Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-10 / 98 szám

j[ Egy élet betöltötte hivatását Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja I B ajcsy-Zsilinszky mint ka­tona, publicista és po­litikus korábban a Bar- tha Miklós Társaság köréhez tartozott. Későbbi önvallomá­sában elismerte, hogy konzer­vatív család tagjaként fiatalon és meggyőződéssel csatlakozott a Szegeden gyülekező ellen- forradalmi csoporthoz azzal az elképzeléssel, hogy az új poli­tikai irányzat okult a múlt hi­báin, befejezi Kossuth forradal­mát és végrehajtja a nagybir­tok igazságos szétosztását. Bajcsynak Kossuth „Duna- föderációs" terve volt az ide­ál. Egy évig szilárd maradt hi­tében, de éledezett benne las­san a gyanú, hogy a sok ígé­ret nem több csaló politikai jelszavaknál. Mint a vitézi szék tagja, a „mundér” becsületé­ért tartott ki a fajvédő párt till LUIlUll KI U IUJVCUU (JUll J haláláig. Ekkor szakított múlt­jával. Mikor újságját, az Előőrsöt megindította, azt hitte, elég a harci kürtöket megfújni, mert a front magától is megindul. Felismerte viszont, hogy a né­metek térhódítása elleni fellé­pés percnyi várakozást sem tűr. Többször kifejtette, hogy Hit­ler a kapuk előtt áll és ha kezébe kerül a hatalom, ránk a legnagyobb megpróbáltatá­sok várnak. A forradalomnak nem volt híve. A szükséges reformokat úgy akarta rákény­szeríteni a vezetőkre, mivel Hitlerrel szemben minden más megoldás rosszul végződő ka­land. A fajvédőkkel való szakítás utón támadta Bethlent és Gömböst, a reformokat elsik­kasztó kormánypolitikát, szem- beszállt a nagytőkével és az iparmágnásokkal. Az akkori í felfogás szerint Bajcsynak e t kijelentései csupán egyszeri ( ellenzéki állásfoglalást jelen- t tettek. Parlamenti beszédei né- * ha zavarba hozták a vezető ? köröket, de megbocsájtottak f neki. f A jobboldaltól való távolo- f dóst elősegítette, gyorsította ? választási sikertelensége Tar- ^ pán. Tényleges többségét el- f sikkasztva,, helyette egy Göm­bös-bábu került képviselőnek. Bajcsy beszédei, megjelenő cikkei ettől kezdve még félre­értbe tetleneb b ü I H i tie r-el lenes­ségét, a szociális reformok szükségességét, a kultúrpoliti­ka magyar szellemű átalakítá­sát hirdetik. Fellépése határo- zottabbá vált, gátlásait levet­kőzte, gyorsabb, határozottabb lett minden kérdésben kialakí­tott véleménye. A Kisgazda Párttal való fú­ziója és Eckhard távozásával rajta kívül nincs más képvise­lő, aki behatóan foglalkozott volna külpolitikával (igaz, ak­kor már nem volt ajánlatos Magyarországpn külpolitikával foglalkozni). így akarva aka­ratlanul, Bajcsy-Zsilinszky vál­lára nemcsak pártja, hanem az egész polgári ellenzék fcül- politizálásának terhe neheze­dett. Ez a kitágult szerepkör tovább szilárdította öntudatát Szovjetunió iránti érdeklődé­se megnyilvánult az 1941-es budapesti nemzetközi vásáron, a szovjet pavilonban tett lá­togatásával. Hosszú időn át jegyzetelt és tanulmányozta a kiállítás anyagát, a szovjet ipar és mezőgazdaság ered­ményeit. t Bajcsy-Zsilinszky tisztában f volt helyzetével. Tudta, hogy t fellépése a rendszer ellen t egyéni akció csupán. Eredmé- i nyesebb lenne a küzdelem, ha i az egész párt egységesen lép- t ne fel. Ehhez a pórt két ve- t zetőjétől, Nagy Ferenctől és t Tildy Zoltántól nem kapta meg t a szükséges támogatást, f A magyar függetlenség, az f összefogás, a haladás gondo- f latai fogalmazódtak meg a f Népszava 1941-es karácsonyi v számában, amelyben Bajcsy f cikke is megjelent. Megsejtette * a moszkvai csata jelentőségét v Hangoztatta, hogy Hitler nem f fogja megnézni képét a Néva í tükrében. Résztvett az 1942. » március 15-én szervezett koszo- f rúzási kitüntetésen is. Mindent f elkövetett a háború elhárítá­sóért. Követelte a magyar csa­patok visszavonulását a fron­tokról, az újvidéki vérengzők bíróság elé állítását. E köve­telései sikertelenek maradtak. A kudarcokból és sikertelen­ségekből újra levonta a követ­keztetést: szélesebb szakaszon egybehangolt tervvel és szilárd összefogással lehet csak sike­res az újabb támadás. A Schőnhercz-perben felszólaló Bajcsyt kommunista cinkosnak tartotta Szombathelyi és kije­lentette, hogy ilyen emberek­nek nincs helyük a közéletben. Felmerült a Szociáldemokra­ta Pártba való belépés gondo­lata is, amit két okból vetett el. Egyrészt nem tartotta ma­gát marxistának, másrészt a sajátos magyar demokrácia biztosítékát a parasztságban és nem a munkásosztályban látta. Bajcsy érezte, hogy a saját osztálya, a kormányzat állásfoglalása vele szemben egyre erősödik. Ő is rájött ar­ra, hogy nincs más út, csak az, amin elindult, mert ezt pa­rancsolja a nemzet megmara­dásának érdeke. Ha a szocia­lizmus felé halad a világ, ak­kor minden más útkeresés zsákutca. A magyarokat a so­vinizmus veszélye fenyegeti és nem a szocializmus. A lényeg szerinte az, hogy egy nép sa­ját etnikai határain belül él­hessen, mert csak így őrizheti meg nemzeti karakterét, csak így termelődhetnek ki azok az értékek, melyekkel az egyete­mes kultúrát gazdagítja. Le­ninnek a nemzeti kérdésről szóló írásait is tanulmányozta. Bajcsy szerint minden jel arra mutat, hogy a hatalmas in­tegrációk kora közeledik és eb­be a kis magvar koncepció nem illik bele. Ekkor már nem utasítja el a keleti változáso­kat. 1944 elején népfelkelés szer­vezésére is gondolt, a mun­kások, parasztok, munka szol­gálatosok előzetes felfegyver­zésére. Rövid letartóztatása után október 15-én kiszaba­dulva a megszakadt kapcsola­tok újrafelvételén fáradozott. A Magyar Frontba tömörülök november elején megalakítot­ták a Magyar Nemzeti Felke­lés Felszabadító Bizottságot Bajcsy-Zsilinszky elnökletével, majd a katonai vezérkart is. Bajcsy barátja, Tombor nem vállalta a vezetést, mert a fel­kelés sikeréhez elkerülhetetlen­nek tartotta a szovjet vezér­kar hozzájárulását és a Vörös Hadsereggel való együttműkö­dést. Így került Kis János sze­mélye előtérbe. Bajcsy sürget­te a szervezést. A Szálasi ve­zette fasiszta diktatúra viszo­nyai között a szervezés nagy körültekintést és erőt követelt A Magyar Frontba tömörült pártok közül egyedül a Kom­munista Párt ismerte az ille­galitás nehéz és veszélyekkel terhes munkáját. Bajcsyék nem ismerve a konspiráció szabá­lyait — több esetben meg­szegték azokat. Végül a fegy­veres felkelés szervezése csak Kis János kinevezéséig jutott el, mert árulás következtében a csoportot letartóztatták, ez­zel a fegyveres felkelés továb­bi szervezése lehetetlenné vált Debrecenben hivatalba lépett már az Ideiglenes Kormány, mikor Bajcsy-Zsilinszky Endrét a nyilasok és nácik visszavo­nuló egységei kivégezték. Be­következett Bajcsynak Tombor- ral folytatott beszélgetésekor ‘tett egyik kijelentése: „vannak pillanatok egy nemzet életé­ben, amikor a politikus becsü­lete azt parancsolja, hogy a siker minden, reménye nélkül feláldozza magát a nemzet becsülete és jövője érdeké­ben”. 1 945. május 27-én földi ma­radványait Budapestre hoz­ták, majd Tarpán helyez­ték örök nyugalomba. A ha­ladást felismerő polgári poli­tikus szerepét, életét talán Ve­res Péter jellemzi legtisztáb­ban: Egy élet betöltötte hiva­tását. Kéri Nagy Béla Közös erőfeszítéssel megoldható Mi lesz a Pécsi Filharmonikus Zenekarral? „Mi lesz a Pécsi Filharmonikus Zenekarral?” címmel na­gyobb elemző írásban adtuk közre március 20-i számunk­ban azokat a súlyos gondokat, amelyek évek óta nyomaszt­ják szervezetileg, művészileg, morálisan és emberileg is Pécs zenei életének — valaha országosan is kimagaslóan művészi rangú — reprezentatív együttesét. A cikk, amely lapunk zene- kritikusának, Dobos Lászlónak tollából jelent meg, leszögez­te, hogy — miként azt a Mu­zsika c. folyóiratban Stréhm Kálmán is helyesen állapította meg —: a rendkívül bonyolult és mondjuk ki ismét: közösen elrontott helyzetet csak kollek­tív erőfeszítéssel lehet helyre­hozni. Különös tekintettel arra a körülményre, hogy a Bara­nya meqyei Pártbizottság ál­lásfoglalása értelmében a ze­nekarnak 1978 szeptemberétől önálló szervezetként kell mű­ködnie. „Ehhez sok új tagra van szükség. De a meglevők csak akkor fognak ittmaradni, és az itt végző vagy másutt már működő muzsikusok csak akkor fogiák a számtalan kí­nálkozó alkalom közül éppen Pécset választani, ha a lega­lább azonos szintű anyagi jut­tatás mellett rendezett körül­ményeket és emberséges bá­násmódot, munkájukhoz és mű­vészi fejlődésükhöz kedvező feltételeket találnak itt” - hangsúlyozta a cikk befejező része. költségvetésben. Ezt az össze­get biztosítani kell valahonnan. Ekkora béralapot azonban nem lehet „kigazdálkodni”... Ezt csak közösen lehet kialakítani. Ugyanakkor egyidejűleg fölve­tődik egy 26 tagú zenekar hangszerekkel való ellátásának a kérdése is, ami újabb tete­mes összegeket igényel. Ez ügyben sürgősen elkezdünk - részben már elkezdtünk — tár­gyalni a Kulturális Minisztéri­um, az Országos Filharmónia, a megyei tanács és a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak illetékeseivel. 2. Az irányítás kérdése... Az önállósuló Pécsi Filharmo­nikus Zenekarnak a városi ta­nács irányítása és a Kulturá­lis Minisztérium és az Orszá­gos Filharmóniai felügyelete alatt kell működnie az új konstrukció keretében. 3. A zenészhiány... Orszá­gos gond ez, mint a cikkben is fölvetődött. A tanács itt tud valamit tenni, hogy a gondo­kat enyhíteni lehessen, de megoldani ezt önmagában nem képes. Hogyan tudunk segíte­ni? A vonóshiányra való tekin­tettel 1977-től a Zeneművésze­ti Főiskola pécsi tagozata há­rom vonós növendékének ösz­töndíjat adunk. Ha a jogsza­bályok is lehetővé teszik, ezt az ösztöndíjat öt éven át meg­ismételjük, ami néhány év alatt 15 új vonóst adhat a zenekar­nak, A sürgős, azonnali igé­nyek kielégítésében — s itt fő­leg vonós-igényekre gondolunk — lakások kiutalásával segí­tünk. Félek, az ilyen célra Ml! ftKMid zz illetékes? A megoldásra, a kivezető útra vonatkozóan egyetlen egy a biztos: csakis kollektív erő­feszítéssel járható ez az út. Mennyi ebben a része a ze­nekar állami felügyeletét és működtetését jogilag és költ­ségvetés szempontjából ellátó szakigazgatási szervnek, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának? Hogyan látják ma a zenekar helyzetét és mi­ben a segítés biztató lehető­ségeit? Kérdésünkre Csorba Ti­vadar, a művelődésügyi osz­tály vezetője válaszolt: — A cikk igaza nem vitat­ható ... A zenekar jelenlegi konstrukciója jó szándékú kí­sérlet, ami nem vált be. Új konstrukcióra van szükség. En­nek — tehát a zenekarnak, mint önálló szervezetnek — a tervezetét a Baranya megyei Pártbizottsággal közösen dol­goztuk ki. Ez a terv teljesen logikusnak tűnik, megvalósítá­sa azonban nem egyszerű. Több okból: 1. Az anyagiak... A jövő őszig létre kell hozni egy füg­getlenített 66 tagú filharmoni­kus zenekart. Ez az együttes ha létre jön, a mostani konst­rukcióban működő zenekar tel­jes költségvetését leköti. Ha mellette színházi: opera és ba­lett ellátásra is kötelezzük, ak­kor ellátatlan marad az ope­rett-musical és egyéb színházi munka. Vagyis az önálló pé­csi filharmonikus zenekar lét­rehozásával egy időben meg kell alakítani egy 26 tagú színházi zenekart is. Az önálló együttest ugyanis csak opera­ellátásra lehet kötelezni; a fil­harmonikus zenekarok szerző­dése mindenütt így alakult ki. A filharmonikus zenekar fej­lesztése és az új színházi együttes létrehozása csak bér­ben több mint egymillió fo­rint többlettel jelentkezik a Soltra Elemér: Hetedik ecloga I. A Radnóti-mappából szánt lakásokat is másnak kell majd adni, mert vonóst eset­leg egyáltalán nem tudnak szerezni. Ez szerintem elsősor­ban a zenekar vezetőin múlik de úgy érzem, nemigen törik magukat a probléma megol­dása ügyében... 4. Az önálló filharmonikus zenekar működéséhez a nél­külözhetetlen munkaföltételeket is biztosítani kell. A színházi rekonstrukció során a volt SZMT székházban szándéko­zunk kialakítani az önálló fil­harmonikus zenekar próbahe­lyét, állandó otthonát. A re­konstrukció igen magas, ösz- szességében több mint 120 millió forintos költségei, ezen­kívül a kivitelezési bizonytalan­ságok miatt is szándékunk csak hosszabb távon valósulhat meg. Addig viszont az új konst­rukcióval egy időben meg kell teremteni a zenekar átmeneti otthonát. Hogy hol. ezt most még nem tudom. De addig gondoskodni fogunk ilyen ál­landó próba helyiségről — eny- nyi biztos.- Érdekelne: tettek-e vala­mit már eddig is a zenekar helyzetének javítása érdeké­ben? — Igen. Elképzeléseinket egyeztettük a megyei és a vá­rosi pártbizottsággal. Tárgyal­tunk a Kulturális Minisztérium művészeti főosztályának szín­házi osztályával és az Orszá­gos Filharmóniával is. Rész- megoldásokról még nem esett szó. Egyetértünk a régi (jelen­legi) helyzet és konstrukció tarthatatlanságában és az új konstrukció szükségességében. Leülünk tárgyalni részkérdések­ben is. A fentiekkel csakúgy, mint a Pécsi Nemzeti Színház vezetőivel. Minden további azon múlik, hogy e részkérdé­sekben megtaláljuk-e az opti­mális megoldást mihamarabb együtt.. . — Bizakodik ebben?- Igen. W. E. jr Észrevételek Csorba Győző új verseskönyve Miről szólnak Csorba Győ­ző versei? Az egész világról és a teljes életről. Minden­ről, ami emberi: a múlandó örökkévalóságról és az örökké­való múlandóságról. Arról te­hát, hogy meghalunk, és ezért csodálatos az élet min­den pillanata. Arról, hogy sem­mit sem vihetünk magunkkal, hogy soha föl nem támadha­tunk, és mégis részesei va­gyunk az örökkévalóságnak. Az Észrevételek versei: újabb változatok a múlandóságra. „A lélek ősze” állandósult állapot, termékeny határhelyzet Csorba Győzőnél, ahonnét élet és ha­lál, maradandóság és múlan­dóság egységében és teljessé­gében megragadható. De nem könnyű a vállalkozás: a múlandóság nem „hálás” té­ma, s az egyéni halál kivált­képp már-már tabu, amelyről nem illik, nem szabad beszélni. Nem tudunk vele mit kezdeni magunkban, s még nem talál­tuk meg társadalmi, közösségi „fogadtatásának" világnéze­tünkhöz illő új formáit sem. Csorba Győző segíteni szeret­ne. Emberként és költőként az elmúlást csak személyes él­ményként ragadhatja meg, de feltámad benne a kétség: küz­delme megosztható-e mással? „Kell-e a sorssal ölre mennem f s kinek jó ilyen lobogás?” — kérdezi De hogyha c. versében. „Jobb lenne vállrándítva hagy­nom: múljék el szótlan ami jön?" — kérdez tovább, s erre csendíti válaszát: „De hát ha ebből kell fakadjon / másoknak is nyugvás öröm!” De fakadhat-e abból nyugvás és öröm, ha vállrándító közö­nyösség helyett szembeszállunk az elmúlással? Bármi fakadjon is, ez egyedül az emberhez mél­tó magatartás — sugallja a versek összessége a kötetben, de ebben a hitben fogant va­lójában Csorba Győző egész költészete. Az első ciklus s egyben az egész kötet egyik alapmotívuma a csapat. Címadó verse, a Mint a csapat az egyén halálával a biológiai és nembeli halhatat­lanságot szegezi szembe: Ami először élni kezdett, s ami kihuny majd valaha: bennem van, bennem is a kezdet s a végső nap alkonyata. Közhely —, így vagyok halhatatlan, de ilyen rangot más nem ad: egyenlő s felülmúlhatatlan, mint a csapat, mint a csapat. A csapat-motívum, előzmé­nyeit tekintve, igazolhatóan a korábbi kötetek család- és nyáj­motívumából „fejlődik ki", egy­szerre tágítva, szűkítve, ponto­sítva amazok versbéli jelenté­sét. Itt jelenik meg először, s nem is egyszeri „véletlen" ta­lálatként (a rátalálás örömét- diadalát érzi a szem s a fül az

Next

/
Oldalképek
Tartalom