Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-23 / 171. szám
1977. június 23., csütörtök Dunántúlt napló Szoujet—francia közös nyilatkozat Valéry Giscard d'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke meghívására Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke június 20. és 22. között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A Rambouillet-ban sorrakerült tárgyalásokon szovjet részről részt vett: A. A. Gr omiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Ny. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, B. P. Bugajev, a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztere, Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió nagykövete Franciaországban, A. M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, V. U. Zaglagyin, az SZKP KB Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztályának helyettes vezetője,L. M. Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, A. G. Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszterének he lyettese, J. V. Dubinyin, a Külügyminisztérium kollégiumának tagja. Francia részről a tárgyaláson részt vett Raymond Barre miniszterelnök, gazdaságügyi és pénzügyminiszter, Louis de Guiringaud külügyminiszter, Robert Boulin helyettes gazdaságügyi és pénzügyminiszter, André Rossi külkereskedelmi m iniszter, Jean Francois-Poncet, a köztársasági elnökség főtitkára, Bruno de Leüsse, Franciaország nagykövete a Szovjetunióban, Jean Philippe Lecat, a köztársaság elnökének szóvivője, Jean- Pierre Dutet, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Gabriel Robin, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Bemard de Moreile, a gazdaságügyi és pénzügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazgatóságának vezetője, Henri Froment-Meurice, a külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi igazgatóságának vezetője, Jacques Andreani, a külügyminisztérium európai igazgatóságának vezetője. A Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d'Estaing tárgyalásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két ország jószomszédi kapcsolatainak, annak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöttük. A tárgyalások során a felek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy minden téren folytassák az együttműködést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilárdításához és elmélyítéséhez, ezzel hozzájáruljanak a feszültség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szólva a közös nyilatkozat megállapítja: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing nagy figyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak fejleményeinek. Megállapították, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban. A Szovjetunió és Franciaország egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dinamikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírásait. A felek véleménycserét folytattak a külügyminiszterek képviselőinek belgrádi tanácskozásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a találkozó konstruktív szellemben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladáshoz a záróokmány előírásai megvalósítása terén, és következésképpen hozzájárul az enyhülés megszilárdításához. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az enyhülés politikájának szellemében megerősítették, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a béke megszilárdításának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, területi integritása tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy az afrikai népek szabadon, külső beavatkozás nélkül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakításé ról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeményezést, amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés megvalósítására irányul, már hozzájárulásukat adták az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka összehívásához. Franciaország és a Szovjetunió ismét kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy el akarja kerülni a nukleáris fegyverek elterjedését, üdvöz- lik, hogy erről közös nyilatkozatot írtak alá, amely kifejezésre juttatja, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozására. Ugyanakkor elismerik, hogy a nukleáris energia békés alkalmazása nagyfontosságú azoknak az országoknak számára, amelyeknek szükségük van erre. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömeg- pusztító fegyverek vagy az ilyen fegyverrendszerek kidolgozásának és gyártásának megtiltásáról. A közös közlemény kifejezésre juttatja a két ország hűségét az ENSZ alapokmánya és célkitűzései iránt. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszédet annak érdekében, hogy minden téren kiszélesediék az együttműködés a fejlődő országokkal és az egyenlőség alapján megszilárduljon az államok közötti nemzetközi gazdasági együttműködés. A nyilatkozatnak a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy e kapcsolatokat részletesen és alaposan áttekintették. A két fél megelégedéssel fogadta, hogy Francia- ország és a Szovjetunió kapcsolatai hozzájárultak az európai és a világbéke megjavításához. A két fél aláhúzta annak fontosságát, hogy együttműködésük fő irányvonalát a legmagasabb szinten dolgozzák ki, ezen a szinten határozzák meg a kereteket, adják meg a szükséges ösztönzést. A két fél üdvözölte azt a levélváltást, amely a Szovjetunió és Franciaország külügyminisztere között 1976. július 16-án történt a nukleáris fegyverek véletlen vagy meghatalmazás nélkül történő alkalmazásának megakadályozásáról. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak és leszögezték, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak azok fejlesztésének és kiszélesítésének. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom rendszeresen növekszik és e növekedés új távlatokat nyit meg. A kereskedelmi forgalom növekedésének üteme 1975—76-ban körülbelül 30 százalékos volt évente, és e két évben a forgalom értéke körülbelül azonos volt, mint a megelőző öt évben, vagyis 1970— 1974 között. Tekintetbe véve azt a célkitűzést, hogy 1975— 79 között megkétszerezik a forgalmat, megállapították, hogy ezt a feladatot teljesítik, sőt túlteljesítik. A két fél ezért elhatározta, hogy megteszi a szükséges lépéseket a forgalom megháromszorozására. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megvalósítását. Ennek érdekében kidolgozták a gazdasági és ipari együttműködési program elmélyítésének tervét az elkövetkező tíz évre. Megállapodtak abban, hogy új, hosszúlejáratú programot dolgoznak ki a gazdasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztésére 1990-ig terjedően. A felek üdvözlik azt, hogy a látogatás alkalmából megállapodást írtak alá a vegyipar és a szállítás terén történő együttműködésről. Különleges fontosságot tulajdonítanak a nukleáris energia, az űrkutatás, a számítástechnika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az orvostudomány, az asztronómiai alapkutatások, az élet fizikai és kémiai alapjaival összefüggő kutatások, a földrengéskutatás, a szilárd testek mechanikája, a kvantitatív elektronika és a nem lineáris optika terén folyó kutatásokkal kapcsolatos együttműködésnek. A felek tovább javítják a két ország közötti kapcsolatokat az oktatásügy, a kultúra, a művészet és a tudomány terén. Ezzel is arra törekszenek, hogy az együttműködés még hatékonyabb legyen. Elhatározták, hogy új erőfeszítéseket tesznek az orosz nyelv franciaországi tanításának fejlesztése, illetve a francia nyelv szovjetunióbeli oktatása megjavítása érdekében, mind a középiskolákban és az egyetemeken, mind pedig a felnőttek oktatásában. A felek üdvözölték azt, hogy a francia és a szovjet külügyminiszter között 1977. június 7- én levélváltás történt a Szovjetunióban dolgozó és tartózkodó francia, illetve a Francia- országban dolgozó szovjet személyzet munkafeltételeinek és tartózkodási körülményeinek megjavításáról. Megállapították továbbá, hogy hasznosnak bizonyultak a katonai kapcsolatok is. A felek kijelentették: készek a lehetőségek szerint bővíteni az ilyen kapcsolatokat, figyelembe véve azt, hogy ezek elősegítik a Szovjetunió és Franciaország fegyveres erői kölcsönös hagyományos megbecsülésének megerősítését. A két fél fonhatnak '■irtja, hogy Franciaország és a Szovjetunió népei között tovább fejlődjenek a kölcsönös megbecsülés, a tisztelet és a barátság szálai. Véleményük szerint ezeket az érzelmeket erősíti, ha jobban megismerik egymás kultúráját, eredményeit, növekednek a kapcsolatok a francia és a szovjet emberek között. A Szovjetunió és Franciaország fontos közös feladatainak megvalósításához — amelyek mind kétoldalú kapcsolataikat illetően, mind pedig a világbéke megszilárdítását illetően előttük állnak — a felek szerint egyre kedvezőbbé válik a légkör. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása, azok a megbeszélések, amelyeket ebből az alkalomból folytattak, gyümölcsözőek voltak. Meggyőződésük, hogy a látogatás eredménye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműködésének fejlesztéséhez, elősegíti az európai helyzet és a világhelyzet javulását. Rambouillet, 1977. június 22. LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke VALÉRY GISCARD D'ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke Szovjet—francia gazdasági megállapodások P ár i z s: A két ország között létrejött szállítási, illetve vegyipari együttműködési megállapodás egyaránt hangsúlyozza a kooperáció fontosságát a kapcsolatok fejlesztésében és annak közvetlen hasznát az érintett ágazatokban. Az új megállapodások a korábban megkötött szovjet—francia tudományostechnikai és gazdasági együttműködési szerződéseken alapulnak. Mindkét megállapodás erősen hangsúlyozza, hogy az együttműködés megfelel az európai biztonsági és együttműködési konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya előírásainak. A szállítás terén az új együttműködési megállapodás kiterjed a szárazföldi, vízi- és légi személy-, illetve áruszállítás technikájára, anyagára, a szállítás különböző módjai kihasználásának ésszerűsítésére, a közlekedés' ellenőrzését és biztonságát szolgáló módszerekre és eszközökre. A vegyipari együttműködési megállapodás érvényes a kémiai alapkutatásokra, a vegyipari technológiai eljárások korszerűsítésére, az olajtermékek kihasználásának fokozására, új vegyipari termékek kutatására, a gyártási technológiára, a gyártóberendezésekre, valamint a vegyipari fejlesztés környezetkárosító hatásainak megszüntetésével összefüggő kutatásokra vonatkozik. A francia—szovjet gazdasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztési pr°gramjóhoz készített kiegészítő jegyzőkönyv megállapítja, hogy a program és az ahhoz már korábban készített kiegészítés megvalósítása sikeresen folytatódik, hozzájárul a két ország hosszútávú gazdasági kapcsolatainak kiszélesítéséhez, annak a megállapodásnak teljesítéséhez, hogy a felek 1975—79. között az előző ötéves időszakhoz képest megkétszerezik kereskedelmi forgalmukat. Lehetővé teszi egyúttal a forgalom megháromszorozá- sa feltételeinek létrehozását, a csere kiegyensúlyozott fejlesztését is. A kiegészítő jegyzőkönyv részletesen foglalkozik a francia vállalatok részvételével a Szovjetunió ipari fejlesztési programjában. A tervezet külön mellékletben foglalja össze azokat a területeket, ahol az elkövetkezendő években fejleszteni kell az ipari együttműködést, a kölcsönös áruszállításokat. Utal a legújabb szovjet rendelésekre is, amelyek például arra vonatkoznak, hogy egy francia vállalat 65 000 tonnás hidraulikus prést szállít a Szovjetuniónak. Szovjet—francia nukleáris nyilatkozat Párizs: A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról aláírt szovjet—francia közös nyilatkozat szövege a következő: A Szovjetunió és Franciaország tudatában annak a felelelősségnek, amely mint atomhatalmakra, rájuk hárul, valamint a nukleáris fegyverek elterjedéséből következő veszélyek elháritásának óhajától vezéreltetve, megerősítik közös szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében. E célból mindkét fél elengedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműködést, különösen a Nemzetközi Atomenergia ügynökség keretében, amely/iek az elterjedés megakadályozása terén vállalt kötelezettségek tényleges betartását biztositó ellenőrző Franciaország és a Szovjetunió közös nyilatkozata a nemzetközi enyhülésről Franciaország és a Szovjetunió úgy vélekedik, hogy egy olyan időszakban, amikor a fegyverzetek óriási rombolóerőt értek el, és amikor a lét- fontosságú anyagi szükségletek kielégitése kiélezett kérdés a föld népességének egy jelentős része számára, az emberiség elsőrendű érdekei pa- rancsolóan megkövetelik, hogy az államok és a népek mondjanak le a bizalmatlanságra, a versengésre és a feszültségre alapuló politikai irányzatokról és ismerjék el: a társadalomról alkotott felfogások és a társadalom megszervezése terén meglévő különbségek ellenére szolidárisak az őket fenyegető veszélyekkel szemben. Úgy vélik: ahhoz, hogy megfeleljenek korunk alapvető követelményeinek az államoknak le kell mondaniok az erő alkalmazásáról, a fegyverzetek fenyegetéséről és felhalmozásáról, mint a más államok politikájának befolyásolására szolgáló eszközről, hozzá kell járulniok az őket megosztó vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldásához, és elő kell segíteniük a természeti kincsek jobb kihasználását. és az ismeretek fejlődését célzó együttműködést. Megállapítják, hogy valamivel több mint tíz esztendeje a nemzetközi kapcsolatokban nagyobb mértékben figyelembe vették ezt a szükségletet, ami lehetővé tette az enyhülés politikájának bevezetését. A Szovjetunió és Franciaország úgy véli, hogy kapcsolataik megjavítása fontos szerepet játszott ebben a kedvező fejlődésben. üdvözlik, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a politikához, és hogy ez az enyhülési irányzat általánossá vált. Megállapítják, hogy létrejött néhány nagyon fontos szerződés, azzal a céllal, hogy túljussanak bizonyos vitás kérdéseken, amelyek feszültséget kelthetnek Európában, s hogy ezután sor kerülhetett egyfelől azoknak az elveknek az általános megvizsgálására, amelyek az államok közötti békés kapcsolatok fejlődésének alapját képezik: másfelől azoknak a konkrét intézkedéseknek a tanulmányozására, amelyek egy ilyen fejlődést táplálhatnak, s hogy közösen meghatározták ezeket az elveket és intézkedéseket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában. Franciaország és a Szovjetunió elengedhetetlennek tekintik, hogy minden állam folytassa és mélyítse el az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyítésére: — konkrét realitássá változtatva a Helsinkiben ünnepélyesen aláírt záróokmányt és aktívan támogatva az ilyen irányú erőfeszítéseket; — határozott kezdeményezéseket téve a leszerelés irányában; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne keresztezzék a tömbpolitikából eredő megfontolások; — tartózkodva a más államok belügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartva szuverenitásukat és függetlenségüket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szempontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kapcsolatokban; — az enyhülés szükségleteihez alkalmazva lépéseiket minden állam irányában, a világ minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést, kapcsolataik fejlesztésével, a népek kultúrájának és életének kölcsönösen jobb megismerésével; — kedvező magatartást tanúsítva a minden nép közötti barátság és bizalom erősítésében. A két fél ezenkívül megerősíti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletbentartása valamennyi állam részéről kölcsönös kapcsolataik mélyreható javításának egyik alapja. Franciaország és a Szovjetunió eltökélt szándéka, hogy fellép az enyhülés érdekében, mind saját politikája, mind közös erőfeszítései, mind pedig a más államokkal való kapcsolataik fejlesztése révén. Rambouillet, 1977. június 22. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke VALÉRY GISCARD D'ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke rendszere fontos és hatékony eszköz a feladat megoldásában. A felek készek hozzájárulni az ellenőrzés tökéletesítéséhez. A Szovjetunió és Franciaország elismeri, hogy az atomenergia békés felhasználásának lehetősége egyre több ország számára jelenti a gazdasági fejlődés fontos eszközét. A maga részéről mindkét fél figyelemmel kíséri, hogy a nukleáris ipar területén harmadik országokkal fenntartott együttműködésük magában foglaljon minden szükséges biztosítékot az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Ebből kiindulva, emlékeztetnek arra, hogy korábban már sikraszálltak az atomfegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállítására alkalmas nukleáris anyagok, illetve az ilyen anyagok termelését lehetővé tevő berendezések és technológiák átadásának korlátozásáért. Mindkét fél folytatja a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportját szabályozó politikát, betartva az e téren vállalt valamennyi nemzetközi kötelezettségét. A maga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nukleáris berendezésekkel, anyagokkal és technológiákkal kapcsolatos szabályokat és biztosítékokat. Továbbra is aktívan közreműködnek a nukleáris exportra vonatkozó általános elvek összehangolásában. A felek kifejezik megelégedésüket a nukleáris technológia terén kialakult együttműködésük felett. A Szovjetunió és Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris anyagok fizikai védelmének bármilyen meg nem engedett felhasználással, vagy alkalmazással szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dolgozzanak ki nemzetközi konvenciót. A felek folytatják az érintett kérdések összességével kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokat. Rambouillet, 1977. június 22. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke VALÉRY GISCARD D'ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke
