Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-07 / 124. szám
2 Dunántúli napló 1977. május 7., szombat Befejezte munkáját az MTA 137. közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése pénteken a várban lévő díszteremben Pach Zsigmond Pál elnökletével együttes üléssel, az elnökségi, valamint a főtitkári beszámoló feletti vitával folytatódott. A tanácskozáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A rendkívül élénk, sokrétű vitában az egyik központi téma az volt, hogy miként hasznosíthatók a tudomány eredményei a mindennapi gyakorlatban. Hangsúlyt kapott a vitában az a felismerés, hogy a kutatási eredmények minősége nemcsak a tudománypolitikának, hanem a gazdaságpolitikának is kulcskérdése. Többen szóltak az új tudományos eredmények gyakorlati bevezetésénél tapasztalható gondokról, a kísérleti üzemek; a kutatás, a termelés, a hasznosítás és értékesítés egységéről. Számos felszólaló foglalkozott az egyetemeken folyó kutatások és az egyetemi kutatók helyzetével. A tudomány iránti megnövekedett igények különösképpen felhívják a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásnak nem egyszerűen szakembereket, hanem sokoldalú szakembereket kell képeznie. A vitában 25-en nyilvánítottak véleményt. Az elhangzottakra Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke és Márta Ferenc, az MTA főtitkára válaszolt. Ezután Szentágothai János, az MTA megbízott elnöke javaslatot tett az Akadémia új tiszteleti tagjainak megválasztására. A közgyűlés titkos szavazással tiszteleti tagnak választotta Hauser Arnoldot, az Angliában élő, nemzetközileg ismert művészet-szociológust és Szabó T. Attilát, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem nyugalmazott professzorát, az újabb magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb személyiségét. Ugyancsak titkos szavazással két évi időtartamra megválasztották az Akadémia elnökét és alelnökét. Az Akadémia elnöke Szentágothai János akadémikus, új alelnöke pedig Somos András akadémikus, az agrártudományok osztályának elnöke lett. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatba foglalta az Akadémia előtt álló időszerű feladatokat, állást foglalt a közgyűlésen, az elnökség és a főtitkár beszámolójában felvetett kérdésekben. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése befejezte munkáját. Kosaras kasza és iszapoló kanál Új, „okos” gépekkel tartják karban a patakok, csatornák partjait A házi szerkesztésű típus felveszi a versenyt a legjobbakkal A folyók, patakok, csatornák partjait rendszeresen karbantartják. Ha mégse, akkor a védműveket, a töltéseket, a gátakat ellepi a vadul burjánzó növényzet, elszaporodik a hínár, sás, és eliszaposodik a meder. Következményeként kiönt a víz. Gond, hogy mind kevesebb alkalmi munkás vállalja a rézsűk takarítását, a sástalanítást, mert nehéz, időigényes kézi munkáról van szó. A modern karbantartó gépek pedig ügyetlenül mozognak a meredek parti részeken, vagy meg sem merik közelíteni azokat. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság cserkúti-központi üzemének dolgozói újítottak. Kifejlesztettek olyan, a rézsűn is jól dolgozó rotációs kapát, melyet hatméteres kinyúlású hidraulikus gém mozgat. A gémet egy MTZ 80-as traktorra erősítették. Készen áll a bevetésre, amire a tervek szerint május végén kerül sor a Pécsi-víz mentén. Előnyeiről dr. Pallér Gáspár főmérnök beszél: — Az új berendezés másfél méter szélességben teljesen letarolja a füvet, a magas gazt, sőt a gyengébb bokrokat is. Egy óra alatt három kilométert halad előre a töltés tetején; közben a kinyúló, nagy gémre szerelt rotációs kapával szinte letapogatja a meredek rézsűt is. Rendkívül apróra szeleteli a füvet, így nem tároljuk azt. De a későbbiekben szeretnénk összegyűjteni egy porszívóként működő készülékkel. Korábban a CSATI nevű gépet alkalmaztuk, mely csak 1 méter 20 centi szélességben irtja a növényzetet a lengőkéssel. A kés gyakran elakadt az erősebb növényekben és eltörött. A mi konstrukciónk rendkívül üzembiztos. Hasonló elvqn, de lengőkéssel működik a holland és a nyugatnémet töltésrendező gép is, amiből csak néhány található hazánkban. Egy értéke egymillió forint. A házi szerkesztésű típusunk mindössze 400 ezer forintba kerül, tehát devizát is takarítunk meg. Csak az igazgatóságunk területén legalább 20—25-re lenne szükség. A megfelelő üzempróbák után a hidraulikus gémre bokorirtót is helyezünk el. Ugyancsak a Pécsi-víz mellett dolgozik majd először az igazgatóság történetében a szintén újdonságnak számító kosaras kasza és az iszapoló kanál. A Dabasi Vízgazdálkodási Társulat találmányai ezek. Négy méter szélességben nagy biztonsággal, pontossággal üzemelnek, vagyis emelik ki az iszapot és kaszálják víz alatt is a nádat és sást. Ezzel a medrek és gátak karbantartási munkáit teljesen gépesítették a Dél-dunántúli VIZIG-nél. Csuti J. Komplex fenntartási rendszerre van szükség Befejeződött az országos építőgépész szeminárium A szeminárium anyaga kötetbe gyűjtve is megjelenik Tegnap befejeződött az építőgépészek immár hagyományos, minden eddiginél színvonalasabb pécsi találkozója és tapasztalatcseréje: az építőgépek fenntartása szeminárium. A kétnapos tanácskozáson, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület országos és pécsi építőgépész és építőipa- ri, valamint az Épitésügyi és Városfejlesztési Minisztérium két osztálya rendezett, itt volt az építésügyi tárca több magas rangú vezetője; a vitainKulturális és művészeti események májusban, Pécsett Sokfelé tekinthetnek a továbbiakban azok, okik szívesen járnak művészeti, kulturális rendezvényekre. A május 9-cel induló héten mindenekelőtt a Pécsi Filharmonikus Zenekar hétfő esti koncertje, az idei hangversenyévad egyik kiemelkedő eseménye figyelemre érdemes- A sanzonkedvelők az egyik legnagyobb élő európai szerző és előadóművész, Gilbert Becaud május 10-i, keddi pécsi koncertjét várják nagy izgalommal. Operabemutató lesz május 13-án, pénteken este a Pécsi Nemzeti Színházban. Verdi Aidáját újítják fel Kertész Gyula vendégrendezésével. Ugyanezen az estén lép közönség elé a Doktor Sándor Művelődési Központban a pécs- bányatelepi Kodály Zoltán férfikar és a pécsi Janus Pannonius női kórus Ivasivka Mátyás vezénylésével az Amatőrök fóruma sorozat keretében-Szombaton fúvósmuzsikát hallhatunk a Felső-sétatéren, a Pécs-baranya i fúvószenekari napok rendezvényeként. Május 14-én és 15-én este 6 órakor a Lisztteremben rendezik meg az Éneklő ifjúság ez évi koncertjeit általános iskolai és középiskolai kórusok felléptével. Május 16-án két előadással Pécsett szerepel a Budapest Táncegyüttes. A hónap további fontosabb eseményei: május 20-án Ady Endre megyei szavalóverseny döntő; 22-én a Csontváry-matinén a Budapesti Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc kamarakórusának hangversenyét hallhatjuk Párkai István vezénylésével; 25—26-án a Nemzeti Színház Balett gálaestjét mutatja be; majd május 27-én délután nyílik meg Pécsett az 1977. évi ünnepi könyvhét és a könyvutca. Május 30-án, hétfőn este tartják meg az Ifjúsági Házban Pécsett élő és budapesti költők részvételével az ünnepi könyvhét városi megnyitóünnepségét. Ezen az estén a koncertlátogatók Ella István orgonaművész hangversenyét hallgathatják meg a Székesegyházban Keresztury Erika (ének) közreműködésével. Fotókiállítás Pécsett, kortárs fotóművészek tárlata Mohácson Tizennyolc alkotó félszáznál is több képével szerepel a bajai Duna Fotóklub pécsi fotókiállításán, amelyet tegnap este fél 7-kor nyitottak meg a Doktor Sándor Művelődési Központ klubhelyiségében. A pécsi és bajai fotósok munka- kapcsolata nem új keletű. A bajai Duna Fotóklub létrejöttében csakúgy, mint a kaposvári és szekszárdi fotóklubok megszületésében, szellemi kisugárzásával fontos szerepet játszott a Mecseki Fotóklúb. A bajaiak kiállítása tehát akár szakmai konzultáció, ha úgy tetszik művészi tapasztalatcsere is lehet. A kiállítás változatos témát kínál a látogatónak. A képi megoldások sokfélesége érdekes keresztmetszetet ad a klub művészi munkájáról. Kolláth Mária érdekes fotókísérletei (Op art, Genezis) mellett dr. Pump József, Balatoni látomás — a lírai tájrajz iskolapéldája. A művészi alkotómunka a témája Görbe Ferenc Kontaktus című képének. A szobrászvéső alatt izzó kőszobor csillogó gömbjei önálló életet élnek. A szobrász eggyé válik az anyaggal. A bajai Duna Fotóklub kiállításán dr. Lajos László, a Mecseki Fotóklub alelnöke mondott megnyitó beszédet. A kiállítást május 16-ig láthatják az érdeklődők hétfőn, szerdán és pénteken 16.00—19.00 óráig. P. L Kortárs művészek festményeiből grafikáiból, kisplasztikáiból és plakettjeiből rendezett kiállítást a Képcsarnok Vállalat Mohácson, a Kossuth filmszínház emeleti galériájában. A tegnap délután megnyílt kiállításon szereplő alkotásokat meg is vásárolhatják az érdeklődők. Ehhez az eseményhez kapcsolódik az is, hogy a kiállítás színhelyén, tegnap délután szocialista brigádok tagjaival találkozott és a képzőművészetről beszélgetett Fabók Gyula, Munkácsy-díjas festőművész. A kiállítást május 8-ig, vasárnap estig tekinthetik meg az érdeklődők. A kik Dr. Rajki János főorvos Betegek ezreinek adta vissza egészségét Voltam betege is, de „civilként" is ugyanazt mondhatom el róla: egyszerű, közvetlen, végtelenül emberi dr. Rajki János, Pécs II. kerületének körzeti főorvosa, aki most ment nyugdíjba, 38 évi orvosi tevékenység után. Sokan félnek a nyugdíjas-kortól, mintha már mindenről lemondtak volna. Ő azt vallja, hogy ilyenkor túlságosan is szembetalálkozunk önmagunkkal, és kiderül, milyen erősek vagyunk. Pécsett született 1917-ben, itt végezte összes iskoláját, egy munkaadót szolgált, a városi egészségügyi osztályt 1939-től. A bőrklinikára gyakornokként vették fel, még diploma nélkül, ami nagy dolognak szómitott. Orvos lett, mert az elesetteken, a gyengéken akart segíteni. Életfelfogását meghatározta példaképei közül Entz Béla, aki azt hangsúlyozta, hogy az igazi orvos mindenhez ért — a gyógyítással kapcsolatban. Alkalmazták a Szénbányáknál, a vasútnál, a bőrklinikán, a bőr- és nemi- beteggondozóban is: betegek tízezreinek adta vissza az egészséget. A gyakorlatban is bizonyította, hogy az önzetlenség nem holmi frázis, vagyis egy betegből sem élt meg, gazdagodott meg. Nem automata-receptíró — tartották róla. Tisztában volt azzal, hogy minden beteg egy személyiség is. Gyorsan teremtett kapcsolatot a pacienseivel: nem egy mondta, hogy a jó szótól, a törődő kérdezősködés- től már kiállt a görcs belőle. Nagyszerűen bizonyította, hogy a tisztességes, a lelki bánásmód már majdnem fél gyógyulást eredményez. Határozott és pontos vezető; rend, fegyelem jellemezte munkahelyi környezetét. Nem rettent vissza egyéb feladatoktól sem, a rendelő beh szerelt, portáskodott, sterilizált, ha úgy adódott. — A munka legyen meg először, ez a legfontosabb. Utána jöhet a kávé, a cigi, a maszek telefon, a pihentető trécselés. Szolgáltatást végeztem és a karrier miatt sem aláztam meg emberségességemet. Mertem kritizálni kollégáimat is és megvetem most is a szakmai arisztokratizmust. Sokan olcsó sikernek vélik a népszerűséget. Legszebb emlékeim: egy 93 éves nénit visszahoztunk a klinikai halálból és a Lantosvölgyben szalmán, gyertya mellett segédkeztem több szülésnél. És most? Szeretnék tíz kilót fogyni, sokat ásni a kertben és este nyolc—kilenc helyett hatkor enni, és továbbra is jókat sütni-főzni. Húsz éves korától öcsi és Csöpi bácsinak becézték még az idősek is. 188 centi magas. Aktivan sportolt: bokszolt, at- letizált, birkózott. Megválasztották az általános orvosok pécsi egyesülete titkárának, és megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést és a Honvédelmi Emlékérmet. Utolsó betege csodagyógyszert kért tőle, annyira hitt az általa kiírt gyógyszer hatásában. A nyugdíjazás napján nagyon elérzékenyült; afféle lekvár Matyinek érezte magát, amikor a liftes elébe ment és egy csokit nyújtott át búcsúzóul neki. Csuti János dítót dr. Szabó János tartotta. A szemináriumon elhangzottak rövid összegzése: korszerű gép- fenntartási módszerek és szervezetek nélkül nincs korszerű építőipar, ezért meg kell teremteni az építőgépek komplex fenntartási rendszerét, kisüzemi módszerek helyett a szakosított gépjavítást, szervezettebbé tenni az alkatrészellátást, ésszerűbbé a gép- beszerzéseket, s mindezt lehetőleg minél hamarább. Az építőgépész szeminárium végül az ajánlások elfogadásával zárult. A rövid távra szóló feladatok megoldásával kapcsolatos javaslatokat sürgősen eljuttatják a minisztériumba. Ugyanakkor a szemináriumon elhangzott valamennyi észrevétel és javaslat összegezésére munkabizottságot hoztak létre, melynek vezetője Juhász Lajos, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti osztályvezetője lett. A munkabizottság ajánlásait a későbbiekben eljuttatja az illetékes állami, gazdasági és politikai szerveknek. A szeminárium anyagát egyébként kötetbe gyűjtik és kiadják. Októberben tartja kongresszusát a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége pénteken kibővített ülést tartott. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke megemlékezett a vöröskereszt világnapról. A világnap alkalmából elfogadott állásfoglalás hangoztatja: Mi, magyar vöröskeresztesek határozottan állást foglalunk amellett, hogy a Vöröskereszt-mozgalomban az igen fontos segélyező és védő feladatok mellett adjunk elsőbbséget a bajmegelőzésnek, ma az emberiséget fenyegető legfőbb baj, a háború megelőzésének. Ezt követően Hantos János főtitkár előterjesztésében megtárgyalták az országos vezetőség beszámoló-tervezetét a IV. kongresszus óta végzett munkáról. Az országos vezetőség határozata alapján a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusát- 1977. október 29-én és 30-án tartják meg. Rólunk szól a Társadalmi Ellenó'r Baranyai szerzők írták Baranyáról A Társadalmi Ellenőr című lap legutóbbi száma Baranya megyéről baranyai szerzők Írásait közli. A társadalmi ellenőrök országos híradójának első oldalán Szili József, az SZMT titkára A társadalmi kereskedelmi ellenőrzés jelentősége és helyzete Baranya megyében című írásával indít. Dr. Varga János, az SZMT Közgazdasági Bizottságának tagja írta az Elismerve a társadalmi munka jelentőségét és Bruck Józsefné, az SZMT közgazdasági osztály megbízott vezetője pedig az Új vonások az ellenőri munka irányításában című cikkeket. Hogyan egészíti ki egymást a szakszervezeti és a tanácsi társadalmi ellenőrzés? — kérdezi és válaszolja is meg dr. Takács József, a Pécs városi Tanács Társadalmi Ellenőrzési Albizottság elnöke. Együtt az aktivistákkal! — írja Tóth András, a Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, míg dr. Bácskai Frigyes, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója méltatja a munkájukat a Nekünk is sokat segítenek! című cikkében. Úgy érzem, szükség van ránk — így lehet summázni a Németh Józsefet, a szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrök egyik csoportvezetőjét és munkáját bemutató portrét Murányi László tollából. Végül Jakabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője’ Megyénk kereskedelmi ellátása a társadalmi ellenőrzés tapasztalatainak tükrében című elemző írása zárja a baranyai lapszámot.
