Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-27 / 114. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 114. sióm 1977. április 27., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Túlterhelt vezetők Hivatalosnak minősíthető közvéleménykutatási adatokkal nem rendelkezem, de bizonyos magántapasztalatok arra utalnak, hogy az emberek nagyjából kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről. Az egyik tábor — és talán inkább a kisebbség — azt tartja, hogy vezetni könnyű is meg nehéz is ... Könnyű, mert úgyis mindent megmond, előír és szá- monkér a „felsőbbség", és nehéz, mert mindent előírnak, megmondanak és szabályoznak, mert mindig és mindenkihez alkalmazkodni kell... A másik tábor a vezetői munkát elintézi egyetlen nagyvonalú kézlegyintéssel, mondván: „dirigálni azt a legköny- nyebb...” Nos, e magánvélekedések felrajzolása után nézzük a meg- bizhatóbbnak ítélhető képet: egy nemrég készült reprezentatív vizsgálat — úgynevezett munkanap-fényképezés — adatai szerint az ipari vezetők napi átlagos munkaideje 12,5 óra. Ennek az időnek — amely négy és fél órával több a törvényesen megállapított napi munkaidőnél (s ezt nem csak a pontosság kedvéért kell megjegyezni!) — szóval ennek az időnek a megoszlását is vizsgálták a kutatók és a következő eredményre jutottak: a napi munkaidőnek — amelyet 100 százaléknak tekinthetünk — 10 százalékát fordítják postabontásra és a postával kapcsolatos ügyintézésre, adminisztrációra, 20 százaléka az úgynevezett napi eligazításra — és ez nem kevés —, 35 százaléka különböző értekezletekre és elkerülhetetlen protokolláris tennivalókra, 15 százaléka telefonálásra, illetve az ügyek telefonon keresztül történő intézésére, 10 százaléka a termelőmunkával összefüggő napi feladatok megoldására, illetve üzemek, műhelyek meglátogatására és végül — de nem utolsósorban — a napi munkaidő 10 százalékát fordíthatják a megkérdezett vezetők a tulajdonképpeni irányitói munkára. Miért túlterheltek a vezetők? A vezetéstudománnyal foglalkozó szakemberek egyértelmű véleménye szerint azért, mert mindent magukra vállalnak, és legtöbbjük csak akkar nyugodt, ha közvetlenül és ha személyesen avatkozik bele olyan dolgokba, ami egyébként nem rájuk tartozna, vagy nem az ő feladatuk lenne. Miért van az, hogy még ma is gyakran — igaz, különböző előjelű — példaként emlegetik azokat a vezetőket, akik úgymond, megfelelő felkészültségű és képzettségű munkatársakkal vették körül magukat? Netán ebből a ritka és csak üdvözlendő gyakorlatból adódik az a — és nemcsak a laikusok körében meghonosodott — nézet, hogy a „felső" vezetők nem csinálnak semmit? Éppen az a baj, hogy túl sokmindennel foglalkoznak, legalábbis ahhoz képest, ami a voltaképpeni feladatuk tenne. A vezetés, az irányítás kollektív munka, és az irányítást végző kollektívában mindenkinek sajátos szerepköre, feladata van. A feladat- és a szerepkörök elvileg jól és határozottan körvonalazottak. E szerint kellene összeállítani a munkahelyek vezetőgárdáját és e szerint kellene a gyakorlatban is megosztani a vezetői munkával járó temérdek feladattömeget. Előtérben a Balaton vizének védelme Tíz és léi milliárd forint a Balaton-vidék fejlesztésére Óriási összegek a közúti és vasúti közlekedésre Az V. ötéves tervben előtérbe kerül a Balaton víztisztaságának védelme és a partvidék közmű-fejlesztése — jelentették be kedden a Balatoni Tárcaközi Bizottság balatonföldvári sajtótájékoztatóján. Szappanos Géza, a bizottság titkárságának vezetője és Völgyi János létesítményi főmérnök tájékoztatójában elmondotta, hogy 1980-ig — a különféle tárcák forrásaiból — 10,5 milliárd forintot költenek a Balaton-vidék fejlesztésére. A központi fejlesztési alapból 711 millió forintot kap az üdülővidék. A legnagyobb összeget a tó víz- gazdálkodásának javítására és védelmére, közlekedési beruházásokra és a közművesítési gondok enyhítésére fordítják. A tó vizének szabályozására, az ivóvízellátásra, a sürgető szennyvíztisztítási és elvezetési gondok megoldására és partrendezésre 2,5 milliárd forintot költenek. A IV. ötéves tervben az ivóvízellátás gondját megoldották, s most a szennyvízelvezető rendszer építése került előtérbe. Többek között három körzeti szennyvíztisztító telep építését kezdik meg. Ezek közül a siófoki már épül, amely a Bala- tonvilágos—Szántód közötti szakasz szennyvíz elhelyezését oldja meg. A körzetek kiépítésével arra törekednek, hogy a tisztított szennyvizet különféle patakokon elvezessék a Balatontól és a Sió-csatornán a Dunába juttassák. Az eddigieknél is nagyobb beruházással javítja a Balaton megközelítési lehetőségeit a közlekedési tárca, amely több mint 5 milliárd forintot költ a közúti és vasúti közlekedés fejlesztésére. Érdekesség, hogy a somogyi part mentén a vasút és a tó között — megyei beruházásból — tehermentesítő utat építenek. Siófokon többek között felüljáró épül és két új hidat kap a Sió-csatorna. Megoldják a badacsonyi közúti átjáró régóta sürgető gondját is. A lakott területektől távolabb néhány úgynevezett csúcsparkírozó helyet alakítanak ki. A zsúfoltság mérséklésére kilenc üdülőtelepen bővítik és korszerűsítik a strandokat, köztük Alsóörsön, Balatonbogláron és Balotonlellén új fürdőhelyeket alakítanak ki. Számottevő összeget költenek a köztisztaság tárgyi feltételeinek megteremtésére. A sajtótájékoztatón elmondották azt is, hogy a Balaton középtávú terve részben már megalapozza a készülő regionális terv távlati feladatainak megvalósítását is. Megyei ifjúsági aktívaértekezlet Ifjúsági aktívaértekezletet tartottak tegnap Pécsett, a munkásőrség nagytermében, több mint száz fiatal, a megye ifjúsági vezetőinek, a járási, városi bizottságok tagjainak részvételével. Bóna Ernő- né a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára adott tájékoztatót a KISZ gazdasági építőmunkájáról a KISZ Központi Bizottságának legutóbbi ülésén meghatározott feladatok alapján; vázolva a baranyai fiatalokra és kiszesek- re váró munkát. Utána a résztvevők megvitatták a KISZ-munka időszerű - feladatait, a nemzetközi ifjúGromiko —Deszai találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson Indiában tartózkodik, kedden találkozott Mo- rardzsi Deszai indiai miniszter- elnökkel. Gromiko átadta a kormányfőnek Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának üdvözletét. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezajlott, sok részletre kiterjedő megbeszélésen a felek megvitatták o szovjet—indiai együttműködés alapvető kérdéseit és a kapcsolatok továbbfejlesztését, valamint számos nemzetközi problémát. sági mozgalom kérdéseit és a XI. Világifjúsági Találkozó előkészítésének és méltó megünneplésének megyei tennivalóit. A megyei ifjúsági aktívát követően a fiatalok majd a járási, városi. tanácskozásokon, illetve alapszervezeti taggyűléseken vitatják meg a célkitűzéseket, azok megvalósításának lehetőségeit és így teszik meg vállalásaikat, hogy az 1977-es év sikeres teljesítéséhez a maguk lehetőségein belül és sajátos eszközeikkel minél jobban hozzájárulhassanak. Elutazott hazánkból az NDK Népi Kamarájának küldöttsége Hivatalos, baráti látogatását befejezve kedden reggel elutazott hazánkból az NDK Népi Kamarájának Horst Sindermann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Népi Kamara elnöke vezette küldöttsége. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Inokai Iá- nos, az országgyűlés olel- nöke, Roska István külügyminiszter-helyettes és az országgyűlés több tisztség- viselője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. :;lCeméÍi|^gOVi«i:Ok Az új földgáz-program kereteben a PIK rekonstruálja a gáztüzeléshez alkalmatlan kéményeket. Képünk a Kossuth Lajos u. 68-ban készült ' Fotó: Kopjár Géza Huszonnégyezer pécsi kémény „alkalmassági vizsgája” Kéményes brigádok Készülékcsere — átépítés helyett? 24 ezer kéményt „üzemeltet" a PIK a gondozásában levő pécsi házakban. És e kéménytömeggel mostanában megsűrűsödtek a gondok. Az 1974-ben életbelépett új OESZ-szel kezdődött, ami alaposan megszigorította az eddig érvényben volt kéményszabványokat, Folytatódott a földgázprogromra való előkészületekkel, amit megfejelt néhány olyan gázos baleset, amelyekről bebizonyosodott, hogy a hibás kémény nem vezette el jól az égéstermékeket. Éppen egy esztendeje, hogy a PIK, a Gázmű és a Kéményseprő Vállalat vezetői megállapodtak egy széles körű vizsgálat lebonyolításában. A cél: a 24 ezer kémény „alkalmassági vizsgálata”. A Gázmű a bérén» dezések vizsgálatát végzi; szakemberei a legkisebb gyanú alapján lezárhatják a gázkészüléket. A Kéményseprő Vállalat ún. emeltszintű műszeres vizsgálat során határoz az esetleges hibák megszüntettetésé- ről. Ami viszont a PIK feladata. Sorozatosan jönnek elő a hiSzigetváron a Munkás utcában az állami gazdaság megbízásából az Építő Szövetkezel munkáslakás építési akcióban 30 lakásos társas sorházat épit, amelyek közül 14 lakás már ledéi alatt n. Fotó: Jozipovics bák. Olyanok is, amik a korábbi előírások szerint még nem voltak azok, de olyanok is előbukkannak, hogy a kémények építési rendellenesség, tervezési hiba miatt a ténylegesen alkalmazottnál jóval alacsonyabb kalóriaértékre készültek. És persze nem kevés az elöregedettségből eredően hibás kémény. Ahol a vizsgálat élet veszélyt állapit meg, ott azonnali beavatkozásra van szükség, ahol pedig nincs közvetlen veszély, ott 30 napon belül kell intézkedni. Ez pedig legtöbbször a kémény átépítését jelenti. Pillanatnyilag 70 kéménypillér átépítése esedékes a városban (ez 200-nál több bérleményt érint), pedig a felülvizsgálat még nem is bontakozott ki a maga teljességében. A PIK-re rendkívüli feladatok várnak, s azt be kell illeszteni a megnövekedett lakóházfelújítási programba, amihez — mint ismeretes — háromnegyed milliárd forint áll rendelkezésre ebben a tervidőszakban. A karbantartó építésvezetőségeknél 17 fővel külön brigádokat szerveztek kizárólagosan kéményátépítésre, s külön kéményes részleget hoztak létre o TMK-épitésvezetőségnél is. Két hónapja dolgozik pécsi kéményeken a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet is a PIK gépi eszközeinek felhasználásával. A munka a lakó számára jelenti a legtöbb kényelmetlenséget, hiszen nemcsak a tetőn kívüli kémény átépítéséről van szó, hanem az egész „strang"- ról, tehát a lakásokban is kell dolgozni. Ez a munka a legjobb esetben is 30 napot vesz igénybe, a lakó tehát ennyi ideig kénytelen (sajáT^ érdekében is!) tűrni az átépítéssel járó kényelmetlenségeket. Nem mindenütt lehet azonban átépíteni a kéményeket Ilyen helyeken a gázkészülék helyett a PIK — ugyancsak a saját költségére — villanyüzeműt ad. Ez általában a bojlerekre értendő. Az ilyen cseréknek a vezetékek kapacitása, illetve átépíthetőségük szab határt. Másutt központi melegviz- szolgáltatással kívánják kiiktatni a gázbojlert, illetve a hibás kéményt. H. i.
