Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-08 / 186. szám

2 Dunántúli napló 1977. július 8., péntek .v.v.v.v.\v.v.\v.v.;.v.\v.v.v.\v.;.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.va Folyamatosan fejlesztik a szolgáitatdháfózatot Minőségi javulást a verseny hozhat Beszélgetés Szilas Pállal, a Közponi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkárával Szakkönyvkiadók randevúja az olvasókkal Mindennapjainkban talán a legtöbb bosszúságot a szolgál­tatások hiánya, minősége, a szolgáltatásokkal szembeni ki­szolgáltatottságunk okozza. Tegnap Pécsett járt Szilas Pál, a Központi Szolgáltatásfej­lesztési Bizottság titkára, a gondokról, a szolgáltatások várható fejlődéséről beszélget­tünk. — A szolgáltatások mennyi­sége és minősége egyre in­kább életszínvonal-politikánk döntő tényezőjévé válik. Miért lehetséges, hogy ennek ellené­re életünk egyik lő bosszúság- forrása éppen ez? — A szolgáltatósok iránti tömeges igény a hatvanas évek elején jelentkezett, való­ban, azóta egyre inkább élet­színvonal-politikánkhoz kapcso­lódik. A kormány először 1969- ben, az 1038-as rendelet meg­alkotásával vázolta fel a ten­nivalókat, az elérendő célokat. Ennek alapján indult meg a szolgáltatóhálózat kiépítése, amely tulajdonképpen a IV. ötéves tervben megvalósult. Országosan négy kiemelt ge­rinchálózatot hoztunk létre. A textiltisztításban, háztartási gé­pek javításában, az autó- és motorjavításban mennyiségileg elegendő, felszereltségében korszerű a szervizhálózat. A la­káskarbantartó szervezeteket már kevésbé sikerült kialakí­tani. Mindent összevetve, az elmúlt tíz év alatt 15 milliárd forintot fordítottunk a szolgál­tató hálózat fejlesztésére, mi­nőségi színvonalának javításá­ra. A kormány minden eszten­dőben foglalkozik ezzel a kér­déssel, a szolgáltató kapacitás továbbra is folyamatosan bő­vül, központi erőforrásokból, közvetlenül és a szabályozó- rendszereken keresztül is tá­mogatjuk. Ennek ellenére a közvélemény megítélése nega­tív. Az ellátás nem tükrözi népgazdaságunk erőfeszítéseit. A fogyasztókat ugyanis nem a szervizhálózat érdekli, ha­nem hogyan fogadják, meny­nyire pontosak, milyen minő­ségben szolgálják ki. A követ­kező legfontosabb feladatunk tehát a szolgáltatóhálózat minőségi színvonalának fej­lesztése mellett, hogy a szol­gáltatásban dolgozók és a ve­vők kapcsolatát megjavítsuk. Sajnos ez nehezebb, mint a hálózat létrehozása volt. — Ügy érzem, hogy nem megy csak etikai neveléssel. . . — Nem. Olyan hálózatot kell kialakítani, amelynek fő fe'ndata a szolqáltatás. Most uqvanis száz és száz olyan nn^Hnsági eqység van, ahol r-'n'náltatással is, árutermelés­sel is foqlalkoznak. Az áruter­melés kifizetődőbb, így termé­szetesen háttérbe szorul a szolgáltatási tevékenység. 1974- ben kezdtük meq a fogyasztá­si szolgáltató vállalatok kiala­kítását, ezek jó közgazdasági környezetben működhetnek. Ha ők a vállalati fejlődésüket biz­tosítani akarják, a szolgáltató tevékenvségüket kell hogv nö­veljék. így nemsokára elérkez­hetünk olyan körülmények kö­zé, amikor a fogyasztókért versenyezni kell. — Kérem, szóljon a Köz­ponti Szolgáltatásfejlesztési Bizottság tevékenységéről is. — Az Országos Tervhivatal mellett működő tárcaközi bi­zottság a szolgáltatásban ér­dekelt összes ágazati miniszté­rium ez irányú tevékenysége között teremt összhangot. Min­den szolgáltatással kapcsola­tos központi irányelvet kidol­goz, s azok megvalósításában is operatív szerepet játszik. — Az ön véleménye szerint mi a sok kézi munkát igénylő szolgáltatások jövője? Már most ezek okozzák a legtöbb gondot? — A fejlett országokban ez mindenütt probléma. Vélemé­nyem szerint a „csináld ma­gad" mozgalom jelenthet erre csak igazi megoldást. Ha majd műszaki kultúránk, a ke­reskedelemben kapható szer­számok és anyagok technikai színvonala megfelelő lesz, bi­zonyára nem szalad majd sen­ki csapbőrözésért a lakáskar­bantartó szövetkezetbe. Meg­jegyzem, nem is valószínű, hogy 15—20 esztendő múlva bárki is hajlandó lenne ilyen apró munkák elvállalására. S ha már a lakáskarbantartásról beszélünk: az elmúlt tervidő­szakban, mint említettem, nem tudtunk megfelelő szervezete­ket kialakítani, az V. ötéves tervben 500 millió forintot for­dítunk ezek szervezésére. — Baranyai látogatásának mi volt a célja, konkrét dol­gok felvetődtek? — Távolabbi feladatok meg­határozása, tájékozódás. Az elmúlt négy év alatt az or­szágban ezer szolgáltató léte­sítményt hoztunk létre, a tele­pülések 96 százaléka rendel­kezik valamiféle szolgáltató- egységgel. A továbbiakban alaposan átgondolva, célsze­rűen és tervszerűen szabad csak fejleszteni. Ezt alaposan elő kell készíteni. Konkrét tárgyalás folyt pél­dául egy Pécsett létesítendő, a színes fotók előhívására al­kalmas objektum létrehozásá­ra. Mint ismeretes, most csak Budapesten foglalkoznak ez­zel. Tulajdonképpen elvi meg­állapodás született arról, hogy öt éven belül a terv megvaló­sul. Lombosi J. Kinevezések a Pécsi Tanárképző Főiskolán Az Oktatási Minisztérium dr. Kálmánchey Zoltán, a Pécsi Tanárképző Főiskola főigazga­tója, tanszékvezető főiskolai tanár főigazgatói megbízatá­sát valamint dr. Kamarásné Váróczy Zsuzsa adjunktus, fő­igazgató-helyettes megbízatá­sát újabb három évre meg­hosszabbította. A Pécsi Tanárképző Főiskola új főigazgató-helyettesei: dr. Fehér István főiskolai tanár, kandidátus; és dr. Vastagh Zoltán főiskolai docens, kandi­dátus. Dr. Páltfy Cyörgyné, dr. Bé- csy Tamás kandidátus, Polányi Imre, dr. Szigeti Lajos, dr. Csa- nálosi Sándor és Nagy Ferenc főiskolai tanárrá; Heckenber- ger Istvánná, Duchnovszky Ist­ván, Vörös József, dr. Kovács Sándor, dr. Szűcs Imre, Ber- náth János, dr. Kiss Géza, Ja­kab Zoltán dr. Keresztesi Mik­lós, Androsovits Zoltán és dr. Fűzi János főiskolai docenssé, továbbá dr. Majer József, Szűcs József, Kotek László, Gáspár János, Barics Ernő, Horváthné Szemerédi Mária, dr. Farkas Ferencné, valamint Bátai La­jos főiskolai adjunktussá lé­pett elő. Ritkán van alkalma meg­kérdezni a kiadónak olvasó­ját, mit igényel, mit hiányol az üzletekből, könyvtárából. Különösen fontos kérdés ez, ha szakkönyvekről van szó. A 6. Pécsi Ipari Vásáron tegnap délután a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szakkönyvkiadói adtak ran­devút vásárlóiknak. Az alig hat éve működő vállalat 137 könyvesboltjában, számos fióküzletében, valamint 4800 üzemi terjesztőnél igyekszik minél jobban eleget tenni vásárlói igényeinek. Az érdekeltek hiányosság­ként említették, hogy gyak­ran kis példányszámban je­lennek meg szakkönyvek, ne­hezen jutnak el a szakem­berekhez. Egyre jobban bő­Dél-Baranyát ellátó TCIZÉP- telepet avattak tegnap dél­előtt Siklóson. A korábbi telep a mostaninál jóval kisebb volt, amellett a város központjában, a kórházzal szemben helyezke­dett el, ami sem környezetvé­vül az egyéni megrendelők száma, 6—10 hónapon be­lül a világon bárhol megje­lent idegen nyelvű szakköny­vek megrendelhetők, így egyre jobban igazzá válik a „ma újdonság, holnap gya­korlat” jelszava. Mivel a szakkönyv nélkülözhetetlen munkaeszközzé vált, sok he­lyen már gyakorlat lett azok üzemi, munkahelyi költségen való megvásárlása. A folya­matos tájékozódást elősegí­tő újabb intézkedésekről is szó esett. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat részt vesz minden nagyobb ren­dezvényen, tanfolyamokon, könyvheteket szervez, hogy így is megkönnyítse a vásár­lók tájékoztatását. delmi, sem forgalmi szempont­ból nem felelt már meg. Az új telep leköltözött a Széchenyi útra, a volt tégla­gyár helyére. A használhatat­lan építményeket lebontották, a többit felújították, de egy új épületet is emeltek, ott ren­dezték be az eladóteret, a pénztárt, az irodákat, a szo­ciális létesítményeket. Míg a régi telep 4125 négyzetméteres volt, addig az új 26 208 négy­zetméteres. Megtízszereződött a zárt raktárak alapterülete és a nyitott fészerek területe is jelentősen bővült. A telep a Dél-dunántúli TDZÉP saját tervezésében és hat kivitelező összehangolt munkájával készült el. A beru­házás 3 511 000 forintba került. A siklósi TOZÉP építőanyag­ból 5,5 millió forintos, tüzelő­anyagból pedig félmilliós áru­készlettel rendelkezik. Dél-Ba- ranyát, az igények növekedését figyelembe véve, 1985—90-ig tudja ellátni. Az V. ötéves terv végére negyvenmilliós forga­lommal számolnak. A tegnapi ünnepélyes átadá­son Kabács Béla, a Dél-du­nántúli TÜZÉP igazgatója avatta fel a telepet. Ez alka­lommal nyújtotta át a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést Bí­ró Józsefnének és Szabó Ist- vánnénak, valamint 16 dolgo­zó részesült igazgatói dicséret­ben. Az avatáson többek között megjelent Ffonráth Alajos, az MSZMP Siklós városi Bizottsá­gának első titkára, dr. Szabó József országgyűlési képviselő, a NEB elnöke, Jakabos Zoltán­ná, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője és Szarka Árpád, a Siklósi városi Tanács elnöke. Díjtalanul l^<*je©ör*zik a Játékokat Gyermekeim igazi jutalom­nak veszik, ha néha-néha el­viszem őket a Tettyére, az igazi pécsi grundra. Először a felső részen, a homokozó­ba vonszolnak a csúszdához, miután eleget megmászták a lépcsőit és siklottak alá nagy nevetések között, jön a füzge. gyertek már. — Apu utoljára még ötször és kész. Jó? — kérlel a fiam és hogy érthetővé tegye, négy ujjal meg is mutatja. Amikor aztán elunják a „csuszizást”, következnek az alagutak, mármint a szalad­gálás és bujócska a romok nyílásai alatt, aztán meg­szállják a középső játékbiro­dalmat. * Elsorolni is nehéz a sok csábító játékot: rakéta, igazi űrhajós üléssel, forgó hinta, gerenda, mókus-keFék, aztán a cicát formázó és földgömb- mászókák, döcögő és más hinták, szellősen elhelyezve, köztük kedvükre tipeghetnek vagy szaladgálhatnak kicsik és nagyok. Jó itt. A tágas Igazi grand a Tettyén Hinták, mászókák, csúszda játszótér fekvése is csodála­tos, alattunk a város terül el, fölöttünk a Mecsek, mel­lettünk a Havihegy fehér mészkő sziklái adják a dísz­letet, friss tiszta levegő, nap­fény. Az alsó részen magas drót­háló védelmében salakos focipálya mágnesként vonzza a labdajátékok kedvelőit. A nap minden szakában tétre menő meccsek zajlanak, a jövő ígéretei kergetik a futball-labdát és számolatla- nul ontják a gólokat. Itt min­den játékra és mozgásra csábít. A szülők cipelik a kis bicikliket, a rollerokat, ki­sebb, nagyobb játékokat a csemetéik után, kocsival, busszal és gyalog érkezve a Tettyére. Kevesen tudják, hogy itt a játékkölcsönzőben minden megtalálható. Biciklik és rol­lerok, különféle méretben és típusban, foci, kosár- és egyéb labdák, gyermekma­gasságú sakk-figurák, aszta­litenisz és tollaslabda felsze­relések, ugró- és mászókö­telek, mind arra várnak, hogy kikérjék őket, játsszanak ve­lük. Antal Ferenc, a játék­kölcsönző kezelője mutatja be a népszerű „intézményt”, ami a II. kerületi hivatal tulajdonában és a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat kezelésében van. — Hétköznap és vasárnap reggel 9-től délután 6 óráig tartunk nyitva, áprilistól ok­tóber végéig. A legnagyobb forgalmam húsvétkor és má­jus elsején volt, több száz gyereket láttam el játékkal. köznapon 30—40-nél több vendégem alig van. A lényeg: személyi igazol­vánnyal bárki ingyen vehet ki bármilyen játékot a fel­soroltak közül. (Csak az el­vesztett vagy a teljesen hasz­navehetetlenné tett játéko­kat kell megfizetni.) Boros Laci, Báronovics At­tila, Albrecht Vili és Bonczok - Tibi éppen asztaliteniszeznek. — Mást is játszotok? — kér­dem. — Persze — vágják rá — ha elánjuk, sakkozunk, vagy focizunk, főleg dél­előttönként. Azt is elárulják, hogy törzsvendégek, itt lak­nak a környéken, és nagy szívfájdalmuk, hogy a köl­csönözhető kerékpárokat már kinőtték. * Park, sétányok, homoko­zók, kölcsönözhető és beépí­tett játékok, lehetőség a mozgásigény és a játékkedv kiélésére — ez a tettyei grund. Aki már felfedezte, az tudja, aki még nem, az megtudhatja. Murányi László Hatmillió forintos árukészlet Elkészült a siklósi új TÜZÉP-telep # Nagyobb raktártér, szociális épülőtök % Ellátja Dél-Bárányát Pécsi színészek bemutatója Sopronban Lackner Kristóf Sopronban vendégszerepeit kedden és szerdán a Pécsi Nemzeti Színház, mégpedig egy eredeti bemutatóval. A városi rangra emelésének 700. évfordulóját ünneplő Sop­ron tanácsának felkérésére Hegedűs Géza írt drámát Lack­ner Kristófról, a XVII. század­ban élt, humanista polgármes­terről. Bemutatását a pécsi társulat vállalta. Mindkét es­tén hosszantartó taps köszön­tötte az előadást, és ez á taps egyformán szólt a soproni lo­kálpatrióták szívét melengető történetnek és a vendégszerep­lő együttesnek. Sopron hosszú évszázadokon át élt szinte két világ határán: német és magyar érdekek üt­közőpontjában kellett megvé­denie falainak épségét, német és magyar anyanyelvű lakóinak békéjét. Ez a legtöbbször sike­rült is. Meg tudta őrizni és tovább tudta fejleszteni ha­gyományait: növelte kereske­delmét, gazdagította kultúrá­ját. Ritka eredményes időszak volt ebből a szempontból a XVII. század első néhány évtizede. Ekkor volt polgármester a szó hétköznapi értelmében is drá­mai sorsú Lackner Kristóf. Ez a kiváló ötvösmester — aki képzett jogtudós, jó ízlésű köl­tő is volt — hosszú ideig egyez­tetni tudta a városban lakó németek, magyarok és horvá- tok — katolikusok, evangéliku­sok és reformátusok érdekeit; műveltségen, okos diplomá­cián nyugvó tekintéllyel kor­mányzott. Az irigység, a hata­lomvágy buktatta meg, és az, hogy 60 éves tekintélyes pol­gárként — nem törődve a köz­véleménnyel — feleségül vette 20 éves cselédlányát. Hegedűs Géza ezt a fordu­latot ragadta meg Lackner életében, fölvázolva a polgár- mesternek a várost megvédő, építő és gazdagító munkál­kodását az első részben, — magánéleti tragédiáját a má­sodikban. A kort jól ismerő, ha­tásos színpadi helyzetekét, ele­ven párbeszédeket komponáló író műve a Lackner Kristóf — ha didaktikus is helyenként. A rendező Nógrádi Róbert és Katona Imre dramaturg egy új magyar drámának járó figye­lemmel vették kezükbe a mű­vet. Olyan színpadi produkciót hoztak létre, amely kerüli a történelmi drámák romantikus külsőségeit, és — a lehetősé­gekhez képest — inkább a bel­ső történésekre, az emberben lejátszódó folyamatokra figyel. Ez a szándék meg is valósult a színpadon, bár helyenként túlságosan visszafogott a tem­pó és a színészi játék. A címszerepben Győry Emilt láttuk, erőteljesen, ám fölös­leges patetikus pózok nélkül. A két feleség rövid és különös alakítással alkalmazkodó fi­guráját Labancz Borbála, illet­ve Vári Éva formálta meg. Kiemelkedő volt Dávid Kiss Fe­renc Ferdinand királya és Vál­lai Péter Tölti Henrikje. A ta­nácsnokok közül Krámernek ju­tott nagyobb lehetőség és ezt Kovács Dénes jól ki is használ­ta. Artner jegyzőként ifj. Kőmi- ves Sándorra figyelhettünk fel. A díszlet és a jelmez is egy­szerű, hivalkodás nélküli volt. Előbbi Jánosa Lajos, utóbbi Vágó Nelli munkája. G. B. Megnyílt a Neptun Csütörtökön dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi miniszter megnyitotta a Pannónia Szál­loda- és Vendéglátó Vállalat és a Balaton-part egyik leg­szebb üdülőszálóját, a balaton- földvári „Neptun”-t. Márton István Ybl-díjas épí­tész tervei alapján a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat — mint generálkivitelező — és több mint tíz társ- illet­ve alvállalkozó 28 hónap alatt építette fel előregyártott ele­mekből a tízemeletes, szines fém-, üvegikombinációjú impo­záns létesítményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom