Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-26 / 143. szám
1977. május 26., csütörtök Dunántúli napló 3 Lazult Baranyában a közlekedési fegyelem Emelkedett a közúti balesetek száma Elgondolkodtató helyzetképet ad Baranya megye közúti közlekedési viszonyairól a most elkészült 1977 első negyedévi baleseti statisztika. Az előző év hasonló időszakához képest minden kategóriában emelkedett a közlekedési balesetek szórna. _1976 első negyedévében Baranya megye közútjain összesen 108 baleset fordult elő, az idei első negyedévben 147. A balesetek a sérülés foka. illetve a baleseti okok szerint és területileg így oszlanak meg (zárójelben ciusi adatok): 3 már1976 1977 halálos 5 (—) 13 (6) súlyos sérülóses 43 (16) könnyű 65 (30) sérüsléses 55 (26) 69 (37) gyorshajtás 35 (14) elsőbbség meg 51 (19) nem adása 11 (3) szabálytalan 26 (15) fordulás, előzés 5 (3) gyalogos 18 (11) hibája 27 (9) 32 (1<) műszaki hiba 2 (2) 4 (3) egyéb 28 (11) 16 (11) Pécs város és járás 72 »0 Mohács város és járás Szigetvár város 6 21 és járás 2 9 Siklós város és járás 15 18 Komló város 4 2 Sásd és járás 9 7 Pécs város és járás területén a következőképpen alakult a helyzet: halálos 2 7 súlyos sérüléses 28 38 könnyű sérüléses 42 45 A statisztika foglalkozik a balesetet okozókkal is. Eszerint: személygépkocsi vezető 46 66 motorkerékpáros 8 14 tehergépkocsi vezető 12 14 kerékpáros 7 6 gyalogos 28 33 autóbusz-vezető 3 3 traktor-vontató-vezető 1 — segédmotoros — 6 egyéb jármű 3 3 fogatolt jármű — 2 közületi jármű 20 23 magán jármű 88 124 A felsorolt számokhoz sok hozzátenni való nincs. Sajnálatos módon lazult a közlekedési fegyelem - vagy erősebben fogalmazva : romlott a közlekedési morál. A balesetek 13 halálos áldozata és 65 súlyos sérültje — de a 69 könnyű sérült is — figyelmeztet: sokkal nagyobb fegyelemmel, egymás iránti figyelemmel vegyünk részt a közlekedésben, akár a volánnál ülünk, akár gyalogszerrel megyünk. Mivel magyarázható a két negyedév közöti különbség, a balesetek szá- i mának ugrásszerű emelkedése? A magyarázatadásnál segítségünkre van az 1975 első negyedévi statisztika, ami az ideivel közel azonos adatokat tartalmaz. Ezek szerint 1976 volt kiugróan jó. Vajon miért? Azért, mert az új KRESZ életbelépését megelőző vizsgák emléke még nagyon eleven volt és mindenki figyelmesebb, óvatosabb volt. Most mintha is-- mét a rutinból-vezetés lenne a jellemző. Magánépilés — társadalmi gondok (3.) Hz öntevékenység bátorítása, segítése A ki most tavasszal akar- ja lakásépítését megkezdeni, jobb ha nem is keres erre kivitelezőt, hiszen csak idejét vesztegetné. Feltehetően az építeni szándékozók egy részének megvan a kivitelezője, amelyről esetleg már évekkel ezelőtt gondoskodott, vagy pedig — s ez a többség — házilagos kivitelezésre vállalkozik, tehát a családtagokkal, a barátokkal, az ismerősökkel együtt, kisiparosok irányításával szándékoznak a lakást, a házat felépíteni. Arról sem szabad hallgatni, hogy sok helyütt szabálytalanul „fekete munkaerőt" alkalmaznak, kiemelt bérrel. Mivel ez utóbbi, főképp a városi társasház építkezéseknél eléggé gyakori, érdemes erre néhány szót vesztegetni. A „fekete munkaerő” hétközben a legtöbb esetben az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozik, és szabad idejét áldozza fel a magas kereset reményében. Az építőipari vezetők sokat panaszkodnak erre, hiszen hétfőn az a munkás, aki átdolgozta a hétvégét, fáradtan, kimerültén érkezik munkahelyére és ott az elvárható teljesítményt nem tudja nyújtani. Az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozó szakmunkások azonban kérhetnek és kaphatnak engedélyt a munkaadótól arra, hogy egy-egy házilagos kivitelezésben épülő társasházat, családi házat az ő művezetésével építsenek. Aki ilyen engedéllyel rendelkezik, az nem számít „fekete munkaerőnek”, ám az építtetőknek az illetőt be kell jelenteni az SZTK-nál, és járulékot kell utána fizetniük. Ezt az építtetők sokszor elmúlasztják, s ennek akár az SZTK, tanácsi ellenőrzéskor, akár az esetleges balesetnél, betegségnél komoly következményei lehetnek. A gond természetesen az, hogy az állami, szövetkezeti, tanácsi építőipar jelenleg még nem képes arra, hogy évente 80—90 ezer lakást felépítsen az országban. Az éves lakás- építési tervet is úgy állítják össze a szakemberek, hogy eleve feltételezik, több tízezer lakást a lakosság saját munkájával, házilagosan épít. A hivatásos és nem hivatásos kivitelezők közötti átmenetet egy új forma képviseli: a félkész- ház-építés. Voltaképpen nem is új ez az építési forma, hiszen az ország különböző tájain már sok éve próbálgatják, de mind a mai napig nem vált (vagy nem válhatott?) tömeges akcióvá, A félkészház-építési formában a leendő tulajdonosok, az építtetők, illetve vállalataik elvégzik az alapozást, és a belső szak- és szerelőipari munkákat. A közbülső munkafolyamatokat, a szerkezetépítést hivatásos kivitelező végzi, ezzel biztosítva van az épület statikai szilárdsága és kihasználható az olykor bőségesnek mondható magasépítési (főképp házgyári) kapacitás. Általában a kivitelezők húzódoznak a lakásépítéstől. Ez igaz, mind az egész, mind a félkész házak előállítására. A magán megrendelésre történő lakásépítést pedig különösen nem szeretik a kivitelezők. A Üj lakóházak Nagyárpádon leendő lakástulajdonos, illetve annak képviselője, a beruházó ugyanis szigorúan ellenőrzi a minőséget, reklamál, rendbehozatja a hibákat. Egy új jogszabály még tovább bővítette a megrendelők védettségi körét, ugyanis bevezették a hiánypótlási kötbért. Ez azt jelenti, hogy az átadás után észlelt minőségi hibákat a kivitelező köteles egy hónapon belül felülvizsgálni és kijavítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, kötbért köteles fizetni, amely a lakás költségvetési összegének 2—8 százalékát is elérheti. Tehát egy 400—500 ezer forintos lakásnál 3Í>—40 ezer forintot is visszafizethet a kivitelező az építtetőnek, a beruházónak. Helyes ez az intézkedés, még akkor is, ha nem teszi „kívánatossá” a lakásépítést a kivitelezők számára. Mennyibe is kerül egy lakás? A legnehezebb ezt megmondani a kalákában épülő családi házakra, hiszen hivatásos kivitelező által épített házra utókalkulált adat nem áll rendelkezésre. Pénzügyi szervek is csak megközelítő összegekből számolnak vissza, ehhez illesztették az OTP-kölcsön mértékét és a vállalatok is az ilyen típusú házakat viszonylag kis összeggel támogatják. A családi ház építésén belül új, szívesen alkalmazott forma a lánc-, -sor-átriumházas beépítés, amely — egyesítve a hagyományos és az új előnyeit —, területfelhasználási szempontból kedvező. Kezdetben az ilyen beépítési formát nem fogadták el az illetékesek telepszerű építésnek (tehát az érdekeltek nem kaptak ró szociálpolitikai kedvezményt és a hagyományos családi háznál kedvezményesebb hitelt), ám múlt év elejétől erre megemelt hitelt kaphatnak az érdekeltek. Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a munkások családi házainak építését is különleges pénzügyi könnyítések segítik. összefoglalva: ebben az ötéves tervidőszakban is az ország lakásépítésén belül kiemelt feladat a tervezett 280 ezer magánerőből építendő lakás megteremtésének támogatása. A különböző pénzügyi, jogi, igazgatási rendelkezések mind e célt szolgálják, hiszen az állam nem vállalja és nem vállalhatja magára az ország összes arra jogosultjának lakással való ellátását. Az öntevékenység bátorítása, segítése tehát e területen egyaránt érdeke az egyénnek és a társadalomnak. B. M. Készül a vizsgálat eredménye A betegségek korai felkutatása Pécs egészségügyi vezetői a Kisfaludy utcai tüdőszűrő állomás munkájának továbbfejlesztésével 1975. december 1-én elindították a komplex lakosság szűrést. Mit is takar ez a kifejezés? A komplex lakosságszűrés keretében a tüdőszűrésen kívül egyéb szervek (máj, vese, érrendszer stb.) megbetegedéseivel kapcsolatban is végeznek szűrő- vizsgálatot. A betegségeket olyan korai stádiumban kutatják fel, amikor azok panaszokat még egyáltalán nem vagy alig okoznak. Pécs I. és II. kerületének lakossága számára a különböző alkalmasság elbírálásához előírt vizsgálatokra is a komplex szűrőállomáson kerül sor. így megszüntették az évek óta nehézményezett széttagolt szűrővizsgálatokat, amelyet esetenként többnapos utánjárással és munkakieséssel jártak. Az egyszer elvégzett szűrő- vizsgálati eredményeket a lakos egyéni kartonjára feljegyzik. Amennyiben az év folyamán egymást követően, többször is szükség van a vizsgálati leletre (munkaalkalmasság, gépjármű-alkalmasság, továbbtanulás stbr- miatt); úgy az eredményt a rendelet által szabályozott érvényességi időn belül vizsgálat nélkül kiadják. Az elmúlt évben már 3977 esetben adták ki az érvényes negatív szűrési leletet a vizsgálat újabb elvégzése nélkül. 1976. december 31-ig 10 654 személy kapott olyan idézést, amelyen a tüdőszűrési felhíváson kívül „2 dl vizeletet hozzon magával" jelzés is szerepelt. A szűrőállomáson ezeknél az embereknél akarták alkalmazni a kiterjesztett szűrővizsgálatot. Sajnos többen valószínűleg nem értették meg a kérés jelentőségét, mert mindössze 7 024-en vállalták a komplex szűrést. Eddig, a szűrőállomáson keresztül, több mint 1000 megbetegedést fedeztek fel, melyből több mint 600 cukorbeteg, több mint 200 magas vérnyomás és közel 100 kezelésre szoruló vese- és hólyagmegbetegedés. Az egészségügyi szervek nyomatékosan kérnek mindenkit, hogy vállalják a szűrővizsgálatokat, hiszen a korai stádiumban lévő, még panaszt nem okozó megbetegedés minden esetben gyógyítható vagy jó egyensúlyi állapotban tartható. A kiterjesztett szűrés alkalmával a tüdőszűrésen kívül — amely változatlanul kötelező—, vér, vizelet, vérnyomás, nőknél emlővizsgálat történik. Tapasztalatunk szerint a vérvizsgálatot csak csekély számban vállalják, félnek „a szúrástól”. Pedig rendkívül fontos, mert a vérből olyan kóros állapotok tárhatók fel, amelyek az egyén sorsát meghatározzák. Ilyen pl. a vérszegénység vagy a zsíranyagcsere-zavar, amely közismert, hogy érrendszeri megbetegedést okoz annak következményével. A hatékonyabb tájékoztatás céljából mindenki, akit komplex szűrésre idéznek, az idézéssel egyidőben egy részletes tájékoztatót kap, amely tanácsot ad a vizsgálati anyag vételére, a szűrővizsgálat előtti étkezésre vonatkozóan. Kérik az előírások pontos betartását, mert azzal a vizsgálat ismétlése megelőzhető. Cs. J. Dolgozni a nyugdíjig Nehéz, de szép két esztendő volt A lenyugvó Nap csodálatos színeket fest az égboltra — mögöttem harsány-narancsszín, amely fölöttem tűnik át türkizbe. Amott, messze délen már sötétlila, készül az éj. Csend van, a felkapcsolt autólámpa fényében őz szeme villan, nyúl illan el, madár rikolt. Előttem vagy száz méternyire zseblámpa fénye köröz. Lassítok, megállók. Ismerősök vagyunk, tudjuk, hogy mindez miért, de ő tudja, hogy néki ez szép kötelessége, én pedig tudom, hogy nemcsak az államhatárnak, hanem az ismeretségnek is vannak határai. Ezt úgy nevezik: határőrizet, itt pardon, komá- zás nincs, a személyes benyomás és a dokumentum a meggyőző. — Már csak négy és fél óra a szolgálat - mondja - holnap délben leszerelek. — Akkor már elfogyott a centiméter? - kérdezem, mért a leszerelés előtt álló katonák a varrónők centiméterével számlálják a napokat, mindennap levágnak egy centit... Nevetve nyúl a zsebébe, és mutatja a végdarabot, azt az egyetlen centimétert, amelyen az a kis fémvacak van. Letelt. rt Sötétszőke, nyurga fiatalember, Bakó Zoltánnak hívják. Kunszentmiklósra utazik majd haza, mihelyst megkapja a személyi igazolványát, meg az útiokmányokat. — A Villamos Állomásszerelő Vállalatnál vagyok lakatos, nem lesz nehéz a visszailleszkedés, barátok, jóismerősök közé megyek haza. Ennél a vállalatnál voltam szakmunkás- tanuló is. Terveim? Vannak hát, dolgozni a nyugdíjig . . . ■ — Hogyan emlékezik majd erre a két esztendőre? Elkomolyodik. — Nehéz, de szép. két év volt. Én nagyon szeretem a természetet, az erdőt, a vadakat, azt a fajta kötetlenséget, ahol enyém a felelősség is... A szolgálatok nem könnyűek, a tél, az ősz nagyon megviseli az embert, mégis azt mondom, ha bevonulás előtt állnék, ide kérném magam. Jó élete van a határőrnek. Vidám tekintetű, mozgékony fiú Csákány Imre, ő „hazánkfia”, hiszen pécsi. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatnál dolgozik, június elsején áll be. Megkérdem tőle, mire emlékezik legszívesebben? — A víz volt a mindenem. Azt nagyon megszerettem. Én vezettem a motorcsónakot a .vízi ellenőrzések alkalmával, ezt nem lehet elfelejteni. Meg a hajók... A víz mindig ad valami érdekes látnivalót, soha sem egyforma. Már most, a nyáron megyek hajókázni. Egyelőre bérelek, aztán később meglátjuk, hátha lesz nekem is hajóm ...- És mi volt a legkellemetlenebb? — A fagyok. Itt, a víz mellett mindig hidegebb van, mint másutt. Hej, de sokszor átfáztunk! De azért nincsenek rossz emlékeim. Jó volt, vége van.- Mi lesz a mai program? — öt leszerelő társammal elmegyünk Dunavecsére és mulatunk egyet. Kampis Péter
