Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-07 / 124. szám
1977. május 7., szombat DunQntun napló 3 Kevés a geológus 4s fúrómunkás II második évezred érc- és ásványvágyónál kutatjuk Interjú a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesével A hatvanas évek végén nagy riadalmat keltett a geológusokban a hazai szénbányászat visszafejlesztésére hozott intézkedés. Szerencsére túljutottunk a nehéz éveken és ma ismét annyi munkát adnak a földtani kutatásokkal foglalkozó szakembereknek, hogy alig győzik elvégezni a rájuk bízott feladatokat. Ebben a tervidőszakban a kormány tizenhá- rommilliárd forintot biztosít az ásvány nyersanyag kutatásokra: de félő, hogy az ezerkétszáz geológus és geofizikus 'kevés a program teljesítéséhez, a fúrómunkás-hiányról nem is szólva. A közelmúltban Pécsett rendezték meg az első bányaföldtani országos ankétot, ahol több mint kétszáz szén-, érc- és ásványkutatással foglalkozó geológus találkozott és a bányaföldtan legidőszerűbb' kérdéseit elemezte. A háromnapos konferencián többek között részt vett Morvái Gusztáv, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettese is, akivel a hazai ásványvagyon-kutatás helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettünk.- Magyarország ugyan nem tartozik az ásványkincsekben gazdag államok közé, sok tekintetben viszont önellátók vagyunk. A mostani készleteinket tekintve meddig elegendő érces ásványvagyonunk? Ha a jelenlegi termelési szintet vesszük figyelembe, akkor vasércből 18 évre, mangánból három évtizedre, rézből, ólomból és cinkből ugyancsak harminc évig garantált a készlet. A nógrádi és a módi bentonitot negyven évig, az üveghomokot fél évszázadig bányászhatjuk. — A távlatokat illetően mit mondhatunk? — A megkutatott szén és bauxit legalább az ezredfordulóig elegendő, a gazdaságosan kitermelhető vasércünk viszont elfogy. A karbonátos mangánérc vagyonunk mintegy harmincmillió tonnára tehető: itt a legnagyobb feladat a gazdaságos technológia kidolgozása, illetve alkalmazása. Reményt keltőek a színes érc lelőhelyeink a Mátrában, a Börzsönyben és a Velencei hegységben. Arra a kérdésre tehát, hogy van-e új ásványkutatási lehetőség hazánkban, egyértelműen igennel válaszolhatok.- A bányászkodás jövőjét a kutatás határozza meg. Milyen gondokat okozott önöknek korábban a szénbányászat szerepének csökkentése? — A bányászat visszafejlesztése természetesen visszavetette a külszíni és a bányaföldtani kutatásokat is. Ennek az lett az eredménye, hogy ma feleannyi geológus van a szakmában, mint a környező országokban: a feladatokhoz viszonyítva ez a létszám kevés. Zavarokat okozott az is, hogy az egyetemeken 1968 után átmenetileg nagymértékben csökkentették a geológusképzést.- A most folyó és a későbbiek során kezdődő löldtani kutatások már az ezredforduló utáni évtizedekre kell hogy biztosítsák ásványvagyonunkat. Nem találja könnyelműségnek azt, hogy amikor amúgyis kevés a szakemberünk, akkor külföldre küldjük őket különböző expedíciókba? — A kérdés nem ilyen egyszerű. A többi szocialista országhoz képest mii viszonylag kevés helyen végzünk külföldön kutatásokat: természetesen a célunk az, hogy megalapozzuk a nyersanyaghiány pótlását. Köztudott, hogy a magyar ipar ásványigényének felét tudják kielégíteni a hazai bányavállalatok, a többit importból kell biztosítanunk. Az olajválság megmutatta, hogy a nyersanyaghoz már nem lehet olyan egyszerűen és olcsón hozzájutni, mint évekkel ezelőtt. Kétségkívül áldozat a szellemi export, de a jövő érdekében ezt kell tennünk. Geológusaink évek óta olaj és víz után kutatnak Irakban és már megkezdődtek a tárgyalások a további geofizikai kutatások beindítására is. Emellett volt expedíciónk Kínában, Vietnamban, Guineában, Mongóliában és Algériában. Szakembereink jelenleg Marokkóban, Nigériában, Maliban és Kubában dolgoznak. — És itthon? — A jobb hazai ásványva- gyon-ellátás érdekében ez év elején a Politikai Bizottság foglalkozott a földtani kutatás helyzetével. Ebből is látszik, hogy az MSZMP milyen nagy fontosságot tulajdonít a bányászkodásnak. Az olaj, a földgáz, a szén, a bauxit, a nehéz színesércek és különböző ásványbányászati nyersanyagok után folyik a kutatás: Nagyegyháza, Mány, Tapolca és Bükkábrány neve közismert az olvasók előtt. A közelmúltban került előtérbe a nyugat-magyarországi lignitmezők megA fagyálló folyadékot, az eti- lénglikolt tavasszal rendszerint leengedik az autósok a motorok hűtőjéből. Ezzel kapcsolatban dr. Lázár Imre, a Korányi kórház főorvosa az MTI munkatársának elmondotta: — Több halálos mérgezést okozott már az éléskamrában demizsonban vagy kristályvizes üvegben tárolt etilénglikoí. Súlyos mérgezést okozott az utcára sörösüvegben kihajított méreg is. A mérgezés 'lefolyása rendszerint hosszan tartó kínnal jár. Már egy deciliternyi felhígított etilénglikoí megivása halált okozhat. A tünetek hirtelen jelentkeznek fejfájás, szédülés, részegség, aluszékonyság formájában. — Ha bekövetkezik a mérgezés, elsősegélyként mindenekelőtt meg kell hánytatni a beteget, s ha mód van rá, igen híg káliumhipermangán oldattal ki kell a gyomrát mosni. Újabb megfigyelések szerint egy-más. fél decinyi „wisky-töménységű" szeszes ital jó hatást tesz, csökkenti a méreg erejét Könnyű mérgezés esetén is azonnal kórházba kell szállítani a beteget. A legfontosabb „elsősegélynyújtás" azonban a megelőzés. — A véletlen mérgezést a fagyálló folyadék gondos, felelősségteljes tárolásával kell elkerülni. A hűtőből zárható, mékutatása: a tervek szerint ezt a munkát az osztrák geológusokkal közösen végezzük— Következésképp a felszínhez közelebb fekvő rétegek kutatása került előtérbe? — Ezt így nem lehet kijelenteni. Az viszont igaz, hogy a külszíni bányászkodás gazdaságosabb és ez az oka annak, hogy a szilárdásvány-ku- tatás terén a felszínközeli nyersanyagokra nagyobb figyelmet fordítunk az utóbbi időben: ennek köszönhető, hogy ma hazánkban 32 külszíni művelésű érc- és ásványbánya működik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nemi fordítunk kellő figyelmet a nagyobb mélységű kutatófúrásokra: jó példa erre a nagyegyházi, a recski, valamint a mázai területen folyó munka. — A bányaföldtani kutatások elsődleges feladata a termelés elősegítése, az ásványvagyon dokumentálása, ellenőrzése: és ebbe beleértendők a vágathajtási és feltárási munkálatok is. Hogyan ítéli meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a Mecseki Szénbányák ilyenirányú tevékenységét? — Olyan mértékű bányaföldtani kutatás, mint amit a mecseki medencében végeznek, sehol az országban nincs. A MÉV eredményei kiemelkedők, de legalább annyira figyelemre méltó a Mecseki Szénbányáknál folyó geológiai tevékenység is. regjelzéssel ellátott és a köny- nyebb megkülönböztetés miatt szögletes üvegbe eresszük, és mindenképpen zárt helyen tároljuk, hogy illetéktelen ne juthasson hozzá. A hűtőfolyadék kapcsán kell elmondani: egyes autósok rossz szokása a folyadék kóstolgatása. Ezt semmiképpen se tegyék, óvatos sza- golgatással ártalom nélkül is fel lehet ismerni. ■pari közgazdászok HándorgyíiICse Pénteken fejeződött be az ipari közgazdászok Szegeden 'megtartott Vili. vándorgyűlése. A csaknem 400 szakember részvételével 3 szekcióban lezajlott vándorgyűlést érdekes előadások és viták jellemezték. Az élelmiszertermelési szekció ülésén egyebek között a jövőtudomány tükrében vizsgálták meg a magyar élelmiszertermelés és feldolgozás helyzetét. Mint az előadók, a felszólalók rámutattak, a jövőkutatók által kidolgozott prognózis egyebek között azt mutatja, hogy az élelmiszertermelés a jövőben a mainál sokkal nagyobb jelentőségű lesz. Solomon Gyula Az orvos figyelmeztetése A fagyálló folyadék veszélyes méreg Szolgáltatás autósoknak Hárommillió forint hibamegállapító és fényező berendezésekre Hárommillió forintot fordít 1977-ben hibamegállapító és fényező *sor kialakítására a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet Pécsett. A hét diagnosztikai műszer közül kettő kivételével valamennyi megérkezett. Kerékszerelő, futómű beállító- és ellenőrző, kerékkiegyensúlyozó, elektromos emelő, fényszóró beállító, valamint lengéscsillapító vizsgáló műszeren dolgoznak április óta. A görgős fékhatás mérő és az ELKON S 200-as motortesztelő csak a harmadik negyedévben érkezik, bár az elmúlt esztendőben rendelte meg a szövetkezet. Pótolták a hiányt kisebb teljesítményű gépegységekkel: igénybe vehetik az autósok a szolgáltatást. A hibamegállapító műhely végleges formáját viszont nem tudták kialakítani az elmúlt hónapban. Most 8 szerelőálláson végzik a gépkocsik legfontosabb ellenőrzését, ha azonban megérkezik az ELKON S 200-as tesztelő, egyetlen aknán rővidebb idő alatt állapíthatják meg: van-e motorikus vagy elektromos hibája a járműnek. A beruházás „másik fele" a fényezősor. Tervezett átadási határideje június 30. Hogy fennakadás ne legyen, a fényező-kamrát gyártó cserkútiaknak a VILLGÉP-es dolgozók is segítenek. ♦ A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát termelési kapcsolatai Ugrásszerű fejődés a partnergazdaságokban Mit jelent a termelőszövetkezeteknek egy olyan nagy és korszerű nagyüzem közelében gazdálkodni, mint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát? És általában mit jelent a mező- gazdasági üzemek kapcsolata, esetenként összehangolt tevékenysége? A bólyi kombinát példája választ ad ezekre a kérdésekre. Az ország legkülönbözőbb részein összesen 183 gazdasággal állnak konkrét kapcsolatban, elsősorban a termelési rendszerek révén. Szorosabb együttműködés, a legtöbb kihasználható lehetőség kínálkozik azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a kombinát közvetlen szomszédságában gazdálkodnak. Mint Cseh Sándor vezérigazgató-helyettes elmondta, a kombinát kifelé irányuló tevékenysége kétirányú. Egyrészt az országos programokban való részvétel, másrészt az úgynevezett regionális feladatok. Ez utóbbi keretében több környező termelőszövetkezettel alakítottak ki termelési együttműködést. Ide tartozik a mohácsi Új Barázda, a mohácsi szigeti Dunavölgye, a majsi, lippói, borjádi, villányi termelőszövetkezet, újabban pedig az új- petrei tsz érdeklődik a kapcsolat felvételének lehetőségeiről. Milyen formában valósulnak meg ezek a kapcsolatok? Elsősorban a termelési rendszerek révén. Ez év elején hozták létre a gazdaságban a kooperációs és szaktanács- adási üzemet, amelynek vezetője, Soós Nagy Szabolcs így összegezte feladataikat: — Alapvető feladatunk, hogy a rendszerhez tartozó gazdaságok tevékenységét koordináljuk, irányítsuk. Valamennyi termelési rendszer az üzemnek egy-egy osztálya. Vetőmaggal, növényvédőszerekkel, gépbeszerzési segítséggel és mindenekelőtt a termelési technológia átadásával támogatjuk a partnergazdaságokat. Van azonban egy ennél jóval szorosabb együttműködési forma is, amit a két mohácsi termelőszövetkezettel alakítottunk ki. Ez az úgynevezett komplex növénytermelési együttműködés, amely az előbb felsoroltakon kívül tartalmazza a rendszeres talajvizsgálatot, továbbá 5 évre előre elkészítjük a gazdaságok számára növények vetési, termelési sorrendjét. Ennél a szorosabb együttműködési formánál nemcsak a termelési rendszerekhez tartozó, hanem valamennyi ágazatban is segítséget nyújtunk. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak és partnergazdaságainak eredményei határozzák meg az ország komló- és szójatermelését. Különösen a komlótermesztés volt eredményes. Tavaly, az aszály ellenére is hektáronként egy mázsával emelkedett az országos átlag. A kombinát és 24 partnergazdasága összesen 3800 hektáron termeszt szója vetőmagot, 28 ezer hektáron termeltetnek ipari szóját. Hibrid kukoricából. a gazdaság fennállása óta most érték el a legnagyobb vetésterületet: 4608 hektárt. Ez természetesen némi kockázatot is jelent, hiszen nem lesz könnyű feladat a címerezés megszervezése. A kombinát a rendszergazdája az említetteken kívül a borsó, a bab és a mustár vetőmag termesztésének, az állattenyésztésben pedig a tojástermelés egyik fellegvára Boly. A nagyüzemekben tartott fehér tojóhibridek 70 százalékát a kombinát baromfiüzeme állítja elő. Országos szinten is nagy gondot jelent a tejtermelésnél nélkülözhetetlen tömegtakarmányok hiánya. A bólyi kombinát éppen ezért célul tűzte ki a lucerna termelésének növelését. Mivel a tavalyi, hektáronkénti lucernatermés 108 mázsa volt hektáronként (ez a mennyiség csaknem kétszerese a megyei átlagnak), jól jöhet a segítségük a termelő- szövetkezeteknek is. Jelenleg az ilyen irányú együttműködés fejlesztésén is fáradoznak a kombinátban. A termelési rendszerekben, a komplex növénytermelési együttműködésekben meghatározott céllal, meghatározott keretek között, az ilyen célra biztosított nagyobb lehetőségekkel működnek együtt a gazdaságok. A rendszergazda biztosítja a kedvezményes gép- beszerzést, átadja a pontos termelési tervet és technológiát, biztosítja az adott területhez leginkább alkalmas szaporítóanyagokat, növényvédő eszközöket. Hogy a partnergazdaságoknak, illetve a kombináttal kapcsolatban álló termelőszövetkezeteknek milyen hasznuk van az együttműködésből, azt Cseh Sándor fogalmazta meg. — A rendszerekben termesztett kultúráknál mérhetően ugrásszerű a fejlődés. Kissé leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, hogy a gazdaságok különösebb beruházási, ráfordítási, költség nélkül jóval magasabb termelési értéket képesek előállítani. Miután a kombinátnak nemcsak a termelés, hanem az értékesítés is feladata, és a partnerek munkája összehangolt, a gazdaságok számára jelentősen csökken a termelés kockázata. Arról is szóltak a kombinát szakemberei, hogy túl a termelési és értékesítési kapcsolaton, hathatósan segítik a szakmai továbbképzést. Szakmunkásvizsgára készítik fel a jelentkezőket, szárítási bemutató tanfolyamokat szerveznek. Általában a gépesítéssel kapcsolatos tudnivalókból több tanfolyamon juttatják újabb szakismeretekhez a dolgozókat. A törekvés érthető, hiszen a kombinátban az elmúlt 5 év alatt felére csökkent a kézi munka aránya. Az egymással kapcsolatot tartó gazdaságok nemcsak a tervekben meghatározott módon és időben segítik egymást, hanem amikor az adott helyzet megköveteli, gépekkel, javító kapacitással, munkaerővel sietnek egymás segítségére. A nemrég megtartott vezetőségi ülésen született elhatározás szerint a kombinát tovább kívánja szélesíteni az együttműködést a partnergazdaságokkal. Kurucz Gyula A tojástermelés fellegvára, Boly
