Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-30 / 208. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napi o XXXIV. évfolyam, 208. szám 1977. július 30., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkafegyelem, pártfegyelem Több mint ötvenezer ni szakmunkástanuló Még mindig vannak „divatszakmák” Automatizált üsző ly ki köt II Mohácson Szerelik a Duna fölé nyúló szalaghidat A Minisztertanács 1976 decemberi ülésén a következő határozat született: „Az 1977. évi népgazdasági terv szerint a nemzeti jövedelem 6-6,5 százalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari teljesítmények 5—6 százalékos és a mezőgazdasági termelés 7-8 százalékos növekedésével jön létre. A fogyasztás és felhalmozás 4-4,5 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a lakosság fogyasztása mintegy 4 százalékkal nő. Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő." Mondatok kijelentő módban. Százalékok, száraz adatok. Amit kifejeznek, egyenlő a fejlődéssel. A fejlődés azonban nem puszta számok halmaza. Minden valós adat mögött munka kell hogy álljon. És nem is akármilyen. Több mint öt hónap telt el az 1977-es évből, s az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy terveink az esztendő végére valóra válnak. Valóra válnak, ha. Ha minden dolgozó a maga területén minden tőle telhetőt elkövet a tervek végrehajtása érdekében. Hiszen ezek az érdekek mindannyiunk közös érdekei: parttagoké és pártonkívü- lieké egyaránt. Mi a feltétele annak, hogy azt mondhassuk: minden tőlünk telhetőt megtettünk a magunk posztján? Ha egy szóval kellene válaszolnunk a kérdésre, akkor a válasz úgy hangzana: fegyelem. A fegyelem betartása a munkahelyen ma minden gazdasági fejlődésünknek a forrása. Mindannyian ismerjük azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy az 'országban átlagosan elvesztegetett munkaidő a munkára szánt -összes idő 20 százalékát teszi ki. Most megint száraz adatok, számok következnek, amelyek azonban meglehetősen kifeje- zőek: hazánkban 5 millió foglalkoztatottat számolunk. Ennek a 20 százaléka 1 millió dolgozó. De ez az egymillió dolgozó nem mind táppénzes beteg, hanem tüzelőre várnak, magánügyeiket intézik, mások ott vannak a munkahelyükön is, csak éppen nem dolgoznak. A szorgalmas, munkaszerető, alkotni vágyó emberek szívesen dolgoznak, ha biztosítják számukra a munkához szükséges feltételeket. Minden abszolút mérce helyett az ő magatartásuk határozza meg a munkafegyelem mértékét. A mértékadók összefognak, közösségük a szocialista brigád. Hogy ezek a brigádok megalakultak, az azért történt, hogy közös erővel valósítsák meg a kitűzött célokat, a nép- gazdasági terveket. Ök példát is mutatnak, és ezzel a példával párhuzamosan kirekesztik a közösségből a fegyelmezetleneket, a lógósokat. A munkafegyelem betartása azonban nemcsak a szocialista brigádok tagjainak kötelező, hanem minden dolgozó kötelessége. Vannak azonban olyan dolgozók, akikre a törvények még inkább vonatkoznak, s ezek a dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai. Az MSZMP szervezeti szabályzata kimondja: „A párttag következetesen szolgálja a szocializmus ügyét, és minden körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekeiért, védelméért; mutasson példát a munkában, hivatásának teljesítésében." Azt hiszem, nem szükséges hangsúlyoznunk azt, hogy a népgazdasági tervek megvalósítása, a párt és a kormány határozatainak végrehajtása a szocializmus ügyét szolgálja. Éppen ezért a párttagság a munkában nem valamiféle kiváltság, hanem önként vállalt kötelesség. És az a párttag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, duplán büntettetik. Egyszer a munkájában elkövetett vétségekért a munkahelyén, másodszor felelősségre vonják a pártban. Mert hibát követett el a munkában, s mert rontotta a párt jó hírnevét, önként vállalta a többletmunkát, a példamutatást, a nagyobb fegyelmet. És ha vállalásának nem tett eleget, bűnhődnie kell. Nagyobb vétségek esetén úgy, hogy kizárják a pártból. A párttag azonban nemcsak akkor sérti meg a fegyelmet, ha a saját munkájának nem tesz eleget, hanem akkor is, ha látja, hogy mások követnek el hibát, s ezt nem teszi szóvá ott, ahol a mások vétségeinek továbbterjedését megakadályozni tudják. Ű az egész közösség munkájáért felelős. S ha a pártszervezetek a lazaságok, visszásságok, fegyelemsértések ellen nem emelnek szót, a gazdasági vezetők általában a párt tagjai — nem lehet a hibákat kijavítani. Mert a párton belül minden tag egyenjogú. Az alapszervezeti taggyűlésen bírálhatja a munkás az igazgatót, sőt kötelessége is bírálnia, ha hibát lát a főnöke munkájában, s az a hiba valós. A vezető pedig, ha visszautasitja, vagy megtorolni igyekszik a bírálatot, a pártfegyelmet sérti meg. És megsérti a fegyelmet akkor is, ha nem tesz eleget a szervezeti szabályzat azon pontjának, amely kimondja: „A pártszervezet joga és kötelessége működési területén a párt politikájának érvényesítése, a munka átfogó ellenőrzése, az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása.” N em egyszer megtörténik az is, hogy a vállalat magas beosztású vezetői, ha párttagok is, nem mennek el az alapszervezet taggyűlésére, mondván, ők már tudják, miről lesz szó. Előfordul az is, hogy elmennek, de nem mint párttagok, hanem mint vezetők foglalnak ott helyet. Azok is, akik így viselkednek, de azok is, akik hagyják ezt, a pártfegyelmet sértik meg. És ha megbomlik a fegyelem a pártban, mit várhatunk a munkahelyen? Lássuk be: vannak ma még olyanok, talán minden munkahelyen, akik azt lesik, hol vét a párttag a munkafegyelem ellen. S ha találnak hibát, propagandát fejtenek ki — a párt ellen. Nem hiába mondta Kádár János, az MSZMP első titkára a XI. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámolójában: „Mielőtt valaki kommunista lesz, illetve köztisztséget, pártfunkciót vállal, jól meg kell gondolnia elhatározását. De ha már meggondolta magát, teljesítenie kell, amit vállalt. Kommunistának, pártfunkcionáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztást jelent, hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszméjének, a munkás- osztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti." M. M. A megyei tanácsok elkészítették az összesítést az általános és középiskolákból a szakmunkásképző iskolákba jelentkezett fiatalok felvételének első szakaszáról, ezt egyébként augusztus 15-ig további felvételek követik. Az országos képről a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztálya adott tájékoztatást. Mint ismeretes, az idén is tovább csökkent az általános iskolában végzett fiatalok száma, s elérte az úgynevezett demográfiai mélypontot; alig 114 ezer nyolcadik osztályos fejezte be általános iskolai tanulmányait. Természetesen a népgazdasági terv is .számolt ezzel a csökkenéssel, s így mindössze 56 300 szakmunkás- tanuló felvételét irányozta elő. A kormány múlt évi intézkedése azonban lehetőséget nyújtott arra, hogy az ország egyes területeinek igénye szerint a szakmunkásképzés javára eltérjenek a népgazdasági tervben meghatározott arányoktól. így a megyei tanácsok javaslatainak megfelelően végül is 58 ezer első éves szaik- munkástanuló felvételét irányozták elő az 1977—78. oktatási évre. A felvételek első szakaszában 50 681 fiatal jelentkezését fogadták el a szakmunkásképző iskolák, tehát eddig a felvételi terv 87,4 százalékát teljesítették, ami kedvezőbb arány az egy évvel ezelőttinél. Az általános iskolákban végzettek számának csökkenése ellenére ugyanis szerényen bár, de növekedett a szakmunkásképző iskolákba felvettek száma, és így természetesen százalékaránya is. A középiskolai végzettségű fiatalok felvételénél sajnos nincs kedvező változás, eddig az előirányzott tanulóhelyeknek mindössze 28,3 százalékát töltötték be. Az első évfolyamra felvett fiatalok 72,8 százaléka választott ipari vagy építőipari szakmát A tervezett 75,4 százalékos arányt még nem érték el. Évek óta sok gondot okoz ugyanis, hogy a népgazdasági igényekhez képest nagyon aránytalan a jelentkezők érdeklődése. Többek között a gépi forgácsoló szakmára jelentkezők száma az előirányzottnak mindössze háromnegyed része, viszont autószerelőnek másfélszer annyian kértek felvételt, mint amennyi a betölthető helyek száma. A szakmunkásképző iskolák a jelentkezők átirányításával igyekeznek enyhíteni ezeket az aránytalanságokat. A „népszerűtlenebb” szakmákban azonban így is kevesebb a jelentkező, mint egy évvel ezelőtt. A hegesztő szakmára 243, hengerésznek és forrasztárnak 47, kovácsnak 59, öntőnek 100, gépi forgácsolónak majdnem 800, szövőnek 165, ács-állványozónak 277, kőművesnek 659, vasbetonkészítőnek 133, szerkezetlakatosnak 547, cipésznek 73, cipőgyártónak 62 fiatal jelentkezhet még augusztus közepéig. A szakmunkástanulónak felvett fiataloknak 9,2 százaléka — a tervezettnél nagyobb része — jelentkezett mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmákra, s hasonlóképpen a felvetteknek 16 helyett 18 százaléka kapott helyet a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolákban. A leányok aránya összességében eléri a tervezettet, de egyes szakmáknál, többek között a műszeriparban, a múlt évinél is kevesebb volt a jelentkező. Végéhez, egyben az építés egyik legnehezebb szakaszához közeledik a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát mohácsi uszálykikötőjének építése. Ma a Duna fölé kinyúló szalaghíd szereléséhez elengedhetetlenül szükséges munkavédelmi berendezéseket emelik be, ezt követően kezdik meg az 56 méter hosszúságú vasszerkezet összeállítását, melyből 12 méter a folyó fölé nyúlik. Az eredeti elgondolások szerint helikopterrel kívánták a szerkezet utolsó elemét helyére emelni, ez azonban nem volt megoldható. Most a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat CATÓ és COLLES típusú autódaruival kísérlik meg majd a Duna feletti elemet helyére emelni. Az automatikus szállító, szellőző, hőmérsékletmérő berendezésekkel ellátott 14 darab 75 vagonos silóból álló tároló- rendszerben most búzát raktároznak. A szója aratására azonban felszabadítják az ezüstszínű fémhengereket, ugyanis a gazdaság a szója iparszerű termelési rendszerében termeiő tag- gazdaságok közös tárolóbázisaként építette. Az elmúlt esztendő tavaszán kezdődött beruházás eddig elkészült létesítményeiként megépült az említett kecskeméti Mezőgép rendszerű 14 darab siló — melyek érdekessége még, hogy a tárolókból szalagon kijövő anyagot folyamatosan, mozgás közben képesek lemérni. Ugyancsak elkészült a bábolnai rendszerű szárító és tisztító berendezés. Ezekben a napokban a 2 darab 70 méter hosszúságú és 18 méter szélességű, összesen 500 vagon tárolókapacitású csarnokban az utolsó munka- folyamatokat végzik az építők, a bóiyiak pedig a saját tervezésű technológiai berendezéseket építik be. Várhatóan a jövő hét végére teljesen befejeződik ennek a létesítménynek építése is, a tervek szerint először lucernapelletet tárolnak benne, s valószínűleg az ősszel a kukorica is idekerül. Érdemes külön szólni az automatikus berendezések irányító központjáról, ahol egy ember képes az egész bázis zavartalan tevékenységét irányítani. Mintegy 11 kilométer hosszúságú kábelhálózat alkotja a vezérlés energiahálózatát. Az új mohácsi uszálykikötőben csak későbbi időpontban indul meg a forgalom, a tárolókból egyelőre gépkocsikkal és vasúton szállítják el a terményt, a szalaghíd elkészülte után azonban megindulhat az uszályforgalom is. L. J. Pécsi diákok Vilniusban Bachman Zoltán és Bazsó Zoltán tanárok vezetésével háromhetes termelési gyakorlatra a Szovjetunióba utazott a Pollack Mihály Műszaki Főiskola építőipari korának tíz hallgatója. A Vilniusi Építész- mérnöki Főiskolával megkötött csereegyezmény alapján tartózkodnak a távoli városban. A nemzetközi ifjúsági zenei tábor záróhangversenye. (Tudósítás a 2. oldalon.) t
