Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-10 / 98 szám
2 Dunántúli napló 1977. április 10., vasárnap Hazaérkezett a Szovjetunióból az MSZMP küldöttsége Szombaton hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége, amely az SZKP Központi Bizottságának meghívására Borbély Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével tartózkodott a Szovjetunióban. A delegáció tagja volt Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztály- vezetője, Horváth Miklós, a Vas megyei Pártbizottság első titkára, Újhelyi Tibor, a Borsod megyei Pártbizottság titkára és Zá- vori László, a Budapesti Párt- bizottság osztályvezetője. A pártküldöttség munkájában részt vett Marjai József, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Szovjetunióbeli látogatása idején a magyar delegáció meleg, baráti légkörű megbeszéléseket folytatott I. V. Kapi- tonovval, az SZKP Központi Bizottsága titkárává'!, az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a fejlett szocializmus és a kommunizmus építésének eredményeiről. Vélemény- cserére került sor a pártirányítás kérdéseiről, a párthatározatok végrehajtásának megszervezéséről és ellenőrzéséről, a lenini munkastílus továbbfejlesztéséről, valamint a testvéri magyar—szovjet kapcsolatok és a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. A magyar pártküldöttség találkozott a moszkvai városi és a bauman kerületi pártbizottság vezetőivel, látogatást tett a tu- lai kerületi és novomoszkovszki járási pártbizottságon, megtekintett ipari és mezőgazdasági üzemeket. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Felix Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Művészeti díjasok köszöntése A Baranya megyei Tanács épületében szombat délelőtt Bernics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a megyei párt-, és állami vezetés nevében köszöntötte azokat a baranyaiakat, akik a színművészet, a zene, a költészet, a publicisztika, a képzőművészet terén az elmúlt években kiemelkedő eredményeket értek el és munkásságu- Jtért 1977-ben művészeti díjat kaptak. Dr. Czimer Józsefet, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgját, a Népköztársaság Érdemes Művészét, Gyermán István hegedűművész Liszt-díjast, Pásztor Erzsit, a Pécsi Nemzeti Színház színművészét, Jászai Mari-díjast, fürtös Ilona textiltervező-iparművész Munkácsy Mihály-díjast, Mitzki Ervint, a Dunántúli Napló főszerkesztőjét, Rózsa Ferenc-díjast, Ga- lambosi László költőt, akit a Szocialista Kultúráért címmel tüntettek ki. A kulturális miniszter Kézdy Györgyöt, a Pécsi Nemzeti Színház művészét a Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítette, melyet tegnap vett át. Az ünnepségen rész vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, és a megyei és a Pécs városi Tanács képviselői. Meggondolt fejlesztés részletekben is Pannónia lantja A pezsgő pécsi—baranyai művészeti életben újabb ötlet született: Pannónia lantja címmel dalestet mutattak be csütörtökön Siklóson. Pécsi művészek kezdeményezésére, az ő szervező-alkotó munkájukkal jött létre a műsor, a Baranya megyei Tanács segítségével. Zeneszerzők és költők — mind pécsiek. Galambosi László, Csorba Győző, Bárdosi Németh János, Arató Károly, Pákolitz István és az ugyancsak Pécsről indult, s magát még mindig pécsinek valló Weöres Sándor költeményeit zenésítette meg Tamási Éva,’ Várnai Ferenc és Károly Róbert. A dalokat a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének tagjai: Ágoston Edit, Albert Miklós és Wágner József énekelték. Zongorán kísért Károly Róbert. Pákolitz István és Várnai-Ferenc a költő, és a zeneszerző alkotó munkájától, annak élményeiről beszéltek. Károly Róbert dalciklust írt erre az alkalomra Weöres Sándor három művére, női hangra, s ezt Ágoston Edit adta elő ősbemutatóként a siklósi várban. A Pannónia lantja című új, érdekes műsort a megyei tanács körműsorként mutatja majd be a megyében. Bővítik a mohácsi kórházat 25 millió forintos beruházás Az okos fejlesztés iskolapéldáját lehet megnézni a mohácsi kórházban. Egy korábbi bővítés éppen mostanában készült el — új műtőtraktus és a röntgenlaboratórium kapott szép és korszerű elhelyezést egy külön épületrészben — de még meg sem száradt a malter az új létesítményen, máris belefogtak a következő fejlesztésbe. Egy egész pavilont építenek Tepes Géza, a Baranyaterv mérnöke tervei szerint s a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kivitelezésében. Az új pavilonra igen nagy szükség van, a fejlesztés 25 millióját az Egészségügyi Minisztérium a Baranya megyei és Mohács városi Tanács adta össze. Az épület — jóllehet a belgyógyászatot helyezik el benne a gyermekgyógyászaton kívül — népesedés- politikánkat szolgálja. Hogyan függ ez össze? A régi épület földszintjén működik jelenleg a szülészeti, nő- gyógyászati osztály 45 ággyal, mellette, a földszint másik szárnyán van a belosztály 60 ággyal. Amint elkészül az új épület, a belgyógyászat átköltözik, a szülészet pedig elfoglalja a régi épület egész földszintjét, 70 ággyal. Az új szárnyban, a földszinten kap helyet a csecsemő- és gyermek- osztály, amely jelenleg a konyha feletti emeleten működik. Az újszülött osztályt később a régi épület tehát a leendő szülészeti-nőgyógyászati osztály — mellett alakítják ki. Az új pavilon kettő és háromágyas kórtermekkel, valamint az igen szükséges kiszolgáló helyiségekkel — fürdők, társalgók, étkezők — lesz ellátva. Mind a tervező, mind pedig a beruházók igen nagy gondot fordítottak arra, hogy korszerűen és jól szolgálja az egészségügyi ellátást. Megépítésével megvalósulhat a 400 kórházi dolgozó régi álma: a gyermekosztály jelenlegi helyén, a konyha fölött szép és tágas ebédlőhelyiséget alakítanak ki. Eddig ez nem volt megoldva, kicsiny helyen, zsúfoltan, több csoportban étkezhettek a kórháziak. A 25 millió forint és némi ésszerűség segítségével csaknem 50 kórházi ágy fejlesztést valósítanak meg és eloszlatják az egyre égetőbb raktár- és szociális helyiségek hiányának gondját is. Ez minden régi kórháznak gondja, az adminisztráció és az archiválás, a leletek raktározása mind több helyet igényel. Sokhelyütt már a folyosókat, ablakokat, minden zugot beépített szekrényekké alakítanak, hogy az elfekvő papírhalmazok, vagy fontos, a gyógyításhoz nélkülözhetetlen eszközök, kellékek valahol helyet kapjanak. Ugyanilyen súlyos gond az egészségügyi szakdolgozók, orvosok öltözőinek, fürdőinek hiánya — Mohács ezt már megoldotta. K. P. TIT társadalomtudományi közgyűlés Pécsett A TIT Baranya megyei Szervezete Társadalomtudományi Szakosztály tagsága szombaton délelőtt tartotta beszámoló és tisztújító közgyűlését Pécsett, a TIT Bartók Klubjában. A közgyűlésen megjelent Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője és Piti Zoltán, a Baranya megyei KISZ-bizottság titkára. Dr. Ve- reczkey Lajos, a közgyűlés elnöke bevezető szavait követően az elmúlt öt év tevékenységéről szóló írásos beszámolóhoz dr. Gátos György, a társadalomtudományi stúdiótanács titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló részletesen elemezte a társadalomtudományi ismeretterjesztés terén végzett munkát, amely a kö^cjyű- lés egyhangú állásfoglalása alapján eredményes volt. A szám szerű ség re törekvés helyett a minőségi, színvonalbeli követelményekre helyeződött a fő súly a tartalmi célok megvalósítása során. Különösen a KB közművelődéspolitikai határozata óta javult a TIT más szervekkel való kapcsolata és a munka koordinált- sága. Előtérbe került a komplex ismeretterjesztés fokozottabb érvényesítése, melynek szervezeti formájaként a megyei szervezet létrehozta a társadalomtudományi stúdiót. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a társulat munkája a megyében tovább erősödött és minden feltétele megvan annak, hogy a közművelődési határozata nyomán kialakult fokozódó követelményeknek a jövőben is megfeleljen. A közgyűlés megválasztotta az új elnökséget. A társadalomtudományi stúdiótanács elnöke dr. Judi István egyetemi tanár lett. Ezután a közgyűlés megválasztotta a társadalomtudományi tagság megyei küldötteit. A közgyűlés elnöke végül kitüntetéseket adott át a társadalomtudományi ismeretterjesztés terén kiemelkedő munkát végzett tagoknak. Mikor segít a szívhalál ellen az izom-biofizika ? Izmaink és a tudomány Mit mond a biofizika a mérnököknek? Aggódunk az egészségünkért, tudjuk a betegségek tüneteit, de valahogy elfeledkezünk az izmainkról. Pedig az emberi test súlyának talán kétharmadát az izomszövet nyomja. Tudósok, orvosok tudják, hogy még nyugalmas állapotban is az izom- rendszerben zajlik le az anyagcsere számottevő része. Ezért izgalmas a magyar tudományos élet egyik eseménye: dr. Tigyi József a napokban tartotta székfoglaló beszédét az Akadémián Az izom-biofizika alapvető eredményei és távlatai címmel. A tudósok testületében aránylag fiatalon ismerték el munkáját az Akadémia rendes tagságával. A nagyon fontos tudományág, a biofizika képviselője most megmutatta munkásságának egyik főirányát, az izombiofizikát. Az izomkutatás ugyanis már van olyan állapotban, hogy fizikai módszerekkel lehet kutatni. Vagyis eléggé egynemű és eléggé jól kikutatott rendszer ahhoz, hogy egzakt módszerekkel lehessen megközelíteni. Ezért a KGST öt együttműködési főiránya közül az egyik éppen az izom-biofizika, és a pécsi biofizikai intézet a felelős érte. — Mit jelent ma az izombiofizika a mindennapi ember számára? — kérdeztük dr. Tigyi Józsefet a székfoglaló után. — A kutatás lényege, hogy képesek legyünk laboratóriumban működőképes izmot rekonstruálni. Tehát bénulásnál azt be lehessen ültetni az emberi testbe. A másik feladat műszaki. Az izom olyan mechanikai generátor, amely igen jó hatásfokkal, nagyon kevés hőmérséklet-különbséggel és igen megbízhatóan működik. A legjobb mechanikai erőgép. Mérnökök ilyent még nem alkottak. Még azon mérnökök számára is, akik a biológiai tippeket akarják lemásolni, alapvető érdeklődési terület az izom-biofizika. Sok szovjet akadémikus is alapcélnak tekinti. Hiszen a biológia az emberben és minden állatban megoldotta már a zajmentes, hőmentes, jó hatású mechanikai energiagenerálást. A mechanikusok ezt még mindig csak nagy zörejjel és sok gonddal valósították meg. — Mit sejtet az izom-biofizika jövője? — Az izombénulások gyógyítását, de elsősorban a legnagyobb halálozási arányszámú szívhalálok elleni küzdelem eddiginél jóval nagyobb fokú Talán az unokáink élvezhetik... eredményességét. Hiszen olyankor a szívizom működésképtelensége a halál oka. Aztán a munka és a sport fiziológiája szempontjából is sokat ígér. De legfontosabb az életünk, egészségünk. Vagyis a szívműködés helyreállítása, a szívizom degenerációjának megfelelő gyógyítása lehet a leggyakoribb, legfontosabb alkalmazási területe. — A KGST-kutatás eredményei, azok alkalmazása nyilván nem szűkül le csak a szocialista országokra I? — A fejlett országok, tehát Európa, Kanada és az Egyesült Államok között rendszeres az együttműködés, a kutatási eredmények cseréje. Most dolgoznak ki egy UNESCO-együttmű- ködést is. Hiszen az izomkuto- tás több mint egy évszázada a biológiai és orvosi kutatás legfontosabb céljai között szerepel, s a nemzetközi kongresszusok állandó témája. Világszerte számos jelentős kutatási központ alakult ki, például a Szovjetunióban, Japánban, Kínában, Nagy-Britannióban, az Egyesült Államokban. Magyarországon is jelenleg kilenc kutatási munkahely 12 témában foglalkozik ezzel. Éppen az most a gond, hogy az elmúlt több mint egy évszázad alatt túl sok és néha ellentmondásos kutatási eredmény született. De az egységes álláspontok mellett az is cél, hogy a rendkívül drága berendezéseket, amelyeket a legfejlettebb ipari országok sem tudnak mindig megvalósítani — közösen állítjuk elő. így is a következő évtizedekben meg kell még elégednünk azzal, hogy az izomgépről tudományos, jól reprodukálható és általános érvényű adatokat kutassunk fel. De az unokáink, vagy talán a gyermekeink élvezhetik majd az eredményeket is. Földessy Dénes Pályázat a „Népművészet ifjú mestere” cím elnyerésére Az idén is versenyre hívják a „Népművészet ifjú mestere” cím elnyerésére vállalkozó fiatalokat, akik ősi dalkultúránk felkutatására, előadására, nemzeti hagyományaink ápolására és továbbfejlesztésére vállalkoznak. A KISZ KB, a Kulturális Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Ipar- művészeti Tanáccsal karöltve hirdette meg az alkotó kedvű fiatalok seregszemléjét, amely tavaly több mint 200 hivatásos művész, illetve amatőr közösségi tag érdeklődését keltette fel. Ezúttal is 15 Népművészet ifjú mestere cím talál majd gazdára. Az idén is külön bírálják el a műkedvelő, illetve a hivatásos versenyzők előadásait, alkotásait. Indulhatnak hangszeres népzenében, népdal-előadással, néptánc-bemutatóval, népmesemondással. Bemutatkozhatnak a hímzők, a népi szőttesek mesterei, a fafaragók, a fazekas mesterség hagyományainak ifjú őrzői. A zsűri pályamunkákat vár a népi kerámiaművészet reprezentánsaitól, pályázni lehet szövött technikájú szőnyegekkel, kékfestéssel, tojásfestéssel, kovácsoltvas munkákkal, vagy gyékény- és vesszőfonás- sai. A népi iparművészeti tárgyakat és dolgozatokat június 1 — 5. között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes székházéba, s ugyanott kell jelentkezni az egyéb kategóriákba való részvételre. A „Népművészet ifjú mestere" címeket a zsűri döntése alapján augusztus 20-án a fővárosban adják át. A népi iparművészet ifjú alkotóinak legszebb pályaművéit a KISZ Központi Művészegyüttes Rotten- biller utcai székházában is kiállítják. A pályázók közül többen ezen a nyáron is meghívást kapnak Tokajba, az országos ifjúsági népművészeti táborba.
