Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-26 / 204. szám
e Dunántúlt napló 1977. július 26., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Juttatások keresőképtelenség esetén Tévéajánlatunk JÚLIUS 26. KEDD 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Négy ismeretterjesztő és kis- művészfilm kerül ezúttal a képernyőre. Láthatják a Franciaország madártávlatból című sorozat újabb részét, amely az északkeleti határvidék, Elzász nevezetességeit, műemlékeit mutatja be. Különös japán sportok címet viseli az a kisfilm, amely a karate keletkezésének történetével, a sport kultikus elemeivel foglalkozik. Rovarok a címe annak a francia sorozatnak, amelyből most a Hangyák és termeszek című részt láthatják. Végül az ugyancsak francia A beavatás című kisfilmet vetítik. Különleges világgal, egzotikus szokásaival ismertet meg — a Felső-Volta vidékén élő vad bobo törzs ifjúvá avatási szertatásának lehetünk szemtanúi. JÚLIUS 27. SZERDA 21.30: Művészeti Magazin. Balatonbogláron a kék és a vörös kápolnában Stefániay Edit és Morvay Zsuzsa kiállítását mutatjuk be. Stefániay tűzzománcai, Morvay különös kerámiái és a festői környezet, a táj igazi élményt adhat a nézőnek. Szemesen, a művelődési házban Reich Károly beszélgetőpartnere az új műsorvezetőnek, Kopeczky Lajosnak — abból az alkalomból, hogy a művész grafikáiból tárlat nyílt. Tihanyban Bernáth Aurél és Vigh Tamás kiállítására kalauzol el a kamera. JÚLIUS 28. CSÜTÖRTÖK 20.00: Sztrogoff Mihály. Tv filmsorozat I. rész. Francia—olasz—nyugatnémet koprodukcióban filmsorozat készült Verne Gyula híres regényéből. A hétrészes, színes kalandfilm érdekessége, hogy nagy részét Magyarországon forgatták, magyar színészek is játszanak benne: Madaras József, Mécs Károly, Horváth Teri. Az operatőr is magyar: Hildebrand István. A fordulatos, izgalmas cselekményt alighanem minden „Verne-hívő" ismeri. (S ki nem kedveli Vernét különösen tizenéves korában?!) A címszerepet a német Raimund Harmstorf alakítja. A szövetkezetbe történő belépésről, a tagsági viszony megszűnéséről és a foglalkoztatásról már adtunk rövid áttekintést. Ma ismertetésünket a termelőszövetkezeti tagokról történő gondoskodással folytatjuk. A törvény 64. §-a értelmében a termelőszövetkezet köteles az egészséges és biztonságos munkakörülményeket és a tagok szociális segélyezését megvalósítani. Először talán a keresőképtelenség esetére járó juttatásokról kell tájékoztatnunk olvasóinkat. A munkaviszonyban álló dolgozót keresőképtelensége esetén táppénz illeti meg. A termelőszövetkezeti tagot pedig BETEGSÉGI SEGÉLY. A kettő között sok a hasonlóság, és igen sok helyen a mérték és a tartam is azonos. A legdöntőbb különbség abban mutatkozik, hogy a táppénzt a társadalombiztosítás keretében kapja a dolgozó, a BETEGSÉGI SEGÉLYT pedig a termelőszövetkezeti tag a szövetkezettől. A 7/1977. (III. 12.) Mt. sz. rendelet 84. §-a alapján a keresőképtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról — a jogszabály keretei között — az alapszabály rendelkezései szerint kell gondoskodni. A 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 41. §-a szerint keresőképtelenség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell BETEGSÉGI SEGÉLYBEN részesíteni, aki: a) orvos által igazolt betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző naptári évben a részére megállapított munkát, vagy ennél kevesebbet, de férfi tag legalább az évi 1500, nő pedig az évi 1000 munkaórát teljesítette. Keresőképtelen továbbá: a) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évnél fiatalabb gyermekét szoptatja; b) az anya, illetőleg egyedülálló apa, ha tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét vörhenybetegség miatt otthon ápolja. BETEGSÉGI SEGÉLY jár az anyának a beteg gyermek három éves korának betöltéséig gyermekenként és évenként hatvan napig, ha pedig a beteg gyermek három évesnél idősebb, akkor gyermekenként és évenként harminc napig. Egyedülálló tag részére a hat évesnél fiatalabb gyermek betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár a BETEGSÉGI SEGÉLY. A jogszabály rendelkezései értelmében keresőképtelennek kell tekinteni azt a tagot is a) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap; b) aki járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen átmenetileg sem foglalkoztatható. A BETEGSÉGI SEGÉLY ÖSZ- SZEGE: A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző naptári évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 50 százalékánál kevesebb és 75 százalékánál több nem lehet. KÓRHÁZI ápolás idejére, ide nem értve a kórházból való eltávozás napját, a tagot a betegségi segély 70 százaléka, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 90 százaléka illeti meg. A betegségi segélyt a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban (egy évben), gümőkóris megbetegedés esetén huszonnégy hónapban munkát végzett. A betegségi és a szülési segély alapja a szülést, megbetegedést közvetlenül megelőző naptári évben a tag által elért átlagrészesedés. A betegségi és a szülési segély összegét legfeljebb — napi 400.— Ft, — jutalékos javadalmazás esetén, ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik, napi 200.— Ft átlagrészesedés alapulvételével lehet megállapítani. A segélyt pénzben, havonta utólag kell fizetni. A termelőszövekezet a már ismertetett mértéknél magasabb összegű segélyt is megállapíthat azoknak a tagoknak, akik a közös munkában az átlagosnál nagyobb mértékben vettek részt, vagy a termelő- szövetkezetnek már hosszabb idő óta tagjai. Az erre vonatkozó, valamint a segélyezéssel kapcsolatos további szabályokat az alapszabályban kell rögzíteni. A termelőszövetkezet alapszabálya lehetőséget adhat arra, hogy a termelőszövetkezet azokat a tagjait is segé- ben részesítse, akik a segélyezésre előírt feltételeket önhibájukon kívül nem teljesítették. Szólnunk kell arról is, hogy a segélyt másra átruházni nem lehet. A segélyre vonatkozó igény a segély esedékességétől számított EGY ÉV után elévül. A segélyből csak tartásdíjakat és a betegségi segély címén jogtalanul kifizetett ösz- szegeket szabad levonni. A levonások együttes mértéke nem haladhatja meg a segély 33 százalékát. Nem jár betegségi segély: a) a heti pihenőnapra, b) a katonai szolgálat idejére, c) a gyermekgondozási segély, a szülési segély folyósításának idejére, d) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a betegségi segélyre jogosult a munkadíját megkapta, e) annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta, f) a részegség miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára, g) annak, aki letartóztatásban van, illetőleg szabadság- vesztés büntetését tölti, h) a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett tag részére a kezelés időtartamára, i) arra az időre, amely idő alatt a tag munkaviszonya, ipari szövekezeti tagsága alapján táppénzre jogosult. Meg lehet vonni a betegségi segélyt attól, aki: a) az orvos utasításainak nem tesz eleget, b) az elrendelt orvosi vizsgálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg, c) a beteg gyermek ápolása címén kapott betegségi segély esetén a gyermek kórházba utalását kellő indok nélkül nem fogadja el. A gépkocsi jövője — a jövő gépkocsija (I). Olajválság, aggasztó méreteket öltő légszennyeződés és közúti balesetek, a városi forgalom csődje és még számtalan tényező teszi kérdésessé a gépkocsi hosszútávú jövőjét. Világméretű autóipar, benzinkút- és szervizhálózat Fokföldtől Alaszkáig, a gazdasági nehézségek ellenére is változatlan vásárlókedv és még sok minden biztosítja a gépkocsi fennmaradását belátható ideig. A megannyi ellentmondás ellenére aligha bizonytalan az a jóslás, amely az automobilt az elkövetkező évtizedek kedvelt és nem nélkülözhető közlekedési eszközének tartja. így sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogy milyen lesz; és válto- zik-e egyáltalán az autó? Várható-e a gépkocsi lényeges átalakulása mind erőforrás, mind pedig forma tekintetében? A nagy autógyárak kísérleti osztályain már évek óta folynak azok a vizsgálatok és kísérletek, amelyek a mai autótól sok mindenben eltérő jármű kifejlesztését célozzák. Az új megoldások kutatását alapvetően két követelmény teszi elkerülhetetlenné: a levegőszennyeződés és az egyre dráguló nyersolaj. További kérdés a gépkocsik aktív és passzív biztonságának fokozása. A benzinmotorok az alacsony hatásfok és az égéstermékek mérgező hatása mellett olyan előnyökkel is rendelkeznek, amelyek a jelenleg ismert más motorrendszerek egyikére sem jellemzőek. Ezek között leglényegesebb a viszonylag alacsony előállítási ár. A terjedőben levő dízelmotor a belsőégésű motorok között a legjobb hatásfokú, égéstermékei kevésbé szennyezőek. Hátrányai azonban kérdésessé teszik tömeges elterjedését. A dízelmotor súlya az átlagos 1,5 kp/LE benzinmotorsúllyal szemben 2—2,5 kp/LE. Gyártása ezért, valamint az üzem- anyag-befecskendező miatt drágább, mint a hasonló teljesítményű benzinmotoré. így az alacsony fogyasztás és az olcsóbb 'dízelolajár ellenére a többletköltség csak 70—80 ezer km alatt amortizálódik. További hátrányai a magasabb zajszint és a lassúbb égés miatt korlátozott fordulatszám. Ez utóbbi teljesítményét is korlátozza. A kb. 1 I körüli benzinmotor-teljesítmények eléréséhez 1,5 liter lökettérfogat szükséges dízel változatban. A dízel teljesítménye csak feltöltéssel növelhető, ami előállítási költségeit és súlyát tovább növeli. Ezért elsősorban a benzinmotorok fejlesztése foglalkoztatja az autógyárakat. Tökéletesebb égéssel - kedvezőbb égési tér, elektronikusan vezérelt gyújtás, tökéletesebb porlasztás, benzinbefecskendezés stb., valamint a hűtési és a kipufogási hőveszteségek mérséklésével a benzinmotor hatásfoka, égéstermékeinek méregtelenítése tovább javítható. Ugyancsak számottevő javulás érhető el a könnyűfém ötvözetek szélesebb körű felhasználásával a motorépítésben. Ma már megvalósított az 1 kp/LE motor-teljesítménysúly. A súlycsökkentés a jövőben még tovább fokozható, ami egyúttal a fogyasztás csökkenését is jelenti. A belsőégésű motor üzemanyagául azonban nemcsak benzin szolgálhat. A Volkswagen gyár pl. eredményes kísérletsorozatot zárt le benzin-metanol keverékkel üzemeltetett Otto-motorral. De ideális üzemanyaggá válhat egy napon a hidrogén. Megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesülve robbanásszerűen ég el vízzé, így káros égéstermékei nincsenek. Minthogy vízből állítható elő, kimeríthetetlen energiaforrás. Alkalmazásának kísérletei még gyermekcipőben járnak, nehézséget jelent mind a vízből való gazdaságos kinyerés, mind pedig a gépkocsiban való tárolás kérdése. Ismét további lehetőség a hidrogén segítségével már évtizedekkel ezelőtt előállított szintetikus benzin is. Búsbarna László nagy zeneművész Dohnányi Ernő centenáriuma Nagyszabású jubileumi ünnepre készül a magyar zenei élet. Július 27-én lesz száz esztendeje, hogy megszületett Dohnányi Ernő, a világhírű zongoraművész, zeneszerző, karmester és pedagógus. Emlékére őszi kiállítást készítenek elő a Nemzeti Múzeum dísztermében, ahol bemutatják Dohnányi művészetének tárgyi dokumentumait. Az évforduló alkalmából felelevenítjük életpályáját. Megkíséreljük összefoglalni a széles munkaterületet, amelyet a zenei életben 1960. február 9-ig (haláláig) idehaza és külföldön betöltött. A tanár fia Dohnányi Ernő Pozsonyban született gimnáziumi tanár fiaként. „A zenélés Pozsonyban akkortájt — írja Újfal’ussy József — nemcsak az ünnepnapokat emelte ki, hanem a hétköznapokat is végigkísérte." Dohnányi Frigyes hamar felfedezte fia tehetségét. Átsegítette a zongorázás kezdeti nehézségein: ő maga irányította, oktatta. Hatéves korában zongorázni tanította és megismertette a zene alapelemeivel. Dohnányi professzor jeles gordonkaművész volt. Bécs közelsége révén az ottani mesterek muzsikája hagyott nyomot a zenélő Pozsonyban: Mozart, Brahms művészete. (Bécsben voltak a „Brahms tábor" hívei.) Forster Károly pozsonyi orgonista is ilyen szellemben tanította tovább a fiatal művészt, akinek első nyilvános fellépése a középiskolában zajlott le. Első szerzeményével 15 éves korában került a közönség elé. Bartók i? azt vallotta később: „Brahms és a nálam négy évvel idősebb Dohnányi hatottak rám akkor a legerősebben", A Zeneakadémián 1894-ben Budapestre jött tanulni. Mestere Thomán István volt a zongorázásban, Koess- ler János a zeneszerzésben, mint Bartóknak is. Dohnányi hamarosan elnyerte a Liszt Ferenc díjat. Sokat komponált és Zrínyi-nyitányával millenneu- mi királydíjat nyert. Egyik kompozícióját Brahms is megcsodálta és ajánlására Bécsben is előadták. Egy évvel a századforduló előtt kezdte meg zongoraművészi pályafutását ifjú Dohnányi. Londonban két hónap alatt harminckétszer zongorázott, úgy, mint a legnagyobb virtuózok. Hírneve gyorsan terjedt. A következő évben már az Egyesült Államokban turnézott. Bravúros koncertsorozata egészen 1905- ig tartott, akkor a berlini Zeneakadémia tanára lett és egy évtizeden át oktatta az új zongoraművész nemzedéket Az első világháború alatt Mihalo- vich Ödönnek, a budapesti Zeneakadémia igazgatójának felkérésére Budapestre jött és itt elfoglalta az őt megillető helyet Zeneakadémiánkon. A Tanácsköztársaság idején, Mihalovich nyugalomba vonulása után, Dohnányi Ernő lett a Zeneakadémia igazgatója, majd állását — a Tanácsköztársaság leverésekor — átengedte Hubay Jenőnek. Egy időre megvált az intézettől. Csak 1928-ban, az időközben Zeneművészeti Főiskolává alakult Zeneakadémiára hívták ismét vissza. De még 1919-ben az Operaház zenekarából álló Filharmóniai Társaság elnök karnagyává választotta. A főzeneigazgató Évekig élt ezután külföldön mint karmester és professzor. Amikor aztán hazatért, kitünDohnányi korabeli, fiatalkori fotója (Kristóf Károly gyűjteményéből). tetésekkel halmozták el. A Zeneművészeti Főiskola főigazgatói székében az új magyar muzsikus nemzedék legfőbb irányításával nehéz pedagógiái feladatokat oldott meg, de remek gárdát nevelt. Ugyanakkor ő lett a Magyar Rádió főzeneigazgatója is, szellemileg irányította a zenei műsort így volt ez a második világháború végéig. 1945-ben előbb Ausztriába, majd Amerikába emigrált. Argentínában telepedett le. 1949-ben az Egyesült Államokba költözött át, mint cr talláhasee-i Florida-egyetem tanára. Idős korban is lankadatlan erővel dolgozott, sokat komponált és ott írta meg II. szimfóniáját, II. hegedűversenyét és Amerikai rapszódiáját. Az életmű Gazdag és színes ópuszok egész serege jelzi Dohnányi Ernő művészetét. Ezek közül a legismertebbek a Ruralia Hun- garica, az ünnepi nyitány, ai Szegedi Templomszentelő Mise, a Szimfonikus percek című zenekari műve. Szívesen dolgozott színpadra, vagy megengedte, hogy szerzeményeit színpadra alkalmazzák. Ilyen volt a Magyar Televízióban is megörökített A tenor című vígoperája, a Szent fáklya című balett, amelynek szövegét Doh- nányiné Galafrés Elza táncművésznő és koreográfusnő írta, vagy A vajda tornya című opera. Legszebb balettje o Pierette fátyola, Európa sok színpadát bejárta. De az életmű nemcsak a kompozícióiban és az általa dirigált sok-sok hangversenyben teljesül ki, hanem tanítványaiban, akik között ma olyan nagy művészeket tisztelünk, mint Fischer Annie. Egyébként ami a Tanácsköztársaság idején történteket illeti Dohnányival kapcsolatban, őt még Károlyi Mihály nevezte ki igazgatónak o Zeneakadémián, de a nyáron és az 1919/20-as év elején külföldön turnézott. Októberben jött haza, s akkor vette tudomásul, hogy „szabadságolták”. Dohnányi szabadságolásának hírére 14 tanár sztrájkolni kezdett a Zeneakadémián... Az új- igazgató, Hubay, számított Dohnányi segítségére, de a művész feltételt szabott: ne essék a sztrájkolás után tanártársainak bántódása. Ezt a feltételt nem teljesítették! Még Kodály Zoltán ellen is vizsgálatot indítottak „a kommün alatti magatartás" címén. Ezért nem vállalt Dohnányi állást Pesi- ten, hanem hosszú évekre ismét külföldre szerződött. A tervezett Dohnányi emlékkiállításon ennek az eseménynek a dokumentumai is láthatók lesznek majd. Kristóf Károly
