Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-14 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló TízrniHiós rekonstrukció XXXIV. évfolyam, 192. sióm 1977. július 14., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Több takarmányt - másod­vetésből A növénytermesztés jelenlegi helyzete úgy értékelhető, hogy az aratás előtti viharos időjá­rás okozta gabonamegdölés, a gombabetegségek megjele­nése nehezíti az aratást. Sok függ a kombájnosok helytállá­sától és a munka jó megszer­vezésétől. Cukorrépából, napraforgóból a tavalyinál jobbak a termés- kilátások. A kukorica még jó időben kapta a cimerhányás- hoz szükséges csapadékot. Burgonyából a tavalyinál na­gyobb területen, megyei ter­mésből a lakosság szükségle­te biztosítható. Zöldségből 60 vagonnal többet vásárolt fel a ZÖLDÉRT mint az elmúlt év hasonló 'időszakában. Kiegészítésre szorul azonban a szálastakarmány, a rét- és fütermés, annak egyik lehető­sége a másodvetés. A másodnövények alkalma­sak kukoricaszárral együttes silózásra is. Ily módon a ta­karmánybázis növelésének és a takarmányozási költségek csökkentésének fontos eszközei. 1976-ban 63C0 ha másodnö­vényt vetettek a gazdaságok, 43 százalékkal többet a terve­zettnél. Az idei tapasztalatok szerint legalább ekkora terü­let vetésére ismét számítha­tunk. A mágocsi tsz-ben 300 ha kukoricát, borsót és napra­forgót vetettek, Szederkényben jól fejlődik a napraforgó, Vil­lányban zöldborsó, silókukori­ca, napraforgó vetését tartják gazdaságosnak a kettős ter­mesztésben. A Pécsi Állami Gazdaság is tervez pótlást a nyári takarmányból. Zöldség­növények is termelhetők tarló­vetésben, például Majson 10 ha karfiolt, Lippón 10 ha zöld­babot vetettek. Baranya megyében adottsá­gainknak legjobban megfelel a napraforgó, borsó, kukorica, hajdina, köles vetése, illetve ezek keverékei. A ZÖLDÉRT Vállalat 50 százalék árkedvez­ménnyel uborka vetőmagot ki- nál. Konzervgyári szerződésben 48 ha uborka és 120 ha zöld­bab vetőmag került a földbe. A Bicsérdi Takarmánykutató Intézet a társított növények ag­rotechnikájáról gazdag tapasz­talatokkal rendelkezik. Ehelyütt csak tápanyagpótlásra és a kelesztö öntözésre hívjuk fel a gazdaságok figyelmét. A Vetőmag Vállalat 447 má­zsa másodvetőmagot utalt ki a Baranya megyei termelők­nek. Rendelkezésre áll még néhány mázsa olcsó kukorica- vetőmag, napraforgó, borsó, hajdina. Kizárólag másodvetés céljá­ból a mezőgazdasági szak- igazgatási szervek hozzájárul­nak ahhoz, hogy saját vető­mag tisztítás után fémzárolás nélkül is felhasználható. A mósodnövények jó kiegé­szítői a fővetésű takarmányok­nak, de emellett a gazdasá­gok árbevételét is növelik. Dr. Tarcsay Imre Uj, iparszert! melléktermék­feldolgozó rendszer alakult Az új típusú présgépek a szászvári üzemben Gesztor az egyházaskozári tsz Aratáskor az égő szalma szomorú, de sajnos megszokott látvány, s bár most már tiltva van, a nagyüzemek mégis gyakran kénytelenek így meg­szabadulni a „felesleges” mel­lékterméktől, amelyik olyan tömegben jelentkezik, mint maga a búzaszem. Baranya megyében évente csak búza­szalmából 20 ezer vagon te­rem, ebből 10—12 ezer va­gont betakarítanak alomnak, 8—10 ezer vagon azonban el­vész, elhamvad. Pedig a fel­dolgozott, feltárt szalma nem­csak jó cellulózé, papírgyári nyersanyag, de értékes takar­mány is a kérődző állatoknak, a tejelő teheneknek és juhok­nak. A belőle készült présel- mény vagy pellet pedig dollár kitermelő exportcikk, keresett termék Ausztriában, Olaszor­szágban, Svájcban, sőt az arab országokban. E veszendőbe menő értéket kívánja megmenteni az az új termelési rendszer, amelynek működését éppen a tegnapi napon engedélyezte a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A gesztor az egyházaskozár—szászvári Ha­ladás Termelőszövetkezet, ahol a közelmúltban építették be az ország első szalmafeldolgo­zó gépsorát a Mosonmagya­róvári Gépgyár és a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet se­gítségével. A rendszergazda szerepét nem véletlenül bízták az 5800 hektáros termelőszö­vetkezetre. Vass Zoltán tsz- elnök, Ingula Antal takarmá­nyozási ágazatvezető és Strasz- szer Jakab főkönyvelő mellék­termékhasznosítási pályamun­kájukkal már 1974-ben díjat nyertek az Állami Gazdaságok Országos Központjának a pá­lyázatán. Az NDK-ban tett ta­nulmányi útjuk után — ahol millió tonnaszám pelletirozzák a szalmát —, már 1974-ben, akkor még MGD OB szárító segítségével megkezdték a szalma pellet gyártást és 30 tehénnel — a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem irányí­tásával — megkezdték a szal­ma pellet etetését. Két esztendeje 560 tehenet etetnek szalma pellettel és szi- lázzsal. Az állatoknak sem szénát, sem zöldtakarmányt nem adnak. A tejtermelési át­laguk 3100 liter tehenenként, egy év alatt 38 százalékkal emelkedett. Korábban 1,28 hektár föld tartott el egy te­henet, ma 0,6 hektár. A fel­szabadult 600 hektáron búzát, kukoricát, egyéb árunövényeket termelnek. Az új szászvári mellékter­mék-feldolgozójuk most van beüzemelés alatt, amit olcsó pakura tüzelésre terveztek — a pakura maga is mellékter­mék., — Ebben egy úgyneve­zett zöld vonalat — lucerna, fűfélék — és egy szárazvona­lat alakítottak ki. Ez utóbbit szalmának, kukoricaszárnak. A szalmát szárítani sem kell, csak az exporttételeknél. Az üzem kapacitása 500 vagon készter­mék, de később 800 vagonra fejlesztik. Két présgéppel és egy tartalékkal dolgoznak, olyan MMG speciális kúpos matricákkal, amelyekkel az igényeknek megfelelően hatfé­le pelletet tudnak gyártani a 10 milliméterestől a 25 milli­méteres átmérőig. A szalma aránya a pelletekben 30—70 százalék, a többi adalékanyag, cukorrépaszelet, melasz, zöld­liszt. karbamid stb. A szalma kémiai és mecha­nikai feltárásához egész gyár­tási technológiát, az etetési rendszert, a gépek beszerzését és az értékesítést a gesztor, il­letve a partner BARANYATER- MÉK szervezi, bonyolítja, az exportot pedig az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vég­zi. E rendszer keretében már az idén 500 vagon szalma melléktermék pelletet kívánnak exportálni dollár piacra. A hi­vatalos nevén Szászvári Ipar­szerű Melléktermék Feldolgo­zási és Takarmányozási Rend­szernek eddig 100 partnere van. Az érdeklődés igen nagy, hisz minden olyan üzem képes a technológiát adaptálni, amely lucernaszárító üzemmel rendelkezik. Csak Baranyában 20 termelőszövetkezetnek van ilyen üzeme. Az új szászvári szalmafeldolgozó üzemet július 28-án mutatják be Baranya, Bács és Tolna megye termelő- szövetkezeteinek. Kádár János fogadta a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttségét Kádár lános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán a KB székházában fogadta a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának — A. I. Sibajev elnök veze­tésével — hazánkban tar­tózkodó küldöttségét. A szívélyes hangulatú, baráti beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszer­vezetek Országos Taná­csának főtitkára. f/ Technológiai próbák az új pécsi süteményesiizemben • Automata gépsoron készül a finom pékáru • Szeptembertől: üzemszerű termelés A Pécsi Sütőipari Vállalat átalakított sütőüzemében teg­nap megkezdődött a techno­lógiái beüzemelés. Az üzem korábban kenyeret gyártott. Egy héten keresztül valameny- nyi pékárut (töltelékes árut) kakaós dióscsigát, túróstáskát, beiglit, pitekészítményeket, lekvároskiflit és búrkiflit kísér­letképpen legyártanak. A be­állított gépsor kapacitása az egész város igényét kielégíti, különösen a nagy üzleteket, amelyeket egész nap folyama­tosan ellátnak. A gépek határ­időre megérkeztek. A nyugat­német gyártmányú Fritsch gép­sor egy alapgépből és töltő, vágó, sodró és lerakó szerke­zetből áll. A különböző ter­mék gyártásánál a feltéteket cserélik. A gyár kollektívája speciális hűtőkamrát tervezett és készített, a kamrában egy­szerre 30 darab 7,5 kilogram­mos tésztát hűtenek. Üj gép a Rollfix nyújtó, közel 8 kilo­gramm tésztába tudja bedol­gozni a zsiradékot, és ugyan­ra ~ ■*. «fe BE Az IFA pótkocsikra alkalmazható szecskaszállitó felépítmények MEZŐGÉP mágocsi üzemében nagy sorozatban készülnek a Erb János felvétele ennyi tésztát nyújt ki egyszerre. A technológia következő fázi­sa a hűtés, majd egy másik nyújtón egy sodrógép automa­tikusan felsodorja a tésztát, utána kerül az alapgépbe, amelyben a különböző pékáruk készülnek. Eddig csak egy ilyen gépsor működött az országban, ez a második ilyen gép, omely- nek ára mintegy 4 millió forint. Korábban kézi erővel, lapáttól rakták a kiformázott süteményt a kemencébe, mindezt most áthordós rendszerű alagútke- mencében sütik, a sütés ideje ezen a gépsoron 10-40 percig tart a terméktől függően. A megsült termék a tároló hűtő­kocsira, majd az expediálóba kerül. Az üzem rekonstrukciója ez év elején kezdődött. Az üzem­szerű termelés várhatóan szep­temberben megkezdődik. A ho- táridő előtti munka az Építő és Tatarozó Vállalatnak kö­szönhető. Kiemelkedő, alapos jó munkát végzett Schellenberger Péter 7 fős szocialista kőmű­ves brigádja. A tervek szerint két műszak­ban folyik majd a termelés, a dolgozók a lehető legkorsze­rűbb körülmények között vé­gezhetik munkájukat, fekete­fehér csempés öltözők állnak majd rendelkezésükre. A tervek szerint nagyobb lesz a termelékenység, a ka­pacitás, amit eddig 26 ember végzett el, azt a korszerűsítés után 6—8 ember ellátja, még­pedig kiváló minőségben. Jelenleg a kiegészítő helyi­ségek átalakítását végzik a ta­tarozók, amit várhatóan szin­tén határidő előtt átadnak. Az új sütőüzem éves szinten 14 millió forint értékű süteményt gyárt. A sütőipar fejlesztésének programja jó úton halad, még ebben az ötéves tervben a kifli és zsemle gyártása is meg­oldódik, ezzel Pécs városban befejeződik a sütőipar rekonst­rukciója. A Zsolnay utcai új sütőüzem közel tízmilliós re­konstrukciójával az itt dolgo­zók szinte fizikai munka nél­kül, teljesen automatizált gé­pekkel dolgoznak majd. Veres Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom