Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-25 / 142. szám
6 Dunántúli napló 1977. május 25., szerda szerkesztőség postájából Közérdekű gondok — megoldásra várnak fi szülök figyelmébe Kétszáz fellebbezés — sok tanulsággal Minden továbbtanuló két intézményt jelölhetett meg Az illetékes válasza „A felnőttek és a gyermekek testi épségéért” A Dunántúli Napló április 27-i számában megjelent fenti című cikkel kapcsolatban közöljük, hogy ezen az úton (Komló, Petőfi tér) gyalogátkelőhely létesítése a KPM Közúti Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A javaslatot továbbítjuk, egyben tájékoztatásul közöljük, hogy a gyalogátkelőhely létesítéséhez szükséges feltételek csak a Ságvári u.—Pécsi út csatlakozásában vannak meg. A levél második részével -r mely a szilvási gyermekjátszóterekkel foglalkozik — nem értünk egyet, főleg azzal, hogy Szilvásban nincs játszótér és a gyermekeknek az aszfalton kell játszaniuk. Bár csak a város egész területén ilyen jól állnánk játszóterekkel. Jóformán minden házhoz csatlakozik legalább egy játszótér. Természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a legideálisabb (10—15 négyzetméter/fő, azaz gyermek) területtel rendelkezünk. Ezért jelenleg is építünk egy igazán korszerűen felszerelt játszóteret a szilvási ABC Áruház mögötti területen. Igyekszünk a jövőben beépítésre szánt területeket ideiglenes jelleggel grundok formájában hasznosítani. A jövőben építendő épületek környékére minden esetben építeni fogunk játszóteret. Véglegesen e problémát csak a Jubileumi park építésének befejezése után tudjuk megoldani, ahol egy hatalmas pihenő-, és játszókertet (150 000 négyzet- méter) építünk. Addig is, míg ez elkészül, kérjük a lakók és a gyermekek türelmét. Martini József Komló város Tanácsa V. B. műszaki osztályának vezetője „Nem fizetne rá a Volán” A kiránduló járatok forgalmát nagymértékben befolyásolja a váltakozó időjárás. Rendszeres menetrendben meghirdetett járatokat az időjárástól függetlenül közlekedtetni kell. Gyakorlati tapasztalataink bizonyítják, hogy már borús időjárás esetén is az igénybevétel minimális. A mecseki parkerdő, Dömör- kapu, Misinatető Pécs bármely nagyobb városrészéből autóbusszal egy átszállással már elérhető. A megközelítés egyébként is a belváros útvonalain át a legcélszerűbb. (A cikkíró által javasolt útvonalon ugyanis a közeljövőben közműfelújítás miatt forgalom- elterelés várható.) Megfelelő számú utazási igény esetén a Kossuth térről mentesítő járatok indítására is van lehetőség, így végtelenül sajnáljuk, a javaslatot nem kívánjuk megvalósítani. Laki Pál igazgatóhelyettes „Kézbe veszem és szinte felélesztem” A Dunántúli Napló május 14- én megjelent cikkében olvastuk, hogy a Keresztespusztai Szociális Otthonban a bentlakók faiparhoz tartozó termékek előállításával foglalkoznak az otthon adta lehetőségek és körülmények között. Szövetkezetünk vezetősége részéről szívesen csatlakozunk azokhoz a személyekhez, brigádokhoz és csoportokhoz, akik az ez irányú tevékenységet támogatják, közreműködésükkel elősegítik az ottani gondok megoldását. Klement László, a Pécsi Faipari Szövetkezet elnöke Új ivókutakat építettek Pécsett a Krisztina téren. Egyelőre azonban nem tudják üzembe helyezni a már amúgy is nagyon hiányolt vízforrást. Lehet, hogy azért, mert a gyerekek teleszórták földdel, homokkal, kaviccsal vagy éppen szerelési hajlamukat élik ki rajta? Biztosan más oka is van. De azért nem ártana, ha a szülők egy kicsit jobban figyelnének arra, hogy mit csinál a gyermekük. Például a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói hiába igyekeznek a parkokat és a házak környékét szebbé tenni, ha a gyerekek (gyerekes felnőttek) a meglevő kevés zöldterületet is játszótérnek, gyalogútnak használják. Balesetveszélyt rejtenek magukban — még az elkerített munkaterületeken is — a különböző építkezések. Pécsett az új siklósi városrész földA Volán 12-es Vállalatnak 340 nyugdíjasa van. A vállalat évente egyszer nyugdíjas találkozót rendez a volt dolgozóknak. Ez évben a szakszervezet megalakította a nyugdíjasok klubját, ahol kérésükre olyan határozat született, hogy havonta kétszer találkoznak. A hó első és harmadik péntekén vannak a klubnapok, 14.30-tól 19 óráig, ahol a szórakozás mellett meghívott előadók különböző előadásokat (kulturális, orvosi stb.) tartanak. Az átBakóca község alsó végén lakunk, ahol egy nagyobb esőzés következtében sorozatos árvízveszélynek vagyunk kitéve. Ezt a következő tények okozzák: Körülbelül háromszáz méter hosszban a fő vízelvezető árok fűzfabokrokkal telinőtt bozótosból áll. Ezt még tetőzte az, hogy a tsz-majorhoz vezető utat újjáépítés miatt lezárták és az ideiglenes átjárót úgy alakították ki, hogy a földgyalu a töltést jobbról-balról beletolta a kb. 5 méter széles árokA magyarhertelendi strand és üdülőtelep fejlesztésére a községnek szerény keretei vannak — tájékoztat Balogh István tanácselnök —, azonban az idén is 250 ezer forintot fordítunk rá. Kezdetben csak egy kis medence épült, ma már négy van és mindenki megtalálja az igényének megfelelő hőmérsékletűt. A Mecseki Ércbánya Vállalattól ígéretet kaptunk, hogy új kutat fúrnak és munkáinál szakadék nagyságú árkokban leállított munkagépek környékén például felügyelet nélkül hagyott gyerekek játszanak. Több virgonc „kis kölyök” esett már aknába, gödörbe. Szerencsére, eddig még súlyosabb baleset nem történt. Néhány eset azok közül, mikor ' a gyerekek akadályozzák az emberek mindennapos kétkezi munkájának eredményességét, örömét. Arról nem is beszélve, hogy saját testi épségüket, esetleg életüket kockáztatják — feleslegesen. Ilyenkor ne csak a gyerekekben keressük a hibát. Gondoljunk arra is, hogy a bajok megelőzésének egyik leghasznosabb módja az, hogy vigyázunk rájuk. . . . Még egy probléma. Tavaly október óta bosszankodnak, panaszkodnak Pécsett a Krisztina tér 1-es számú ház lakói. Ugyanis esténként szakaszosan visszatérő több órás áramszünet keletkezik. Ilyenkor aztán nincs tv-nézés, s a vacsora is csak gyertyafénynél. Az üzemzavar öt lakást és a lépcsőházat érinti. Esténként már olyan az épület, mint egy „kísértetház”. Szakemberek megállapítása szerint a problémát a meghibásodott főkapcsoló okozza. Miért nem javítják meg? Z. L.-né másfél éves gyermeke beteg. Munkahelyén fizetésnél- kűli szabadságot kért a gyermek ápolása céljából. Nem kapott. Kérdése: Jogos volt-e az elutasítás? Nem! A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete az 57. § (2) bekezdésében arról rendelkezik, hogy a dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életévének betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tízéves koráig fizetésnélküli szabadságot KÖTELES biztosítani. A fizetésnélküli szabadság a gyermekét egyedül nevelő apát is megilleti. Nagy T.-né elvált férje nemrég meghalt. Kérdése: kaphat-e volt férje után üzvegyi nyugdijat? Az 1975. évi II. törvény 63. §-a értelmében az elvált, továbbá a férjétől egy évnél hosszabb ideje különélő nőnek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha férjétől ennek haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság (bírósági egyezség) tartásdíjat állapított meg. A fentebb említett nőnek állandó özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a) a férjétől ennek haláláig tartásdíjban részesült, vagy b) tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg, és az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított tizenöt éven belül bekövetkeztek. K. N., A. L. is I. H. olvasóink kérdezik, hogy mikor lehet a lakást elhagyottnak tekinteni? Még hétfőn reggel is folytatta a szombaton reggel megkezdett tanácskozást az a társadalmi bizottság, amely Csorba Tivadarnak, Pécs város Tanácsa oktatási osztályvezetőjének elnökletével döntött azoknak a nyolcadik osztályosoknak a továbbtanulásáról, akiket nem vettek fel középfokú tanintézetekbe, s akik ezt a döntést megfellebbezték. A párt, Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. § (1) bekezdése értelmében, ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés esetének kivételével — megszűnik. A (2) bekezdés rendelkezése szerint, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a) a tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg a fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbe adó kérelmére — megszüntetheti. A rendelet (2) bekezdésének alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít; c) a lakóhelyén kívül dolgozik; és ott nincs állandó lakása ; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés büntetését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. a szakszervezet, tehát társadalmi és politikai testületek, valamint a szakfelügyelet és az oktatásügyi szervek képviseltették magukat ezen a fórumon szem előtt tartva nemcsak a szakmai, de a legátfogóbb társadalmi érdekeket és egyenként minden gyerek érdekét is. Hétfőn reggel Csorba Tivadartól kérdeztük meg, melyek voltak a legfontosabb tanulságok a szülők és az iskolák számára? — Úgy vélem, a mintegy 220 fellebbezés ügyét mindenki számára megnyugtatóan sikerült elrendezni. Kétszáz tanulót sikerült elhelyeznünk vagy átirányítanunk a gimnáziumokba és szakközépiskolákba, olyan osztályokba, ahol ki-ki a képességei szerint tanulhat tovább. A többi húsz gyereket iskolai bizonyítványa és képességei nem a szakközép-, hanem a szakmunkásképző iskolák elvégzésére jogosítja. Gondosan megvizsgáltunk minden egyes kérelmet, hogy a lehető legoptimálisabb választ tudjuk adni a szülőknek és az iskoláknak is. — A jövőben hogyan kellene alakítani a családok és az iskolák pályáirányitási munkáját? — Minden szülőnek nagyobb figyelemmel és tárgyilagosab- ban kellene mérlegelnie gyermeke hajlamait, képességeit. Egy-egy divatba jött szakmát vagy tagozatot még mindig el- özönlenek a jelentkezők, és ezzel súlyos aránytalanságokat okoznak. Hatékonyabbnak kell lennie a pályairányításnak. Nem elég, ha a hetedik osztályban kezdik el latolgatni, hogy mi legyen a gyerekből. A jelentkezéskor pedig úgy kellene kiválasztani a jelölhető két intézményt, hogy az egyik ne zárja ki a másikat. Például ne egy időben legyen a felvételi. Sajnos az iskolák pályairányítási munkája sem tudja még kellő mértékben befolyásolni a szülők szubjektív döntését. * Végül is tehát, szeptemberben ez a kétszázhúsz gyerek is beül az iskolapadba, ha nem is abba, amelyiket a család elképzelte. Fellebbezéseik viszont ebben az évben is sok kemény tanulságot hoztak. Több tárgyilagosságot, több odafigyelést követel az élet a családoktól — és nemcsak az általános iskola utolsó két esztendejében. Miért nem tudják például, hogy minden továbbtanulásra jelentkező két intézményt jelölhet meg, de ezek lehetőleg ne legyenek azonos típusúak? Miért történt meg például, hogy gyenge képességű gyerekek igen erős iskolát vagy'tagozatot választottak? Érdekes, hogy a fellebbezők tanulmányi eredménye korántsem jeles vagy jó volt Meg kellene szívlelnie minden családnak, hogy nem helyes a gyereket minden áron bejuttatni a kiszemelt iskolába. Az iskolát el is kell végezni, és ez bizonyul a nehezebb feladatnak. Meggondolandó, hogy szabad-e kitenni az ilyen kritikádon választásból eredő kudarclehetőségeknek a tizennégy éveseket? Egész életre szóló kudarcélmény nehezítheti az így bejuttatott fiatal pályáját, hogy a többi káros hatásról ne is szóljunk. Jó szem előtt tartani azt a tényt, hogy Magyarországon nyílt iskolarendszer van. Ha a tanuló a nyolcadik osztály után nem éppen az angol vagy a biológiai tagozatra megy, hanem egy szakmunkásképzőbe, akkor sem történik tragédia. Minden iskolatípusból továbbtanulhat az, aki akar és aki képes erre. Más kérdés, hogy az iskolai bizonyítványokért meg kell dolgozni. Munka és tanulás nélkül senkiből sem lesz szakmunkás vagy értelmiségi. Gállos Orsolya „Nyugdíjasok klubja" Árvíz a lakásokban Lesz elég víz! Buzási Antal A B.m. Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: — panelszerelőket, — kőműveseket, — ácsokat, — egy „D"-vizsgás gépkocsivezetőt, — multikásokat, — dömpereseket, — fűtésszerelőket, — víz-gázszerelőket, — ív- és lánghegesztőket, — lakatosokat, — bádogosokat, — asztalosokat, — gépkocsirakodókat, — festőket, — takarítókat, — állandó nappali és éjjeliőröket, — segédmunkásokat: kőművesek, ácsok, vasszerelők, hőszigetelők, fűtésszerelők, víz-gázszerelők, vízszigetelők mellé. Jelentkezés: Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Pécs, Szántó Kovács János út 1. (ÉM.-szálló). Munkaerőgazdálkodás. Minden érdeklődő levélre válaszolunk. Levélcím: 7601 Pécs, Pf.: 147. lagos résztvevők száma 40—50, de volt már 80 fő is. A szak- szervezeti bizottság kirándulásra is biztosított bizonyos összeget. Az első ilyen kiránduláson a szép zalakarosi téli fürdő és Nagykanizsa megtekintése szerepelt. Ez a kirándulás örömet szerzett minden résztvevőnek és boldogan várják a következőt, amire ígéretet kaptak. Köszönjük, hogy nem feledkeztek meg a nyugdíjasokról I Tegzes Béla ba. Május 16-án egy nagy esőzés következtében az összes víz a köves útra ömlött, telehordva iszappal, szennyel a konyhakerteket, udvarokat, kutakat. Ez sajnos már nem először történt, ezért szeretnénk megkérdezni, hogy ki a felelős azért, hogy a fő vízelvezető árok tele van bokrokkal? Kinek a kötelessége az árkot karbantartani? Szebényi Géza és 8 aláírás ha sikerül, megoldódik a strandfürdő vízcseréje. Víkendtelepünk már majdnem beépült és sok igényt kell elutasítani azzal, hogy már nincs a tanácsnak szabad területe. Községünk is bekapcsolódik az üdülőövezetbe, ha megépül Magyarhertelend és a Pécsi-tó közötti műút. Ez a horgászoknak is előnyös lesz. Jankó Tamás Pécsett, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Vasút utcai feljáróágnál készült felvételünk. A képen látható porta-mérlegház teljesen takarja a Vasút utcát, nem láthatók a szembejövő járművek, csak abban az esetben, ha átlépik a felezővonalat a gépkocsival. De balesetveszélyessé teszi a helyet az is, hogy az ipartelep említett épülete és a kilógó kerítés miatt nem lehet egyelőre járdát építeni. így a gyalogosok az úttestre szorulnak a nagyforgalmú úton, pedig minden megoldható lenne az épület átépítésével, „lefaragásával”, lapostető alkalmazásával, illetve a kerítés beljebb helyezésével. Jogi tanácsadó Mikor lehet egy lakást elhagyottnak tekinteni?
