Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-26 / 204. szám

/ 5 1977. július 26., kedd Dunántúli napló NAGYVILÁGBAN Magyar vezetők üdvözlő távirata Fidel Castróhoz Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Fidel Castro Rui elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének Havanna Kedves Fidel Castro Elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada laktanya elleni támadás 24. évfordulója, a nemzeti felkelés napja al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar dolgozó nép és a magunk nevében őszinte, testvéri üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Mi­nisztertanácsának és a testvéri Kuba népének. A magyar nép elismeréssel tekint a kubai nép maradandó eredményeire, amelyeket a társadalom szocialista átalakításá­ban, a néphatalom intézményes megszilárdításában, a népgaz daság és a kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. A kubai mun kásosztály élcsapatának, a Kubai Kommunista Pártnak vezetésé­vel elért nagy sikerek, Kuba következetes internacionalista po­litikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott har­ca példaként szolgál a függetlenségért és a társadalmi hala­dásért küzdő népek számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése mind eredményesebben szolgálja a szocialista épitőmunkát és a szo­cialista államok közösségének összefogását az imperializmus el­len, a társadalmi haladásért, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk önnek, tisztelt Fidel Castro elvtárs és a Kubai Köztársaság testvéri né­pének, hogy a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa által megjelölt úton haladva, érjenek el további sikereket a szocia­lista társadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Budapest, 1977. július 25. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Bias Roca Calderiót, a Kubai Köztársaság Népi Hatalom Nemzetgyű­lése elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége, a SZOT elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága ugyancsak táviratban üd­vözölte testvérszervezetét. Albánia nem tart igényt a kínai szakértőkre A tiranai kormány közölte a Kínai Népköztársaság nagy- követségével, hogy Albánia a jövőben nem tart igényt a kínai szakértők segítségére. Belgrádba érkezett jelenté­sek szerint Albánia nem hosz- szabbítja meg a kínai szak­értők tartózkodási engedélyét. Albániában jelenleg több mint kétezer kínai gazdasági szak­értő dolgozik. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz: — nehézgépkezelőket dózerre, Podainre, kotrógépre, — Multicar targoncavezetőket — és gépkocsivezetőket Jelentkezni a vállalat munkaerő-gazdálkodásán lehet, Pécs, Szántó Kovács János út 1. (Építők Szálló) Indira Gandhi volt indiai miniszterelnök politikai körutat tesz Dél-lndiában. ♦ MOSZKVA: Több, Moszk­vában akkreditált diplomáciai képviselet vezetője hétfőn ellá­togatott a Csillagvárosba. A diplomaták megkoszorúzták lurij Gagarin emlékművét, s egyperces hallgatással adóz­tak a világ első űrhajósa em­lékének. Georgij Beregovoj, a Szovjetunió űrhajós-pilótája beszámolt a vendégeknek a Szovjetunió és más országok űrkutatási együttműködéséről, az űrhajósok felkészítésének módszereiről. * TEL AVIV: Menahem Be­gin izraeli miniszterelnök Egye­sült Államokbeli látogatásáról hétfőn visszaérkezett Tel Aviv- ba. + RÓMA: Gulio Andreotti olasz miniszterelnök, Forlani külügyminiszter társaságában, héttőn elutazott Washington­ba, ahol hivatalos látogatás keretében - találkozik Carter elnökkel, Cyrus Vance külügy­miniszterrel és az amerikai gazdasági, pénzügyi vezető körök képviselőivel. Látogatá­sának Rómában rendkívüli je­lentőséget tulajdonítanak. + MOSZKVA: Leonyid Brezs- nyev és Alekszej Koszigin üd­vözölte. Fidel Castrót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát, az Államtanács és Minisztertanács elnökét, a Köztársaság ünnepe — a nemzeti felkelés 24 év­fordulója alkalmából. + MOSZKVA: Vasárnap a Szovjetunióba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Gierek a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága meghí­vásának eleget téve szabad­ságát tölti a Szovjetunióban. + BEJRUT: A Reuter iroda bejrúti jelentése szerint egy eritreai szeparatista mozgalom közölte: csapatai vasárnap be­hatoltak Agordat eritreai vá­rosba és elfoglalták a város­házát és a kórházat. + LINZ: Christa Waldheim, az ENSZ főtitkárának 18 éves lánya a múlt hét péntekén súlyos autóbalesetet szenve­dett az ausztriai Linz közelé­ben. Genfi ENSZ-források sze­rint Kurt Waldheim a szeren­csétlenség miatt halasztotta el e hétre tervezett pekingi láto­gatását. + GENF: A genfi nemzetek palotájában hétfőn felújította munkáját az ENSZ emberi jo­gok bizottságának különleges munkacsoportja, amely az em­beri jogok Chilében történő megsértését vizsgálja. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai kormány úgy döntött, hogy 11,3 millió dollárt bocsát New York városának rendel­kezésére. A város vezetői az összeget a legutóbbi áramszü­net idején keletkezett károk felszámolására használhatják lel. Kuba ünnepén Kubának két nagy nemzeti ünnepe van. Július 26-án ün­nepük a szocialista szigetor­szág lakói forradalmuk kez­detének, a Santiago de Cu- bai-i Moncada-laktanya ost­romának az évfordulóját. Az idén lesz 24 éve annak, hogy lelkes fiatal forradalmárok egy csoportja Havannából Oriente tartomány fővárosába utazott, hogy elfoglalja a Batista-re- zsim egyik támaszaként szá- montartott kaszárnya-erődöt. A támadás célja az volt, hogy fegyvereket szerezzenek, s megindítsák a zsarnokság el­leni általános felkelést. A szi­getnek ez a tartománya már többször volt hazafias mozgal­mak színtere, s Fidel Castro és társai is Orientál tartották legalkalmasabbnak arra, hogy innen kiindulva döntsék meg Batistát. A fiatal forradalmárok kö­zött voltak munkások, diákok, értelmiségiek. Nem voltak kommunisták még ekkor, az el­nyomás miatti elkeseredés, Kuba amerikai kizsákmányolá­sa feletti felháborodás vitte őket a felkelők táborába. Tud­juk, akkor ez a kísérlet ku­darcot vallott, de mégis ez­zel az időleges kudarccal kez­dődött meg Kuba győztes for­radalma. Három évvel később bátor férfiakkal a fedélzetén elindult a szigetre a Granma, a sza­badság hajója. A pár tucat fegyveresből szervezett osztag hamarosan felkelő hadsereg­gé lett, amely 1959 januárjá­nak első napján bevonult Ha­vannába. Tizennyolc éve a győztes for­radalom szigete Kuba. Ezek az évek sem voltak könnyűek. A fegyveres harc tovább foly­tatódott az ellenforradalmi bandák, s a CIA pénzelte di- verzáns ügynökök ellen, de ugyanakkor megkezdődött egy új, szabad élet építése is. Ta­lán ez volt a nehezebb. A ku­bai nép legyűrte a legnehe­zebb akadályokat, és ma már arról beszélnek a szocializ­must építő szigetországban, hogy a stabilizálódott forra­dalmi vívmányok szilárdsága lehetővé tette a forradalom in­tézményesítését is. Ehhez ter­mészetesen kemény munkára, gyakran nagy lemondásra volt szükség. Nagyon sokat jelen­tett és jelent a Szovjetunió és a többi szocialista ország ál­dozatkész gazdasági, katonai, politikai segítsége is. Kuba a szocialista integrációs szerve­zet, a KGST tagja. A társa­dalom átalakításában elért si­kerei biztosítják Latin-Ameri- ka szabad földjének nemzet­közi tekintélyét, biztos haladá­sát a szocializmus építésében. Tito a nacionalizmus elleni harcról Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke fogad­ta Rijeka városának küldött­ségét. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nagy figyel­met kell fordítani a naciona­lizmus ellen vívott harcra. Nacionalista megnyilvánulások nemcsak ebben a kikötőváros­ban fordulnak elő, hanem az ország más részein is. Rijeka térségének lakossága — folytatta Tito - alapjában véve egészsé­gesen gondolkodik és legfel­jebb nacionalista megnyilvánu­lások egyes eseteiről van szó. A problémát tüzetesen kell tanulmányozni, s hatékony in­tézkedéseket kell hozni a ha­sonló esetek megelőzésére. Előfordul — mondotta Jo­szip Broz Tito —, hogy bizo­nyos személyek, nacionalista álláspontból kiindulva, szem­behelyezkednek az alkotmány­nyal és a törvényekkel. Fejlődésünk során — hang­súlyozta a jugoszláv elnök — jelentős eredmények születtek. Gondoskodni kell arról, hogy egyes személyek ne mérgez­hessék az egészséges légkört. Gazdasági kérdésekről szól­va Tito intézkedéseket sürge­tett az infláció ellen, a mun­ka termelékenységének és a termelés volumenének növelé­se érdekében. „Hormandia-Nyeinan”-kíililöltség Moszkvában A francia légierők „Norman- dia-Nyeman" ezredének 6 va­dászgépből és 2 csapatszállító gépből álló köteléke Pierre Monterolaisnak, a légierők dandártábornokának parancs­noksága alatt hétfőn Moszkvá­ba érkezett. Kommentár A Kínában szokásos fali-, újság-híradások mondani­valóját immár a Kínai KP Központi Bizottságának ülése is megerősítette. Hivatalosan is visszatért a kínai politiká­ba és minden korábbi állá­sába Teng Hsziao-ping, a 72 esztendős politikus. Ismét ő a párt alelnöke, miniszterelnök­helyettes és a vezérkar főnö­ke. A Központi Bizottságnak ugyanez az ülése még három figyelemre méltó döntést ho­zott. Az egyik megerősítette Hua Kuo-fenget a párt el­nöki tisztségében és a kor­mány élén. A másik: hivata­losan is kizárták és minden tisztségüktől megfosztották az úgynevezett „négyek ban­dájának" tagjait, élükön Mao özvegyével, Csiang Csinggel. A harmadik döntés arra vonatkozik, hogy még az év folyamán összehívják a Kínai KP XI. kongresszusát. Miután a kínai politika rendkívül zárt, tényszerű biz­tonsággal nem lehet felraj­zolni sem a döntések létre­jöttének mechanizmusát, sem pedig azt, hogy mi lesz a döntések közvetlen hatása. Mindenesetre: visszaemlé­kezve az elmúlt időszak ese­ményeire, bizonyos következ­tetéseket le lehet vonni. Mindenekelőtt arra kell em­lékeztetni, hogy a kínai po­litika már több éve két irány­zat harcának színtere. Ezek közül az egyiket jobb híján Négy döntés Pekingben „mérsékelt" vagy „pragma­tikus” irányzatnak nevezték. A másikat „radikálisnak”. Külpolitikai szempontból mindkét irányzat képviselői a kínai politika immár több mint egy évtizede kialakult élesen szovjetellenes vonalát követték. A közöttük lévő né­zeteltérések részben szemé­lyi-hatalmi jellegűek voltak, részben pedig a kínai társa­dalomszervezés és a gazda­sági struktúra egymástól el­térő felfogását tükrözték. E két hatalmi központ harcá­nak utolsó szakaszát Csou En-laj miniszterelnök 1976 ja­nuár elején bekövetkezett halála nyitotta meg. Ö volt a már említett „mérsékelt" vagy „pragmatikus” vonal kidolgozója és legnagyobb tekintélyű hordozója. Első­számú szövetségese volt Teng Hsziao-ping, akit Csou utód­jának tekintettek. A minisz­terelnök halála idején azon­ban Mao Ce-tung is súlyos beteg volt már, s valójában máig nem állapítható meg, hogy egyáltalán befolyásol­ta-e az eseményeket. Tény, hogy Csou En-laj halála után a „radikális" szárny lendült ellentámadásba, s en­nek az ellentámadásnak kö­vetkezménye volt Teng Hsziao-ping megfosztása a hatalomtól. Nyilvánvaló azonban, hogy az állam­apparátusban és a hadse­regben a „radikálisok" ke­mény ellenállásra találtak, amihez hozzájárult a Csiang Csing személyével és átlát­szóan nyílt hatalmi törekvé­seivel szemben érzett ellen­szenv is. így a harc első eredménye az a kompromisszumos dön­tés volt, hogy Hua Kuo-feng került a párt és a kormány élére. Ezt követte Csiang Csing és társainak megfosz­tása a politikai hatalomtól körülbelül kilenc hónappal ezelőtt. Ebben az akcióban Hua Kuo-fenget félreérthe­tetlenül támogatta a hadse­reg. Jóformán közvetlenül ez­után, tehát már fél eszten­deje felmerült Teng Hsziao- ping rehabilitósának kérdése. Az a tény, hogy a rehabi­litálás csak most következett be, általános vélemény sze­rint a vezetésben zajló vi­tákat és nézetkülönbségeket tükrözi. Feltehető, hogy e viták legmélyén az a kér­dés húzódott meg: milyenek legyenek az állam és a párt élén álló új vezető, Hua Kuo-feng hatalmának korlátái és milyen legyen e hatalom jellege. Ezzel kapcsolatban termé­szetesen tényszerű informá­ciók nem állnak rendelkezés­re, csupán a megfigyelők kombinációiból és az ese­mények időzítéséből lehet egyes következtetéseket le­vonni. Pekingi diplomáciai körökben július elejétől kezd­ve olyan információk voltak forgalomban, hogy Hua Kuo- feng a kongresszus gyors összhivását kívánta volna. A kongresszus döntött volna azután Teng rehabilitálásá­ról. Ezzel szemben a jelenle­gi vezetés két másik „erős embere", Li Hszien-nien mi­niszterelnök-helyettes és Je Csien-jing honvédelmi mi­niszter másképp foglalt ál­lást. Ök a hírek szerint a KB plénumát szorgalmazták, amely rehabilitálja Teng Hsziao-pinget, formailag is kizárja a „négyeket" és csak ezután tűzi napirendre a kongresszust. A különbség világos. Az első esetben az új párt- kongresszust még Teng Hsziao-ping aktív részvétele nélkül szervezték volna meg. A második esetben már Teng részt vehet a kongresszus szervezésében és ezzel pár­huzamosan a Központi Bi­zottság esedékes megtisztítá­sában. Ma már tudjuk, hogy a két változat közül a má­sodik valósult meg. Mint mindig, e kombiná­ciók értékét csak később, a tények mérlegére helyezve lehet megítélni. Egyelőre nem született még átfogó döntés Kína társadalmi-gaz­dasági problémáinak megol­dásáról, s egyelőre változat­lan az ország külpolitikai irányvonala is. Gömöri Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom