Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-23 / 171. szám

1977. június 23., csütörtök Dunántúlt napló Szoujet—francia közös nyilatkozat Valéry Giscard d'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke meghívására Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke június 20. és 22. között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A Rambouillet-ban sorrakerült tárgyalásokon szovjet részről részt vett: A. A. Gr omiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Ny. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, B. P. Bugajev, a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztere, Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió nagy­követe Franciaországban, A. M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, V. U. Zaglagyin, az SZKP KB Központi Bizottsága nemzet­közi kapcsolatok osztályának helyettes vezetője,L. M. Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, A. G. Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszterének he lyettese, J. V. Dubinyin, a Külügyminisztérium kol­légiumának tagja. Francia részről a tárgyaláson részt vett Raymond Barre miniszterelnök, gazdaságügyi és pénz­ügyminiszter, Louis de Guiringaud külügyminiszter, Robert Boulin helyettes gazdaságügyi és pénzügyminiszter, André Rossi külkereskedelmi m iniszter, Jean Francois-Poncet, a köztársasági el­nökség főtitkára, Bruno de Leüsse, Franciaország nagykövete a Szovjetunióban, Jean Philippe Lecat, a köztársaság elnökének szóvivője, Jean- Pierre Dutet, a köztársasági elnök technikai ta­nácsadója, Gabriel Robin, a köztársasági elnök technikai tanácsadója, Bemard de Moreile, a gazdaságügyi és pénzügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazgatóságának vezetője, Henri Froment-Meurice, a külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi igazgatóságának vezetője, Jacques Andreani, a külügyminisztérium európai igazgatóságának vezetője. A Leonyid Brezsnyev és Va­léry Giscard d'Estaing tárgya­lásairól szerdán kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások rendkívül szívé­lyes légkörben mentek végbe, megfeleltek a két ország jó­szomszédi kapcsolatainak, an­nak a viszonynak, amely több mint 10 éve létrejött közöttük. A tárgyalások során a fe­lek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy minden té­ren folytassák az együttműkö­dést, együttesen járuljanak hozzá az enyhülés megszilár­dításához és elmélyítéséhez, ezzel hozzájáruljanak a feszült­ség csökkentéséhez az egész világon. Nemzetközi kérdésekről szól­va a közös nyilatkozat meg­állapítja: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing nagy fi­gyelmet szentelt az európai helyzet áttekintésének, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia befeje­zése óta eltelt időszak fejle­ményeinek. Megállapították, hogy Európában ebben az időszakban javult a helyzet, meghatározott eredmények születtek az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsola­tokban. A Szovjetunió és Franciaor­szág egyaránt arra törekszik, hogy teljességében és dina­mikus módon valósítsák meg a helsinki záróokmány előírá­sait. A felek véleménycserét foly­tattak a külügyminiszterek kép­viselőinek belgrádi tanácsko­zásáról, amelyet a záróokmány irányoz elő. Kifejezésre juttat­ták azt a reményüket, hogy a találkozó konstruktív szellem­ben megy végbe, konstruktív módon járul hozzá a haladás­hoz a záróokmány előírásai megvalósítása terén, és kö­vetkezésképpen hozzájárul az enyhülés megszilárdításához. A két fél tanulmányozta az afrikai helyzetet is. Az enyhü­lés politikájának szellemében megerősítették, hogy nagy je­lentőséget tulajdonítanak a béke megszilárdításának az afrikai kontinensen, az afrikai államok függetlensége, szuve­renitása, területi integritása tiszteletben tartásának, vala­mint annak, hogy az afrikai népek szabadon, külső beavat­kozás nélkül érvényesíthessék döntési jogukat sorsuk alakí­tásé ról. A felek attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsenek minden olyan kezdeményezést, amely az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nuk­leáris leszerelés megvalósítá­sára irányul, már hozzájárulá­sukat adták az ENSZ leszere­lési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka összehívá­sához. Franciaország és a Szovjet­unió ismét kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy el akarja kerülni a nukleáris fegyverek elterjedését, üdvöz- lik, hogy erről közös nyilatko­zatot írtak alá, amely kifeje­zésre juttatja, hogy minden tő­lük telhetőt megtesznek a nukleáris fegyverek elterjedé­se megakadályozására. Ugyan­akkor elismerik, hogy a nuk­leáris energia békés alkalma­zása nagyfontosságú azoknak az országoknak számára, ame­lyeknek szükségük van erre. A francia fél továbbra is érdeklődéssel kíséri a szovjet fél javaslatait az új tömeg- pusztító fegyverek vagy az ilyen fegyverrendszerek kidol­gozásának és gyártásának megtiltásáról. A közös közle­mény kifejezésre juttatja a két ország hűségét az ENSZ alap­okmánya és célkitűzései iránt. A felek készek konstruktív módon folytatni a párbeszé­det annak érdekében, hogy minden téren kiszélesediék az együttműködés a fejlődő or­szágokkal és az egyenlőség alapján megszilárduljon az ál­lamok közötti nemzetközi gaz­dasági együttműködés. A nyilatkozatnak a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó része megállapítja, hogy e kapcsola­tokat részletesen és alaposan áttekintették. A két fél megelé­gedéssel fogadta, hogy Francia- ország és a Szovjetunió kap­csolatai hozzájárultak az euró­pai és a világbéke megjaví­tásához. A két fél aláhúzta annak fontosságát, hogy együttmű­ködésük fő irányvonalát a leg­magasabb szinten dolgozzák ki, ezen a szinten határozzák meg a kereteket, adják meg a szükséges ösztönzést. A két fél üdvözölte azt a le­vélváltást, amely a Szovjetunió és Franciaország külügyminisz­tere között 1976. július 16-án történt a nukleáris fegyverek véletlen vagy meghatalmazás nélkül történő alkalmazásának megakadályozásáról. A felek nagy figyelmet szen­teltek a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatoknak és le­szögezték, hogy nagy fontos­ságot tulajdonítanak azok fej­lesztésének és kiszélesítésének. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kereskedelmi for­galom rendszeresen növekszik és e növekedés új távlatokat nyit meg. A kereskedelmi for­galom növekedésének üteme 1975—76-ban körülbelül 30 szá­zalékos volt évente, és e két évben a forgalom értéke körül­belül azonos volt, mint a meg­előző öt évben, vagyis 1970— 1974 között. Tekintetbe véve azt a célkitűzést, hogy 1975— 79 között megkétszerezik a for­galmat, megállapították, hogy ezt a feladatot teljesítik, sőt túlteljesítik. A két fél ezért el­határozta, hogy megteszi a szükséges lépéseket a forga­lom megháromszorozására. A felek elhatározták, hogy támogatják új tervek megvaló­sítását. Ennek érdekében ki­dolgozták a gazdasági és ipa­ri együttműködési program el­mélyítésének tervét az elkövet­kező tíz évre. Megállapodtak abban, hogy új, hosszúlejáratú programot dolgoznak ki a gazdasági és ipari együttműködés tízéves fejlesztésére 1990-ig terjedően. A felek üdvözlik azt, hogy a látogatás alkalmából megálla­podást írtak alá a vegyipar és a szállítás terén történő együtt­működésről. Különleges fontosságot tulaj­donítanak a nukleáris energia, az űrkutatás, a számítástechni­ka, a környezetvédelem, a me­zőgazdaság, az orvostudomány, az asztronómiai alapkutatások, az élet fizikai és kémiai alap­jaival összefüggő kutatások, a földrengéskutatás, a szilárd testek mechanikája, a kvanti­tatív elektronika és a nem li­neáris optika terén folyó kuta­tásokkal kapcsolatos együttmű­ködésnek. A felek tovább javítják a két ország közötti kapcsolatokat az oktatásügy, a kultúra, a mű­vészet és a tudomány terén. Ezzel is arra törekszenek, hogy az együttműködés még haté­konyabb legyen. Elhatározták, hogy új erőfe­szítéseket tesznek az orosz nyelv franciaországi tanításá­nak fejlesztése, illetve a fran­cia nyelv szovjetunióbeli okta­tása megjavítása érdekében, mind a középiskolákban és az egyetemeken, mind pedig a felnőttek oktatásában. A felek üdvözölték azt, hogy a francia és a szovjet külügy­miniszter között 1977. június 7- én levélváltás történt a Szov­jetunióban dolgozó és tartóz­kodó francia, illetve a Francia- országban dolgozó szovjet sze­mélyzet munkafeltételeinek és tartózkodási körülményeinek megjavításáról. Megállapították továbbá, hogy hasznosnak bizonyultak a katonai kapcsolatok is. A felek kijelentették: készek a lehető­ségek szerint bővíteni az ilyen kapcsolatokat, figyelembe véve azt, hogy ezek elősegítik a Szovjetunió és Franciaország fegyveres erői kölcsönös ha­gyományos megbecsülésének megerősítését. A két fél fonhatnak '■irtja, hogy Franciaország és a Szov­jetunió népei között tovább fejlődjenek a kölcsönös meg­becsülés, a tisztelet és a ba­rátság szálai. Véleményük sze­rint ezeket az érzelmeket erő­síti, ha jobban megismerik egymás kultúráját, eredményeit, növekednek a kapcsolatok a francia és a szovjet emberek között. A Szovjetunió és Franciaor­szág fontos közös feladatainak megvalósításához — amelyek mind kétoldalú kapcsolataikat illetően, mind pedig a világ­béke megszilárdítását illetően előttük állnak — a felek szerint egyre kedvezőbbé válik a lég­kör. A két fél véleménye szerint Leonyid Brezsnyev franciaorszá­gi látogatása, azok a megbe­szélések, amelyeket ebből az alkalomból folytattak, gyümöl­csözőek voltak. Meggyőződé­sük, hogy a látogatás ered­ménye hozzájárul a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműködésének fejlesz­téséhez, elősegíti az európai helyzet és a világhelyzet javu­lását. Rambouillet, 1977. június 22. LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke VALÉRY GISCARD D'ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke Szovjet—francia gazdasági megállapodások P ár i z s: A két ország között létre­jött szállítási, illetve vegyipari együttműködési megállapodás egyaránt hangsúlyozza a ko­operáció fontosságát a kapcso­latok fejlesztésében és annak közvetlen hasznát az érintett ágazatokban. Az új megálla­podások a korábban megkötött szovjet—francia tudományos­technikai és gazdasági együtt­működési szerződéseken ala­pulnak. Mindkét megállapodás erősen hangsúlyozza, hogy az együttműködés megfelel az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya előírásai­nak. A szállítás terén az új együtt­működési megállapodás kiter­jed a szárazföldi, vízi- és légi személy-, illetve áruszállítás technikájára, anyagára, a szál­lítás különböző módjai kihasz­nálásának ésszerűsítésére, a közlekedés' ellenőrzését és biz­tonságát szolgáló módszerekre és eszközökre. A vegyipari együttműködési megállapodás érvényes a ké­miai alapkutatásokra, a vegy­ipari technológiai eljárások korszerűsítésére, az olajtermé­kek kihasználásának fokozásá­ra, új vegyipari termékek kuta­tására, a gyártási technológiá­ra, a gyártóberendezésekre, va­lamint a vegyipari fejlesztés környezetkárosító hatásainak megszüntetésével összefüggő kutatásokra vonatkozik. A francia—szovjet gazdasá­gi és ipari együttműködés tíz­éves fejlesztési pr°gramjóhoz készített kiegészítő jegyzőkönyv megállapítja, hogy a program és az ahhoz már korábban ké­szített kiegészítés megvalósítá­sa sikeresen folytatódik, hoz­zájárul a két ország hosszútá­vú gazdasági kapcsolatainak kiszélesítéséhez, annak a meg­állapodásnak teljesítéséhez, hogy a felek 1975—79. kö­zött az előző ötéves időszakhoz képest meg­kétszerezik kereskedelmi forgal­mukat. Lehetővé teszi egyúttal a forgalom megháromszorozá- sa feltételeinek létrehozását, a csere kiegyensúlyozott fejlesz­tését is. A kiegészítő jegyzőkönyv részletesen foglalkozik a fran­cia vállalatok részvételével a Szovjetunió ipari fejlesztési programjában. A tervezet külön melléklet­ben foglalja össze azokat a te­rületeket, ahol az elkövetke­zendő években fejleszteni kell az ipari együttműködést, a köl­csönös áruszállításokat. Utal a legújabb szovjet rendelésekre is, amelyek például arra vonat­koznak, hogy egy francia vál­lalat 65 000 tonnás hidraulikus prést szállít a Szovjetuniónak. Szovjet—francia nukleáris nyilatkozat Párizs: A nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozásáról aláírt szovjet—francia közös nyilatkozat szövege a követke­ző: A Szovjetunió és Franciaor­szág tudatában annak a fe­lelelősségnek, amely mint atomhatalmakra, rájuk hárul, valamint a nukleáris fegyverek elterjedéséből következő veszé­lyek elháritásának óhajától ve­zéreltetve, megerősítik közös szándékukat, hogy minden erő­feszítést megtesznek az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozása érdekében. E célból mindkét fél elen­gedhetetlennek tartja a széles körű nemzetközi együttműkö­dést, különösen a Nemzetközi Atomenergia ügynökség kereté­ben, amely/iek az elterjedés megakadályozása terén vállalt kötelezettségek tényleges be­tartását biztositó ellenőrző Franciaország és a Szovjetunió közös nyilatkozata a nemzetközi enyhülésről Franciaország és a Szovjet­unió úgy vélekedik, hogy egy olyan időszakban, amikor a fegyverzetek óriási romboló­erőt értek el, és amikor a lét- fontosságú anyagi szükségle­tek kielégitése kiélezett kérdés a föld népességének egy je­lentős része számára, az embe­riség elsőrendű érdekei pa- rancsolóan megkövetelik, hogy az államok és a népek mond­janak le a bizalmatlanságra, a versengésre és a feszültségre alapuló politikai irányzatokról és ismerjék el: a társadalom­ról alkotott felfogások és a társadalom megszervezése te­rén meglévő különbségek el­lenére szolidárisak az őket fe­nyegető veszélyekkel szemben. Úgy vélik: ahhoz, hogy meg­feleljenek korunk alapvető kö­vetelményeinek az államoknak le kell mondaniok az erő al­kalmazásáról, a fegyverzetek fenyegetéséről és felhalmozá­sáról, mint a más államok po­litikájának befolyásolására szolgáló eszközről, hozzá kell járulniok az őket megosztó vi­tás kérdések békés eszközök­kel történő megoldásához, és elő kell segíteniük a természe­ti kincsek jobb kihasználását. és az ismeretek fejlődését cél­zó együttműködést. Megállapítják, hogy valami­vel több mint tíz esztendeje a nemzetközi kapcsolatokban nagyobb mértékben figyelem­be vették ezt a szükségletet, ami lehetővé tette az enyhülés politikájának bevezetését. A Szovjetunió és Franciaország úgy véli, hogy kapcsolataik megjavítása fontos szerepet játszott ebben a kedvező fej­lődésben. üdvözlik, hogy mind több állam csatlakozik ehhez a politikához, és hogy ez az eny­hülési irányzat általánossá vált. Megállapítják, hogy létrejött néhány nagyon fontos szer­ződés, azzal a céllal, hogy túl­jussanak bizonyos vitás kérdé­seken, amelyek feszültséget kelthetnek Európában, s hogy ezután sor kerülhetett egyfelől azoknak az elveknek az álta­lános megvizsgálására, amelyek az államok közötti békés kap­csolatok fejlődésének alapját képezik: másfelől azoknak a konkrét intézkedéseknek a ta­nulmányozására, amelyek egy ilyen fejlődést táplálhatnak, s hogy közösen meghatározták ezeket az elveket és intézke­déseket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában. Franciaország és a Szovjet­unió elengedhetetlennek tekin­tik, hogy minden állam foly­tassa és mélyítse el az erő­feszítéseket a nemzetközi eny­hülés elmélyítésére: — konkrét realitássá változ­tatva a Helsinkiben ünnepélye­sen aláírt záróokmányt és ak­tívan támogatva az ilyen irá­nyú erőfeszítéseket; — határozott kezdeményezé­seket téve a leszerelés irányá­ban; — fellépve azért, hogy az enyhülés szellemét ne keresz­tezzék a tömbpolitikából eredő megfontolások; — tartózkodva a más államok belügyeibe való beavatkozás­tól, tiszteletben tartva szuve­renitásukat és függetlenségü­ket; — figyelembe véve a többi állam jogos érdekét és szem­pontjait; — kedvező légkört tartva fenn az államok közötti kap­csolatokban; — az enyhülés szükségletei­hez alkalmazva lépéseiket min­den állam irányában, a világ minden részén; — előmozdítva az emberek közötti megértést, kapcsolataik fejlesztésével, a népek kultú­rájának és életének kölcsönö­sen jobb megismerésével; — kedvező magatartást tanú­sítva a minden nép közötti ba­rátság és bizalom erősítésé­ben. A két fél ezenkívül megerő­síti, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletbentartása valamennyi állam részéről kölcsönös kap­csolataik mélyreható javításá­nak egyik alapja. Franciaország és a Szovjet­unió eltökélt szándéka, hogy fellép az enyhülés érdekében, mind saját politikája, mind kö­zös erőfeszítései, mind pedig a más államokkal való kap­csolataik fejlesztése révén. Rambouillet, 1977. június 22. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke VALÉRY GISCARD D'ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke rendszere fontos és hatékony eszköz a feladat megoldásá­ban. A felek készek hozzájá­rulni az ellenőrzés tökéletesíté­séhez. A Szovjetunió és Franciaor­szág elismeri, hogy az atom­energia békés felhasználásá­nak lehetősége egyre több or­szág számára jelenti a gazda­sági fejlődés fontos eszközét. A maga részéről mindkét fél figyelemmel kíséri, hogy a nukleáris ipar területén har­madik országokkal fenntartott együttműködésük magában foglaljon minden szükséges biztosítékot az atomfegyverek elterjedésének megakadályo­zására. Ebből kiindulva, emlé­keztetnek arra, hogy korábban már sikraszálltak az atomfegy­verek vagy más nukleáris robba­nószerkezetek előállítására al­kalmas nukleáris anyagok, il­letve az ilyen anyagok terme­lését lehetővé tevő berendezé­sek és technológiák átadásá­nak korlátozásáért. Mindkét fél folytatja a nuk­leáris anyagok, berendezések és technológiák exportját sza­bályozó politikát, betartva az e téren vállalt valamennyi nem­zetközi kötelezettségét. A maga részéről mindkét fél készen áll megerősíteni a nuk­leáris berendezésekkel, anya­gokkal és technológiákkal kap­csolatos szabályokat és biztosí­tékokat. Továbbra is aktívan közreműködnek a nukleáris ex­portra vonatkozó általános el­vek összehangolásában. A felek kifejezik megelége­désüket a nukleáris technoló­gia terén kialakult együttmű­ködésük felett. A Szovjetunió és Franciaor­szág nagy jelentőséget tulaj­donít a nukleáris anyagok fizi­kai védelmének bármilyen meg nem engedett felhasználással, vagy alkalmazással szemben. Síkraszállnak azért, hogy e kérdésben dolgozzanak ki nem­zetközi konvenciót. A felek folytatják az érintett kérdések összességével kapcso­latos kétoldalú tárgyalásokat. Rambouillet, 1977. június 22. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke VALÉRY GISCARD D'ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom