Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-23 / 171. szám
6 Dunántúlt napló 1977. június 23., csütörtök ffteuixoroic és kézgaxiiösxoSc A pénzügyi ellenőrzés Tíz esztendővel ezelőtt, az új gazdasági irányítás bevezetésének küszöbén alakultak meg a bevételi igazgatóságok. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Buzánszky Józseffel, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága pécsi területi igazgatójával. — Az új gazdaságr irányítás bevezetésével megnőtt a vállalatok önállósága. Nagyobb lett a mozgástér, ám ezzel együtt a felelősség is. A játékszabályokat be kell tartani. A bevételi igazgatóságok és hivatalok, a pénzügyi revizorok voltak azok, akik rendszeresen elszámoltatták a vállalatokat és szövetkezeteket. Eközben rámutattak a nemkívánatos jelenségekre, leleplezték az ügyeskedőket, akik — annak idején lapunkban is nagy port vertek fel ezek az ügyek — csoport vagy egyéni érdekből meg akarták sütni a maguk kis pecsenyéjét az új mechanizmus füzénél. A pénzügyi ellenőrzésnek így mindig is nagy szerepe volt a gazdálkodási morál, a pénzügyi fegyelem megszilárdításában, mintegy visszatartó erőként működött. Megelőzni — Meg kell jegyeznem — mondta dr. Buzánszky József —, a hatósági ellenőrzés csak az egyik forma. Van tulajdonosi felügyeleti és van vállalati belső ellenőrzés is. Tény, az új gazdasági irányítás bevezetésével a vállalatok új helyzetbe kerültek, jobban kitéve a piaci hatásoknak, ahol szükség van a kezdeményező készségre, a kockázatvállalásra. Meg kellett tanulni élni a nagyobb önállósággal. Ebben a helyzetben a pénzügyi revíziónak jelentős szerepe volt a pénzügyi-gazdálkodási fegyelem megszilárdításában. Ennek biztosítéka, hogy a szervezet a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, tehát független, elfogulatlan, minden helyi hatástól mentes. Hetvenegyben a szövetkezetek elszámoltatását is átvettük. Bizony, eleinte, félve az önállóság korlátozásától, a túlságos beavatkozástól, nem egy szövetkezetben a pénzügyi ellenőrzés lét- jogosultságát is vitatták. Aztán bebizonyosodott, mi nem lefülelni akarunk, de sokkal inkább megelőzni, elébe menni a hibáknak. A pénzügyi revízió segített az irányítás magyarázásában, a rendelkezések értelmezésében, a tapasztalatok átadásában.- Voltak-e összetűzéseik? Próbáltak-e a szervezetre nyomást gyakorolni? — A csatát meg kellett vívni. Az össztársadalmi és a csoportérdekek összeegyeztetése sem ment simán, az elején igen sok gondot jelentett. Az érintett felügyeleti és érdek- képviseleti szervek, melyeknek pedig partnereknek kellettek volna lenniük, nem mindig egyértelműen fogadták. Ez ma már nem jellemző, ha időnként ma is találkozunk ilyennel. Voltak összetűzéseink. De ez a dialógus a vállalatokkal szükségszerű volt, s nem is haszontalan. Segítette a pénzügyi revíziót, hogy közelebb kerüljön a vállalati gazdálkodás mindennapos gondjaihoz. Nagyobb horizontokat nyitott előttünk, segítve abban, hogy a közgazdasági szabályzók hatásainak kritikai elemzését is elvégezhessük. Előfordult a telefonálgatás, a személyes utánjárás is. De a politikai szervek a kezdettől fogva megfelelő hátteret biztosítottak nekünk. E nélkül nem is tudtuk volna feladatainkat elvégezni. — Annak idején a Közgazda* sági Élet hasábjain vita dúlt, mi van a vállalati mérlegek sok százmillió forintra rúgó eltérései mögött. Egyöntetű volt a véle* mény, az eltéréseknek nem a szándékosság, hanem a vállalati pénzügyi-számviteli dolgozók nem kellő felkészültsége az oka. Ma mi a helyzet? A számvitel tíz év tükrében Beszélgetés dr. Buzánszky Józseffel, a Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatójával lyén. A vállalatok és szövetkezetek egy része nem érzékeli a hozzá fűződő érdekét. Rossz az a szemlélet, amely a számvitelt az adminisztráció területére utalja, több adminisztrációt lát benne, semmint azt, hogy a vállalati, a központi döntések alapfeltétele, a legjobb és legszervezettebb, nélkülözhetetlen információbázis. Mindez a vállalatvezetés színvonalára is rámutat. Aki nem kíváncsi arra, hogy döntései hogyan realizálódnak, mik a revízió tapasztalatai, az úgy érzi, felül áll minden kritikán. Mondom, a számvitel rangja, megbecsülése még nem tart ott, ahol kellene. Talán nem egy esetben kényelmetlen is, ha tükröt tart a vállalat elé. De azért nagy a fejlődés, ha a követelményeknek még nem is tudunk teljes egészében megfelelni. — Emelkedett-e a vállalati számviteli dolgozók szakképzettsége? Van-e utánpótlás? Igaz-e, hogy elnőiesedik a szakma? Szakképzettség — Nehéz, népszerűtlen szakma. Rendkívül nagy a felelősség, s ennek érvényre juttatására sokkal többször kerül sor. Ha valami zökkenő van, a számviteli-pénzügyi dolgozók egy az egyben a tűzvonalba kerülnek. Nehéz az utánpótlás, s az is igaz, elnőiesedik a szakma. Manapság bizony, ha a vállalatnál a számvitelileg legképzettebb szakember nyugdíjba megy, rendkívül nehéz utódot találni. Az utánpótlás, a szakemberek képzését sokáig leállították, ma sem megoldott. Az egyetemek, a főiskolák az igényeket messze nem tudják kielégíteni, még a számviteli főiskolát végzettek közül sem mindenki ott helyezkedik el, ahol szükség lenne rá. A középfokú oktatásnak sokkal erősebbnek kellene lennie. Hol vannak a számviteli technikusok? Egyébként a szakma anyagi megbecsülése terén annyi a javulás, ameny- nyit a munkaerőínség kierőszakolt. — Változnak az idők. A bevételi hivataloknál és igazgatóságoknál előtérbe került a köz- gazdasági tartalmú pénzügyi ellenőrzés. Ma már közgazdászok dolgoznak együtt a revizorokkal. — Már kezdetben láttuk, hogy szélesebb körű feladataink vannak. Nemcsak a normák betartását kell ellenőriznünk, de figyelemmel kísérnünk, hogy a szabályzók menynyiben töltik be a szerepüket, helyesen tükrözik-e a központi akaratot, milyen a vállalati magatartás. Mivel az ellenőrzés valamennyi gazdálkodó egységre kiterjed, rá tudunk világítani az okokra, összefüggésekre, irányzatokra. Visszajel- zünk, tájékoztatjuk a helyi és központi szervezeteket, a pénzügyi kormányzatot. — Lássunk néhány megállapítást az ilyen célú vizsgálataikból. I Vizsgálatok- Felhívtuk például a figyelmet, hogy a takarékossági igyekezet a vállalatoknál vesztett korábbi intenzitásából. Nem kedvező jelenség, hogy a vállalatok nagyobb hányada bővítette a premizált dolgozók körét. A vállalatok a szerződés- szegőkkel szemben nem érvényesítik kötelező késedelmi kamat- és kötbérigényüket, ami nem a szerződéses fegyelem megszilárdítása irányába hat. Sűrűn tartunk árvizsgálatokat. Megállapítható, sok helyütt nincs a vállalati árpolitikát tükröző árterv, árképzési szabályzat, nem megfelelő az; önköltségszabályozás. Átnéztünk például négyszáznál is több árkalkulációt, kétharmaduk hibás volt, a revizorok ötmillió forintnyi jogtalan hasznot tártak fel. Természetesen nemcsak negatív, vannak kedvező megállapításaink is. — Munkánk során az ilyen, közgazdasági tartalmú pénzügyi ellenőrzést kell erősítenünk, érdemibbé, operatívabbá tennünk — mondta végül dr. Buzánszky József, a Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatója. Miklósvári Zoltán Egy szervezet tíz éve Tíz esztendővel ezelőtt, 1967. július 1-én alakult meg a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága és annak területi igazgatóságai, később megyei hivatalai, köztük a négy dél-dunántúli megyére kiterjedő hatáskörű Pécsi Területi Igazgatóság és négy megyei hivatala. A gazdaságirányítás reformja előtt a Központi Adóhivatal látta el a minisztériumi vállalatok adóztatásával ösz- szefüggő feladatokat, a vállalati és szövetkezeti mérlegek jóváhagyását pedig a felügyeleti szervek végezték. A létrehozott új szervezetet közben 1971. január elsejével átszervezték, azóta valamennyi gazdálkodó egység pénzügyi és gazdasági ellenőrzése hozzájuk tartozik. Az átszervezés egyszerűsítette az adóügyek intézését, a korábban 27 helyen történt bonyolítás helyett egy, központilag irányított, egységes adóhatóság számoltatja el a vállalatokat és szövetkezeteket, őrködik a számviteli-bizonylati rend felett, ellenőrzi rendszeresen, hogy a gazdálkodók mérlegeiben kimutatott eredmények valósak-e, eleget tettek-e az állammal szembeni befizetési kötelezettségeiknek, jogosultan veszik igénybe a támogatásokat, s mindemellett most már évek óta az a legfontosabb feladatuk, hogy lemérjék és visszajelezzék a közgazdasági szabályzók hatásait a vállalati gazdálkodásra. Most igazán megéri... felülni a 20-as, 28-as, 40-es, 47-es autóbuszra, mert a Mecsek és Szliven áruházakban rendkívüli import cipőválaszték van! ▼ Női, férfi-, gyermekszandálokI T Nyári cipők! Bőr,, vászon, farmer felsőrésszel. SZÍNI DIVAT! KÉNYELEM! rangja — Természetesen ma már nem ilyen nagyok az eltérések. A számvitel, bár javult a helyzet, még ma sincs a heVigyázat, revizort A revizorokról többnyire azt tartják, nem tudnak nevetni, szőrős szívűek, s hogy húsvét vasárnapján is közlönyöket bújnak. Mások úgy csipkelődnek, hogy a revizorok februárban is primőr lecsót esznek, mert a vállalatok ezzel kedveskednek nekik, nagy urak, de nem kell félni tőlük, csak morognak, mert olyan a természetük. Vajon mi igaz ebből? — Egyik sem igaz — mondja Nagy Sándor, a pécsi területi "igazgatóság revizora. — Az igazság valahol a kettő között van. Nekünk nem az a célunk, hogy a hibákra vadásszunk, minél vaskosabb jegyzőkönyvvel jöjjünk el a vállalatoktól. Sokkal inkább a segítő szándék. A játékszabályok betartásán őrködünk, de elsődleges célunk a hibák megelőzése. Vendégeskedés? A revizori etika nagyon szigorú. Nincs vendégeskedés. Jó, nyáron előfordul, hogy üdítőitallal kínálják a revizort. De amióta a repri- rendelet kijött, még egy pohár vízhez is nehéz hozzájutni. Ez így van jól. Előfordul, hogy konyakkal kínálják. Velem is megesett, a zárótárgyalás után hívtak, menjünk el valahová, pincébe. Nagyon óvatosan, hogy ne legyen sértődés, visszautasítottam. Elővettem a slusszkulcsomat. Jó kibúvó, jó védekezés. Én sohasem iszom szeszes italt. Ha velem van a slusszkulcs, ha nincs. Nem bírja a gyomrom. — És húsvét vasárnapján ...? — Nézze, ha kapunk egy feladatot, három-négy hétig vizsgáljuk, hol itt, hol ott vagyunk, Siófokon, Zalaegerszegen, Szek- szárdon. Mikor van az új jogszabályok tanulmányozására időnk? Este, hét végén, ünnepnap. Havonta egyszer bejövünk az igazgatóságra, egy rakás értesítő, közlöny, szabályzat vár. Ezzel lépést kell tartanunk. Nagy Sándor Kaposvárott lakik, hét éve revizor. 1947-Jjen érettségizett, majd sokáig egy kereskedelmi vállalatnál dolgozott. Itt minden lépcsőt megjárt, volt eladási ügyintéző, Zsugorodnak-e az aktahegyek? Az adminisztráció csökkentésének nyomában Hatott a létszámstop Néhol még kampányszerű Zsugorodnak-e az aktahegyek? A pénzügyi ellenőrök időnként célvizsgálatokat tartanak: igyekeznek lemérni egy-egy nagyobb horderejű intézkedés hatásait, ráirányítják bizonyos jelenségekre a figyelmet. A Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatósága nemrég négy megyében — köztük tíz baranyai vállalatnál és szövetkezetnél — vizsgálta a vállalati adminisztráció csökkentésének és az ügyintézés egyszerűsítésének helyzetét. Az alábbiakban a baranyai tapasztalatokról lesz szó. Az elmúlt esztendőben és az idei év első negyedében a vizsgált vállalatok mindegyikének adminisztrációjában történtek egyszerűsítések, összesen 32 saját hatáskörben megvalósított intézkedést tudtunk összeszámolni. Az egyszerűsítések elsősorban az ügyviteli munka ésszerűsítését és csökkentését célozták, viszonylag kevés intézkedés született a kimutatások, a nyilvántartások megszüntetésére. Az egyszerűsítésekre egyébként legfőképpen a létszámstop kényszerítő hatásaként került sor. Mindemellett a vizsgált vállalatok fele ügyvitelegyszerűsítési tervet készített a saját hatáskörben tervezett intézkedésre. Példák. A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáregységei a készés félkésztermékeknél a naponkénti jelentésekről áttértek a dekádonkénti gyűjtési rendszerre. A Baranya megyei Tejipari Vállalatnál a gépkocsinként! szállítójegyek és a járatösszesítő ívek kiírása 1976- tól gépesítéssel, egy menetben történik. A Pécsi Hőerőmű tavaly készítette el a tüzelőanyag-, a víz-, a gőz-, a villamosenergia forgalom napi elszámolása és értékelése számítógépre vitelének — a teljes kört magába foglaló — rendszertervét. Részletes kidolgozása után sor kerülhet bevezetésére. A Pécsi Közúti Építő Vállalat a múlt évben megteremtette az idei esztendőre bevezetésre tervezett költségvetés-készítés gépesítésének feltételeit. így lehetővé válik, hogy a felszabaduló munkaerő egy részét átcsoportosíthassák a termelésirányító munkakörökbe, s hogy csökkenthessék a gépírói létszámot. A munkahelyi adminisztráció és ügyintézés egyszerűsítését jelenti a termelésirányítás korszerűsítését célzó hálódiagramos programozás is. A végrehajtott egyszerűsítések, ésszerűsítések néhány egységnél a következetes, a tervszerű munka eredményeanyagkönyvelő, számlalikvidátor, pénzügyi vezető, főkönyvelő-helyettes. Mint tréfásan megjegyzi, most azokat a huncutságokat kell ellenőriznie, amit annak idején maga elkövetett. — Annak, hogy vállalatnál volt az ember, nagyon jól hasznát veszi. A gyakorlati életből rengeteg tapasztalat kell. A dolgokat így az ember részleteiben is, összefüggéseiben is látja. Látom, a főiskoláról kikerült fiatalok érzik is ennek a hiányát. Talán nem elég gyakorlatias a képzés. A vállalati előélet nagyon is kell. A revizorok általában kettesével járnak, táskájukban egy halom jogszabály-gyűjtemény- nyel. Természetesen módjuk van már előzetes képet kapni a vizsgálandó vállalatról. Nagy Sándor kereskedelmi vállalatokat ellenőriz, ott van a mérleg, s az előző revízió megállapításai, melynek teljesítését szintén ellenőrizniük kell. Bemutatják a vállalatvezetőnek megbízólevelüket, ismertetik a programot, majd kezdődik a pakolódás, hová is ültessék le a revizorokat. Az ellenőrzés ként jöttek létre, de néhol a kampányszerűség is jellemző. A vállalatok magatartását befolyásolja, hogy minden változtatás átmenetileg nehézségeket okoz, ezért gyakran a végrehajtók ellenállásába ütközik. Gátló tényező, hogy az ügyviteli dolgozók egy részének szakképzettsége nem felel meg az új követelményeknek. A minisztertanácsi határozat a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek feladatává teszi, hogy a gazdálkodó egységek ügyvitelegyszerűsítési munkáihoz nyújtsanak segítséget. Sajnos, a vizsgált vállalatok és szövetkezetek nem minden esetben kaptak a felügyeleti szervektől útmutatást, javaslatokat. A legtöbb esetben elmarad az egyszerűsítéseket számonkérő' beszámoltatás is. Hasonló a helyzet az információigények terén. A felügyeleti szervek a vállalatoktól általában ezután is kérik az eddigi információkat, így továbbra is előfordul a párhuzamos adatkérés. A központi intézkedések hatása. A Pénzügyminisztérium intézkedett a könyvviteli munkák egyszerűsítéséről és az első negyedévi mérleg megszüntetéséről. A tapasztalatok azt mutatják, a gazdálkodók csaknem fele nem élt a biztosított lehetőségekkel. Például a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a tröszt utasítására minden hónapról továbbra is készít egyszerűsített mérleget. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet havonként teljeskörű zárást végez. Szerintük ez köny- nyíti az analitikával történő egyeztetés során jelentkező esetleges eltérések okainak feltárását. Viszont éltek a banki inkasszó rendszerben nyújtott egyszerűsítési lehetőséggel, a vevőkkel, a szállítókkal történt megállapodás alapján az eddigi átutalásos rendszerről áttértek a beszedési megbízásos rendszerre. összefoglalva: még nem beszélhetünk egyértelműen mindenütt rendszeres, tervszerű és következetes egyszerűsítésről, ám a létszámstop, valamint az adminisztráció csökkentését elősegítő rendelkezések hatásaként a gazdálkodók rákényszerültek tevékenységük felülvizsgálatára. Az ügyintézés egyszerűsítésére van bőven lehetőség. Az intézkedések megtétele továbbra is folyamatosan időszerű, a vállalatoknál és a felügyeleti szerveknél egyaránt. Máté Elekné, a bevételi igazgatóság közgazdásza végül a zárótárgyalással végződik. Addig állandó feszültség, hiszen egy vállalat egész apparátusával állnak szemben, igazukat bizonyítandó, össze kell szedniük mindent, s nem minden fekete s fehér, lehet, hogy a vállalat gyakorlata a helyes. — Sikerélmény? — Olyan nincs, mint mondjuk a szobrásznak, vagy a cipésznek. A vastag jegyzőkönyv nem okoz sikerélményt, a hibák inkább bosszantanak. Ha meg jegyzőkönyv nélkül jövök el, akkor nyugtalanít, valami elkerülte a figyelmemet. Nagy Sándornak ötezerötszáz a fizetése. Ehhez alkalmanként jutalom járul, nyereségrészesedés helyett. Most kapta meg a pénzügyi kiváló dolgozó kitüntetést. Persze, nehogy azt gondoljuk, a revizorok számo- latlanul kapják a pénzt az államkincstárból. Sokáig még kilométerpénzben sem részesültek, a Trabant után most sem 2 forint, csak 1,60 a kilométerpénz. M. Z.
