Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-16 / 103. szám
a Dunántúlt napló 1977. április 16., szombat Tegnap falu - holnap város Marcali, Bonyhád, Siklós. Tegnap még falunak, nagyközségnek számítottak ezek a települések, holnap pedig már városnak. Gyárak, üzemek, lakó- és középületek gyarapodása, az üzlethálózat és a tömeg- közlekedés fejlődése jelzi ezt a szép emberarcú folyamatot. Az igazi, mélyebb értelemben vett várossá válás ugyanis magukban az emberekben, e városok lakosaiban megy végbe. Ami pediq az átalakulás folyamatát illeti, abból a mindenkori jelent a legnehezebb megragadni. Nincs ugyanis ennek az átalakulásnak egyetlen olyan konkrét pontja sem, amelyre rámutatva azt mondhatnánk:ez az a pont, amitől ez és ez a település város... A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának csütörtök esti adása már a címével érzékeltette, hogy mindezt figyelembe véve készítette el Tegnap falu - holnap város című műsorát a stúdió alkotógárdája. A helytörténet jelentős állomásaira, a múlt haladó örökségére épülő, a jövő perspektíváját érzékletesen kibontakoztató hármasképben — a maga nem csekély súlyával — mindemellett helyet kapott a várossá válás folyamatában — az iménti értelemben véve — nehezen megragad^ ható jelen is. Az elegánsan tálalt, közhasznú lexikális anyaggal kiegészített ismereteket még színesebbé, gazdagabbá tette a film igazi főszereplőinek, a közelmúltban várossá nyilvánított települések lakosainak jó érzékkel történő megszólaltatása. Elmondták: itt több üzlet kellene, ott jobb tömegközlekedés, amott nívósabb kulturális élet... Azaz a városi ember jogos igényeit fogalmazták meg. Ami a képi feldolgozást illeti nem vitás, hogy e tekintetben Siklós volt a leg- (lálásabb téma — ragyogó táji környezetével, hangulatos arculatával, A film lényegét tekintve jő' ragadta meg és híven ábrázolta fejlődésünk egyik legbonyolultabb, ugyanakkor legjellemzőbb folyamatát: hogyan hódítja meg a városi életforma, a kultúra és a civilizáció hazánk egyre több táját, települését, állampolgárát. — B. K. — Közműrekonstrukcióval megkezdték az északi érintő út első szakaszának építését Maflák a munka- teríiletet Befejezés: november 15-én A közműrekonstrukció kezdésének időpontja április 15., befejezése augusztus 15. E napon kezdődik az útépítés, befejeződik november 15-én. A héthónapos munka színhelye az Ifjúság útja és az Alkotmány utca a Kürt utcától a Kodály Zoltán útig. E munka- terület átadási eljárását tartották meg tegnap délelőtt a tanács, a beruházó, valamint a kivitelezők szakemberei. S hogy pontosan tudjuk, miről van szó: Pécs úgynevezett északi érintő útja első szakaszának építése kezdődött meg ezen a napon. Az útnak eddig egyetlen szakasza volt: a Kodály Zoltán út, amelynek minősége ma már — enyhén szólva kifogásolható. A Szigeti városrészben folyó építkezések olyan szakaszba jutottak, amikor az útépítésre is sort kell keríteni. Az Ifjúság útját szélesíteni kell, s össze kell kötni a Kodály Zoltán úttal — megszüntetve egyúttal a Xavér-templom előtti szerpentint. Az újonnan épülő út a Totózó előtt válik el a jelenlegi Alkotmány utcától, amely ezen a szakaszon meg is szűnik, s a Petőfi utca jövőre esedékes felújítása után az Alajos utcától kezdve „él” ismét. A vállalatokon a sor Fellendülőben a határ menti ügyletek Jó kilátásokkal indult az idén a határ menti árucsere, nyilatkozták nemrég hétfői lapunkban a cserében érdekelt pécsi kereskedők, utalva a Magyarország és Jugoszlávia közötti új határ menti árucsere egyezményre, amely ez év elején lépett életbe. Ennek az egyezménynek a részleteiről volt szó a Megyei Tanácson, a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli összekötő Bizottsága és a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya tegnapi közös rendezvényén, amelyen a határ menti árucserében érdekelt baranyai vállalatok szép számban megjelent képviselői konzultálhattak a külkereskedelmi és a belkereskedelmi tárca jugoA Kürt utca és a Kodály Zoltán út között a DÉLVIÉP kivitelezésében felújítják a vízvezeték-, a szennyvíz- és a csapadékcsatornákat, a Gázmű pedig a gázvezetéket korszerűsíti. E munkákat szakaszosan végzik, de még így is elkerülhetetlen, hogy a 30-as, a 36-os és a 37-es autóbuszok vonalát átmenetileg ne módosítsák. A változásokról minden esetben idejében értesítik a lakosságot a Dunántúli Napló hasábjain. Az augusztus 15-én kezdődő útépítés kivitelezője a Közúti Építő Vállalat lesz. Az út két forgalmi sávos lesz, s autó- busz-leállóöblöket is alakítanak ki. Az útszélesítés miatt fakivágásokra is sor került volna. Az UNIBER és a Kertészeti és Parképítő Vállalat együttműködése eredményeként a fákat kivágás helyett máris átültették új, végleges helyükre. A november 15-ig befejeződő útépítés során új burkolatot kap a Kodály Zoltán út is, amelynek régi „becsülete" ily- módon helyreáll. H. I. Teljesítette idei tőkés exporttervét a MOFA 900000 négyzetméter farostlemezt szállítottak A Mohácsi Farostlemezgyárban kiemelt feladatok közé sorolták 1977-ben az export kifogástalan teljesítését. A több ütemben fejlesztett Duna-parti üzem tavaly termelt először annyit, hogy kiszorította a tőkés exportot ebből a cikkből, sőt ajánlatot tehettek exportra is. Elsőként Iránból jelentkeztek vevők. Mindjárt tetemes mennyiséget kértek, rövid szállítási határidővel. Ezen kívül kisebb tételt más országokból is rendeltek. Érthető, hogy a gyár félszáz szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére tett vállalásai közé is besorolta az exporttal kapcsolatos tennivalókat. Mindannyiunk érdeme, hogy a rendelt 900 000 négyzetméter farostlemezt április közepéig kiszállították. Ez mintegy 40 000 négyzetméterrel több az eredetileg külföldre szánt mennyiségnél. H-né Húszéves a Mecseki Fotóklub Rangos esemény színhelye volt tegnap este a Doktor Sándor Művelődési Központ. A Mecseki Fotóklub megalakulásának húszéves évfordulója tiszteletére nemzetközi diapályázatot hirdetett, amelynek eredményhirdetésére és a bemutatókra tegnap este hét órai kezdettel került s'or. A Mecseki Diaszalont, amelyet legutóbb 1970-ben hívtak életre, Csorba Tivadar, a Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg. A Mecseki Fotóklub két évtizedes tartalmas és sikeres működésével rangot vívott ki magának nemcsak itthon, de több kiemelkedő nemzetközi rendezvény megszervezésével és számos kiállításával külföldön is. A közművelődésünkben fontos szerepet játszó klub 1957 tavaszán — az országban akkor harmadikként — alakult meg, mintegy húsz taggal. A vezetőség ma is a régi, és az alapító tagok közül is még vagy tízen ma is aktívan dolgoznak a klubban. Megnyílt az 1977-es Mecseki Diaszalon A Mecseki Fotóklub a nemzetközi pályázatot fotóklubok és -körök részére hirdette meg. A felhívásra 139 nevezésben három kontinens 19 országa 89 klubjának 470 fotósa -mintegy 1367 színes diát küldött be. Az érdeklődésre jellemző, hogy olyan távoli országok is neveztek, mint Marokkó, Argentína és Brazília. Magyarországot 17 fotókör képviselte. Pécsről nyolc fotós — a Mecseki Fotóklub és az IH fotóköreinek tagjai — pályázott. Az április 5-én megtartott nyilvános zsűrizésben a bírálóbizottság 163 művészi fotót választott ki a tegnap esti bemutatóra. A tíz díjazott művész között három magyar fotóst is üdvözölhetünk. így Kálmgndy Pap Ferenc pécsi fotóst is, aki Erdő c. képével került a legjobbak közé. Az értékelés kiemelte a legjobb kollekcióval szereplő fotótársaságokat is, a Münchener Camera Club, a Fotosektion O. ö. Landesregierung Linz, a diósgyőri Vasas Fotókör és a Mecseki Fotóklub alkotó kollektíváját. Az 1977-es Mecseki Diaszalon megnyitását megelőzően este fél hétkor Fejér Gábor budapesti fotós kamarakiállításának megnyitására került sor. Megnyitót mondott Halász Rezső, a Mecseki Fotóklub ügyvezető elnöke. P. L. Orfühöz hasonlít majd Földlabdás fák áthelyezése a Szigeti városrészben Erb János felvétele Kirqndul6közpon* a Malomvölgyben Fásítási ankétot tartottak tegnap A rossz idő közbeszólt: egy eljövendő kirándulóközpont első facsemetéinek ültetése elmaradt, azonban a Baranya megyei Tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, valamint a MÉM pécsi Állami Erdőrendezősége fásítási an- kétján ennek ellenére sokat tudhatott meg az érdeklődő. Az ankétot — melyen részt vett Kós László, az MSZMP Baranya megyei bizottságának osztály- vezetője, Gergely László, a HN'F Pécs városi bizottságának titkára és Palkó Sándor ország- gyűlési képviselő — dr. Ba- racs József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Bevezető szavaiban elmondotta, hogy megyénk a „fásított” megyék közé tartozik. Ennek ellenére bőven akad tennivaló, hisz a növényzet, az erdő levegőtisztító, talajvédő, szélmérséklő hatását minél jobban ki kell használnunk a természetvédelem terén. Ezt követőleg Czente Gyula, Pécs megyei város tanácsának elnöke emelkedett szólásra, hogy megtartsa a „Pécs környéki zöldövezeti fásítások környezetvédelmi jelentősége” című előadását. Elmondotta, hogy a város levegőszennyezettségének vizsgálata kedvezőtlen eredményeket mutat: tizenhat vizsgálati helyen tapasztaltak igen jelentős szenynyezettséget; Pécsett egy négyzetméternyi területre kétszer annyi por jut, mint más városokban. Ugyanez a helyzet a zajártalommal is. — A belvárosban negyven olyan utca van — mondotta Czente Gyula — amelyben egy fa sem található. Az országos előírások szerint egy főre jóval több zöldterületnek kéne jutnia, mint amennyi Pécsett jut. Megtudhattuk azt is, hogy az egységes környezetvédelmizöldövezeti tervet 1974-ben hagyta jóvá a tanács. E terv céljai, hogy az északi parkerdő túlterheltségét egy déli parkerdő telepítésével csökkentsék; a mecseki „zöld folyosókhoz” további telepítésekkel a város klímáját javítsák. Ezért született meg az a döntés, hogy a siklósi részhez közel, az orfűihez hasonló kirándulóközpont létesüljön. A Malomvölgyben 280 hektáros területen — 200 hektár erdővel — valósítják meg ezt a központot, s így összesen több mint ezeregyszáz hektárnyi erdő övezi majd a várost. Az ankét végén a fásításban legjobb eredményt elértek közül ketten emlékplakettet, tízen jutalmat és kilencen oklevelet kaptak. Sí. P. szláv ügyekben illetékes szakembereivel. Az elhangzottak megerősítették: jogos derűlátással tekinthetünk az immár nem egy évre, de hosszabb távra szóló egyezményre, az egyezmény adta lehetőségekre, más kérdés viszont, hogy távolról sem olyan könnyű megtölteni tartalommal, sokat kell dolgozni minden kis üzletért. A tegnapi konzultáción Keresztúri László, a Külkereskedelmi Minisztérium jugoszláv referatúrájának vezetője vázolta a két ország közötti külkereskedelmi forgalom alakulását, benne az utóbbi két évben ismét jelentős, 5—10 százaléknyi arányt elfoglaló, a választék színesítésére hivatott határ menti árucserét, s azokat az elveket és ajánlásokat, amelyek alapján e cserét a jövőben lebonyolítani szeretnénk. Többek között felhívta a baranyaiak figyelmét, a határ menti ügyleteket illetően ne csak Eszékre és Szlavóniára szorítkozzanak, érdemes például Szlovéniában is partnerek után nézni. Ugyanakkor az új egyezmény az árucserén túl további együttműködési lehetőségeket kínál: termelési kooperációk létrehozását, kölcsönös szolgáltatásokat. A vállalatokon a sor, hogy ilyen kapcsolatok is kiépüljenek. A határ menti ügyletek előmozdítására egyébként a Kereskedelmi Bank is felajánlotta támogatását, alkalmasint meg kell keresni. A fentieket hangsúlyozta a belkereskedelmi tárca képviselője is, tehát a vállalatokon a sor, hogy az egyezményt tartalommal töltsék meg. Jóllehet, ezért sokat kell dolgozni, sokszor ötven lehetőséget is felkutatni, melyből jó, ha öt bejön, aminek persze örülni kell. (—■ mi —) Gyógyszerészgondok Baranyában A megye gyógyszerellátásának helyzetével is foglalkozott tegnapi ülésén a Baranya megyei Tanács egészségügyi és szociálpoli’.likai bizottsága. Többek között vizsgálták a január 1-én életbe lépett új ellátási rendet. Megállapították, hogy a lakosság általában megelégedéssel fogadta, néhány alacsony nyugdíjé, állan- dó gyógyszerszedő idősebb ember kivételével, akik kifogásolták a térítések emelkedését. Az orvosok általában kedvezően fogadták az új szisztémát, a gyógyszertárak munkája azonban nem könnyebbe- dett. Elmaradt a nagyszámú SZTK-vény felülvizsgálata, viszont hosszabb lett a gyógyszerkiadás időtartama, s ennek felelőssége is. A jelentés megállapítja, hogy a gyógyszerkészletezés biztonságos, a készlet idén 135 napra képes ellátni az igényeket. A gyógyszerek köny- nyebb elérhetőségét alig lehet új gyógyszertárak létesítésével biztosítani, így marad a székhelyen való „bevásárlás” a kézigyógyszertárak, stb. Gond a gyógyszerészhiány is. Növekedett viszont az asszisztensek száma, ez olcsóbbá tette a munkát és lehetővé tette az egészségesebb munkamegosztást. Az előbbiekben említett kézí- gyógyszertárakból — a körzeti orvos kezelésében vannak, ott, ahol nincs közforgalmú gyógyszertár — Baranyában 76 működik. Ez kielégítő megoldás jelenleg, de hosszú távon nem feltétlenül a jövő útja. A jelentés több javaslatot tett a vázolt problémák megoldására vagy könnyítésére.
