Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-25 / 142. szám
1977. május 25., szerda Dunámul! napló 5 Joszip Broz Tito 85 éves A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, széles látókörű politikust, a jugoszláviai antifasiszta ellenállás vezetőjét köszöntjük születésnapja alkalmából : Joszip Broz Tito, a Jugoszláviai Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke ma 85 éves. Az egykori lakatos az első világháború idején csatlakozott a munkásmozgalomhoz. Részt vett az első világháborúban, hadifogságba esett, 1917-ben Oroszországban csatlakozott a vörös gárdához, 1920-ban lett a JKP tagja. 1935-ben ott volt a Kominternt moszkvai kongresszusán, 1937-ben a JKP főtitkárává választották. Vezetésével szervezte meg a párt 1941-ben a fasizmus elleni fegyveres felkelést és a nagy véróldoza- tokat követelő küzdelem eredményeként 1944-ben, mint a győztes népfelszabadító hadsereg főparancsnoka vonult be a felszabadított Belgrádba. A felszabadulás után először miniszterelnök, majd 1953- tól Jugoszlávia elnöke. A 85 éves Tito marsallt megbecsüléssel köszöntjük mi, magyarok, hiszen olyan szomszédos baráti ország vezetőjét tiszteljük benne, amellyel a történelmi múlt és a szocialista jelen valósága köt össze bennünket. A jugoszláv— magyar kapcsolatok mindig is fontosak voltak országunk számára, s ezt a kapcsolatot erősítette tovább a múlt két évtizedben népeink barátsága, szélesedő együttműködése, a két ország és a két párt vezetőinek rendszeres tapasztalat- és eszmecseréje. Tito elvtórs többször fogadott magyar vezetőket Belg- rádban, és ő maga is sokszor volt szívesen látott vendége hazánknak. „Olyan történelmi helyzet ez, amelyben az országainkban élő nemzetiségiek nem elválasztó tényezőket jelentenek . többé, hanem összekötnek bennünket” — mondta legutóbbi magyar- országi látogatásán országaink meleg, baráti kapcsolatáról. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a szocializmusért, a népek közötti együttműködésért folytatott harc eredményei tették J. B. Titót nemzetközileg elismert politikussá. Közvéleményünk Jugoszlávia népeihez, minden haladó emberhez csatlakozva kíván jó egészséget, további alkotó sikereket Tito elnöknek. KÖZ LEM E ül V az SZKP KB üléséről Jóváhagyták a Szovjetunió alkotmánytervezetét 1977. május 24-én ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A plénum meghallgatta Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, az alkotmány bizottság elnökének „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmányának tervezetéről" című előadói beszédét. Beszédében Leonyid Brezs- nyev először is arról beszélt, mi tette szükségessé a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozását. Megállapította, hogy a jelenleg érvényben lévő alkotmány elfogadása óta eltelt négy évtized alatt mély változások mentek végbe a Szovjetunióban, a szovjet társadalomban. A Szovjetunióban felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. A hatalmas elvi jelentőségű változások — a kommunista párt irányításával végzett szocialista építőmunka sikerei eredményeként — érintették a társadalmi élet minden területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága. iBenne osztatlan a szocialista tulajdon- formák uralma. Az egységes, hatalmas népgazdasági szervezet fejlődésének alapja a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel történt összekapcsolása. A szovjet társadalom egyre homogénebbé válik. Még szilárdabb lett a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. Fokozatosan elmosódnak az. alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életvitelüket tekintve egyre közelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. A fejlett szocializmus felépítésével, s azzal, hogy a lakosság valamennyi rétege áttért a munkásosztály eszmei-politikai álláspontjára, proletár diktatúraként kialakult államunk össznépi állammá vált. Erőteljesen megváltozott a Szovjetunió nemzetközi helyzete és a világ társadalmi-politikai képe. Vé- getvetettünk a Szovjetunió tőkés bekerítésének. A szocializmus világrendszerré vált, létrejött a hatalmas szocialista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapitalizmus állásai. Korábban gyarmati uralom alatt állt fiatal államok tucatjai szállnak szembe az imperializmussal. Létrejött egy újabb világháború elhárításának reális lehetősége, bár ehhez még nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. Mindezek a változások — az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatokkal összhangban - tükröződnek a Szovjetunió új alkotmányának tervezetében. május 29—ig 0 árengedménnyel A tervezet készítői munkájuk során maradéktalanul figyelembe vették a szovjet ájlam- építés még Lenin által lefektetett elveit, a szovjet állam korábbi alkotmányainak rendelkezéseit, valamint számos, az utóbbi években elfogadott új törvényt, amelyek a társadalmi élet különböző területeit szabályozzák a Szovjetunióban. Az államunk fejlődésének új szakaszát, a szovjet nép legfontosabb eredményeit és a kommunista építésben előtte álló feladatokat tükröző tervezet tartalmára elsősorban, fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. Éppen ebben az irányban fejleszti tovább a tervezet a szocialista állam politikai alapját képező, szovjetek létrehozására és tevékenységére vonatkozó elveket. Mégpedig a szovjetek minden szintjét tekintetbe véve. Ebbe az irányba mutat a szovjet állampolgárok jogairól szóló és szélesen kidolgozott fejezet, amely tartalmazza a szovjet állampolgárok társadalmi-gazdasági jogait, polgárjogait és szabadságjogait, s ezek mellett az állampolgároknak az állammal, a néppel szemben fennálló kötelezettségeit. Ugyanebben az irányban hatnak az alkotmánytervezetnek a szocialista törvényesség és jogrend szilárdításáról szóló fontos rendelkezései. A tervezetnek „A társadalmi fejlődés és a kultúra” című külön fejezete szól arról, hogy az állam gondoskodik az oktatás, a tudomány és a művészet fejlesztéséről, az állampolgárok munka- és életfeltételeinek javításáról. A nemzeti-állami berendezkedés kérdéseinek a tervezetben szereplő megoldása biztosítja soknemzetiségű szövetségünk közös érdekeinek és a Szovjetuniót alkotó valamennyi köztársaság érdekeinek valóban demokratikus összehangolását, s biztosítja a szovjet- ország valamennyi nemzetének és népcsoportjának sokoldalú virágzását és egymáshoz való szakadatlan közeledését. Szocialista gazdaságunk hatalmas méretű növekedésével függ össze, hogy a tervezet tartalmazza népgazdaságunk irányításának alapvető elveit. Az új alkotmány tervezetében külön fejezeteket kapott a Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikája és a szocialista haza védelme. Leonyid Brezsnyev a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új alkotmány elfogadása roppant jelentőségű lesz mind az ország belső élete, mind pedig a szocializmus, a béke és a haladás erői nemzetközi pozícióinak szilárdítása szempontjából. Ikdnzum áruházban Pécs, Kossuth tér Az új alkotmányban foglaltak végrehajtásának minőségileg új színvonalra kell emelnie egész állami és gazdasági tevékenységünket, hatalmi és irányító szerveink munkáját. Lehetővé fogja tenni a szovjet emberek millióinak, hogy még aktívabban bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába, az államapparátus munkájának ellenőrzésébe. Új alkotmányunk — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev — szemléltetően megmutatja az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan erősíti és mélyíti el a szocialista demokráciát, s szemléltetően megmutatja azt is, hogy milyen ez a szocialista demokrácia, mi a lényege. Üj alkotmányunk gazdagítja a világszocializmus tapasztalatainak közös kincsestárát és lelkesítő példaként szolgál más országok dolgozóinak felszabadító harcához. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev arról beszélt, hogy milyen feladatai lesznek a párt- és tanácsi szerveknek, valamint a társadalmi szervezeteknek az új alkotmány tervezetének küszöbönálló országos vitájával kapcsolatosan. Hangoztatta, hogy biztosítani kell az alkotmánytervezet lehető legszélesebb körű, legszabadabb és valóban szakszerű megvitatását. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma jóváhagyta a Szovjetunió alkotmányának az alkotmány bizottság által előterjesztett tervezetét és javasolta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, hogy bocsássa azt országos vitára. A plénum a döntéséről határozatot is hozott. A Központi Bizottság ülése meghallgatta Mihail Szuszlov- nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának „A Szovjetunió állami Himnuszáról" szóló előterjesztését. A plénum elfogadta a Szovjetunió állami Himnuszának szövegét és zenéjét, s a kérdést megvizsgálás céljából továbbította a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének. Az SZKP KB plénuma szervezeti kérdéseket is megvizsgált: a plénum Nyikolaj Podgornijt felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságában viselt tagsága alól. A plénum Konsztantyin Ru- szakovot az SZKP KB titkárává választotta. A plénum Konsztantyin Ka- tusevet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzendő munkára történt áthelyezése kapcsán felmentette az SZKP KB titkárának tisztsége alól. A KB-ülés ezzel befejezte munkáját. Kádár János és Losonczi Pál üdvözlő távirata Joszip Broz Tito 85. születésnapja alkalmából \ JOSZIP BROZ TITO ELVTÁRSNAK, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének B eIg rá d Kedves Tito elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk nevében 85. születésnapján szívből jövő üdvözletünket, baráti jókívánságainkat küldjük önnek, a jugoszláv és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének. A tisztelet és a nagyrabecsülés érzésével tekintünk az ön tevékenységére, amelyet a jugoszláv kommunisták forradalmi szervezetének elismert vezetőjeként immár 40 esztendeje kifejt Jugoszlávia felvirágoztatásáért, a béke és az emberi haladás ügyéért. A szocialista Jugoszlávia népeinek története, a párt vezetésével folytatott hősies forradalmi, antifasiszta harca elválaszthatatlanul egybeforrott az ön nevével, küzdelmekben és sikerekben gazdag életével. Megkülönböztetett elismeréssel értékeljük az ön személyes szerepét abban is, hogy pártjaink és szomszédos országaink együttműködése egyre bővül az élet minden területén, hogy népeink testvéri barátsága mind gazdagabbá, mind tartalmasabbá válik. E jelentős évfordulón jó egészséget, további eredményes munkálkodást, sikereket kívánunk önnek Jugoszlávia népei érdekében, a béke, a nemzetközi biztonság és a haladás javára. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kirchschläger hazánkba érkezett (Folytatás az 1. oldalról) lichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Az Elnöki Tanácsnak a kitüntetésekkel kapcsolatos határozatát Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára ismertette. Az érdemrendek átadásánál jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjének különböző fokozataival további tíz osztrák személyt tüntetett ki az Elnöki Tanács. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden az Országházban fogadta dr. Rudolf Kirchschlögert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete, valamint dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere és dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége kedden díszvacsorát adott dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke és felesége tiszteletére az Országház vadásztermében. Részt vett a vacsorán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, dr Bíró József külkereskedelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Rácz Pál külügyi államtitkár, Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisége. A vacsorán részt vettek az osztrák államelnök kíséretének tagjai is. A szívélyes hangulatú vacsorán Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger pohárköszöntót mondott. Kommentár Két szempontból is drámainak ígérkezik Hollandiában a szerdai nap: megtartják az országos választásokat és 14 órakor lejár a terroristák által megszabott határidő. Semmiképpen nem lehet véletlen, hogy a két egyidejű terrorakciót éppen a választási küzdelem finisére időzítették, a határidő pedig egybeesik a szavazás napjával. Azok, akik vélt érdekeikért ilyen embertelen eszközökhöz folyamodtak, nyilvánvalóan úgy érezték, az illetékesek a választások miatt „könnyebben kezelhetők” lesznek, esetleg engedékenyebbnek bizonyulnak. Az igazság az, hogy erre kevés a valószínűség és az összekapcsolás - nem beszélve magáról a terrorcseDrámai szerda Hollandiában lekmény-sorozatról - jól érzékelteti a tettesek brutalitásán kívül bűnös naivságukat is. Kik ezek a terroristák? Dél-malukuiak. Hazájuk egy szigetcsoport, amely most Indonéziához tartozik. Valaha egész Indonézia holland gyarmat volt, A második világháború után az egész szigetvilág mintegy százmillió lakosa szállt harcba a függetlenségért — a kivételt éppen a dél-malukuiak jelentették: ők a gyarmatosítók oldalán küzdöttek a nemzeti felszabadító harc erői ellen. Mikor Indonézia népe győzött, ők Hollandiába vándoroltak ki a jogos leszámolástól tartva. Most pedig azt követelik, legyen független a szűkebb hazájukat képező néhány sziget. Hogy ezt Hollandia hogyan tudná elérni Indonéziánál, még ha akarná is, azt persze senki sem tudja, legkevésbé maguk a terroristák. Ha lesz valamilyen hatása a terrorakciónak a választásokra, legfeljebb az, hogy voksokat nyernek a „kemény kéz,, jobboldali hívei. Az eredményt azonban döntően ez sem befolyásolhatja, hiszen a főtéma — más nyugati országokhoz hasonlóan — az infláció és a mintegy kétszázezer munkanélküli. Hollandia a jólét országa volt — és jórészt ma is az: ipara, mezőgazdasága a lakosság lélekszámúhoz képest erős, adottságai szerencsések. A nyugatot általában sújtó nagy folyamatok, a tőkekoncentráció, külföldi, főleg a nyugatnémet és az amerikai mammutmonopóliu- mok gátlástalan manőverezése, az energia- és nyersanyagválsággal súlyosbítva, Hollandiában is megtette a magáét. A belpolitikai porond túlságosan tarka ahhoz, hogy a kiútkeresésben komoly változások legyenek remélhetők. A politikai matematika leegyszerűsített alapképlete ebben az országban így hangzik: a 150 parlamenti helyért 25 párt csap össze, ebből mindössze az eddig hét mandátumot birtokolt kommunista párt olyan, amely a valóságos megújulásért száll síkra. Harmat Endre
