Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-16 / 164. szám

2 Dunántúlt napló 1977. június 16., csütörtök Baromfifogyasztásunk a világ élvonalában Idén már üzembe lép a pécsi baromfifeldolgozó Tovább növekszik az export Baranyai üzemegészségügy Hatvanhat üzemorvos végzi hetvennyolcezer dolgozó ellátását Szemléletuöltoztatöst a rehabilitációnál Hllég több üzemorvos kellene Legfontosabb a megelőzés A legtöbb együttes Baranyából jelentkezett Ismét képernyőn a Röpülj páva Megjelenik a városi folklór is Baranya elevenen élő nép- művészeti hagyományairól ta­núskodnak a Röpülj Páva te­levíziós népművészeti vetélke­dő megyei tapasztalatai. Er­ről számolt be ma, csütörtökön délelőtt dr. Pelyhe Jánosné közművelődési felügyelő a köz- művelődési csoport és a fel­ügyelők Magyarhertelenden rendezett értekezletén. Előzetes tájékoztatásként el­mondotta, hogy 1977. augusz­tus 20. és december 30. között kerül képernyőre az idei Rö­pülj Páva népművészeti vetél­kedő, amely sok új, korszerű vonással gazdagodott az elő­ző évekhez képest. A hagyo­mányos bemutatók után célja a munkósnépművészet és a vá­rosi folklór bemutatása, bele­értve a céhes hagyományokat és a kismesterségeket' is. Nem­csak az ének és a tánc, ha­nem a tárgyi népművészet be­mutatását is várják a rende­zők. A népművészet minden- oldalúságát, komplexitását kí­vánják érzékeltetni és azt, mi­lyen a kapcsolata a mai élet­tel, hogyan adhat a népművé­szet alkotó lehetőséget a ma emberének, hogyan gazdagít­hatja napjaink társaséletét, hogyan épülhet előadó-, kép­ző- és iparművészetünkbe. Baranyában megtörténtek az előzsürizések. Ki kell emel­nünk, hogy egyetlen megyéből sem jelentkezett annyi együt­tes, mint innen. Végül is Ba­ranya megyei népszokások cí­men egy 40 perces szerkesz­tett műsorral szerepelnek az előzsürizésen kiválasztott leg­jobb együttesek: az Egyházas­Tobak István, a Baromfifel­dolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója szerdán a ba­romfiipari termékek gyártásá­ról, fogyasztásáról, valamint a felvásárlás és az értékesítés helyzetéről tájékoztatta az új­ságírókat. Elmondotta, hogy hazánkban a baromfihús- és a tojásfogyasztás nemzetközi mércével mérve is magas szín­vonalat ért el;, az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 16 kg-ra emelkedett. Ebben a te­kintetben Európában — Olasz­ország mellett — a legjobb eredményt értük el, a világon is csak az Egyesült Államok és Kanada előznek meg bennün­ket. Az egy főre jutó évi to­jásfogyasztás 270-re emelke­dett, ez a fejlett országok színvonalával egyenlőnek szá­mít. A hazai baromfifogyasztás mintegy 40 százalékát a me­zőgazdasági nagyüzemek ad­ják, az állami feldolgozó ipar közreműködésével. A termelők önellátása még mindig jelen­tős szerepet játszik, de nem elhanyagolható a közvetlen termelői értékesítés sem. Az ipar áruszállításai azonban az összes fogyasztásból egyre na­gyobb arányt képviselnek, és ez a piaci árakat is minden tekintetben szabályozza. A ba­romfihúson belül különben a csirkefogyasztás a döntő, az ipar által az üzletekbe szállí­tott baromfi csaknem 90 szá­zaléka tavaly csirkehús volt. A baromfiiparnak jelentős szerepe van az exportáru-ter­melésben; az elmúlt hat év­ben megkétszereződött a vá- gottbaromfi-export és két és félszeresére nőtt a libamáj, va­lamint a vágott házinyúl kivitele. Idén az export tovább növek­André Ouellét kanadai lakás­ügyi és városfejlesztési minisz­ter június 12—15. közö.tt tárgya­lásokat folytatott Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel az emberi telepü­lések tervezésében és fejleszté­sében kialakítható kétoldalú együttműködésről. Magyaror­szági látogatása alkalmából a kanadai minisztert fogadta Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is. szik, az év első öt hónapjá­ban 12 500 tonnával több ba­romfit és 54 millióval több to­jást szállítottak külföldre, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A baromfifeldolgozó ipar gyümölcsöző kapcsolatot ala­kított ki a mezőgazdasági ter­melőkkel. Egyre több gazda­sággal kötnek több évre szó­ló termelési szerződést. A me­zőgazdasági nagyüzemek je­lentős árbevételhez jutnak a baromfiipari szállítások révén, tavaly 8 és fél milliárd forint értékű mezőgazdasági felvá­sárlása volt a baromfiiparnak. Idén az év első öt hónapjá­ban csaknem hétezer tonnával több baromfit vásároltak meg, mint tavaly május végéig. Az ipar szerves részét képezik azok a közös összefogással lé­tesült üzemek, amelyek alapí­tását a mezőgazdasági téeszek és az ipar együttes munkája és közös anyagi érdekeltsége tette lehetővé. Tavaly kezdte meg működését a zalaegersze­gi és a kisvárdai közös barom­fifeldolgozó vállalat, s idén látnak munkához az új pécsi üzemben. Az ipar az ötödik ötéves A budapesti tárgyalásokon a miniszterek megállapodtak abban, hogy haladéktalanul megkezdik az információ- és technológiacserét. Megegyez­tek, hogy a két minisztérium szakemberei együttműködnek az energia és az emberi tele­pülések, a lakásépítési prog­ramok és technológiák, vala­mint a városi igazgatás téma­körében a kölcsönös érdeklő­désre számottartó kérdések vizsgálatában. tervben vállalati rekonstrukciós programot valósít meg. A bé­késcsabai, a debreceni, a szen­tesi és a törökszentmiklósi üze­mekben kerül sor korszerűsí­tésre. Új, korszerű daraboló és csomagológépeket szereznek be, s ezzel tovább javítják a lakossági ellátás színvonalát. Megyénkben jelenleg az alap- és a szakellátás terüle­tén 66 üzemorvos dolgozik, fő-, illetve részfoglalkozásban, het­vennyolcezer dolgozó ellátását végzik. Kevés a státus, még több főfoglalkozású üzemorvos kellene — különösen Pécs vá­rosban - állapították meg a Szakszervezetek Megyei Taná­csa tegnapi elnökségi ülésén, a megyénk üzemegészségügyi helyzetéről, a szakszervezeti szervek további feladatairól szóló tájékoztatón. Az egészségvédelem össze­függ a dolgozók általános egészségi állapotával, közérze­tével, hangulatával és nemcsak a termelési érdekeket szolgál­ja — de azt is. A gyógyító, megelőző tevékenység az ál­talános egészségvédelem fel­adata, éppúgy, mint a megbe­tegedettek munkaképességé­nek helyreállítása, a meglevő munkaképesség felhasználásá­nak maradéktalan elősegítése — ez pedig lényeges feladata a szakszervezetnek is. Az utób­bi időben különösen nagy fej­lődés következett be az üzem- egészségügy. területén, a na­gyobb vállalatoknál rendszeres szűrővizsgálatokat tartanak, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása is komoly előrelé­pést jelent, a közvetlen üzem­orvosi szolgálat jobb műszere­zettsége azt is jelenti, hogy helyben szakrendeléseket is végezhetnek, nem kell annyit „küldözgetni” a dolgozót. A főállású üzemorvos „gaz­dája” az üzemnek, s ha már alapos ember- és helyismeret­tel rendelkezik, legfontosabb teendője a megelőzés. Jó, ha van az üzemeknek saját orvosa, csak ezt ne az anyagi erők szétforgácsolása árán biztosít­sák. A korszerű üzemi szakren­delések műszerezése súlyos összegekbe kerül, drágák a berendezések, komoly erőfeszí­tést igényel a beszerzésük — ezt a vállalatok is nagyon meg­érzik. Felmerül a kérdés: a tár­gyi-technikai feltételek megte­remtése, a jól felszerelt üzem­egészségügyi szakrendelők ki­alakítása a vállalatokat terhe­li, nem lehetne nagyobb álla­mi támogatással könnyíteni a helyzeten? Művészi igényű díszítőelemek A Vili. siklósi kerámia szimpozion résztvevőinek egy csoportja Megnyílt a siklósi kerámia alkotótábor Befejeződtek a magyar—kanadai építésügyi tárgyalások Gádor István keramikus múzeuma a siklósi várban kozári Pávakör, a mohácsi Délszláv Klub Tánccsoportja, a zengővárkonyi, a magyaregre- gyi, a hosszúhetényi, a me- cseknádasdi népi együttes és a palotabozsoki német trió. A Lengyelfi Miklós szerkesztette és Kenyeres Gábor rendezte filmen bepillanthatunk majd az óbányai fazekasműhelyek­be, s a fellépő együttesek szűkebb hazájuk, falujuk nép­szokásait, táncait, viseletét mutatják majd be a televízió nézőinek. G. O. Kovács Margit szentendrei, győri és Gorka Géza nógrád- verőcei kerámia-múzeuma után Siklóson nyílik meg a negye­dik hasonló, egész életművet reprezentáló múzeum Gádor István kerámikus, Kossuth-dí- jas, érdemes és kiváló művész munkásságából. Baranya me­gye Tanácsa, illetve a Janus Pannonius Múzeum szervező­munkája nyomán újabb színnel gazdagodik Siklós és Baranya megye kerámiagyűjteménye. A Gádor-múzeumot június 17-én, pénteken délután 4 órakor nyitja meg Gönyei Antal, a Kulturális Minisztérium képző- művészeti és közgyűjteményi főosztályának vezetője. A meg­nyitó ünnepségen közreműkö­dik Kircsi László oboaművész. Már országszerte ismert a siklósi kerámia-kert, a kerá­mia alkbtótábor. Az egykori kolostor mellett lévő Perényi függőkertben már megvalósult alkotások is tanúsítják a léte­zését. Idén is közzétették a tavalyihoz hasonló felhívást, pályázatot. A Vili. kerámia szimpozion célkitűzése is hasonló az elő­ző táborokéval. A cél, hogy az ott töltött két hónap alatt olyan művek mintapéldáit ké­szítsék el a keramikusok, me­lyek megfelelnek a modern kertkultúra és a kerámiaművé­szet kapcsolatának bemutatá­sára. Garázs helyett,,orv-garázs" Még mindig nincs helyük a knvácstelepi auláknak Sorgarázsok a Páfrány utcá­ban Mitagadás, egy kicsit már meg is sárgult az az újság­példány, amelyben tavaly má­jus 4-én hírül adtuk, hogy sor­garázs épül Pécsett, Kovács­telepen. A területen nagyfokú garázshiány van — mondták az illetékesek —, ezért az igények kielégítésére a városi tanács építési és közlekedési osztálya, valamint a Pécsi Tervező Vál­lalat nagyszabású tervet dol­gozott ki: sorgarázsok épülnek. Mondták akkor azt is, hogy az első ütemben száztíz készül el még 1976-ban, a másodikban pedig további négyszázötven; ezek már kétszintesek lesznek. Ilyen előzmények után ala­posan meglepődtünk, mikor elénk került a végrehajtó bi­zottság egyik minapi anyaga a Kovácstelepi Garázsszövet­kezet területének használatba adásáról. Vagyis: a kész épít­mények helyett még csak ak­ták szerepelnek. Utánanézve az ügynek, meg­tudhattuk, hogy az alapos csú­szást több „váratlan" — ki tud­ja mennyire váratlan — ténye­ző okozta: mintegy ezerötszáz négyszögölnyi területet kel­lett kisajátítani, a tulajdo­nosok persze vitáztak a kárta­lanításon. Az eljárás még min­dig nem fejeződött be, a je­lenlegi helyzet az, hogy a ki­sajátítás ténye megtörtént, az érintettek kártalanításért a bírósághoz fordulhatnak. A használatbavételi összeg, amely az alakuló garázsszövetkezetet terheli majd, csak akkor ha­tározható meg, ha a bíróság ítélt. Akad a területen harminc- három engedély nélkül emelt gépkocsiszin is, a tulajdono­sokat már rég kötelezték a le­bontásra, de ahogy ez lenni szokott, most sem bontottak. A legújabb fejlemények szerint záros határidőn belül mégis megteszik, mert ennek fejében soronkívül biztosítanak nekik egyet-egyet az épülő garázsok­ból. Ez van tehát most. A gará­zsok egységes tervét magán- tervező készíti, a szövetkezet megalakulása után talán rö­videsen megindulhat a mun­ka, az új határidő az első ütem befejezésére 1978 júniu­sa. Ki tudja?... Sz. P. Az egyre épülő, fejlődő vá­rosok, községek közterei, né­hány kivételtől eltekintve, még üresek, dísztelenek. Éppen ezért „megkívánják" a korsze­rű, művészi igényű díszítőele­meket. A Siklósra érkező mű­vészek is kerti útburkolatok, dísznövénytartók, falburkolatok, tér-, illetve játszótéri elemek, valamint önálló térplasztikák tervezésével és megvalósításá­val foglalkoznak idén nyáron. Az elkészült művek egy ré­sze a kolostorépület rekonst­rukciójának befejezése után, 1981-ben, ott kerül kiállításra. Felvetődött az a gondolat is, hogy a pécsi Pintér-kert arbo­rétumában állandó kiállítást rendeznek. A fiatal alkotók még a munka elkezdése előtt megis­merkedtek a környezettel, s így új műveiket már konkrét háttérhez formálják. A most megnyílt alkotótábor 10 részvevővel indul. Néhá­nyon, Gerle Margit (Hódmező­vásárhely), Kecskeméti Sándor (Budapest), Kovács Gyula (Bu­dapest), J. Móker Zsuzsa (Pécs), Polgár Ildikó (Buda­pest) már ismerősként érkez­tek, s tavalyi munkáikat foly­tatják. A többiek, Lőrincz Győ­ző (Budapest), Orbán Katalin (Budapest), Sarkantyú Judit (Budapest), Tótvölgyi Katalin (Budapest), Túza László (Hód­mezővásárhely) első ízben let­tek a tábor lakói. A megnyitón, ahol Bernics Ferenc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, többek között részt vettek a Magyar írószö­vetség Dél-dunántúli Csoport­jának tagjai, a Magyar Kép­zőművészek Szövetségének képviselői és a szobrásztelep alkotói. Legtöbben a rehabilitációs kérdéseket feszegették az ülé­sen, alapvetően a szemléletfor­málást és a rehabilitációs bi­zottságok tevékenységének ja­vítását sürgették. Például a szemléletváltoztatás hármas kritériuma a következőket 'foglalja magában: a dolgozó — csökkent munkaképesség esetén is — akarjon tovább dolgozni; a csökkent munkaképességű dolgozókat nem a társai „tart­ják el” és végül, ha az ilyen dolgozó továbbra is dolgozni akar, a gazdasági vezetők te­gyék ezt lehetővé. A szilikózis is a legtöbb gon­dot okozó betegség, megelőzést célzó kormányrendeletek vár­hatók a helyzet javítására, de . .. A szilikózis nem gyó­gyítható, a munkaképesség­csökkenési pótlék csak két évig jár, aztán elölről kell kezdeni a felülvizsgálati tortúrát, ami át­lagban 3-5 hónapot vesz je­lenleg igénybe. (Rövidesen si­kerül szervezési módosítással ezt az időt a minimumra le­csökkenteni.) A jó üzemorvosi ellátottság ellenére is újabb gondot jelent a vibrációs ártalmak, a hallás- károsodás és a különféle bőr­betegségek, mint munkahelyi ártalmak behatárolása, kezelé­se, utógondozása — és maj­dan a megelőzése. Ezekről dr. Berki László, a Megyei Kórház Rendelőintézetének üzemi igaz­gatóhelyettese számolt be és arról, hogy ezek gyógyítására milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek. Harkányban mozgásszervi rehabilitációs osztály, Pécsváradon fizikoterá­piás szakrendelés megszervezé­se, a sikondai szanatórium és az egyéb egészségügyi intéz­mények együttműködési megál­lapodása is a mozgásszervi be­tegek jobb ellátását eredmé­nyezik. Murányi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom