki bármilyen játékot a felsoroltak közül. (Csak az elvesztett vagy a teljesen hasznavehetetlenné tett játékokat kell megfizetni.) Boros Laci, Báronovics Attila, Albrecht Vili és Bonczok - Tibi éppen asztaliteniszeznek. — Mást is játszotok? — kérdem. — Persze — vágják rá — ha elánjuk, sakkozunk, vagy focizunk, főleg délelőttönként. Azt is elárulják, hogy törzsvendégek, itt laknak a környéken, és nagy szívfájdalmuk, hogy a kölcsönözhető kerékpárokat már kinőtték. * Park, sétányok, homokozók, kölcsönözhető és beépített játékok, lehetőség a mozgásigény és a játékkedv kiélésére — ez a tettyei grund. Aki már felfedezte, az tudja, aki még nem, az megtudhatja. Murányi László Hatmillió forintos árukészlet Elkészült a siklósi új TÜZÉP-telep # Nagyobb raktártér, szociális épülőtök % Ellátja Dél-Bárányát Pécsi színészek bemutatója Sopronban Lackner Kristóf Sopronban vendégszerepeit kedden és szerdán a Pécsi Nemzeti Színház, mégpedig egy eredeti bemutatóval. A városi rangra emelésének 700. évfordulóját ünneplő Sopron tanácsának felkérésére Hegedűs Géza írt drámát Lackner Kristófról, a XVII. században élt, humanista polgármesterről. Bemutatását a pécsi társulat vállalta. Mindkét estén hosszantartó taps köszöntötte az előadást, és ez á taps egyformán szólt a soproni lokálpatrióták szívét melengető történetnek és a vendégszereplő együttesnek. Sopron hosszú évszázadokon át élt szinte két világ határán: német és magyar érdekek ütközőpontjában kellett megvédenie falainak épségét, német és magyar anyanyelvű lakóinak békéjét. Ez a legtöbbször sikerült is. Meg tudta őrizni és tovább tudta fejleszteni hagyományait: növelte kereskedelmét, gazdagította kultúráját. Ritka eredményes időszak volt ebből a szempontból a XVII. század első néhány évtizede. Ekkor volt polgármester a szó hétköznapi értelmében is drámai sorsú Lackner Kristóf. Ez a kiváló ötvösmester — aki képzett jogtudós, jó ízlésű költő is volt — hosszú ideig egyeztetni tudta a városban lakó németek, magyarok és horvá- tok — katolikusok, evangélikusok és reformátusok érdekeit; műveltségen, okos diplomácián nyugvó tekintéllyel kormányzott. Az irigység, a hatalomvágy buktatta meg, és az, hogy 60 éves tekintélyes polgárként — nem törődve a közvéleménnyel — feleségül vette 20 éves cselédlányát. Hegedűs Géza ezt a fordulatot ragadta meg Lackner életében, fölvázolva a polgár- mesternek a várost megvédő, építő és gazdagító munkálkodását az első részben, — magánéleti tragédiáját a másodikban. A kort jól ismerő, hatásos színpadi helyzetekét, eleven párbeszédeket komponáló író műve a Lackner Kristóf — ha didaktikus is helyenként. A rendező Nógrádi Róbert és Katona Imre dramaturg egy új magyar drámának járó figyelemmel vették kezükbe a művet. Olyan színpadi produkciót hoztak létre, amely kerüli a történelmi drámák romantikus külsőségeit, és — a lehetőségekhez képest — inkább a belső történésekre, az emberben lejátszódó folyamatokra figyel. Ez a szándék meg is valósult a színpadon, bár helyenként túlságosan visszafogott a tempó és a színészi játék. A címszerepben Győry Emilt láttuk, erőteljesen, ám fölösleges patetikus pózok nélkül. A két feleség rövid és különös alakítással alkalmazkodó figuráját Labancz Borbála, illetve Vári Éva formálta meg. Kiemelkedő volt Dávid Kiss Ferenc Ferdinand királya és Vállai Péter Tölti Henrikje. A tanácsnokok közül Krámernek jutott nagyobb lehetőség és ezt Kovács Dénes jól ki is használta. Artner jegyzőként ifj. Kőmi- ves Sándorra figyelhettünk fel. A díszlet és a jelmez is egyszerű, hivalkodás nélküli volt. Előbbi Jánosa Lajos, utóbbi Vágó Nelli munkája. G. B. Megnyílt a Neptun Csütörtökön dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter megnyitotta a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat és a Balaton-part egyik legszebb üdülőszálóját, a balaton- földvári „Neptun”-t. Márton István Ybl-díjas építész tervei alapján a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat — mint generálkivitelező — és több mint tíz társ- illetve alvállalkozó 28 hónap alatt építette fel előregyártott elemekből a tízemeletes, szines fém-, üvegikombinációjú impozáns létesítményt.
