Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-08 / 186. szám

1977. július 8., péntek DimQntuli napló 3 Hatékony segítség a pártszervektől A NOSZF tiszteletére tett vállalásaik teljesítésén dolgoznak a sásdi járás szocialista brigádjai — Mezőgazdasági járás a sásdi — kilenc termelőszövetke­zetünk és egy állami gazdaságunk van. Összesen mintegy 8000 hektár a most betakarításra váró terület — mondja dr. Vida Jó­zsef, a sásdi járási pártbizottság első titkára. — Ezért legfőbb figyelmünket erre a fontos munkára fordítjuk, ezt segítjük a párt­munka minden eszközével. Bőrruha, cipő, textíliák A Pécsi Kesztyűgyár nagy sikert aratott bőrruházati termékei A könnyűipari vállalatok a Pécsi Ipari Vásáron A természetes anyagok reneszánsza A pártszervek már az elő­készületek időszakában is fo­lyamatosan segítséget nyújtot­tak, ellenőrizték a „nyári mun­kákra" készülődést, ott voltak a gépszemléknél és általában a technikai, szervezési feltéte­lek megteremtésénél. Gépek, üzemanyag rendelkezésre áll, az emberek tudatában vannak a betakarítás jelentőségével. Felkészültek a tmk-részlegek is. Gond azért van, nincs meg­felelő tartalék néhány alkat­részből, , ékszíjból, akkumulátor­ból . . . Lendítőerőt jelentenek — Végrehajtó bizottságunk megtárgyalta a zöldségterme­lés helyzetét és a szakcsopor­tok eszközellátását is jelentő­ségének megfelelően vizsgáltuk meg a háztájit — folytatja dr. Vida József. — Célunk a zöld­ségtermesztésnél, hogy amit a járás elfogyaszt, azt termelje meg, sőt jusson a központi el­látásra is. Korábban a sorrend a kö­vetkező volt: a gazdaságveze­tés kidolgozta a feladatokat és így került megvitatásra, el­fogadásra a tsz pártszervek elé. Most a pártszervek hatá­rozzák meg a gazdaságpoliti­kai célkitűzéseket, ezek kerül­nek a taggyűlés, majd a köz­gyűlés elé. Elfogadás után a célkitűzések, feladatok az éves cselekvési programban fogal­mazódnak meg. A pártszervek így ténylegesen betöltik kezde­ményező, ellenőrző szerepüket. — Különös figyelmet fordí­tunk a mezőgazdaságban is a szocialista brigádmozgalomra. Nagy erő ez, a pártszervek a brigádokban dolgozó kommu­nistákon keresztül mind na­gyobb eredményességgel tud­nak a feladatok végrehajtásá­ra mozgósítani. A brigádok­ban dolgozó párttagok mind­egyikének konkrét pártmegbí­zatása van. A brigádmozgalom jelentőségét példázza: a tsz dolgozók 56 százaléka, az ál­lami gazdaság dolgozóinak 80 százaléka brigádtag. A szocia­lista brigádok a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vál­lalásaikkal nagy lenditőerőt Széles körű vitát váltott ki az elmúlt tanév folyamán a televízió új oktatási formája, a Mindenki iskolája. Kelemen Endrétől, az Iskolatelevízió ve­zetőjétől érdeklődött az MTI munkatársa a viták tapaszta­latairól és a jövő terveiről: — Népművelők és pedagó­gusok, dolgozók és diákok nagy várakozással tekintettek a televízió új műsorsorozata, a Mindenki iskolája lehetősé­gei elé. Első adásaink után nyilvánvalóvá vált, hogy azok­hoz a dolgozókhoz szólunk, akik munkájuk mellett végzik az általános iskola felső osz­tályait, valamint azokhoz, akik ugyan még nem szánták el magukat szervezett tanulásra, de szeretnének megfelelni a fokozódó követelményeknek, amelyeket a társadalom, a munkahely és a család tá­maszt velük szemben. A dolgozók általános isko­lái közül több is hasznosította műsorainkat, klubok alakultak, amelyekben könyvtárosok, nép­művelők segítették az ismeret- anyag megértését. Néhány vál­lalatnál a tanuló dolgozók jelentenek. 1975-höz képest a termelési értéknövekedés 136 millió, ehhez még 19 millió forintot vállaltak a szocialista brigádok. Ezen kívül 12 000 társadalmi munkaóra felaján­lásukban a különböző gyer­mekintézmények fejlesztésében, bővítésében is hathatósan köz­reműködnek. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a felada­tok elvégzése a pártszervektől is fokozott tevékenységet igé- i//el. A pártmunka nem megy szabadságra! A pártszervek hatékony munkájára nap mint nap szükség van. Legyenek ott a helyszínen, ahol aratnak, ahol szállítás folyik, ahol tisz­títják a gabonát . . . Beszélgetésünk során a já­rási pártbizottság első titkára külön hangsúllyal szólt a szal- mabetakcrítás fontosságáról. Mert a takarmányozás szem­pontjából eddig értéktelen szalma a jövőben nagy „rang­hoz” jut. Az egyházaskozári termelőszövetkezetben előállí­tott szalmapelet — 50—60 szá­zalékban szalmából, illetve ku­koricaszárból áll, ezt dúsítják lucernaliszttel és egyebekkel — kitűnő takarmányt alkot, fel­használható a szarvasmarha és a juh takarmányozásánál. Gyümölcsöző tevékenység — A pártszervek is minden segítséget megadtak, kezde­ményeztek, ösztönözték a szak­embereket a szalmapelet kikí­sérletezésében és előállításá­ban — mondja a pártbizottság első titkára. — Az új tömegta­karmány jelentőségét példáz­za: egy szarvasmarha eltartá­sához a szalmapelet felhaszná­lásával a takarmánytermő te­rületnek csak a fele szükséges! Az egyházaskozári termelőszö­vetkezetnél tehát 1980-ra az állattenyésztés megkétszereződ­het. A járásból négy termelő- szövetkezet máris társult. Elő­készületek vannak megyei és országos bemutatóra is. A gazdaságot segítő nyári pártmunka természetesen nem merül ki a betakarítással, ha­nem ezzel párhuzamosan az élet egyéb területeire is nagy figyelmet fordít. Folyamatban van a II. féléves pártmunka még munkaidő-kedvezményben is részesültek. Széles körű le­velezést folytattunk az iskolák­kal, művelődési intézmények­kel. Levelezőink között sok kér­déssel, javaslattal fordultak hozzánk az eredményesebb fel­készítés érdekében. A jövő évben körültekintőbb előkészítéssel, nagyobb szerve­zettséggel indítjuk új adás­sorozatunkat, tartalmi ismerte­tőket, műsornaptárokat, mód­szertani segédleteket adunk ki. Adásnapjainkat csökkentjük. Megmarad a vasárnapi és a keddi műsoridőnk, a szerdait elhagyjuk. Érdekesség lesz, hogy soro­zatainkat már az új tanterv jegyében készítjük. „Szóraka- témusz" című nyelvtanóráinkon elsősorban a kiejtést és a szép beszédet tanítjuk. „Del- tácska" című műsorunk termé­szettudományos ismereteket mutat be a televízió Delta cí­mű műsorának nyomán. A pedagógusoknak, népmű­velőknek is készítünk felkészí­tő sorozatokat, hogy egysége­sen egészítsék ki a televízió tanóráinak ismereteit. tervezése, szervezni kell az ősszel beinduló pártoktatást, a propaganda mi^nka középtávú tervei most vannak a pártszer­vek napirendjén, lényeges a pártépítés területe is . . . — Erősödik a párt tekintélye, befolyása, növekszik a párt­szervek önállósága — mondja. — A pártszervek a cselekvési programhoz alakítják munka­stílusukat és ez a tevékenység gyümölcsöző, jól szolgálják a feladatok eredményes megol­dását. Bízunk abban, hogy a „pillanatnyilag” legfontosabb, a betakarítás, a megfelelő elő­készületek után sikerrel fejező­dik be. Néhány éve még társadalmi munkaórák ezreit fordították a fiatalok hasznavehetetlen pin­cék és lomtárak átalakításá­ra — klubépítésre. A klubok elkészültek és a lendület alább­hagyott, a tartalmi munkára már valahogy nem maradt kedv, lendület, idő avagy igény. Baranyában jelenleg 219 if­júsági klub működik iskolák­ban, üzemekben, lakóterülete­ken. Ezek az engedélyezett, „működő” klubok. Arra a kér­désre, hogy ezek mi módon „működnek" megfelelnek-e az igényelnek, betöltik-e hivatásu­kat, nem felelhetnek mindenütt igennel. Mi kell a jó klubélethez? Vegyük a legfontosabbakat: igény, megfelelő helyiség, rá­termett, ötletgazdag vezető, aki jó közösséggé kovácsolja a fiatalokat. S végül, de nem utolsó szempont: a működési engedély miatt sürgősen kell találniuk fenntartó szervet, hogy hivatalosan is klubként működhessenek. — Mi a helyzet jelenleg? — A fiatalok, különösen fa­luhelyen igénylik a klubot, A szabad idő hasznos eltöltésé­hez az is hozzátartozik, hogy eavütt lehessenek, hogy ismer­kedhessenek és találkozhassa­nak. S ha van, a fiúk-lányok közös programjainak egyetlen lehetséges helye a klub. — Milyenek a klubok? — A berendezés és a fel­szereltség állaga sok helyen nem üti meg az elvárható színvonalat. Szűk, kopott a he­lyiség, elavult a berendezés, használhatatlan a magnó, a Szakszervezeti néptánc­fesztivál A Szakszervezetek Országos Tanácsa, más szervekkel együtt­működve, az idén hatodik al­kalommal rendez nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált Szegeden. A július 17-én meg­nyíló idei fesztiválon a „hazai színeket" Budapestről az Építők Vadrózsák — és a HVDSZ Bi­hari, a vidéki nagyvárosaink­ból a miskolci Avas, a diós­győri Vasas, a zalaegerszegi Zala és az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese képviseli. A fesztivál időszakában a ikülföldi csoportok Hódmező­vásárhelyen, Szentesen is fel­lépnek, majd országjáró körút­ra indulnak. Baranya megyé­ben a bolgár, Somogy megyé­ben a csehszlovák. Tolna me­gyében a jugoszláv együttes két-két alkalommal, kétszer negyvenöt perces önálló mű­sorral mutatkozik be. rádió, a tévé, a lemezjátszó és alig valamivel jobbak a kö­zös játékok: asztalifoci, biliárd, rexasztal stb. Napjainkban sajnos aggasz­tóan gyakran cserélődnek a klubvezetők, a klubélet irányi­tói, vezetői és éltetői. Itt is a miértek sora vár válaszra. Nem irigylésre méltók a munkakö­rülmények: a jó munka renge­teg energiát és időt emészt fel, ehhez képest elég cseké­lyek a tiszteletdijak. Aki vál­lalja, az tudja, hogy nem író­asztali munkakört lát el napi nyolc órában. Ugyanakkor elég sok időt kénytelen adminiszt­rációval tölteni: feladata a munkatervek, jelentések, ügy­intézés, meghívók elkészítése és postázása is —, de az iga­zi munkája több ennél, szer­vez, dekorál egész nap és ha jól megy a klub, késő este is. Előfordul, hogy a klubvezető­nek az adminisztrációs, prog­ramszerkesztési munkákon, az esetleges körzeti helyek láto­gatásán és a kötelező kapcso­lattartáson kívül a lényegi munkára, a konkrét klubéletre már alig marad ideje, főleg kedve. Nem szabad beletörődni, hogy a lelkesedés helyenként alábbhagyott, hiszen nagy szükség van az ifjúsági klu­bokra. Hasznos fóruma, szín­helye a szabad idő eltöltésé­nek, igényt ébreszt és lehető­séget teremt a művelődésre és önképzésre, a szakmai tovább­fejlődésre és a hobbyk kiélé­sére. Politizáló-vitatkozó, több­re vágyó és többet akaró fia­talok otthonává lehet, ha jól működik. Murányi László Szerencsések a pécsi vásár­látogatók. Már az őszi BNV előtt láthatják azoknak a fo­gyasztási cikkeknek egy részét, amelyekkel csak szeptemberben találkozhatnának a Bp.-i Nem­zetközi Vásáron. A hagyomá­nyokhoz hiven a hazai kiállí­tók közül a könnyűipari vál­lalatok foglalják el a legna­gyobb területet a 6. PIV-en. Dicsérendő, hogy a kiállítók jelentős része a vásárolni szán­dékozó látogatókra is gondolt. Ezt teszi a Pécsi Kesztyűgyár is, amely először rendezett kö­zös bemutatót a Pécsi Bőrgyár­ral: a reprezentatív kiállítási terem előcsarnokában a vál­lalat termékeit árulják. Kesztyűik, bőrruházati kon­fekciójuk és bőrdíszmű termé­keik méltóképpen reprezentál­ják a világhírű gyár munká­ját. A kollekció nagy része az 1978- as modelleket mutatja be, de a sportkesztyűkből már az 1979- ben gyártásra kerülő min­tákat is láthatja a vásárláto­gató. A piacért szinte nap mint nap meg kell küzdeni a gyártó vállalatoknak. Nagy a konkurrencia; mit tehet a mo­dellőr, megálmodja a görbí­tett ujjú kesztyűt! A motoros­nak, síelőnek nem kell görcsö­sen szorítani a kormányt, a si- botot. S ha már a sportnál tartunk, érdemes közre adni Drapól János, Európa-szerte ismert motorversenyzőnk véle­ményét is, miszerint a Pécsi Kesztyűgyár bőrruhája elnyű- hetetlen és pillekönnyű. A vál­lalat ebben az esztendőben kezdte meg gyártását, csakúgy, mint a boxkesztyűkét. A Sport­propaganda Vállalatnak az év végéig 1500 párat szállítanak. A hgújabb divat széf int A kesztyűgyári bemutatót vé­gigjárva az az érzésem tá­madt, hogy a vállalat szinte tetőtől talpig fel akarja öltöztet­ni a látogatókat. Először lát­hatja a közönség bőrdíszmű termékeiket: feltűnt a kesztyű, a táska és bőrruha modellek egységes vonclvezetése, harmó­niája. A női velúrkabátokon nappa paszpól húzódik, követ­ve a legújabb nyugati divat- irányzatot. Méltán aratnak nagy sikert a látogatók körében a Pécsi Bőrgyár cipő felsőbőrei is. A különböző fantázia nevet vise­lő bőröket számtalan árnya­latban készítik, a legújabb di­vatnak megfelelően. Sajnos a hazai gyártmányú férficipők még mindig alig néhány szín­ben készülnek. A martfűi Tisza Cipőgyár pa­vilonjában például a következő színű férficipőkkel találkoztam: szürke, fekete, drapp, bordó. E tekintetben úgy tűnik, még mindig konzervatívak vagyunk. A női cipőket illetően viszont igen széles a választék. Úgy tűnik a férfiak még mindig mostohák a modellőrök szem­szögéből. A Kőrösvidéki Cipész Szövet» kezet évente közel egymillió férfi, női és gyermekpapucsot készít: exportjuk nem éri el a kétszázezer párat. Baranyában viszont alig-alig látjuk az üz­letekben igen divatos termékei­ket. A látogatók a modellszám alapján kérik a különböző fa­zonú fapapucsokat: érdemes lenne tehát a kereskedőknek figyelembe venni a vásárlók igényeit a rendelések kialakí­tásánál. illHllllli : Ü ifafíségaí A legnagyobb hazai textil­gyárak is több új termékkel jöttek Pécsre. A hétezer mun­kást foglalkoztató Magyar Se­lyemipari Vállalat lakástextíliái, jacguard szövetei, szintetikus ballon- ing és blúzanyagai, a centenáriumát ünneplő Ken­derfonó és Szövőipari Vállalat készült öltönyei, a BUDAPRINT hazai gyártású farmeranyagból gézingjei, a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat női kékfestő ru­hái nagy sikert aratnak a lá­togatók körében. A Keszthelyi UNIVERZÁL Ruházati Vállalat pavilonjában bemutatott pon­csók, pelerinek, és dzsekik sportos vonalúak, hasonlókép­pen a Békéscsabai Kötöttáru- gyár melegítő anyagból varrt női overáljai: az uralkodó di­vatszín a barna és a sárga. Igen ízlésesen berendezett a Tápéi Háziipari Szövetkezet pa­vilonja. Gyékényfonóik meste­rei a szakmának. A kiállítás­látogató csak sóhajtozik a szebbnél szebb termékek lát­tán. Gyékényfonatú ülőgarni­túrájukat, rusztikus, fonott be­vonatú ebédlő-berendezésüket, sajnos eddig nem láthattuk a pécsi áruházak lakberendezé­si osztályain. A többi viszont, a kereskedőkön múlik. S. GY. Megújul a televízió Mindenki iskolája Garay Ferenc A lelkesedés alábbhagyott Pillanatkép a pécsi BARANYAKER Klubból Seres Éva felvétele Mi kell a jő klubélethez?

Next

/
Oldalképek
Tartalom