Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-01 / 118. szám
★ Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért! ★ Á munkaügy — közügy IrtasKarakas László munkaügyi miniszter Áprilisra ígérték Megvalósultak a beruházások Új gép a Pécsvóradi Építő Szövetkezet mozaiklapgyártó üzemében. — Szokolai felv. — A termelés és a munka hatékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenységének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékenység az elmúlt évtizedek során sok alkalommal szerepeltek fontos állami és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban ma már a korábbinál nagyobb. Hazánk demográfiai helyzete úgy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lényegében kimerültek a külső munkaerő-források, a vállalatok legfőbb törekvése ma már a meglévő munkaerőállományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati érdekké teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati állóalapok bővítését is. A termelés növekedése Ennek előfeltétele meghatározott nyereségtömeg, ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerő-források kimerülése miatt a termelést csak a munka termelékenységének emelése útján növelhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munkaerő- gazdálkodás, amely egyik eleme a termelékenység növelésének. A szocializmus ismert elve, hogy össze kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a teljesítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol — a különféle mutatókkal mért — a munkateljesítmények is emelkednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folyamatos anyag- és munkaellátás, a körültekintő munkaszervezés. Emellett feltétele a munkafegyelem javulása, a belső munkaerőtartalékok fokozatos felhasználása, esetenként a munka intenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a termelés függvénye. Ezt az elvet következetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jövedelem-szabályozásban, de az üzemek, brigádok és az egyes személyek bérezésébe!) is. Az 1976-os ev tapaszlálatai Az elmúlt év az V. ötéves terv induló éve volt. A sajtóban több oldalról értékelték már gazdasági eredményeinket és problémáinkat, összességében a népgazdaság az elmúlt évben egészségesen fejlődött. A termelés növekedési "üteme a tervezettől kismértékben elmaradt, ugyanakkor javult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi feltételek javulása megmutatkozott a vásárlóerő és az árualap alakulása terén, de a külgazdaságban is. Az egyensúly javulásához hozzájárult az a tény, hogy az elmúlt évben a bér a termelés nö- vekedéséveb összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legtöbb ágazatban meghaladta a termelés emelkedését. Nem fokozódott tovább a munkerő-hiány, valamelyest mérséklődött a munkaerő-mozgás. A munkaerőgazdálkodós feladatait összegező ismert minisztertanácsi határozat végrehajtására területi, ágazati és vállalati programok születtek, ezek nyomán kezdeti eredményekről is beszámolhatunk. Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempontjából. Ezért fontos feladatunknak tekintjük a munkaügyi téren az elmúlt években tapasztalt kedvező tendenciák erősítését. Nem azonos ütemben A feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati döntéseket meghozni. Arról van szó, hogy a népgazdaság minden ágazata, al- ágazata, vállalata nem fejlődhet egyforma ütemben. Ebben nemcsak a munkaerő-helyzet játszik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. A szelektív-intenzív fejlesztés hiányosságai elsősorban a munkaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezt azzal jellemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb termelő berendezéseket nem tudjuk munkaerő-hiány miatt észszerűen kihasználni. Bár a problémák legélesebben a munkaerő-helyzetben mutatkoznak, megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerőgazdálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatokat és vállalatokat, a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A soroláskor megalapozott vezetői döntések szükségesek arra, hogy mely alágazatok, mely vállalatok és mely termelési profilok termelését szükséges fejleszteni, illetve stagnáltatni, esetleg visszafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszen egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizonyos termelési profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásáról, akár a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élenjártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ''ágazati minisztériumokkal, ahol e tekintetben méq lassú az előrehaladás. Az emberi tényezők A külső munkaerőtartalékok kimerülése miatt a munkaerőátcsoportosítás gazdaságunkban szükségszerű jelenség, egyenes következménye az előzőekben említett szelektív- intenzív fejlesztésnek. A munkaerő-átcsoportosítás csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az emberi -tényezőkre. Arra kell törekedni, hogy új munkahelyre kerülő dolgozók számára munkájuk szakmai perspektívát jelentsen' és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem -annak kijelölése, hogy hová kerüljenek az átcsoportosított dolgozók, hanem a „honnan" okos megválasztása. A választ az ágazatok és vállalatok felelős vezetőinek kell megadniuk attól függően, hogy kiknek a döntési szférájáról van szó. Ezekhez a válaszokhoz, illetve döntésekhez igazodik a munkaerőgazdálkodás, -a legkülönbözőbb eszközökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjének megítélésében sokféle véleménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objektív tényezők, amelyek viszonylagos egyértelműséggel utalnak tartalékokra, azok hozzávetőleges nagyságrendjére is. Ilyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a termelési színvonal havi, negyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energiadiagram, amely mutatja a felhasznált energia mennyiségének nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok létezését a különböző munkanapfényképezési eljárások, a műszeres munkamérés és más módszerek. A vállalatok fokozatosan kényszerülnek arra, hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. Ehhez hozzá tartozik a munka normázásá- nak javítása, a társadalmi munkaidőalap fokozott védelme, a racionálisabb munkaerőgazdálkodás. Változtatni kell azon a vállalati szemléleten, amely helyenként még mindig csak a munkaerő megszerzésére törekszik, annak hatékony foglalkoztatásával már kevéssé törődik. Munkaügyi tervezés A munkaerő ésszerű felhasználásában jelentős szerep jut a területi szervekre. A megyei párt- és állami szervek nagy gondot fordítanak a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a megyei népesség igényeit egyaránt figyelembe vevő — munkaerőgazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor felmérték a munkaerőegyensúly területi problémáit és ennek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozása. Tapasztalataink szerint egyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelentőségét, hogy a területi szervekkel együttműködve saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. E téren azonban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerőgazdálkodási adottságait, elképzeléseiket nem egyeztetik a tanácsi szervekkel, aminek később kárát láthatják. A tanácsok, a munkaerő-közvetítés és pályaválasztás irányításával segítséget tudnak nyújtani a munkaerő szervezett átcsoportosításához, a fejleszthető vállalatok és ágazatok munkaerőellátásának biztosításához. Megvalósultak-e az áprilisra ígért beruházások, szolgáltatások? Erre kerestünk választ körjáratunkon Pécsett és Baranyában. Termel a pécsváradi Építőipari Szövetkezethez költöztetett mohácsi mozaikprés és csiszoló. Rendeződött az eddig sok kálváriát megjárt -milliós értékű gépek ügye. Bankhitelből, állami, tanácsi támogatásból, OKISZ és KISZÖV hozzájárulásból, valamint saját erőből összejött a beruházáshoz szükséges 35 millió forint. Április második felében megteremthették az első gépsor üzembeállításának feltételeit Pécsváradon. Már az üzemcsarnokot bővítik, hogy október elsejétől a második gyártósor is tudjon termelni. Kétszáznyolcvanezer négyzetméter mozaiklap kerül le idén az új olasz gépekről. * Átadták a 112 beteg gyógyulását elősegítő jól felszerelt új harkányi reumakórházat, ami inkább emlékeztet szállóra, vagy szanatóriumra, mint kórházra. Az 56 kellemesen berendezett déli fekvésű szobához nagy erkély, kék csempés fürdőszoba, előtér tartozik. És sok-sok növény, virág teszi barátságossá a környezetet. Mindezt hamarosan maguk a betegek is tapasztalhatják: a beutaltak első csoportja ugyanis május elején érkezik Harkányba. örömmel számoltunk be a Ganz Műszer Művek Vajszlóra telepedéséről múlt év végén. Annak idején azt írtuk, húsz forgácsoló gép beszerelését áprilisban megkezdik. Átalakították automaták fogadására az üzemcsarnokot, elkészültek a gép-alapok. Az anyaghiány viszont késlelteti a központi fűtés szerelését, emiatt a villanyszerelők május 15-e után tudnak végezni. A Gödöllőről érkező gépek tehát csak a hónap második felében kezdhetnek termelni. * Iparunkon kívül mezőgazdaságunk is gazdagodott az ej- múlt hetekben. Befejeződött a sombereki termelőszövetkezet sertéstelepének bővítése. Tizenkétmillió forintos költséggel új süldőnevelőt építettek, melyben Baranyában elsőként alkalmaztak NDK tűzihorganyzott battériát. Az ELFA—IMPULSA cég által szállított battéria lehetővé tette, hogy egyszerre 2300 malacot telepítsenek a nevelőbe. Ennek megfelelően alakították át a kocaszállást is, felkészültek a nagyobb állatállomány fogadására. Kapacitás- növelő előnye mellett a német battériA másik „jó pontja", hogy gyorsul a malac elő- és utónevelés, s a hizlalás is. így 50 százalékkal több sertést tud kibocsájtani idén a sombereki termelőszövetkezet, mint tavaly. Horváth Teréz Birónéék többet akarnak tenni a megszokottnál A kiváló kesztyűvarró brigád Amikor jó évtizede először mentem végig a tűzőműhelyen, csak a szemközti ajtót néztem. Valami megmagyarázhatatlan szorongás fogott el, a műhelybe lépve minden szem rám szegezödött. Kürmer Győző is így lehetett annak idején, csakhogy ő leült a kesztyűvarró székre. Először talán furcsán néztek rá. Mit is keres egy férfi a kesztyűvarró asszonyok között? De Birónéék befogadták. A Béke szocialista brigád az egyetlen a pécsi Kesztyűgyárban, amelynek férfi tagja is is van. Persze nem csupán erről nevezetes a kisszéria műhely nyolc fős csoportja. Tizenhét esztendeje elsőként alakítottak brigádot, majd a példát követve egymás után kötöttek szerződést a gyár csoportjai a gazdasági vezetéssel, s ma nyolcvan szocialista brigád dolgozik a vállalatnál. — Tizennégyszer nyertük el a Szocialista címet és kétszer lettünk a vállalat Kiváló brigádja: másodszor épp a napokban kaptuk meg ezt a magas elismerést a gyár vezetőitől. Tavaly tíz százalékos tervtúlteljesítést vállaltunk, amit még négy százalékkal megfejeltünk az év végéig. A személyenként vállalt húsz társadalmi munkaóra helyett annak kétszeresét végeztük el — mondja Bíró Lajosné, a brigád vezetője. Cservenka Istvánné cérnát fűz a tűbe, s miközben egymást követik az öltések, megjegyzi. — Az alakuláskor mindenki felfigyelt ránk, de ma már kevés — nagyon kevés lenne, amit 1960-ban csináltunk. Társadalmi tevékenységünk leginkább a patronálásban merül ki. Rendszeresen meglátogatjuk nyugdíjasainkat: Ritlz Bélánét, Pleizer Istvánnét, Crólsics Pál- nét és Aczél Istvánnét. Tavaly húsvétkor Bakócán jártunk a nevelőotthonban: tizennégy kislány várt bennünket. Csészékkel és édességgel leptük meg őket. Az Ágoston téri Általános Iskola első osztályosaihoz is el kellene mennünk ismét. Az első látogatás alkalmával bőrből varrt állatkákat adtunk a gyerekeknek. Nagy sikere volt az ötletnek: a piros pont mellé kabala is járt a kicsinyeknek. Apró dolgoknak tűnnek a felsoroltak, mégis arról tanúskodnak, hogy Birónéék többet akarnak a megszokottnál. Mint ahogy a legnemesebb cselekedetek közé tartozik o véradás is. Az említettek mellett jut idejük a közös programokra is: jártak Jugoszláviában, Lengyel- országban és a Szovjetunióban. A csoport korátlaga ugyan meghaladja a negyven évet, de efölött nem szomor- kodnak, hiszen a brigád nevelőereje abban is megnyilvánul, hogy közülük segédművezetővé, technológussá is előléptek már egykori brigádtagok. És kiemelkedő munkájuk is közrejátszott abban, hogy Bíró La- josnét, a szocialista kollektíva vezetőjét a szocialista brigádok országos tanácskozása előtt a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Salamon Gyula A kisszéria műhely „Béke" brigádja
