Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-09 / 97 szám
AlKOTO JELLEGŰ VITAFÓRUM Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Többszakmás munkások Érzésem szerint mór időtlenidők óta nem cserélődnek a munkahelyek bejáratai fölé, vagy mellé kifüggesztett táblák; mármint azok, amelyek hírül adják, hogy „felveszünk ilyen-olyan-amolyan szakmunkást, felveszünk segédmunkást, felveszünk betanított munkást és kisegítőket, szóval: felveszünk mindenkit, aki csak jelentkezik. Különösen azok a táblák gondolkodtatnak el, amelyek viszonylag kis üzemek bejáratai mellett olvashatók és — példának okáért —, tmk-mű helyükbe keresnek szakképzett embereket, olyan munkásokat, akik úgynevezett rokonszakmákban dolgoznak: esztergályosokat, gyalusokat és marósokat —, vagy villanyszerelőket és elektromos műszerészeket... Elgondolkoztatok ezek a hirdetmények azért, mert időről időre kezembe kerül a hivatalos statisztikai jelentés a két-, vagy éppen többszakmás munkásokról. A jelentés időről időre nemcsak azt rögzíti, hogy egyes iparágakban hányán dolgoznak olyanok, akik több — általában két — szakmához is értenek, hanem azt is közreadja, hogy hányán nem gyakorolják a második szakmát. Ki hinné például, hogy vannak iparágak, ahol a szakmunkások több mint egyharmada két, sőt háromféle szakmához is ért, ám legtöbbjük csak az egyik szakmáját gyakorolja? Munkaszervezési okok miatt — aligha engedhetnék meg maguknak, hogy X mondjuk egyik nap az esztergapad, másik nap a marógép mellé álljon. De nem is ezekről a munkahelyekről beszélek, hanem azokról, ahol nagyonis elkelnének a több mindenhez értő szakemberek. A karbantartó műhelyekről, ahol gyakran azért késik egv-egy fontos gép, berendezés javítása, mert nincs elegendő elektroműszerész, de Ugyanakkor és ugyanabban a műhelyben dolgozik olvan villanyszerelő, akinek műszerészi oklevele is van. Csak hát ő, munkakönyvé és besorolása szerint villanyszerelő, második szakmáját esetleg csak munka után, maszekban gyakorolja ... A bértömeg-gazdálkodás — amikor a hiányzó, vagy a feleslegessé vált szakemberek bére a többiek között felosztható — ma már nemcsak kísérleti jellegű, hanem sok vállalatnál alkalmazott bérszabályozási módszer. Például az építőiparban, amely, ugye, súlyos munkaerőgondokkal bajlódik és ahol szintén megtalálhatók szép számmal többszakmás munkások. Netán érdemes lenne meggondolni, hogy miként hasznosíthatók ezek az emberek, no nem úgy, hogy két ember helyett dolgozzanak, hanem akként, hogy ha egyszer az egyik munkahelyen nincs éppen munka — és az ilyesmi, ugye, időnként előfordul? — akkor besegítenének egy olyan munkába, amihez szintén értenek. Anyagi elismerésükre a bértömegszabályozás lehetőséget ad, de a többféle szaktudás anyagi elismerésére egyéb lehetőségek is kínálkoznak, fgy aztán mindenki jól járna. Ehhez éppen csak az kellene, hogy a munkahelyek vezetői felismerjék és hasznosítsák ezt a belső tartalékot is. Vértes Csaba Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Karakas László munkaügyi és Pozsgay Imre kulturális miniszter. A tanácsülésen Virizlay Gyula, a SZOT titkára a szakszervezetek nevelő munkájáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról számolt be. A szakszervezetek nevelő munkája Erősödő nemzetközi kapcsolatok Rámutatott, hogy a szakszervezetek nevelő munkájukban azokat a szocialista emberi értékeket igyekeznek fejleszteni és erősíteni, amelyekre a szocializmust építő társadalomnak és az új társadalmat építő embernek egyaránt szüksége van. Mint mondotta, a nevelőmunka kibontakozását ma még fékezi az időnként tapasztalható felszínesség, akadályozza a nevelőmunkát a túlzott praktikusság, a rutin, a napi feladatokban való elme- rülés, kimerülés is. Rámutatott, hogy a felnőtt- oktatás ma még nem tudja hivatását meqfelelően betölteni. Erőit és figyelmét túlságosan leköti az általános iskolát el nem végzettekkel való foglalkozás. Ez indokolt feladat, de azt már semmi sem indokolja, hogy továbbra is nagy számban áramlanak a felnőtt dolgozók közé azok a fiatalok, akik csak azért nem tettek eleqet a tankötelezettségnek, mert szüleik, pedagógusaik és a tanácsi szervek erre nem fordítottak megfelelő fiqvel- met. Ezt az újratermelődést meg kell állítani. A vállalatoknak pedig lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy munkába való felvétel után, de a munka megkezdése előtt különösen a fiatalok — esetleg egésznapos tanfolyamon — pótolják a mulasztást. Végül a szakszervezeti aktivisták, tisztségviselők oktatásának, nevelésének jelentőségére hívta fel a figyelmet Virizlay Gyula. Közös cselekvés Virizlay Gyula beszámolóját széles körű vita követte. Felszólalt Győri Imre is, s egyben az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. A szakszervezetek nevelőmunkájáról szóló beszámolót és állásfoglalás-tervezetet a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titkára adott tájékoztatást a szakszervezetek nemzetközi munkájáról. Részletesen szólt arról, hogy minden tekintetben továbbfejlődtek kapcsolataink a szocialista országok szakszervezeteivel, ami elősegítette e szak- szervezetek szorosabb tömörülését, egységét, közös cselekvését. így még hatékonyabban folytathatjuk közös kezdeményezéseinket az európai szakszervezeti mozgalom egységtörekvéseinek, az SZVSZ munkájának további támogatására. Szocialista építőmunkánk, s szakszervezeteink tevékenysége iránt megnövekedett az érdeklődés, s ennek nyomán igen nagyszámú küldöttségcserére került sor. Olyan szervezetekkel is, mint például az 5 ország nyolc nagy szakszervezeti központját tömörítő Északi ■ Szakszervezeti Szövetséggel, amelyekkel magasabb szinten korábban nem voltak kapcsolataink. Ezeken a találkozókon elsősorban kétoldalú kapcsolatok erősítéséről és továbbfejlesztéséről volt szó, s a partnerek egyetértettek velünk abban, hogy tovább kell szélesítenünk egymás tapasztalatainak megismerését. Tekintély és elismerés A magyar szakszervezetek szerény, de nem jelentéktelen szerepet játszanak az összefogásért vívott küzdelemben. Az összefogás és egység alapja a közös érdek, az egy osztályhoz tartozás, a szolidaritás. Ennek az együttműködésnek legfontosabb feltétele szocialista építőmunkánk és szak- szervezeti tevékenységünk további sokoldalú eredményes folytatása. Ezzel szereztünk eddig és szerzünk a jövőben is tekintélyt és elismerést. Ezzel bizonyíthatjuk be, hogy a dolgozók érdekeinek igazi, legkövetkezetesebb képviselete és védelme a szocialista társadalomban valósulhat meg. Szilárd elvi álláspontunk védelme és képviselése mellett elismerjük, hogy a más felfogást valló és más irányzatokat képviselő szakszervezetek is lényeges munkásérdekeket fejeznek ki, védenek. Tiszteletben tartjuk tehát a szakszervezeti mozgalomban meglévő, a miénktől eltérő elvi és politikai véleményeket, ugyanakkor elvárjuk, hogy partnereink is tartsák tiszteletben a mi elveinket. Kádár János fogadta Giap hadseregtábornokot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Vo Nguyen Giap hadseregtábornokot, a VKP Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest, a VSZK nemzetvédelmi miniszterét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A Vo Nguyen Giap hadseregtábornok vezette vietnami katonai küldöttség koszorút helyezett el a Hősök terén a magyar hősök emlékművén és a Gellérthegyen, a felszabadulási emlékművön. Ezt követően a delegáció a Honvédelmi Minisztériumban tett látogatást, s megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Magyar Néphadsereg vezetőivel. Dr. Takács Béla dékán adta át a díjakat a legjobb dolgozatok szerzőinek. Felelősség a tudományos kutatói utánpótlásért Befejeződött a XIII. országos tudományos diákköri konferencia Tegnap délben lezárult a XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezvénysorozata. A Pécsi Tudományegyetem aulájában rendezett záróünnepségen megjelent dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke. Dr. Földvári József rektor bevezetője után megtartották a közgazdasági szekció záróülését is. Dr. Takács Béla, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja értékelésekor elmondta: a 9 alszekcióba beküldött 130 dolgozatból 119-et vitattak meg. Csak igen színvonalas munkát fogadtak el. A három napos szekció érintette a vállalati, a népgazdaság és a világgazdaság legtöbb problémáját Egyáltalán, a szekció nem versenyszerű bemutató volt, hanem alkotó jellegű vitafórum. Ezek után kiosztották a dijakat A XIII. Országos Tudományos A nagykorán termelőszövetkezeti egyesülés új központot épit — Bogád határában. Az új létesítményt a nyár közepén — szociális részekkel is ellátva adják át Erb János felvétele Diákköri Konferenciát dr. Polinszky Károly oktatási miniszter értékelte és zárta be. — € konferenciának 12 szekciójában, közel 3000 hallgató, az oktatókkal, a legjobbak a legjobbakkal, vitában mutatták fel tanulmányaik, tudományos vizsgálódásaik, kutatásaik eredményeit — mondta, majd kifejtette, hogy a konferenciákon ma már többről van szó, mint egy-két hetes bemutatkozásokról, tudományos, de diákos szintű szárnypróbálgatásokról. Az elmúlt időszakban ugyanis olyan jelentős kezdeményezések valósultak meg, mint a szocialista országok első tudományos diákköri konferenciája. éppen Pécsett. Utalt a párt tudománypolitikai határozatára. A tudományirányítás a felsőoktatási politikában kettős feladat megoldását jelenti. Az intézményeknek a kutatói, szellemi erő birtokában a tudomány műhelyeivé, a kutatómunka központjaivá kell válniuk. Oktatási intézményeinknek pedig feladatuk, sőt hivatásuk, kötelességük, hogy a korszerű kutatási eredményekre alapozzák oktató-nevelő munkájukat és érezzék felelősségüket a szocialista értelmiség, a tudományos kutatói utánpótlás nevelésében. Pásztor Gabriella mondott ezek után ünnepi beszédet, hangoztatva az ifjúsági szervezet és az oktatási államigazgatás összefogásának eredményét. Majd kiosztotta a díjakat. A kitüntetettek között több pécsi van. Eredményes oktató-nevelő tevékenységéért az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták: dr. Szepes Lajos és Polányi Imre, a Pécsi Tanárképző Főiskola docensei. Kiss Zsuzsa, a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója és KISZ bizottságának tagja az Ifjúságért érdemérem, dr. Hargittai Zsuzsanna (műszaki főiskola), öttevényi Hedvig (tanárképző), Herbert Ferenc (műszaki főiskola). Petényi János (tanárképző). Vitányi Jolán (műszaki főiskola) és Varga Sándor (műszaki főiskola) a KISZ Aranykoszorús Érdemérem kitüntetésben részesült. F. D. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Qaplo XXXIV. évfolyam, 97. szám 1977. április 9., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
