Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-26 / 204. szám

e Dunántúlt napló 1977. július 26., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Juttatások keresőképtelenség esetén Tévé­ajánlatunk JÚLIUS 26. KEDD 20.00: Kisfilmek a nagyvilág­ból. Négy ismeretterjesztő és kis- művészfilm kerül ezúttal a képernyőre. Láthatják a Fran­ciaország madártávlatból című sorozat újabb részét, amely az északkeleti határvidék, Elzász nevezetességeit, műemlékeit mutatja be. Különös japán sportok címet viseli az a kisfilm, amely a karate keletkezésének történe­tével, a sport kultikus elemei­vel foglalkozik. Rovarok a cí­me annak a francia sorozat­nak, amelyből most a Hangyák és termeszek című részt lát­hatják. Végül az ugyancsak francia A beavatás című kisfilmet ve­títik. Különleges világgal, eg­zotikus szokásaival ismertet meg — a Felső-Volta vidékén élő vad bobo törzs ifjúvá ava­tási szertatásának lehetünk szemtanúi. JÚLIUS 27. SZERDA 21.30: Művészeti Magazin. Balatonbogláron a kék és a vörös kápolnában Stefániay Edit és Morvay Zsuzsa kiállítá­sát mutatjuk be. Stefániay tűzzománcai, Morvay különös kerámiái és a festői környe­zet, a táj igazi élményt ad­hat a nézőnek. Szemesen, a művelődési házban Reich Károly beszélge­tőpartnere az új műsorvezető­nek, Kopeczky Lajosnak — ab­ból az alkalomból, hogy a művész grafikáiból tárlat nyílt. Tihanyban Bernáth Aurél és Vigh Tamás kiállítására kalau­zol el a kamera. JÚLIUS 28. CSÜTÖRTÖK 20.00: Sztrogoff Mihály. Tv filmsorozat I. rész. Francia—olasz—nyugatnémet koprodukcióban filmsorozat készült Verne Gyula híres re­gényéből. A hétrészes, színes kalandfilm érdekessége, hogy nagy részét Magyarországon forgatták, magyar színészek is játszanak benne: Madaras Jó­zsef, Mécs Károly, Horváth Teri. Az operatőr is magyar: Hildebrand István. A fordula­tos, izgalmas cselekményt alig­hanem minden „Verne-hívő" ismeri. (S ki nem kedveli Ver­nét különösen tizenéves korá­ban?!) A címszerepet a né­met Raimund Harmstorf ala­kítja. A szövetkezetbe történő be­lépésről, a tagsági viszony megszűnéséről és a foglalkoz­tatásról már adtunk rövid át­tekintést. Ma ismertetésünket a termelőszövetkezeti tagokról történő gondoskodással foly­tatjuk. A törvény 64. §-a értelmé­ben a termelőszövetkezet kö­teles az egészséges és bizton­ságos munkakörülményeket és a tagok szociális segélyezését megvalósítani. Először talán a keresőképte­lenség esetére járó juttatá­sokról kell tájékoztatnunk ol­vasóinkat. A munkaviszonyban álló dol­gozót keresőképtelensége ese­tén táppénz illeti meg. A ter­melőszövetkezeti tagot pedig BETEGSÉGI SEGÉLY. A kettő között sok a hasonlóság, és igen sok helyen a mérték és a tartam is azonos. A legdön­tőbb különbség abban mutat­kozik, hogy a táppénzt a tár­sadalombiztosítás keretében kapja a dolgozó, a BETEGSÉGI SEGÉLYT pedig a termelőszö­vetkezeti tag a szövetkezettől. A 7/1977. (III. 12.) Mt. sz. rendelet 84. §-a alapján a ke­resőképtelen termelőszövetke­zeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról — a jogszabály ke­retei között — az alapszabály rendelkezései szerint kell gon­doskodni. A 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 41. §-a szerint ke­resőképtelenség címén a ter­melőszövetkezetnek azt a tag­ját kell BETEGSÉGI SEGÉLY­BEN részesíteni, aki: a) orvos által igazolt be­tegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző naptári évben a részére megállapított munkát, vagy ennél kevesebbet, de férfi tag legalább az évi 1500, nő pedig az évi 1000 munkaórát teljesítette. Keresőképtelen továbbá: a) az anya, ha kórházi ápo­lás alatt álló egy évnél fiata­labb gyermekét szoptatja; b) az anya, illetőleg egye­dülálló apa, ha tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét vörhenybetegség miatt otthon ápolja. BETEGSÉGI SEGÉLY jár az anyának a beteg gyer­mek három éves korának be­töltéséig gyermekenként és évenként hatvan napig, ha pe­dig a beteg gyermek három évesnél idősebb, akkor gyer­mekenként és évenként har­minc napig. Egyedülálló tag részére a hat évesnél fiatalabb gyermek betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár a BETEGSÉGI SEGÉLY. A jogszabály rendelkezései értelmében keresőképtelennek kell tekinteni azt a tagot is a) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltilta­nak és más beosztást nem kap; b) aki járványügyi vagy ál­lategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen át­menetileg sem foglalkoztat­ható. A BETEGSÉGI SEGÉLY ÖSZ- SZEGE: A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenséget közvetle­nül megelőző naptári évben elért egy napra jutó átlag­részesedés 50 százalékánál ke­vesebb és 75 százalékánál több nem lehet. KÓRHÁZI ápolás idejére, ide nem értve a kórházból való el­távozás napját, a tagot a be­tegségi segély 70 százaléka, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 90 százaléka illeti meg. A betegségi segélyt a kere­sőképtelenség tartamára, leg­feljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban (egy év­ben), gümőkóris megbetege­dés esetén huszonnégy hónap­ban munkát végzett. A betegségi és a szülési segély alapja a szülést, meg­betegedést közvetlenül meg­előző naptári évben a tag által elért átlagrészesedés. A betegségi és a szülési se­gély összegét legfeljebb — napi 400.— Ft, — jutalékos javadalmazás esetén, ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik, napi 200.— Ft át­lagrészesedés alapulvételével lehet megállapítani. A segélyt pénzben, havonta utólag kell fizetni. A termelőszövekezet a már ismertetett mértéknél maga­sabb összegű segélyt is meg­állapíthat azoknak a tagoknak, akik a közös munkában az át­lagosnál nagyobb mértékben vettek részt, vagy a termelő- szövetkezetnek már hosszabb idő óta tagjai. Az erre vonatkozó, valamint a segélyezéssel kapcsolatos to­vábbi szabályokat az alap­szabályban kell rögzíteni. A termelőszövetkezet alap­szabálya lehetőséget adhat arra, hogy a termelőszövetke­zet azokat a tagjait is segé- ben részesítse, akik a segé­lyezésre előírt feltételeket ön­hibájukon kívül nem teljesítet­ték. Szólnunk kell arról is, hogy a segélyt másra átruházni nem lehet. A segélyre vonatkozó igény a segély esedékességé­től számított EGY ÉV után elévül. A segélyből csak tartásdíja­kat és a betegségi segély cí­mén jogtalanul kifizetett ösz- szegeket szabad levonni. A le­vonások együttes mértéke nem haladhatja meg a segély 33 százalékát. Nem jár betegségi segély: a) a heti pihenőnapra, b) a katonai szolgálat ide­jére, c) a gyermekgondozási se­gély, a szülési segély folyósí­tásának idejére, d) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a betegségi segélyre jogosult a munkadíját megkapta, e) annak, aki keresőképte­lenségét szándékosan okozta, f) a részegség miatt vagy abból eredően keletkezett ke­resőképtelenség első három napjára, g) annak, aki letartóztatás­ban van, illetőleg szabadság- vesztés büntetését tölti, h) a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett tag részére a kezelés időtartamára, i) arra az időre, amely idő alatt a tag munkaviszonya, ipari szövekezeti tagsága alap­ján táppénzre jogosult. Meg lehet vonni a beteg­ségi segélyt attól, aki: a) az orvos utasításainak nem tesz eleget, b) az elrendelt orvosi vizs­gálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg, c) a beteg gyermek ápolá­sa címén kapott betegségi se­gély esetén a gyermek kór­házba utalását kellő indok nél­kül nem fogadja el. A gépkocsi jövője — a jövő gépkocsija (I). Olajválság, aggasztó mére­teket öltő légszennyeződés és közúti balesetek, a városi for­galom csődje és még számta­lan tényező teszi kérdésessé a gépkocsi hosszútávú jövőjét. Világméretű autóipar, ben­zinkút- és szervizhálózat Fok­földtől Alaszkáig, a gazdasági nehézségek ellenére is válto­zatlan vásárlókedv és még sok minden biztosítja a gépkocsi fennmaradását belátható ideig. A megannyi ellentmondás el­lenére aligha bizonytalan az a jóslás, amely az automobilt az elkövetkező évtizedek ked­velt és nem nélkülözhető köz­lekedési eszközének tartja. így sokkal izgalmasabb az a kér­dés, hogy milyen lesz; és válto- zik-e egyáltalán az autó? Vár­ható-e a gépkocsi lényeges átalakulása mind erőforrás, mind pedig forma tekinteté­ben? A nagy autógyárak kísérleti osztályain már évek óta foly­nak azok a vizsgálatok és kí­sérletek, amelyek a mai autó­tól sok mindenben eltérő jár­mű kifejlesztését célozzák. Az új megoldások kutatását alapvetően két követelmény teszi elkerülhetetlenné: a le­vegőszennyeződés és az egyre dráguló nyersolaj. További kér­dés a gépkocsik aktív és passzív biztonságának fokozá­sa. A benzinmotorok az ala­csony hatásfok és az égéster­mékek mérgező hatása mellett olyan előnyökkel is rendelkez­nek, amelyek a jelenleg ismert más motorrendszerek egyikére sem jellemzőek. Ezek között leglényegesebb a viszonylag alacsony előállítási ár. A ter­jedőben levő dízelmotor a belsőégésű motorok között a legjobb hatásfokú, égéstermé­kei kevésbé szennyezőek. Hát­rányai azonban kérdésessé te­szik tömeges elterjedését. A dízelmotor súlya az átlagos 1,5 kp/LE benzinmotorsúllyal szemben 2—2,5 kp/LE. Gyártá­sa ezért, valamint az üzem- anyag-befecskendező miatt drá­gább, mint a hasonló teljesít­ményű benzinmotoré. így az alacsony fogyasztás és az ol­csóbb 'dízelolajár ellenére a többletköltség csak 70—80 ezer km alatt amortizálódik. Továb­bi hátrányai a magasabb zaj­szint és a lassúbb égés miatt korlátozott fordulatszám. Ez utóbbi teljesítményét is korlá­tozza. A kb. 1 I körüli benzin­motor-teljesítmények elérésé­hez 1,5 liter lökettérfogat szük­séges dízel változatban. A dízel teljesítménye csak fel­töltéssel növelhető, ami előál­lítási költségeit és súlyát to­vább növeli. Ezért elsősorban a benzinmotorok fejlesztése foglalkoztatja az autógyárakat. Tökéletesebb égéssel - ked­vezőbb égési tér, elektroniku­san vezérelt gyújtás, tökéle­tesebb porlasztás, benzinbe­fecskendezés stb., valamint a hűtési és a kipufogási hővesz­teségek mérséklésével a ben­zinmotor hatásfoka, égéster­mékeinek méregtelenítése to­vább javítható. Ugyancsak számottevő javu­lás érhető el a könnyűfém öt­vözetek szélesebb körű felhasz­nálásával a motorépítésben. Ma már megvalósított az 1 kp/LE motor-teljesítménysúly. A súlycsökkentés a jövőben még tovább fokozható, ami egyúttal a fogyasztás csökke­nését is jelenti. A belsőégésű motor üzemanyagául azonban nemcsak benzin szolgálhat. A Volkswagen gyár pl. eredmé­nyes kísérletsorozatot zárt le benzin-metanol keverékkel üze­meltetett Otto-motorral. De ideális üzemanyaggá válhat egy napon a hidrogén. Meg­felelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesülve robba­násszerűen ég el vízzé, így ká­ros égéstermékei nincsenek. Minthogy vízből állítható elő, kimeríthetetlen energiaforrás. Alkalmazásának kísérletei még gyermekcipőben járnak, nehézséget jelent mind a víz­ből való gazdaságos kinyerés, mind pedig a gépkocsiban va­ló tárolás kérdése. Ismét további lehetőség a hidrogén segítségével már év­tizedekkel ezelőtt előállított szintetikus benzin is. Búsbarna László nagy zeneművész Dohnányi Ernő centenáriuma Nagyszabású jubileumi ün­nepre készül a magyar zenei élet. Július 27-én lesz száz esztendeje, hogy megszületett Dohnányi Ernő, a világhírű zongoraművész, zeneszerző, karmester és pedagógus. Em­lékére őszi kiállítást készíte­nek elő a Nemzeti Múzeum dísztermében, ahol bemutatják Dohnányi művészetének tárgyi dokumentumait. Az évforduló alkalmából felelevenítjük élet­pályáját. Megkíséreljük össze­foglalni a széles munkaterüle­tet, amelyet a zenei életben 1960. február 9-ig (haláláig) idehaza és külföldön betöltött. A tanár fia Dohnányi Ernő Pozsonyban született gimnáziumi tanár fia­ként. „A zenélés Pozsonyban akkortájt — írja Újfal’ussy Jó­zsef — nemcsak az ünnepna­pokat emelte ki, hanem a hét­köznapokat is végigkísérte." Dohnányi Frigyes hamar fel­fedezte fia tehetségét. Átse­gítette a zongorázás kezdeti nehézségein: ő maga irányí­totta, oktatta. Hatéves korá­ban zongorázni tanította és megismertette a zene alapele­meivel. Dohnányi professzor jeles gordonkaművész volt. Bécs közelsége révén az ot­tani mesterek muzsikája ha­gyott nyomot a zenélő Po­zsonyban: Mozart, Brahms mű­vészete. (Bécsben voltak a „Brahms tábor" hívei.) Fors­ter Károly pozsonyi orgonista is ilyen szellemben tanította tovább a fiatal művészt, aki­nek első nyilvános fellépése a középiskolában zajlott le. Első szerzeményével 15 éves korá­ban került a közönség elé. Bartók i? azt vallotta később: „Brahms és a nálam négy év­vel idősebb Dohnányi hatot­tak rám akkor a legerőseb­ben", A Zene­akadémián 1894-ben Budapestre jött ta­nulni. Mestere Thomán István volt a zongorázásban, Koess- ler János a zeneszerzésben, mint Bartóknak is. Dohnányi hamarosan elnyerte a Liszt Ferenc díjat. Sokat komponált és Zrínyi-nyitányával millenneu- mi királydíjat nyert. Egyik kom­pozícióját Brahms is megcso­dálta és ajánlására Bécsben is előadták. Egy évvel a szá­zadforduló előtt kezdte meg zongoraművészi pályafutását ifjú Dohnányi. Londonban két hónap alatt harminckétszer zongorázott, úgy, mint a leg­nagyobb virtuózok. Hírneve gyorsan terjedt. A következő évben már az Egyesült Álla­mokban turnézott. Bravúros koncertsorozata egészen 1905- ig tartott, akkor a berlini Ze­neakadémia tanára lett és egy évtizeden át oktatta az új zon­goraművész nemzedéket Az el­ső világháború alatt Mihalo- vich Ödönnek, a budapesti Zeneakadémia igazgatójának felkérésére Budapestre jött és itt elfoglalta az őt megillető helyet Zeneakadémiánkon. A Tanácsköztársaság idején, Mihalovich nyugalomba vonu­lása után, Dohnányi Ernő lett a Zeneakadémia igazgatója, majd állását — a Tanácsköz­társaság leverésekor — áten­gedte Hubay Jenőnek. Egy időre megvált az intézettől. Csak 1928-ban, az időközben Zeneművészeti Főiskolává ala­kult Zeneakadémiára hívták is­mét vissza. De még 1919-ben az Operaház zenekarából álló Filharmóniai Társaság elnök karnagyává választotta. A főzene­igazgató Évekig élt ezután külföldön mint karmester és professzor. Amikor aztán hazatért, kitün­Dohnányi korabeli, fiatalkori fotója (Kristóf Károly gyűjte­ményéből). tetésekkel halmozták el. A Ze­neművészeti Főiskola főigazga­tói székében az új magyar mu­zsikus nemzedék legfőbb irá­nyításával nehéz pedagógiái feladatokat oldott meg, de re­mek gárdát nevelt. Ugyanak­kor ő lett a Magyar Rádió főzeneigazgatója is, szellemi­leg irányította a zenei műsort így volt ez a második világ­háború végéig. 1945-ben előbb Ausztriába, majd Amerikába emigrált. Argentínában telepe­dett le. 1949-ben az Egyesült Államokba költözött át, mint cr talláhasee-i Florida-egyetem tanára. Idős korban is lanka­datlan erővel dolgozott, sokat komponált és ott írta meg II. szimfóniáját, II. hegedűverse­nyét és Amerikai rapszódiáját. Az életmű Gazdag és színes ópuszok egész serege jelzi Dohnányi Ernő művészetét. Ezek közül a legismertebbek a Ruralia Hun- garica, az ünnepi nyitány, ai Szegedi Templomszentelő Mi­se, a Szimfonikus percek című zenekari műve. Szívesen dol­gozott színpadra, vagy meg­engedte, hogy szerzeményeit színpadra alkalmazzák. Ilyen volt a Magyar Televízióban is megörökített A tenor című víg­operája, a Szent fáklya című balett, amelynek szövegét Doh- nányiné Galafrés Elza tánc­művésznő és koreográfusnő ír­ta, vagy A vajda tornya című opera. Legszebb balettje o Pierette fátyola, Európa sok színpadát bejárta. De az élet­mű nemcsak a kompozícióiban és az általa dirigált sok-sok hangversenyben teljesül ki, hanem tanítványaiban, akik kö­zött ma olyan nagy művésze­ket tisztelünk, mint Fischer Annie. Egyébként ami a Ta­nácsköztársaság idején történ­teket illeti Dohnányival kap­csolatban, őt még Károlyi Mi­hály nevezte ki igazgatónak o Zeneakadémián, de a nyáron és az 1919/20-as év elején külföldön turnézott. Október­ben jött haza, s akkor vette tudomásul, hogy „szabadsá­golták”. Dohnányi szabadsá­golásának hírére 14 tanár sztrájkolni kezdett a Zeneaka­démián... Az új- igazgató, Hubay, számított Dohnányi se­gítségére, de a művész felté­telt szabott: ne essék a sztrájkolás után tanártársainak bántódása. Ezt a feltételt nem teljesítették! Még Kodály Zol­tán ellen is vizsgálatot indí­tottak „a kommün alatti ma­gatartás" címén. Ezért nem vállalt Dohnányi állást Pesi- ten, hanem hosszú évekre is­mét külföldre szerződött. A tervezett Dohnányi emlékkiál­lításon ennek az eseménynek a dokumentumai is láthatók lesznek majd. Kristóf Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom