Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-09 / 97 szám

2 Dunántúlt riaplö 1977. április 9., szombat Egészségügyi szakdolgozók tudományos fóruma Milyen az egészségügyi mun­kahely légköre, milyen hatással van oz ott dolgozókra, a be­tegellátásra? Hogyon minősíte­nénk a szakdolgozók magatar­tását, etikai helyzetét, egymás­hoz való viszonyulásukat? Rendkívül érdekes kérdések, amelyekre érdekesek a vála­szok is. S o válaszadásra ma­guk az egészségügyi szakdol­gozók vállatkoztak — pénteken egész nap tartatták a POTE elméleti tömbjében tudomá­nyos fórumukat, amelyen több, mint száz előadás hangzottéi. Négy szekcióban, a legkülön­bözőbb témákban foglalkoztak egészségügyi ellátásunk gond­jaival, ügyes-bajos dolgaival, a mór említett és nagyon fontos kérdésektől kezdve a szigorúan szokmai problémák alapos elemzéséig. Az előadások fel­ölelték oz egészségügy vala­mennyi területét, és részletesen taglalták a szakdolgozók egy- egy területen végzendő felada­tait. A megnyitót dr. Kóbor Jó­zsef megyei főorvos tartotta anyavédelmünk időszerű kérdé­seivel foglalkozó előadásával, s a szekcióüléseken egészség­ügyünk vezető személyiségei — intézmény-, kórházvezető fő­orvosok — elnököltek. Se szeri, se száma azoknak 0 tudományos konferenciák­nak, omelyeken maguk o tu­dósok, és a tudomány eredmé­nyeinek qya korlói referálnak eredményeikről, aktuális tenni­valóikról. És már ott tartunk, hogy egy-egy szakterület is többfelé ágazik, rendkívül éle­sen különülnek el például a belgyógyászatban a szív- és érrendszer, a gyomor- és bél­rendszer, vogy akár a kivá­1 osztó rend szer betegségeivel foglalkozó szakmák. Mondhat­nánk szinte valamennyi ágaza­tot, mindenütt csak az egyre fokozódó szakosodással talál­kozhatunk. És ehhez igazodni­uk kell az egészségügy szak­dolgozóinak is. Ezért öröm ilyen rendezvényről hallani, ezért von meg a rangja, be­csülete. Az o felismerés nem túlságosan régi, hogy o bete­gek gyógyításában nemcsak kizárólag az orvos vesz részt — ugyanígy veszi ki a részét a kisoblaknál helyet foglaló adminisztrátor, az intézmény­ben dolgozó ruhatáros, liftes, takarítónő, és az orvos mellett dolgozó asszisztens, akinek szintén specializálódnia kell, ismernie kell az új tudomá­nyos eredményeket, új gyakor­lati megoldásokat, és tudnia kell azokat meghonosítani, át­venni saját háza tájára. A betegellátás komplex do­log — ez már közhellyé ma­gasztosult igazság. De akár­milyen komplex, mindennapos javítása — o már említett új eljárások bevezetése, a lehe­tőségek bővítése iránti szaka­datlan küzdelem — óriási fel­adatokat szab orvosra és szak­dolgozóra egyaránt A feladat teljesítése pedig nagy fizikai és szellemi igénybevéteNel jár. Gondoljunk erre is, amikor el­veszítjük a türelmünket, sok­szor bizony indokolatlanul, s tételezzük fel azt, ami sokak számára evidencia: oz egész­ségügyi dolgozók nogy tábora jót akar, de sajnos ők vannak kevesebben. Többen vagyunk mi —, akik betegek voltunk, vagyunk vogy netán leszünk. Kampis Péter rKincsre" bukkant a kotrógép Megtalálták Pécs egyik törők fBrdőjét Ötvenméteres kutatóárokban folyik a feltárás ,A Szigetvári k,apun belül, Merni pasa dzsámija közelében van Merni pasa fürdője, kelle­mes. szép épületű melegfür­dő __" — írja Pécsről Evlia C selebi, az 1600-as évek végén hazánkban járt híres török uta­zó és történetíró. A hét közepén kezdődött meg a Sallai utcában azoknak a fal­maradványoknak a feltárása, melyeket csatomaásás közben tárt napvilágra a kotrógép. A Janus Pannonius Múzeum régé­szei várakozással tekintettek e munkálatok elé, mivel számí­tottak arra, hogy elő fog buk­kanni Pécs egyik nevezetes tö­rök kori fürdője. A Hotel Tourist és a Stomatológia előtt ma hú­zódó térség ugyanis újabb ala­kulás: itt állt a középkori, fe­rences templom szentélye, s a ferences kolostor egyéb épüle­tei, valószínűleg fürdője és kór­háza is. Ezeket a török a maga számára átépítette, a hódolt­ság alatt használta. Ez volt ugyanis Merni pasa városrésze, itt állt a pasa mecsetje, fürdő­je, iskolája (medreszéje) és kútja is. Víz tehát volt a közel­ben, s erre már a középkorban is fürdő épült. Ezeket az épü­leteket a XVIII. században le­bontották, mivel már igen ro­mos állapotban voltak. Merni pasa fürdője azonban a múlt század végéig állott, s a szent- tanúk szerint igen szép, kupo­lás épület volt Kárpáti Gábor régész, az ásatások vezetője feltárta a kö­zépkori ferences templom szen­télyének gótikus pillérét emel­lett pedig a templom mellett álló épületeket. Az ötven méter hosszú kutatóárokban jelenleg is folyik a leletmentő ásatás, amelynek folyamán Merni pasa gőzfürdőjének maradványai je­lentik eddig a legfőbb értéket. Megtalálták a fürdő boltíves kemencéit, és a köpadló alatt vezetett járatokat, melyekben a forró gőzt áramoltatták és ve­zették a gőzt a fürdőtérbe, ahol medence is volt. A kutatás to­vábbi szakaszában az épület- maradványok középkori és tö­rök kori elemeit kell tisztázni. A lelet országos jelentőségű, mivel hazánkban ugyan több török fürdőt is helyreállítottak, de o török köri emlékek régésze­ti feltárása még mindig sok meglepetést tartogat a szak- tudomány számára. Gállos Orsolya Faragott kő a ferences kolos­torhói Közlekedésbiztonsági hetek Hetvenmillió forint a pécsi utak építésére, korszerűsítésére Ülést tartott a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Két témát tűzött napirendjé­re a Megyei Közlekedésbizton­sági Tanács tegnapi ülésén: megtárgyalta és elfogadta a Városi-Járási KBT munkájáról szóló jelentést, valamint elfo­gadta a „Közlekedésbiztonsági hetek" megyei akcióprogram­ját Mind az előterjesztés, mind pedig a hozzá kapcsolódó kér­dések igen szenvedélyes vitát váltottak ki a szép számú Egy foghíj beépül? r Uj otthont kap a Képcsarnok Benotto megalapozta a Me- SZÖV irodaházát a Konzum áruház mellett, s mielőtt visz- szautazott volna Budapestre, a BÉV alvállalkozójaként nekilá­tott a Kossuth Lajos utcában a Képcsarnok Vállalat új üzlet­házának cölöpözéséhez. Beépül egy foghíj? Ha nem is mostanában, mindenesetre egy fontos munka elkészül, ami az építkezés egyik feltétele. Szép, igazán méltó körülmé­nyek közé kerül majd a Kép­csarnok üzlete. Maga az üzlet- helyiség az utca szintjével egy- magasságban lesz, onnan csi­galépcsőn juthat le az érdek­lődő a kiállítóterembe, amelyet a járdaszint alá, az alagsor szintjében építenek. Lesz végre két raktára is a boltnak, ebben is hiányt szenvedtek eddig. De a tervekben szerepel egy kis irodahelyiség és öltöző is — külön, ami szintén előrelépést jelent a mostani állapothoz ké­pest Oldalt, a Belvárosi Áruház­zal határos részen, az üzlet mellett egy folyosót építenek, ahol vitrineket helyeznek el. Ezekben a Képcsarnok árui lesznek kitéve. Ezen a folyosón jutnak el a bejáratig a felső szinteken lakók. Négy, korszerű lakás épül a Képcsarnok üzlete fölött, kétszobás, hallos, műter­mes lakások, gázfűtéssel, be­épített szekrényekkel. Az alapokhoz szükséges cö­löpözés megtörtént az építők lehet hogy még az idén felvo­nulnak a ház megépítéséhez, de az is lehet, hogy csak jövő­re. Egy biztos: ha felvonulnak, akkor a ház hamarosan el is készül, hiszen nem túlságosan nagy volumenű építkezésről van szó. W Újdonságok a Rózsakertben Kistermelők kiállítása Díjaztak a legjobbakat Baranya mezőgazdasága és lakossága még most sem nél­külözheti a kistermelők mun­káját. Az általuk előállított ter­melési érték tavaly is 3,8 szá­zalékkal emelkedett és az ÁFÉSZ-ek a különböző szak­csoportoktól hét százalékkal több árut vásároltak fel. A kistermelők évente bemutat­koznak egyszer Pécsett, a Ró­zsakertben, a kisállat- és me­zőgazdasági kisgép-, valamint eszközbemutatón. Újabb kiál­lításuk április 8-án nyílott meg. Munkájuk remekei ott sora­koznak a ketrecekben: több kiló súlyú nyulak, brukoló ga­lambok, hangos papagájok, kanárik. A fóliák alatt hatal­mas méretű paprikák, retkek, zöldségpalánták pompáznak. Csaknem harminc téesz, álla­mi gazdaság, ÁFÉSZ által pat­ronált kistermelői csoport küld­te el munkájának legszebb „eredményeit". Közülük hatvan egyéni tenyésztőt kitüntetésben részesítettek. így kitüntetést nyújtottak át többek között Gé- czi Dezső pécsi, Rigli Miklós siklósi kistermelőnek. Az AG- ROKER a HNF, a sásdi Búza­kalász Téesz a Téesz Szövet­ség, a pécsi ÁFÉSZ a MÉSZÖV nagydíját kapta meg. Néhány ajánlás: az ÜLTET­VÉNYTERV ingyenes szakta­nácsadást tart, a baksai Ezüst- kalós Téesz modern gyomirtó permetezőgépét kínálja, a TI­TÁN Kereskedelmi Vállalat öt­féle permetezőt vonultat fel. A Kertbarátok Boltjában új­donságnak számít a Malőrön, a Satecid gyomirtó, a Topsin gombaölő-szer. A róLDÉRT a legújabb fűápoló tömlőkocsit, fűlazítót, lombseprűt, nyom­hengert, fűnyírógépet, mézper- getőt kínálja. A kiállítást megnyitotta No- vics János, országgyűlési kép­viselő, a Kertbarátok Baranya megyei Társadalmi Szövetségé­nek elnöke. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is. Cs. J. Ötvenezer forintos támogatóst kapott a pécsi Ifjúsági Ház Országra szóló sikert ért el a pécsi Ifjúsági Ház kamarakó­rusa : elsők lettek a KI MIT TUD?-on. A kórus egy évvel ez­előtt mutatkozott be a „ház­ban", majd október végén pe­dig a Doktor Sándor Művelő­dési Központban megrendezett Amatőrök fórumán léptek fel. A decemberi minősítővizsgán elnyerték a Fesztivál kórus cí­met. A kórus vezetője, Jobbágy Valér még fáradt az utazások­tól, a próbáktól, az átélt izgal­maktól. — Az elődöntő előtt két hét­tel tudtuk csak meg, hogy utaz­hatunk. A januári válogatón ugyanis tartaléknak minősítet­tek minket, s akkor le is tettünk a felkészülésről. — A döntőben nem is az eredeti versenydarabunkat ad­tuk elő, mivel Wolf kórusműve túl hosszúnak bizonyult. Na­gyon szeretjük az elhangzott japán dalt is, M/cs/o Mamya szerzeményét is. Az absztrakt hangvétel izgalmas keleti dal­lamvilággal párosul, s ez ami különösen megfogott minket. A kórus tagjai között van­nak általános iskolások, gimna­zisták, főiskolások, dolgozók. Tervük továbbra is az együtt- éneklés, mindenfajta . stílus és korszak műveinek megismerése, előadása. * Az Ifjúsági Ház sem tért ha­za üres kézzel. A művészeti ne­velés terén elért eddigi ered­ményekért az Országos Közmű­velődési Tanács 50 000 forint támogatással járult hozzá a további sikeres munkához. A pénzt az szakkörök, stúdiók és az énekkar felszereléseinek be­szerzésére fordítják. részvevőből. Igaz, hogy ez elő­terjesztésben egy rövid kis bekezdés foglalkozott az utak állapotával, ezen mégis hosz- szú ideig folyt a vita. Az ille­tékes anyagi, tárgyi és szemé­lyi gondokról tett említést, ez­zel szemben viszont azok ér­veltek, akik nem akartak az egyszerű ténymegállapításon túlmenni, hogy akármi a hely­zet az ügyintézés berkeiben, az uta'k rosszak, az útjavítási kapacitás kevés, nem elégíti ki az igényeket Hetven millió forint áll a tanács rendelkezésére útépí­tésre, korszerűsítésre, karban­tartásra. Ezt Pécs város terü­letére kell fordítani, az pedig nagy. Hirdtől Patacsig, Pécs- bányától Mólomig terjed a vá­ros, s ha meggondoljuk, ugyan­csak sokfelé kell osztani ezt a hetven milliót, amelyben nemcsak kifejezetten útépítési, hanem tervezési költségek is bennfoglaltatnak. A Városi Járási KBT munká­járól szóló jelentés elemzi a balesetek okait, keletkezésének körülményeit. És itt megemlíti, hogy az egyes járművevezetők manőverezési képessége, veze­tési készséqe nem éri el a kí­vánt szintet. Megkérdezték:va­jon ez kizárólag az oktatás hibája-e? Nagyon érdekes dol­gokat hallottunk a vitában. Van, aki huszonhetedszer vág neki a KRESZ-vizsgának, és még mindig sikertelenül ... A nemzetközi irodalom hét évre, illetve hetven-nyolcvanezer ki­lométer megtétele utánra jelzi a közlekedési érettséget. A sta­tisztika azt mondja, hogy az első két évben okozzák a leg­kevesebb balesetet a vezetők, tehát a hírekkel ellentétben a friss jogosítvánnyal rendelkezők jobban vigyáznak. Több már a baj a két évnél öregebb jo­gosítvánnyal rendelkezőknél, s ez hét esztendő után stagnál. Ami a gyakorlati oktatást ille­ti, bevezetik a tanpályás rend­szert, Pécsett elsőként, tehát amíg a tanuló vezetőben kész­ség szintjére nem emelkedik a kapcsolás, irányjelzés, féke­zés, addiq nem engedik Id a közútra. Ez figyelemre méltó, hiszen nemcsak azt jelenti, hogy lesz, aki harminc óra után is még mindig a tanpá­lyán köröz, hanem azt is, hogy lesz, aki hat óra vezetés után kimehet a forgalomba. És, mi­vel már igen sokszor elhang­zott, hogy nálunk boldog-bol­dogtalan megkaphatja a jogo­sítványt, előbb utóbb az is szo­kás lesz, hogy három gyakor­lati bukás után a jelöltet pá­lyaalkalmassági vizsgálatnak vetik alá. Április 25. és május 29. kö­zött rendezik meg a megyei „Közlekedésbiztonsági hetek" rendezvényeit. Az öt hét alatt rengeteg előadás, közúti ellen­őrzés, vetélkedő, versengés, in­gyenes fényszóróbeállitás és kiállítás lesz, amelyekről idő­ben mindig tájékoztatást adunk. Népművészeti vetélkedő Újabb népművészeti vetélke­dőt indított a Magyar Televí­zió: a nemes versengésre 53 csapat jelentkezett az ország különböző vidékeiről. A jelent­kezők közül zsűri válogatja ki a legjobbakat, azt a 16 csa­patot, akikkel a televíziónézők is találkoznak 1977 novembere és 1978 áprilisa között. Ez a vetélkedő témakörében nem azonos a hét évvel ezelőtt* „Röpülj páva" és az öt évvel ezelőtt megrendezett „Arany páva" versennyel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom