Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-01 / 118. szám

* Éljen a szocializmus - a szabadság, a demokrácia, a humanizmus társadalma! * Kötelezettségeink teljesítése - internacionalista tett Új testvérkapcsolat született A komplex program megvalósításának útján írta: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Az elmúlt év a KGST-orszá- gok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességének mint­egy egytizedét tömörítő kö­zösségünk dolgozóinak erőfe­szítései arra irányultak, hogy az országok kommunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású tár­sadalmi-gazdasági célok eléré­sét megalapozzák. Ez a mun­ka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti álla­mokban csakúgy, mint ha­zánkban, — a világgazdaság­ban bekövetkezett mélyreható változások számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikere­sen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 száza­lékkal emelkedett az előző év­hez viszonyítva. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelországban 7,5, Bulgá­riában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában, és az NDK- ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés mo­torja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együtte­sen megközelítette a 6 ^áza- lékot. Továbbra is az átlagos­nál gyorsabb ütemben fejlő­dött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipa­ri termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrósát, mintegy négyötödét — néhány KGST-országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munkater­melékenység emelése biztosí­totta. Az ipari termelésen be­lül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelektronika és a vegy­ipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar többi ága­zatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fon­tos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási vi­szonyai — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legked­vezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági termelés ösz- szességében mégis 3 százalék­kal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 szá­zalékkal bővültek a KGST-or­szágok külgazdasági kapcso­latai. A KGST-országok egy­más közötti forgalmának ará­nya és növekedése országa­ink külgazdasági kapcsolatai­nak legfőbb stabilizáló ténye­zője, de fontos szerepet töl­tött be a fejlett tőkés-, vala­mint a fejlődő országokkal bonyolított külkereskedelmi for­galom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. Az elmúlt év­ben a KGST-országokban ösz- szesen több mint 3 millió la­kást építettek fel, nőtt a dol­gozók reáljövedelme, emel­kedett a kiskereskedelmi áru­forgalom, tovább javult a dol­gozóknak nyújtott kulturális, ok­tatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyít­ja, hogy a KGST-országok gaz­dasága, természetesen gon­doktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és ma­gabiztosan fejlődött. Kedvező mérleg Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hordoz­zák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a Komplex Program célkitűzései­nek megvalósítására, a szocia­lista gazdasági integráció ki­bontakoztatására irányuló tö­rekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhatjuk, mert a KGST-országok ötéves gazdaságfejlesztési tervei kü­lön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intézke­désekből adódó gazdasági fel­adatokat. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a kö­zeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejleszté­sének azt a szakaszát képe­zik, amikor a munka és a fi­gyelem középpontjában a kö­zösen kidolgozott együttműkö­dési elgondolások, illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részlete­sen áttekintette az integráció komplex programja realizálá­sának közel öt évi eredmé­nyeit, tapasztalatait. Az akkor megvont mérleg egyértelműen kedvező volt. 1976-ban az országaink kö­zött kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegé­ben olyan ütemben és módon, ahogyan azt gz egyes orszá­gok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megállapodá­sok előírták. Ez az együttmű­ködés ma mór olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán néhány részé­re kívánok emlékeztetni. Közös vállalkozás Az elmúlt évben nagy erő­vel bontakozott ki a Szovjet­unió területén az orenburgi gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok te­kintetben egyedülálló vállalko­zásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-ország nem csu­pán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakembergár­da, többek között közel két és félezer magyar munkás is dol­gozik. Az egész vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz ki­termelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembehelyezé­se reálisnak látszik. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, ha­zánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió)—Alber- tirsa (Magyarország között hú­zódó 750 kV-os távvezeték épí­tésével kapcsolatban is. A táv­vezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átállítot­ták a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges tovább­építése pedig az előirányzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979- ben már e nagyfeszültségű ve­zetéken energia áramlik hoz­zánk. A KGST-országok együttmű­ködésének igen lényeges terü­lete a gépgyártás. Gazdasá­gaink korszerűsítése jelentős — többek között tőkés — gép- beszerzést igényel. Az alapve­tő gépszükségleteket az egy­más közötti forgalom elégíti ki: Ezt bizonyítják az egymás közötti gépszállítások évről év­re emelkedő volumenei. KGST- programok A magyar nép ismeri, min­dennapos munkájában és éle­tében szerzett közvetlen ta­pasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termék- szerkezetének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazda­sági feladatunk, ennek meg­valósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehető­vé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a legfejlet­tebb technológiákat alkalmaz­zuk a magyar gépipar kulcs- fontosságú szektoraiban: a közútijórmű-gyórtásban, a szá­mítástechnikai iparban, a hír­adástechnikában, a golyóscsa- págy-gyártásban, stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atomerőművi be­rendezések sokoldalú gyártás- megosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Közismert az is, hogy ener­gia-, fűtő- és nyersanyag- szükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban a KGST-országokból származott energiabehozata­lunk 81, anyag- és félkész­termék importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes beruhá­zásainknak mintegy 4 száza­lékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országokkal megvalósuló együttes integrá­ciós intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyag-igények kielé­gítése érdekében. Baranya és Schwerin kézfogása Mit tartalmaz az együtt- működési szerződés ? A közelmúltban Heinz Zieg- nernek, a SED Schwerin kerü­leti bizottsága első titkárának vezetésével pórtküldöttség ér­kezett (az NDK-ból Baranya megyébe. A látogatás alkal­mából megkértük a delegáció vezetőjét, hogy válaszoljon a Dunántúli Napló kérdéseire. Elsőként Schwerin kerület főbb jellemzői iránt érdeklődtünk. — 1945 előtt Németország egyik legelmaradottabb terüle­te volt a jelenlegi schwerini kerület. A mezőgazdasági nagy- birtokosok, a junkerek uralták. Az emberek nehéz körülmények között éltek, nagyon alacsony volt az életszínvonal. A fasisz­ta Németország leverése után kezdődött meg «a fejlődés, a változás, 1952-ben alakult meg az önálló schwerini kerület. Elő­ször a mezőgazdasága indult fejlődésnek, ebben nagy sze­repe volt a földosztásnak is. Fokozatosan megkezdődött a kerület iparosítása. A párt köz­ponti vezetésének határozatai alapján először a kisipar re­konstrukciója ment végbe, majd mind erőteljesebb fejlődésnek indult a modern ipar a schwe­rini kerületben. Jelenleg több fontos ipari terméket állítunk elő, s mezőgazdaságunknak is nagy jelentősége van orszá­gunk számára. Ma mór mint fejlett ipari—agrár megyét tar­tanak számon! Gazdasági jelentőségén túl politikai fontosságát is meg kell említenem kerületünknek. Az NDK és az NSZK határán fekvő kerület vagyunk, kétszáz kilométeres nyugatnémet ha­társzakaszunk van. Ez nagy fe­lelősséget jelent kerületünk la­kói számára. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek egyhetes baranyai láto­gatásuk során? — A SED Központi Bizottsá­ga és az MSZMP Központi Bizottsága közötti megállapo­dás alapján került sor látoga­tásunkra, melynek az a célja, hogy a két terület között a testvérkapcsolatokat kialakít­suk, Ez megfelel a két ország közötti barátsági szerződés szel­lemének, azoknak a megegye­zéseknek, melyek a közelmúlt­ban a Kádár János vezette ma­gyar párt- és állami küldött­ség látogatása során születtek az NDK-ban. Látogatásunk ar­ról győzött meg bennünket hogy számunkra Baranya me­gye jó partner lesz az együtt­működésben. Igaz, hogy pél­dául a földrajzi fekvésben van közöttünk különbség, önöknél sok a hegy, jó a bortermés, nálunk viszont sík a vidék és sok a tó, az erdő. A gazdasági struktúrában azonban sok a hasonlóság. Sok olyan ipari létesítményt láttunk Baranyá­ban, mely hasonló a miénk­hez. Például nálunk is van ser­tésbőr-feldolgozó, bőripar. Ha­sonló méretűek mindkét terüle­ten a mezőgazdasági üzemek. — A politikai munkában is sok a hasonlóság, különösen a pártszervezetek tevékenysé­gében, a kongresszusi határo­zatok végrehajtásának szorgal­mazásában. — Milyen megállapodások születtek az együttműködésre, mit tartalmaz a látogatás be­fejezésekor aláirt szerződés? — A két terület között már korábban is voltak kapcsolatok. Például a Pécsi Tervező Vál­lalat tervei alapján különböző létesítmények épültek Schwe- rinben. A látogatásunk befeje­zésekor aláírt együttműködés megállapodás a kapcsolatok kiterjesztését, fejlesztését hiva­tott segíteni. Nagy jelentősé­get tulajdonítunk a pártbizott­ságok közötti kapcsolatoknak. Ezt segíti majd a pártmunkás­küldöttségek cseréje, a párt­munka kérdéseit, a gazdasági, társadalmi fejlődés eredmé­nyeit ismertető előadók kölcsö­nös meghívása. Nagy jelentő­séget tulajdonítunk a két te­rület tömegtájékoztató szervei közötti együttműködésnek. A két pártbizottság kezdeményez­ni fogja, hogy fejlődéseik ered­ményeit kiállítások keretében a lakosságnak kölcsönösen be­mutassák. Ennek keretében 1979-ben, az NDK fennállásá­nak 30. esztendejében Pécsett mutatkozik majd be a schwe­rini kerület. A jövő évtől kezd­ve a két terület üzemei, ter­melőszövetkezetei között köz­vetlen kapcsolatfelvételekre kerül majd sor. Javaslatokat tettünk a partnerekre is. Ezen együttműködések fő tartalma a két párt kongresszusi hatá­rozatainak megvalósításáért végzett párt, szakszervezeti és ifjúsági munka tapasztalatai­nak kicserélése kell, hogy le­gyen. Elképzeléseink szerint több oktatási intézmény együtt­működésének kialakítását is biztosítani kell. Kulturális terü­leten többek között azt tervez­zük, hogy a két múzeum, könyv­tár között szoros kapcsolat jöj­jön létre. Lehetőséget kívánunk biztosítani a sportkapcsolatok bővítésére is, például a mind­két területen népszerű ökölví­vásban, könnyüatlétikában, a vitorlázásban. Szeretnénk szé­lesíteni a kölcsönös egyéni turizmust, a barátság elmélyí­tését. Meg vagyunk győződve arról, hogy baráti kézfogásunk az internacionalizmus szellemé­ben született, mindkét ország, mindkét terület javára szolgál majd I Mitzki Ervin Egymáshoz igazított léptekkel M ájus elsején az öt vi­lágrész szinte minden országában együtt lengenek az ünneplő, felvonuló, demonstráló tömegek felett a sokszínű nemzeti zászlók a nemzetköziség vörös zászlójával. Azt jelképezi ez, hogy a sok- nemzetű világot összefogja ya- lami, ami kölcsönösen fontos a népek, a haladó emberek szá­mára: a közös harc a haladá­sért a legnemesebb emberi esz­mény, a szocializmus jegyében. Nemzeti és nemzetközi soha­sem állt szemben egymással, bármennyire is igyekeztek és igyekeznek ma is szembeállíta­ni a haladás ellenségei. A tu­dományos szocializmus nem fel­találta, csupán a kor követel­ményei szerint reális program­má fogalmazta azt, ami Bee­thovennek a IX. szimfónia mo­numentális „Öröm ódájában" úgy szólal meg emberi hangon, hogy „milliók, ha egyesül­nek . .." A fehérbőrű európai munkás­nak mindig több köze lesz a dél-afrikai bányák mélyén ro­botoló fekete társához, mint ahhoz a fehér emberhez, aki a bányász verejtékéből profitot sajtol, palotát emeltet magá­nak és onnan hirdeti a „fehér faj felsőbbrendűségét". A skót hajógyárakat elfoglaló, a mun­kanélküliség ellen küzdő dolgo. zók önsegélyző alapjára még abból az Indiából is érkeztek pénzadományok, ahol tízmilliók vannak, akik aligha gondolnak vissza szívesen a brit gyarmati hadsereg kockásszoknyás skót ezredeire. A santiagói arénába zárt chilei hazafiak sorsa meg­rendítette a budapesti fiatalo­kat, akik pedig már egészen más társadalomban élnek, más gondokkal és távlatokkal, de tüntetni mentek, hogy kifejezzék szolidaritásukat a chileiekkel. A viláq rohamléptekkel ha­lad, de vannak még, különösen Afrikában, Ázsióban, Latin- Amerikában olyan országok, ahol az elemi munkásjogért, a nyolcórás munkanapért is küz­deni kell. A föld nagyobb ré­szén azonban a mozgalom már messze előre tart és a szolida­ritás ereje világtörténelmi vál­tozások tényezője lett. Kell-e nagyobb, magasztosabb példá­ra hivatkozni, mint az októberi forradalom 60 esztendővel ez­előtti győzelmére a cári Orosz­országban, a forradalom vívmá­nyainak megvédésére az inter­vencióval szemben; arra, hogy Lenin milyen óriási szerepet és jelentőséget tulajdonított a nemzetközi proletár összefogás­nak, amely nélkül az imperia­lista kormányoknak szabad ke­zük lett volna, hogy minden erőforrásukat a szovjet hatalom vérbefojtására mozgósíthassák? Egy terjedelmes könyv is ke­vés lenne a munkásszolidaritás nagy történelmi fegyvertényei­nek méltatására. Hogy csak a legutóbbi eseményeknél marad­junk, emlékezzünk annak a vi­lágszerte, és magában az Eaye- sült Államokban is kibontako­zott tiltakozó mozgalomnak a szerepére, amely komolyán kor­látozta az amerikai agresszor cselekvőképességét Vietnam­ban és hozzájárult ennek a forradalmi jellegű nagy sza­badságküzdelemnek a győzel­méhez. s A legközelebbi múltból hadd emeljük itt ki Luis Corvalannak a chilei fasiszták börtönéből való kiszabadítását, vagy pedig azt a nagy szerepet, amit a nem­zetközi (és a belső haladó té­nyezők) szolidaritása töltött be abban, hogy 38 esztendő ül­döztetései, véres megtorlásai után a Spanyol Kommunista Pórt mégis visszanyerte legali­tását. Azért is fontos éppen ezt a két példát említeni, mert mindkettőben helyet kapott a börtönökben sínylődök, az ül­döztetést szenvedők iránti cse­lekvő együttérzés. Miben is fejeződhetne ki hí­vebben a szolidaritás, mint a kommunista és munkáspártok nemzetközi kapcsolataiban. Le­gyen az kis pórt, vagy nagylét- szómú, harcában maga mögött érezheti az egész mozgalom erejét, támogatását. A szolida­ritás a nemzetközi munkásmoz­galom egyik nagy összetartó tényezője, amely visszahat cse­lekvési egységére, erejére, min­den egyes osztaga küzdelmé­nek sikerére. Ebből következik, hogy be­épült a megvalósult szocializ­mus országainak kapcsolatrend­szerébe is, egyeztetett külpoli­tikájába, kifejeződik a Varsói Szerződésben, a Kölcsönös Gazdasági Seaítség Tanácsá­ban, nagy szerepet tölt be a szocializmus, a kommunizmus eredményes építésében. Éppen a legnagyobb és legerősebb szocialista ország, a Szovjet­unió mutat történelmileg mesz- szevilágító példát arra, hogyan kell a közös ügy érdekében, ha kell, áldozatot vállalni, össze­fogni és együtt haladni előre. A május elsejei vörös zászlók alatt menetelő milliók egymáséhoz iga­zítják lépteiket annak az egész emberiség érdekeit kifejező harci feladatnak a jegyében is, hogy le kell fogni a háborús gyújtogatok kezét, meg kell óvni a világot egy nukleáris háború borzalmaitól. Harcos menet ez a békéért, a bizton­ságért, egy olyan világért, mely jobb, szebb holnapot ígér min­den dolgozó embernek. Szabó L. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom