Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-25 / 142. szám

2 Duncmtaii napló 1977. május 25., szerda A Csontváry matinék zaro­rendezvénye A fejedelmi udvar zenéje Különleges rendezvény­nyel zárult vasárnap a Csontváry matinék idei so­rozata: az előadók között egy tudományos kutató is szerepelt. Dr. Barlay ö. Szabolcs nem csupán mű­sorvezetője vagy szerkesz­tője volt ennek a művelő­déstörténeti érdekességek­ből összeállított műsor­nak. Ami el hangzott,-az ő három évtizedes kutató­munkájának nyomán vált ismertté. Korábban is tudtuk, hogy a XVI. században az ország töröktől meg nem szállt területein magas kultúra virágzott. Barlay ö. Szabolcs kutatásai azt bi­zonyítják, hogy a gyulafe­hérvári fejedelmi udvar művészeti élete egyenran­gú volt az itáliai udvaro­kéval. Palestrina remekmí­vű motettában dicsőíti a Báthoriakat, Atanagi erdé­lyi antológiájában Michel­angelo tán legszebb szo­nettje olvasható, Báthori Zsigmond kiváló zenemes­tere, Giovan Battista Mos- to a nagy Lassus iskolájá­ban nevelkedett, és a brassói születésű fejedelmi lantos, Bakfark Bálint az egész művelt világot meg­hódítja művészetével. A matiné néhány szép részletet idézett a feltárt gazdag anyagból. A ver­seket és a prózai idézete­ket maga a kutató, a ze­neműveket Kecskés And­rás lantművész és a Zene- művészeti Főiskola Kama­rakórusa szólaltatta meg. Kecskés András játéka ugyanolyan nemesen egy­szerű volt, mint amilyen­nek a rádióból és hangle­mezről már ismertük. Bak­fark Vili. lantfantáziájának technikai nehézségeit könnyedén győzte, virtuóz előadásában jól érvénye­sültek a Rogier-chanson polifon szólamai. A verse­ket kísérő rögtönzése ki- kisiklott ugyan a rene­szánsz zene stílusköréből, szellemében mégis jól idézte azt a kort, melyben a rögtönzés a zene min­dennapos gyakorlatához tartozott. A Zeneművészeti Főisko­la Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakóru­sát az avantgarde kórus­zene legkiválóbb hazai előadójaként tartjuk szá­mon. Ez a fellépésük meg­győzött arról, hogy a régi zene tolmácsolásában is kiválóak. Intonációjuk esz­ményien tiszta, hanganya­guk a ragyogó szoprán ki­vételével nem különlege­sen szép ugyan, de ne­mes és egyöntetű, hajlé­kony dallamformálásuk al­kalmas a reneszánsz poli­fónia megszólaltatására. Párkai István madrigál­értelmezése arany középút a magyar kórusok nagy részénél tapasztalható túl- dramatizálás és az újab­ban divatba jövő objektív előadói stílus között. Nem mond le a szövegi tarta­lom kifejezéséről, de csu­pán olyan eszközöket al­kalmaz, melyek a zenei anyag belső mozgásából, saját lehetőségeiből a stí­lus határain belül kínálkozr nak. Giovan Battista Mos- to gyulafehérvári madrigál­kötetének 8 darabja az idei évad egyik legszebb élménye volt számomra. A gyulafehérvári madri­gálok hamarosan lemezen is kaphatók lesznek, Bar­lay ö. Szabolcs a szakfo­lyóiratokban folyamatosan publikálja kutatásai ered­ményeit. Dobos L. Drágább mint a Bosnyák téren A rról nem szól a korabeli krónika, hogy a köz­nép körében mennyire ter­jedt el a zöldborsó fo­gyasztása, de tény, hogy XIV. Lajos francia király udvarában nagy divatnak örvendett annak élvezete. Az igen tápláló és keresett zöldségféle, amely Afga­nisztánból, Abesszíniából, majd később a Földközi­tenger vidékéről indult hó­dító útjára... Ma háromszor is meggondol­juk, hogy vegyünk-e a huszon­hat forintos borsóból. Május végét írjuk és a fogyasztó szemszögéből nézve ugyancsak borsos a borsó ára a piacon és a ZÖLDÉRT-boltokban egya­ránt. Baranya a nagytermelők kö­zé tartozik és évről évre a Ten- kes aljáról indulnak az első borsóval teli zsákok a főváros­ba, a Bosnyák téri piacra. Sik­lós és környékén legalább hét- százan foglalkoznak termeszté­sével a busás haszon reményé­ben. Általános megelégedett­ségre viszont ritkán van példa: ha sok a borsó, az alacsony felvásárlási ár miatt kesereg­nek a termelők, ha kevés, ak­kor tucatjával érkeznek a bu­dapesti magánkereskedők, akik a helyszínen felvásárolják az árut. Ez történt az elmúlt na­pokban is, jónéhóny forintot ráígérve a borsó kilójára: vit­ték a „zöldkaravánok" a Bos- nyók térre és ki tudja hová, a „kincset érő” levesnek, főzelék­nek valót. A siklósi Tenkesalja ÁFÉSZ felvásárlási irodája méhkashoz hasonlít. Hodnik Tibor osztály- vezetőt és munkatársait a leg­nagyobb munkában találom. — Május ötödikén kezdtük a felvásárlást, előzetesen 85 vagon borsóra számítottunk, de közbeszólt az időjárás: a fagy és a hó miatt jelentős károk keletkeztek. Végül is harminc vagonra becsültük a felvásárol­ható borsó mennyiségét. De ez sem lesz meg. — Miért? — Az elmúlt hét folyamán elárasztották a magánkereske­dők a Tenkes alját és legalább tíz vagon borsót elvittek a ter­melőktől. Mi tizennyolc forin­Miért borsos a zöldborsó ára? Magánkereskedők inváziója a Tenkes alján tért vettük át kilóját: a masze­kok egy része pedig huszon­négyért vette meg az általunk leszerződött borsót. Felverték az árat, nem csoda, hogy még most is olyan drága a borsó az üzletekben. Az ÁFÉSZ a szezon elején 560 mázsa magot adott hitelbe a termelőknek, legalább há­romszázezer forintot áldozott a borsóra. A mag kamatmentes kedvezményes árát utólag fize­tik meg a gazdák, a szállítást követően. Úgy tartják, hogy a hét végéig befejeződik a bor­sószedés. Naponta húsz-har­minc mázsa hüvelyes átvételé­vel számolnak. Paku Jánosnak a siklósi már­ványbánya tövében van a bor­sóföldje. A kétszáz négyszögö­les területről másodszor töltik meg a zsákokat. — Az első vetés kifagyott, de ez jól sikerült. Legalább három mázsa borsóra számítok — mondja a gazda, majd így folytatja. Mi szerződést kötöt­tünk az ÁFÉSZ-szel. Ha így van, akkor pedig oda kell adni a borsót. Idén különben az járt jól, aki nem kötötte le a ter­mést, mert ha csak két mázsát is adott a föld, legalább 4— 500 forinttal többet kapott ér­te a szabadpiacon. A borsó­val mindig gond van: harma­dik éve csinálom, de jövőre zöldséget termelek, arra adó- kedvezményt is kapok .. . Daczó Istvánná -— aki mel­lesleg a siklósi kesztyűgyár mű­vezetője — azon kesereg, hogy mindössze a mag árát keresi meg a négyszáz négyszögölön. —- Hiába forgatom az indá­kat, alig találok hüvelyt raj­tuk. Az otthoni borsót is le kell szednem ahhoz, hogy legalább a nyolcszáz forintomat — ami­be a vetőmag került — vissza­kapjam. Mi is bejelentettük, hogy elfagyott a vetés, de ki se jöttek az ÁFÉSZ-tól, hogy meggyőződjenek róla: ez így nincs rendjén. A Bosnyák téri piacon a hét elején megjelent a dunaföld- vári és a tiszafüredi zöldbor­só: az ár tizennyolc forintra esett. Baranyában, a borsó „hazájában” még mindig hu­szonhatért árulják kilóját. Má­tól ugyan huszonkettőért adják a ZÖLDÉRT boltokban, de úgy tűnik idén már borsos marad a borsó ára. Salamon Gyula A szakszervezeti jogsegély­szolgálat tapasztalatai Baranya megyében Kedvező eredmények a baranyai üzemekben Több mint két éves múltra tekint vissza az új szakszerve­zeti intézmény, a szakszerveze­ti jogsegélyszolgálat, mely me­gyénkben 56 vállalatnál, illet­ve gyáregységnél, 5 ipari szö­vetkezetnél és számos intéz­ménynél működik, több mint húszezer dolgozó számára je­lenti azt, hogy munkahelyén kaphat ügyes-bajos gondjaira felvilágosítást, tanácsot, jogi segítséget és képviseletet. így összegezte Szili Jószef, az SZMT titkára bevezetőjében tegnap délután Pécsett a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatok veze­tőinek, a munkájukat irányító SZB-titkároknak és az állam- igazgatási szervek képviselőinek munkaértekezletén. Megnyílt a Centrum műszaki osztálya Tegnap, ha nem is reggel fél kilenckor, de még délelőtt megnyitotta kapuját a pécsi Centrum Áruház újjászületett műszaki osztálya. A vas-edény részleg szabadpolcos aprócikk­részlege korszerűbb vásárlási lehetőségeket nyújt, mint ed­dig, a rádió és telvízió és más műszaki cikkek is áttekinthe­tőbbek lettek. Az emeleti mű­anyag-, üveg- és játékosztály gyökeres változást mutat. Az áruk itt is kikerültek a polcok­ra, ennek kettős haszna is van: az ember egyrészt nem tud el­lenállni a kitett szebbnél-szebb porcelánoknak, készleteknek. Mint ahogy délelőtt az egyik vevő kezét összecsapva meg is jegyezte, „Itt muszáj vásárol­ni valamit”. Az átépítés gyor­sasága megint csak dicséretet érdmel, május 25-re ígérték és egy nappal a határidő előtt nyitották ki. Így közlekedünk mi Jobban figyeljünk a változásokra! A megszokott útvonalon vé­gigmenni egyhangú dolog, az ember azt mondja, hogy már behunyt szemmel is eltalál út­ja végéig ... De tanácsos azért kinyitni azt a szemet. Megszo­kott útvonalunkon is történhet­nek változások, akár az útbur­kolati jelek, akár táblák tűn­tek is el, vagy kerültek újon­nan oda. Jónéhány helyütt megtiltot­ták a balra kanyarodást a ha­tos főközlekedési útról — teg­nap egy ideig figyeltük a Rét utca torkolatát. Bekanyarodtak. Kis Zsiguli, nagy Zsiguli, Zsuk, motorkerékpár... Pedig vakító fehéren ott virít a vadonatúj felfestés, és kitűnően látható a tiltó tábla is. Jobban kell fi­gyelni a változásokra! Soha Bányamérők tanácskozása Alsó-Bélatelepen XVI. alkalommal rendezik meg hazánkban a bányamé­rők továbbképző konferenciá­ját. A kétnapos program meg­nyitójára tegnap délelőtt Al­só-Bélatelepen, a Mecseki Szénbányák üdülőjében került sor, ahol a megjelent másfél száz szakembert dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára üd­vözölte, megemlékezve arról, hogy az 1963-ban kezdeménye­zett eszmecserének annakide­jén elsőként is a Mecseki Szénbányák adott otthont. Ezt követően a hazánkban tevé­kenykedő ezer bányamérő szakember képviseletében a továbbképző tapasztalatcserén részt vevőknek Molnár László, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója idézte fel az 1627. február 8-án Selmec­bányán történt első bányabeli robbantás eseményét. Elferdült mecseki aknák Mint az már gyakorlattá vált, az elmúlt másfél évtized alatt, a vendéglátó joga, hogy a szaktudomány általános té­makörében aktuális problémá­kon kívül az általuk megválasz­tott speciális feladat köré cso­portosítsák az előadásokat és hozzászólásokat. Ez alkalom­mal így került az érdeklődés középpontjába a Mecsekben levő bányák állapotának vizs­gálata, az aknákban tapasz­talt jelenségek megvitatása. Első előadóként dr. Ormos Károly, a Mecseki Szénbányák bányamérési osztályvezetője el­mondta, hogy az 1920-as évek­től rendszeresen és folyamato­san történtek mozgásmérések, melyek elsősorban az alap-pil­léreken elhelyezkedő üzemi épületek és a bányász lakó­telepi házak süllyedésének meghatározása céljából történ­tek. Ma egyre nagyobb prob- . lémák jelentkeznek, mint azt István- és Kossuth-akna sül­lyedése és elferdülése is jelzi. A továbbiakban Jobb József, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalattól a Mecsekben levő érc­bányák geodéziai és bánya­mérési feladatairól, Verbőczi József, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályától a szénbá­nyák bánya-geofizikai tevé­kenységéről beszélt. K. L. sem tudni, hogy nincs-e vélet­lenül járőr a közelben, akkor aztán az elvek megsértésén kí­vül még egy százas is bánja azt a kanyarodást... öreganyó talpig feketében, — kezében egy csukéta virág­gal, szép szabályosan a gyo- logátkelőhelyen lép le, persze, hogy féktávolságon belül. Meg­ugrik, aztán fut korát és ter­metét meghazudtoló fürgeség­gel. Átkozza őt annak a sár­ga GAZ-nak a vezetője, aki kénytelen volt a fékre rálépni. Itt derült ki az első turpisság: nem fog a bal hátsó fék ren­desen. Nézzük hát, fékpróba a Felsőbalokány utcában. Nem egyformán fog, a bal nem blok­kol, a kocsi keresztbeáll az út­testen. Vita alakul, dehát a járőrrel nem érdemes vitatkoz­ni. A rendszámtábla megvilágí­tása nem megfelelő, tiszta sár, por, piszok q bura. Kézifék? Van, de nem lehet behúzni, mert másik ülést tettek be, személyautóét, amiatt nem le­het a kéziféket használni. Igaz, így kényelmesebb ülés esik ... Fekete a rendszám, a menet­levélen ötezer kilométer difi van. Nemrég szakadt el a spi­rál, nem lehet alkatrészt kap­ni. Huszonhétezer áll az órán, harminckettő a menetlevélben. Majd elszámolnak a Hídépítő Vállalatnál... Gyalogosok itt-ott a tilosban. Egyet elkapunk, megérdeklőd­jük, miért éppen ott szaladt át? Sietek, volt a válasz, ide a játékboltba, mert az hírlik, lehet kis biciklit kapni a gye­reknek. Mint infláció idején a műlekvárt, úgylátszik úgy kap­kodják nálunk a kisbicikliket. De sokszor van szomorú vége a sietségnek! Tanuljuk már végre meg szép magyar köz­mondásunkat: lassan járj, to­vább érsz.- kp ­Előadások hangzottak el: a szervezés és működés tapasz­talatairól beszélt dr. Piko Ad­rienne, a SZOT közgazdasági osztály munkatársa, dr. Farkas Károly, a Baranya megyei Ta­nács V. B. titkársági és jogi osztály vezetője az államigaz­gatási szervekkel történő együttműködés gyakorlati kér­déseiről, míg Gallé Tibor fele­lős szerkesztő a Házi Jogta­nácsadó jogpropagandát se­gítő tevékenységéről számolt be a jogsegélyszolgálatokkal kap­csolatosan. Gyors közvéleménykutatás. Ébnerné dr. Czitfra Ildikó, a Volán 12. sz. Vállalattól: — Tavaly július elsején in­dítottuk, év végéig 130, idén eddig 107 esetben fordultak hozzám a dolgozók, legtöbben család- és polgárjogi üggyel, felvilágosítástól, a beadványig, fellebbezésig, kérvényig min­denben segítek. Némethné dr. Nagy Anna, a Pécsi Bőrgyártól: idén kezdtük, eddig majd 100 ügyem volt, többségükben lakás- és ingat­lan, hagyatéki, válóperes és gyerektartási problémáikkal for­dultak hozzám. Fő hangsúly a dolgozók mun­kajogi képviseletén van — ösz- szegzi Takács István, az EIVRT Sopiana Gyára üszb-titkára, jogsegélyszolgálat irányítója — de a legfőbb haszna, hogy a munkásoknak nem kell munka­idejüket, szabadságukat elfe­csérelni esetleges jogi nehéz­ségükkel, a jogsegélyszolgála­tot ellátó dr. Sipos Lászlóra biztosan számíthatnak. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat segíti p dolgozókat, csökkenti a míínkából kieső időt, nem kell lótni-futni ügyes­bajos dolgokkal, helyben elin­tézhető sok ügy. Még valami a vélemények alapján: biztató a jelene és van jövője. — Murányi — Országos tanácskozás a területi tervezésről (Folytatás az 1. oldalról) Nagy érdeklődés kísérte dr. Dányi Pálnak, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettesének előadását a megyei területi terveknek a gazdaságfejlesz­tésben elfoglalt helyéről és sze­repéről. Megállapította egye­bek között, hogy a népgazda­sági tervek és a területi tervek az egymásrautaltságot illetően hiányérzetet keltenek. Az ún. ágazati tervek rendszerébe is — ezt tulajdonképpen a válla­lati tervek jelentik — nehezen illeszthetők be a területi ter­vek. Baranya megye területi terve a vállalati elképzelésekre épült, a vállalati tervek azon­ban mások, mint az elképzelé­sek voltak. A magyarázat: a területi terv korábban készült el, mint a vállalati tervek. Ez a módszer a területi terv érté­két csökkenti. Ki is mondta az előadó: ez a területi terv — bár igen fontos jelenségekre mutat rá — így végeredmény­ben nem terv. Miért? Mert nincs aki a végrehajtásért fe­lelős, aki a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközök fe­lett rendelkezik és aki a végre nem hajtásért felelősségre von­ható. Délután dr. Kovács Tibor, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese a te­rületfejlesztési tervek statiszti­kai méréséről tartott előadást, majd ' megkezdődött a vita, amely ma délelőtt folytatódik. H. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom