Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-14 / 192. szám
2 Dunántúli napló 1977. július 14., csütörtök BruckJózsef 1920—1977 1977. július 12-én rövid szenvedés után váratlanul elhunyt Bruck József elvtárs, a Baranya megyei Tanács VB Pécsi Járási Hivatalának elnöke. Bruck József elvtárs munkásként kezdte pályafutását. 1936 évtől tanoncként, majd segédként dolgozott. A felszabadulás után szövetkezeti vezető iskolára ment, SZÖVOSZ ellenőri, majd megyei titkári munkakört töltött be. 1953 áprilisában került a Baranya megyei Tanács apparátusába mint osztályvezető. 1957. január 1. óta volt a Pécsi járási Tanács, majd a Pécsi járási Hivatal elnöke. A pártnak 1948 óta tagja. Azóta fontos állami tisztsége melleti számos politikai funkciót is betöltött. Halála napjáig tagja volt az MSZMP Pécsi járási Bizottságának és a végrehajtó bizottságnak, 1953 óta megszakítás nélkül a Baranya megyei Tanácsnak is. Önzetlenül, politikailag elkötelezetten, nagy szakmai és élettapasztalattal, töretlen lendülettel dolgozott az utolsó napig. Életét végigkísérte a tenni-akarás, a sikeres, elismert munka, a tanulás. Iskoláit munka mellett végezte. 1961. évben a Politikai Főiskolán is oklevelet szerzett. Megbecsült, elismert vezető volt. A Munka Érdemérem arany fokozatának, a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozatának és számos más kitüntetésnek a tulajdonosa. Halála nagy veszteség a pécsi járásnak, és Baranya megye közigazgatásának egyaránt. A Baranya megyei Tanács Bruck József elvtársat saját halottjának tekinti, emlékét megőrzi. Temetéséről később történik intézkedés. Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Emlékverseny A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére háromfordulós emlékversenyt hirdetett meg a munkásőrség országos parancsnoksága. Az első fordulóban a szakaszok továbbjutó rajai címért versenyeztek, a második fordulóban — az egységek vetélkedőin — pedig a győztes rajok képviselik szakaszukat. Az egységek győztes rajai szeptember 29-ig területi döntőkön mérik össze tudásukat, felkészültségüket. Btkészüffaz MTBSZ cselekvési programja S ok ezernyi társadalmi munkás, akiknél a műszaki haladás ügyének szolgálata nem szűnik meg a munkaidő lejártakor — őket és egyesületeiket tömöríti a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei szervezete. A szervezet vezetésében, csakúgy, mint az országos vezetésben, az idén tisztújításra került sor, ezt követően megindult a feladatok, a hogyan tovább? kimunkáA műszaki haladásért ■ iljabb üzemi csoportokat hoznak létre ■ Közreműködés a mindennapos gondok megoldásában ■ Figyelemmel az ötéves tervre Az MTESZ megyei szervezete most elkészítette 1978—80-rp szóló cselekvési programját, melyet az elnökség jóváhagyása után tegnap a pécsi Technika Házában dr. Majorlaki József előterjesztésében, az egyesületi elnökök és titkárok értekezletén is megvitatták és jóváhagytak. m Uj szemléletet hirdet A munka mely főbb vonalai mellé szeretnék felsorakoztatni a megye műszaki értelmiségét. Mindenekelőtt a szervezet és egyesületei az ötödik ötéves terv hátralévő éveiben szorosabban kapcsolódva, szolgálataikat a népgazdaság ágazati céljaihoz igazítva vesznek részt a terv célkitűzéseinek megvalósításában, a helyi fejlesztési lehetőségek, a tartalékok feltárásában. Közreműködésüket egész pontosan kijelölik, a szervezet máris több témabizottságot hívott életre, így például foglalkozni kívánnak az anyagmozgatás korszerűsítésével, Pécs és Baranya környezetvédelmével, az építőipar hatékonysága növelésével, a felszín alatti vízkészletek vizsgálatával, Pécs energiaellátásával, szennyvíztisztításával, tömegközlekedésével. E téren sok-sok építő, az élet által felvetett konkrét feladatok megoldását segítő javaslatokra számíthatunk. A szervezet cselekvési programja új szemléletet hirdet, ez pedig a tenni kész műszakiakat elvezeti egészen a munka- padokig. Az üzemi szemlélet erősítéséről van szó, s az egyesületek helyi csoportjainak létrehozásáról a népgazdaság kulcsüzemeiben. Javasolják, a különböző egyesületek keretén belül hozzanak létre üzemi csoportokat a komlói bányákban, a BCM-ben, a Pécsi Bőrgyárban és a Kesztyűgyárban, a Pécsi Hőerőműben, a Szigetvári Konzervgyárban, a Pécsi Sörgyárban. A cselekvési programban ugyanakkor úgy is hangot kap a szellemi élet, a munka decentralizálásának igénye, hogy szorgalmazza a vidéki szakmai központok kialakítását, kezdeményezőleg kíván fellépni néhány egyesület, melynek a bázisintézménye nem a fővárosban található, vidékre telepítésében. Fiatalokat a fedélzetre A szervezet és tagegyesületei a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalok és a nők bevonására a tudományos társadalmi munkába. Valamennyi egyesület megszervezi a fiatalok szekcióját. De nem feledkeznek meg nyugdíjas aktivistáikról sem, figyelemmel kísérik szociális helyzetüket, részükre nyugdíjas klubot szerveznek, A cselekvési programban külön fejezetet szentelnek a köz- művelődés szolgálatának, továbbá az oktatás és a továbbiképzés korszerűsítése ügyének, különös tekintettel a szakmunkásképzés, a technikus képzés és minősítés tartalmi és módszerben! feltételeinek megteremtésére. A közművelődés előmozdításában a TIT-tel működnek együtt szorosan, rajta kívül együttműködési szerződést kívánnak kötni több más intézménnyel, így a Pécsi Akadémiai Bizottsággal és a Szak„Nálunk az átlagfarm két hektár** Japánban a háború előtt nem voltak szövetkezetek, 1948- ban alakult meg az első, de ma már az országban háromezer különféle — rizs, gabona, takarmány, zöldség-gyümölcs, állattenyésztő stb. — szakszövetkezet működik, ötmilliós tagsággal. A termelés ezekben egyéni, csak a feldolgozás és az értékesítés közös. De van olyan halászati szövetkezetük is, ahol közös alapból tartják fenn a hajóparkot, de a kifogott hal a halászoké. Sokat tudunk Japán iparáról, de keveset a mezőgazdaságáról. Ezért volt érdekes az a beszélgetés, amit tegnap Pécsett két japán mezőgazda- sági szakemberrel, Ueno M/í- suruval és Yanagitsawa Itsuji- val folytattunk. Európai kőrútjuk során érkeztek Baranyába a TOT és a SZÖVOSZ vendégeként. A szocialista országok szövetkezeti mozgalmát és az élelmiszerfeldolgozás vertikumát tanulmányozzák. Kedden az egyházaskozári tsz tehenészetét és takarmányfeldogozó üzemét, szerdán a pécsi tejüzemet és tejporgyárat tekintették meg. Dicsérték a gazdag választékot, az ízletes kéJapán szövetkezeti szakemberek Baranyában szítményeket, különösen Ueno Mitsuru, aki eredetileg tejipari szakember s 1961 óta egy 200 tagú japán tejszövetkezet elnöke. — A mi tejszövetkezetünkben ötezer tehén van, átlagtermelésük 5000 liter. Van egy évi kétezer tonna kapacitású feldolgozónk. Japánban a tej- és tejtermékfogyasztás most van fellendülőben. Problémánk, hogy két hektár az átlagos farmnagyság, az öt hektár az már nagyüzem. Ez megfelelt a régi rizsprofilú termelésszerkezetnek, de nem felel meg az állattenyésztésnek. A szocialista országok fejlett szövetkezeti mozgalmát azzal a céllal tanulmányozzuk, hogy az itt szerzett jó tapasztalatokat o mi viszonyainkra alkalmazva otthon kamatoztassuk. Yanagisawa Itsuji, a japán kereskedelmi szervezet londoni irodája mezőgazdasági és élelmiszeripari részlegének vezetője elmondja, hogy Japánban a lakosság öt százaléka él a mezőgazdaságból és további nyolc százaléka kétlaki. Élelmiszerből ma már globálisan önellátók, 15 éve nem importálnak például rizst, sőt nagy feleslegeik vannak, önellátók tejből is, bizonyos élelmiszereket, gabonaféléket, húst azonban be kell ma is hoz- niok, mivel az életszínvonal emelkedésével az élelmiszerfogyasztás struktúrája az állati termékek felé tolódott el. Legfőbb problémájuk, hogy a takarmánynak 90 százalékát importálják. És még egy. A köztudattal ellentétben az algát* nem fő étkezésként fogyasztják, pusztán ízesítőként, magas tápértéke miatt poritva vagy folyékony állapotban. Egy japán étteremben a pincérek nagyot néznének, ha valaki megrendelne egy adag rántott algát Rné szervezetek Megyei Tanácsával. Az SZMT-vel többek között kölcsönös erőfeszítéseket tesznek a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére. M. 2. Nőtt a kombájnok teljesítménye Országszerte aratnak Lehetőség a gyors betakarításra Országszerte aratnak, maximális teljesítménnyel dolgozik a magyar mezőgazdaság kombájnállománya. A kalászos gabona betakarítása a hét elején vált általánossá. A termés az ország északi vidékein is beérett, úgy, hogy a mezőgazdászok a határba küldhették az arató-cséplő gépeket. A kombájnok teljesítménye az elmúlt évhez képest tovább nőtt, idén 20 százalékkal nagyobb a kapacitásuk, s ha az időjárás továbbra is kedvez, úgy gyorsított ütemű betakarításra lesz lehetőség. A gépek naponta a termőterület 7 százalékáról képesek levágni a gabonát, ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt 120 hektáron vágják le és csépelik el a kalászos gabonát. Egészséges verseny a vevőért Pillantás a piacra • Szép zöldárut — olcsóbban 9 Árszabályozó tevékenység — hosszú távon Szinte mosolyog a szép paradicsom a betonstandon. Talán attól, hogy megtudtam az árát . . És a kicsattanóan telt barack, a húsos paprika, na meg a szisszenő kígyóuborka — mintha mind őt utánoznák. Itt, a Pécsett Jegdrágábbnak mondott uránvárosi piacon — mondjuk szerda délelőtt - bizony többször is meg kell gondolnia az embernek, kitől vásárol, miből és mennyit ... Az árkülönbségek ugyanis elérik az öt, hat, sőt a tíz forintot is. Ha az ember beáll a piac egyik árnyékos sarkába, és nézelődik, érdekes mozgásra lesz figyelmes. A vásárlók szatyorral a kezükben belépnek a piac területére, és szétszélednek a standok között. Szólítgatjók őket innen-onnan, ezt vegyen, azt vegyen, kedvesem. Nézze, milyen szép ez a zöldbab . . . Az illető megnézi, kettétör egyet, aztán megy tovább, mintha csak egy kiállításon sétálgatna. Van azonban a piacnak egy nem túlságosan látványos portáló pavilonja, ahol úgy látszik kevesebb a látnivaló, a vásárló azonban annál több. Ettől az eladóhelytől telt szatyorral távoznak az emberek, sőt nem ritka itt a sorban állás sem. Mi lehet ennek az oka? A puszta megnevezjés, hogy az üzlet a ZOLDeRÍ feliratot viseli, nem lehet elegendő magyarázat. A titok nem is olyan rejtélyes, mint gondolná az ember. Olcsóbb az áru. Olcsóbb és legtöbbször szebb és jobb, mint a standok őstermelőié. Bekéretőzöm a pavilonba. Cs/gó Zoltánná üzletvezető és Bonyár Zsuzsanna üzletvezető- helyettes kedvesen fogadnak, de csak egyiküknek jut ideje beszélgetni velem. Valakinek állandóan a pult mellett kell lennie, mert itt reggel fél héttől estig nincs megállás. És ma piaci nap van. Lássuk az árukat és az árakat. Van itt minden. A háromféle üdítőitaltól a szebbnél szebb paradicsomon, őszibarackon, káposztán és zöldségen keresztül a Delikát ételízesítőig . . . Egyszóval mindaz, ami kint a standokon. És még valamivel több. A minőség? Laikus is láthatja: az itteni 25 forintos paradicsom szebb, mint a kinti harminc forintos. Az árak: a barack és az uborka például fele a kintinek. És sorolhatnám . . . Másfél órát üldögélek itt, beszélgetek az eladókkal. Itt is lehet válogatni. Mindenki azt kap, amit kér, és olyan árut, amilyent kér. A kiszolgálás színvonala — másoktól is hallottam — fölöttébb udvarias. — Most volt a harmadik „nagyszombatunk” — mondja Cs/gó Zoltánná. Ilyenkor mint állami üzlet, jócskán alámegyünk a kinti áraknak. Egyébként a standokon is árulnak ZÖLDÉRT eladók — állami áron. Egészséges verseny ez a vevőért. Aki olcsóbban, szép árut ad, számíthat a nagyobb forgalomra. — Jó ez, nekünk vevőknek, még ha néhány túlzott haszonra törő őstermelőnek bele is fájdul a foga — mondtam tapasztalataim summázataként Mengyi Józsefnek, a ZÖLDÉRT kiskereskedelmi osztályvezetőhelyettesének. Megnyugtatott: hosszú távra tervezett törekvésük érvényesül ennek az üzletnek a tevékenységében is. A jövőben még jobban kiszélesítik árszabályozó szerepüket, azaz kezükbe veszik a karmesteri pálcát a piacokon. A biztosíték: a bőséges árukészlet. Bebesi Károly Az őszi árpa betakarítása lényegében országszerte befejeződött. Beérett a tavaszi árpa is, a termés levágása nem tűr halasztást, ezért a gépek teljes erővel dolgoznak az árpatáblákban. A búzának több mint egy- harmadát takarították be. Az: ország különböző vidékei között a növények eltérő érettségi stádiuma miatt eléggé nagy különbségek alakultak ki, mert például amíg Baranya, Békés és Csongrád megyékben a búzatáblák felén végigvonultak, már a kombájnok, addig Borsodban, Nógrádban és Sza- bolcs-Szatmárban a megyei termőterületnek csak 15 százalékát aratták le eddig. Az aratásra jól felkészültek a gabonaipari vállalatok, folyamatos az átvétel, egyelőre nincs fennakadás a gabona fogadásánál. Az elmúlt napokban még szárítani kellett a szemeket, ez sem okozott fennakadást, miután a mezőgazdasági üzemek és a gabono- ipar kellő számú szárítógéppel rendelkezik. Program szerint látják el pótalkatrészekkel a nagy munkán dolgozó gépállományt. Az illetékes vállalatok naponta kétszáz soron kívüli megrendelést elégítenek ki és jól szervezett munkával biztosítják a 14 500 gabona- kombájn lehető legjobb kihasználását. Kevesebb üzemi baleset a MÁV-nál Veszélyes üzem a MÁV, épp ezért fontos, hogy a létszám- hiány o>kozta többletterhelés éskapkodó munka, illetve a nehéz munkakörülmények ellenére is mind biztonságosabban dolgozhassanak a vasutasok Az óvórendszabályok és a különféle munkavédelmi megkötések is mind a balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzését szolgálják, de a szakszervezetnek is egyik alapvető feladata a dolgozók testi épségének megóvása, az egészséges és biztonságos munka- feltételek megteremtése. A MÁV Pécsi Igazgatóságának mintegy tizenötezer dolgozójának munkavédelmi helyzetéről. a SZOT elnökség határozatának gyakorlati végrehajtásáról tanácskozott tegnap Pécsett a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottsága. Megvitatták a szakszervezeti bizottságok munkavédelmi felügyelőinek és a műhelybizottságok munkavédelmi őreinek tevékenységét és összességében jónak ítélték. A megelőzést szolgálják a Területi Bizottság 11 tagú Munkavédelmi Bizottsága, a munkavédelmi felügyelők különleges jog- és hatásköre, a 800 munkavédelmi őr rendszeres tevékenysége és munkavédelmi őrjáratai. A munkavédelmi örök tartják o közvetlen kapcsolatot o dolgozókkal, kötelességük feltárni a baleseti veszélyforrásokat, elősegíteni, hogy baleset ne következzék be. Az észrevételeiket az őrnaplóban rögzítik és szóban is továbbítják a feletteseknek. A pécsi vasútigazgató- ság területén 1977. I. félévében két halálos és egy sor könnyebb-súlyosabb baleset történt, zömmel a munkaszervezetlenség, az óvórendszabó- lyok be nem tartása, vagy be nem határolható okok miatt. Döntő többségük szerencsére tudja, hogy mit vállalt és úgy, aszerint cselekszik. Ennek tudható be, hogy ez év első félévében — az elmúlt év azonos időszakához hasonlítva — csökkent a balesetek és a balesetek következtében kieső munkanapok száma. M. L.
