Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-26 / 143. szám
2 Dunántúlt napló 1977. május 26., csütörtök 3Com utat a iöldségnek Zöldségszaporító és -hajtaté Közös Vállalat alakult 9 Kilenc alapító tag, 32 milliós indulóuagyon 9 Hat Hektar üveg és fólia a termálvízre „Figyelmünk a baranyai vasasokat sem kerüli el” Vendégünk volt Méhes Lajos, a Vasasszakszervezet főtitkára Szovjet küldöttség érkezett Baranyába Szovjet küldöttség élén Kark- lin Mirdza Jakovlevna lett oktatási miniszter ismerkedett tegnap megyénk kulturális életével. Délelőtt látogatást tettek az MSZMP Baranya megyei Bizottságán, ahol Szentirányi József, a városi pártbizottság titkára tájékoztatta a szovjet vendégeket Pécs és Baranya megye művelődéspolitikai helyzetéről, különös tekintettel a párt irányitó szerepére. Ezután a miniszterasszony és kísérete városnézésen vett részt, sétát tett a Mecseken, majd megtekintette a Zsolnay és a Vasarely Múzeumot. Délután a villányi szoborparkba, a mohácsi emlékkertbe és a mohácsi mező- gazdasági szakközépiskolába látogattak el. Jövőre: Kármentességi engedmény Tavaly a vállalati, szövetkezel viszonyokhoz jobban alkalmazkodó' új biztosítási formákat vezettek be. Azóta több mint egy év telt el, érdemes tehát a tapasztalatokról beszélni. Erre vállalkozott Tar Jenő, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettese, aki tegnap Pécsett, a Technika Házában tájékoztatta megyénk termelőszövetkezeti, állami gazdasági és vállalati vezetőit. Az 1976. január elsejével köthető vállalati biztosítások több olyan kockázati elemet tartalmaznak, amelyek bevezetését üzemeink már korábban szorgalmazták (például a kör- nyezetszennyeződési károk). Jobban igazodik az igényekhez az új kártérítési rendszer is, alkalmas arra, hogy az elpusztult vagyontárgy újkori értékén való térítésével fedezze a vállalatok ténylegesen felmerülő kárát, amire eddig nem volt lehetőség. Újdonságként már valószínűleg jövőre bevezetik a kármentességi engedményt, ezáltal mindazon vállalatok biztosítási díja lesz kevesebb, amelyeknek több éven át nem volt káruk, amire a biztosító kártérítést nem nyújtott. Ami a mezőgazdasági nagyüzemek biztosításait illeti, itt is kedvezőek az előző év tapasztalatai. A bevezetett új módozatok kockázatbővítése nyomán jelentősen nőtt a kifizetett kártérítések összege még akkor is, amikor súlyos jégverés az országot nem sújtotta. Mint ahogy a tájékoztatón elhangzott, a bevezetett új biztosítási formák kiállták az első próbát, velük vállalataink, mezőgazdasági nagyüzemeink többsége elégedett: növelték a gazdálkodási kedvet, jobban idomulnak az igényekhez, a termelés kockázatainak áthárításával nagyobb lett az üzemek biztonsága. A Baranya megyei Levéltár tevékenysége az elmúlt évtizedben javult. Ugyanakkor az intézmény törvényből adódó kötelezettségeinek teljesítését, szakmai munkáját és további fejlődését nagymértékben gátolja az a tény, hogy mind a megyei iratképzőszerveknél, mind a levéltárban az iratvédelmi feltételek nem felelnek meg az előírt követelményeknek. Ez a lényege annak a határozati javaslatnak, amelyet számos egyéb napirendi pont mellett, a levéltári munka értékelésével együtt tegnap délelőtti ülésén — Bernics Ferenc osztályvezető előterjesztésében, Horváth Lajos elnökletével — tárgyalt meg a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Baranya megyei Levéltár az ország egyik legnagyobb vidéki ievéltára, jelenleg 12 ezer S zigetváron, a Lenin lakótelep mögött már dolgozik a Csehszlovákiából ideszállított modern fúrógép, készül a II. számú kút. Csak a felvonulási költség megtakarítása végett a jövőre tervezett III. számú termálkút megfúrását is sietteti. A III. számú kút már 100 százalékban a palántanevelőt látja el meleg vízzel, s ha 800 méter talpmélységig mennek le, akkor 62 fokos lesz ez a viz, ha pedig 1200 méterig lefúrnak, akkor 92 Celsius-fokú meleg víz várható. Ez a vízhőfok a Lenin lakótelepen lakásonként 20 000 forintos megtakarítást jelent, a palántanevelőnél pedig el lehet hagyni a vízmelegítő berendezést. Szigetvár város nagy erőfeszítéseket tesz a két új termálkút megnyitásáért és a városban létesítendő zöldségszaporító és -hajtató telep megépítéséért. A helyi Zrínyi Tsz 15 hektár területet ajánlott fel e célra, a Városi Tanács egy modern szövetkezeti Hakást biztosított a leendő főkertész részére a Lenin lakótelepen. Szigetváron is, noha konzervgyár működik a városban, s körzetében 2000 hektáron termelnek zöldséget a nagyüzemek — nagyon drága a primőr zöldség. A termálvizes zöldségkertészettől, melyet első lépcsőben 6 hektárosra — 1 hektár üvegfelület, 5 hektár fólia — a következő lépcsőben 12 hektárosra terveznek, mindenekelőtt a helybeli lakosság jobb zöldségellátását várják, s ezért az új, 98 millió forintos objektumnak a város maximális segítségét kínáljákr Kezdődhet a beruházás Erről tájékoztatta tegnap délelőtt Szigetváron a Megyei Tanács járási Hivatalának klubjában megtartott ülésen a termelő üzemek, a konzervipar és a ZÖLDÉRT képviselőit Tinusz János, a Szigetvári városi Tanács elnöke. Az objektum megépítéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre állnak, a beruházás előkészítő munkái megindultak. A minisztérium — a MÉM 10 millió forinttal táfolyóméter iratot tárol és gondoz. Sajnos a jelenlegi, Kossuth Lajos utcai székház nem teszi lehetővé a megfelelő tárolást, az iratok jelentős és igen értékes részét — mint azt dr. Szita László, az intézmény igazgatója elmondta — gombák kezdték ki. A gombásodás hatásának kártékonyságára jellemző, hogy a gombák által megtámadot iratok restaurálása megoldhatatlan. Egyetlen lehetőség van a megmentésükre: a mikrofilm. Erre a célra NDK gyártmányú automata berendezés megvásárlására tett javaslatot az előterjesztés. Ezmogatja a palántanevelőt — a programtervet a napokban jóváhagyta, azzal a kikötéssel — tekintve a termelő üzemek 51 százalékot meghaladó részarányát — ha a termelők elvállalják a gazda szerepét és közös vállalatot hoznak létre. A javaslatot tegnap Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese terjesztette elő. A résztvevők megvitatták és a közös vállalat megalapítása mellett döntöttek, s ezt aláírásukkal is dokumentálták. A közös vállalat neve: Zöldségszaporító és -hajtató közös Vállalat. Alapító tagjai a két- újfalui Vörös Csillag, a mozs- gói Zrínyi, a nagydobszai Búzakalász, a nagypeterdi Egyetértés, a szentlászlói Búzakalász, a szigetvári Zrínyi Tsz, a Szigetvári Állami Gazdaság, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat és a Szigetvári Konzervgyár. Rövidesen közgyűlések A közös vállalat induló vagyona -32 millió forint, ezt az összeget a megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, a ZÖLDÉRT és a konzervipar közösen biztosították. Az alapítók Bán Ferencet, a mozs- gói Zrínyi Tsz elnökét bízták meg ideiglenesen — az igazgató tanács és az operatív irányító szerv létrehozásáig — a képviselet ellátásával. A beruházásokat átmenetileg továbbra is a megyei ZÖLDÉRT beruházási osztálya intézi. A termelőszövetkezeti alapító tagoknál a következő napokban, hetekben a közgyűléseknek kell a belépésről dönteni. A jogi kérdések tisztázása után a tervek szerint július 10- én kezd önállóan működni a közös vállalat, amely attól kezdve maga veszi ót a palántanevelő beruházás bonyolítását. A generáltervező MÉLYÉP- TERV június 26-án szállítja az első résztervet, aminek alapján a generálkivitelező, a Dél-dunántúli Talajjavító Vállalat zel a további pécsi közművelődési és tudományos intézmények ilyen jellegű másolási gondja is megoldódhatna. Komolyabb feladatot jelent azonban az irattári anyag, a levéltár végső elhelyezése. Több lehetőség fogalmazódott meg. Szóba került és jó megoldásnak látszik az is, hogy az OTP jelenlegi székházát a a levéltár idővel megkapja. A határozati javaslattal egyetértésben többen szóltak amellett, hogy a levéltár^ kapja meg a Baranya megyei Baromfifeldolgozó.és -forgalmazó Közös Vállalat Rét utcai üzemének megindulhat. A szerződés szerint még ez évben 10 millió forint értékű földmunkát végez el a vállalat a helyszínen. A világviszonylatban közhelyűvé vált nyersanyag- és energiaéhség az egyetemes bányászattal szemben megnövekedett követelményeket támaszt. Ezek a követelmények nem nélkülözhetik a bányamérői feladatok jobb megvalósítását, célravezetőbb, hatékonyabb végrehajtását, elősegítve ezzel az általános társadalmi haladás érdekeit - állapította meg az Alsóbélatelepen megtartott bányamérő konferencia második napján vitaindítójában Kreffey Gábor, az OMBK elnöke. A továbbiakban elmondta, hogy a bányászati tevékenységépületét. Ennek az épületnek a jelentős része már idén felszabadul. Ábrány Sándor, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese és dr. Varga János, a Kulturális Minisztérium levéltári osztályvezetője elismerésüket fejezték ki a - rossz körülmények ellenére is — példamutatóan dolgozó Baranya megyei Levéltár munkája és a Megyei Tanács segítőkész támogatása iránt Az előterjesztést, az azt követő vitát, a gondokról elhangzottakat, a színvonalas levéltári munka fontosságának, továbbfejlesztésének hangsúlyozásával, az elhelyezésre tett javaslatok, elsősorban a Rét utcai épület igénybevételének rögzítésével — dr. Földvári János elnökhelyettes összegezte, majd ennek elfogadása után a testület a további napirendi pontokat tárgyalta meg. B. K. Baranya sohasem tartozott a nagy „vasas megyék" közé, az utóbbi években viszont egy- re-másra jönnek létre azok az üzemek, amelyek valamilyen módon ehhez az iparághoz tartoznak. Mindez a kedvezőtlen iparstruktúra megváltoztatásával áll összefüggésben: nem csoda tehát, ha a Vasas Szak- szervezet is mind nagyobb figyelmet fordít a baranyai gyárakban dolgozó mintegy kilencezer vasas munkájára. Tegnap Pécsre látogatott Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a Vasas Szakszervezet főtitkára, akinek a házigazdák igen zsúfolt programot állítottak össze annak érdekében, hogy minél részletesebben táben — kutatás, művelés, újra hasznosítás szakaszaiban — minden bányászati tudományág és gyakorlata meghatározó helyen áll és előírt szerepet tölt be. Elvileg és gyakorlatilag az optimálisan működő bányászati rendszerben a geodéziának, a bányamérésnek, a bányászati geometriának az optimális rendszer által megszabott helye van. A korszerű geodéziai bányamérési tevékenység szoros folyamatként a bányászat egészét átszövi, mindenütt ott van, igényelt és nélkülözhetetlen. Mint alkalmazott tudományág, a megfelelő módszereivel, eszközeivel a földtani geológiai kutatástól a művelések befejezéséig méri, számítja, rendezi, ábrázolja, minőségileg jellemzi az ásvány-lelőhelyeket, a munka- és termelő helyeket, azok állapotát és mindenkori biztonsági helyzetét. A termelés és a bányamérés kapcsolatának jellemzőiről szólva elmondta, hogy a bányák ma már nem csak egyféle ásványi nyersanyagra létesülnek, de a mélység felé haladva, a szellőztetési és klima- tizációs körülmények . és viszonyok megváltozása is új követelményeket támaszt. A gázveszélyesség, tűzveszélyesség a mélységek növekedésével arányosan növekszik, hasonlóan a pillérek méretei, legyenek azok végleges, vagy ideiglenesen visszahagyottak. Az ideiglenes pillérek lekötési idejének optimálisan lehetséges csökkentése, a lekötési idejének mérséklése, mind-mind új, nehezebb feladatok, amelyek a bányamérés útján eszközeiben, eredményeiben és a mind jobban képzett bányamérők nélkül nem oldhatók meg. jékozódhasson a kilenc baranyai vasas üzem tevékenységéről, a szakszervezeti mozgalom eredményeitől. A főtitkárt a délelőtti órákban az SZMT székházában Neubauer József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára fogadta, ahol Szili Józsel, az SZMT titkára, valamint Kakas Károly, a Vasas Szakszervezet megyei szervezője tájékoztatta a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről. A Vasas Szakszervezet főtitkára ezt követően Szili József társaságában látogatást tett a MEZŐGÉP cserkúti központjában, ahol a vendégeket dr. Gölöncsér Gábor, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója, Kottái Tibor, a tröszti szakszervezeti tanács titkára, valamint a vállalat gazdasági és társadalmi szerveinek képviselői fogadták. A cserkúti MEZŐGÉP munkájáról, gazdasági eredményeiről Lukács Antal igazgató adott tájékoztatást, majd Horváth László, a vállalati szakszervezeti tanács titkára számolt be az elmúlt időszak munkájáról: nem hagyva figyelmen kívül azokat a változásokat, amelyet a Vasas Szakszervezethez való átke- rülés vont maga után. A megbeszélést követően a vendégek megtekintették a központi gyáregységet: az ott folyó munkáról Méhes Lajos elismeréssel szólt. A főtitkár a délutáni órákban az SZMT székházában a MECHLABOR, a DÉDASZ, a Hőerőmű, a mohácsi öntödei Vállalat, a Ganz Műszerművek vajszlói gyára, az EIVRT So- piana és Elektronikai Gyára, a MOM komlói Gyáregysége szakszervezeti tisztségviselőit tájékoztatta a centenáriumát ünneplő szervezet munkájáról és feladatairól. Az aktívaülésen többek között részt vett Neubauer József, az SZMT vezető titkára. S. Gy. A bányamérés feladatait általánosan megfogalmazott vitaindító után a szakágazatok speciális gondjait mondták el a felszólalók. A szénbányászokét dr. Tamásy István, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese, az ércbányászokét Podányi Tibor, az Országos Szén- és Ásványbánya Vállalat műszaki igazgató- helyettese és Mátrai Árpád, a Mecseki Ércbánya Vállalat műszaki r igazgatóhelyettese, a bauxitbányászokét Stubnyán István, a Magyar Alumínium Ipari Tröszt vezérigazgató-helyettese, az olajbányászokét Horváth Gyula, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kőbányamérője. A kétnapos tanácskozás Feigly Béla, az OMBK bányamérési szakcsoportja vezetőjének zárszavával ért véget. Kapuvári László Franciaországba utazik a KISZÖY táncegyüttese Hat nemzet táncosai vesznek részt május 28-tól 31-ig a franciaországi Quimperlében, az ünnepi játékok folklór fesztiválján. Hazánkat a pécsi KISZÖV táncegyüttes képviseli a Loire völgyében levő kisvárosban. A 32 táncos és a 8 tagú zenekar a kísérőkkel május 27-én indul, majd június 3- án érkeznek vissza, mivel a fesztivál végén Bretagne-ban turnéznak. Példamutató levéltári munka Ülést tartott a Baranya megyei Tanács V. B. Rónaszéki Ferencné Gálaest A Budapesti Állami Balettintézet és a Pécsi Balett táncművészeinek közreműködésével gálaestet rendeztek tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban. Képünkön a Balettintézet VI. évfolyamának növendékei XIX. századi magyar társastáncot mutatnak be. A második felvételünkön a Vili. évfolyam két táncosa a „Hattyúk tavából" látható. Fotó: Kopjár Bányamérők tanácskozása Alsóbélatelepen A termelés és a bányamérés
