Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-08 / 66. szám

2 Duncintüli Tlqplö 1977. március 8., kedd Osztályvezetők tanfolyama Harkányban A nőkonferencia befejezte Hat baranyai asszonyt a Magyar Nők Országns Tanácsába munkáját választattak Jack Kling látogatása Pécsett Befejeződött vasárnap a MNOT II. konferenciája Buda­pesten, az Országház kongresz- szusi termében. A beszámoló fe­letti vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisz­ter, dr. Molnár Frigyes, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács el­nöke, Deák Gábor, a KISZ KB titkára és 12 küldött. A kon­ferencia munkáját Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke összegezte. Végül a konferencia újjává­lasztotta a Magyar Nők 205 tagú Országos Tanácsát. Az országos tanács megtar­totta alakuló ülését, megvá­lasztotta tisztségviselőit. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke ismét Erdei László- né lett, alelnöki Duschek La- josné, a SZOT titkára, Jókai Anna írónő, Kakucsi Gabriella, a dobosi tsz elnöke, Kiss Imré- né, a KISZ Komárom megyei Bizottságának első titkára, Ma­kóid/ Mihályné Kossuth-díjas pedagógus és Nádasi László- né, a Csepel Vas- és Fémmű­vek vezérigazgató-helyettese. 22 tagú baranyai iküldöttség- ből hatan kerültek be a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­ba. Közülük Sabján Józsetné, a Pécsi Kesztyűgyár varrónője az elnökségben foglalt helyet és ő is szólalt fel. A vállalat 151 szocialista brigádjának 85 százaléka nő. Ö maga a 15 éve alakult Tye- reskova szocialista brigád tag­ja. Ezt a címet eddig tizenhá­romszor nyerték el és megkap­ták az „Ezüst Brigádérem” ki­tüntetést is. A gyárban nincsen megkülönböztetés a női és fér­fi munkaerő között, érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A kismamáknak különféle kedvezményeket biztosítanak és a vállalati óvodában minden gyereket igyekeznek elhelyezni. Ha a munkásnő tízéves mun­kaviszonnyal rendelkezik és el­érte a 45 évet, 10 százalékos bérpótlékban részesül, a férfiak ezt 50 éves kortól kapják. Sabjónné 1968 óba dolgozik a Kesztyűgyárban. Először szak- szervezeti bizalminak, később bér- és nőfelelősnek választot­ták meg. Jól ismeri az ered­ményeket, de a további fel­adatokat is. — Gondunk, hogy az otthon varrók nem mehetnek gyermek- gondozási szabadságra, a GYES-erv lévők pedig nem vál­lalhatnak otthoni részmunkát. Pedig a fiatal asszonyok közül többen szívesen varrnának odahaza néhány pár kesztyűt. Ez javítaná a gyár munkaerő- helyzetét és egyben a fiatal házasok anyagi helyzetén is segítene. Úgy érzem, ha az or­szág gazdasági helyzete meg­engedné, e merev szabályozó­kat fel lehetne oldani — mond­ja igen határozottan és már megnyugodva a felszólalás után. Tizennégy éve tagja már a MNOT-nak dr. Horváth Mihály­né megyei szociális gondozó­nő. A nőmozgalmi munkát még az MNDSZ-ben kezdte, részt vett a szülői munkaközösség létrehozásában, családvédelem­ben. — Fő feladatomnak tovább­ra is az idős emberek segíté­sét tartom. Azt szerelném el­érni, hogy a különböző társa­dalmi szervekkel összhangban kialakítanánk a nőmozgalmi aktíva-rendszert. A gondozónők rendszeresen eljárnának a rá­szoruló asszonyokhoz, férfiaki hoz. Ehhez viszont szükséges az elismerés és némi tisztelet­díj biztosítása is. Szederkényben a termelőszö­vetkezet kertészetében dolgo­zik Wortner Ödönné szakmun­kás, a szocialista brigád ve­zetője és 1968 óta helyi nő­bizottság elnöke. A MNOT elnöksége most őt is országos tanácstaggá választotta. Mik az elképzelései, hogyan segít­hetne még többet a szederké­nyi nőknek? — A tsz-ben érvényesül az egyenlő bérezés, a 150 nő egyenrangú a férfiakkal. Óvo­dai gondjaink jelenleg nincse­nek, hiszen elég kevés a fia­talasszony, az átlagéletkor 35 év körül mozoq. Javítani kell a szociális körülményeken, állí­tólap idén épül öltöző-mosdó, végre nem kell majd piszkos ruhában hazamenni. Megalakí­tottuk az asszonyok klubját, ahol művészettől kezdve gaz- dasáqpolitikáiq mindenféle té­mában előadásokat tartanak az ide járóknak. — Még csak pár hónapja dolgozom a nagypeterdi Egyet­értés Tsz-ben, csak azóta la­kom a faluban és így még nem ismerem eléggé a prob­lémákat — szól közbe dr. Már­ton Lázárné közgazdász. — Sokat támaszkodom majd munkámban a régebben itt dolgozó nőkre. Amit már most is látok, hogy ha a lányok férjhez mennek, bezárkóznak a konyhába és ta gyerekszobába. Elhanyagolják a KISZ-t és min­denféle közösséget. A csalá­don belüli munkamegosztás, a szemléletformálás még nagy gond. Pedig meg lehetne ol­dani, nekem is van kislányom, tudom mit jelent. — Nálunk már jobban visz- szatérnek az asszonyok a köz­életbe és a munkahelyre — mosolyodik el Fulmer Istvánná, az ÉDÜ laboránsa. Különös gondunk nincs is, talán csak a bérkérdésben. Kirivó eltérések ugyan nem léteznek, csak ki­sebb különbségek. — Nálunk még nem valósult meg az egyenlő bérezés - mondja a törékeny fiatalasz­szony, Gábor Lászlóné. Már ti­zenegy éve dolgozik a Car- bonnál, itt volt ipari tanuló, s innen ment politikai szakközép- iskolába. Most a bútorüzem gyártáselőkészítője. — A továbbtanulás a szak­mai tanfolyamokon biztosított, igaz arra még nincs mód, hogy párhuzamosan szakmát is tanulhassunk, pedig lenne rá igény. Kevés a nő a vezető beosztásokban, s ha már ott van, akkor is háromszorosan kell bizonyítania. Barlahidai Andrea A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta Kiss Gyuláné, a dunaszekcsői takarékszövetkezeti kirendeltség vezetője közel három évtizedes nőmozgalmi munkájáért tegnap a Parlamentben. Az ember néha fölteszi ön­magának a kérdést: vajon megérte-e az a soknapi roha­nás, álmatlanság, harc és vi­ta? De aztán elfelejti. Újabb feladatok jönnek. Kiss Gyuláné életében is akadt jónéhány nehéz nap, de szinte elpusztíthatatlan op­timizmussal mondja: — Sokan vannak úgy: de jó lenne most egy újságíró a kéznél, akinek elpanaszolhat­nám a bajomat! Higgye el, ebben a pillanatban semmi rosszat nem mondhatok, s ha visszagondolok a közel har­minc esztendőre, mint szépre, jóra, legfeljebb az ember még- ennyit kívánna magának. Komáromból, a szlovák ol­dalról települt át Dunaszek- csőre, s mint a felvidékiek többségének, nehéz volt meg­szoknia a vidéket, az embe­reket. Aztán, hogy a Duna itt is úgy kanyarog, s ha kimegy az ember a Törökdombra, majdnem otthon érzi magát, e három évtized alatt szekcsőivé lett Kiss Gyuláné is. Negy­vennyolc óta dolgozik a nő­mozgalomban, amely az MNDSZ-szel kezdődött, s ma a MÉSZÖV megyei nőbizottsá­gának tagja. — Ez megannyi elfoglaltsá­got takar. — Hát az otthonülést nem nekem találták ki. Amikor ide kerültem, s láttam a helybeli asszonyok gondjait, s azt, hogy a gyűlésekre még el-eljárnak, de szólni nem, vagy csak fél­ve mernek, egyenként kellett az utcán, a boltban, a kert­kapuban „kifaggatni" őket... Régi, berögződött életvitelt kel­lett felrúgni, muszáj volt elhi­tetni velük, hogy nekik is le­het véleményük. Jack Kling, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, az Illinois állam párt­szervezetének vezetője és fe­lesége, valamint Joelle Fish­man, a Központi Bizottság tag­ja, a Cennecticut állam párt- szervezetének vezetője tegnap - Hajdú Józsefnek, az MSZMP KB külügyi osztálya politikai munkatársának kíséretében Pécsre látogatott. A vendége­ket a megyei pártbiztottsóg székházában dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Bara­nya megyei Pártbizottság első titkára, Lukács János, a. Pécs városi Pártbizottság első titká­ra fogadta. Dr. Nagy József tájékoztatót adott Baranya me­gye és Pécs város társadalmi, politikai, gazdasági helyzeté­ről. A szívélyes beszélgetés után Jack Kling ellátogatott a Zsolnay gyárba. Az USA Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja délután Tömpe Ferencnek, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága munkatársának kísé­retében — megnézte Pécs több új lakótelepét, majd az Okta­tási Igazgatóságra látogatott. Itt Benkö László igazgatóhe­lyettes fogadta a vendégeket. Jack Kling a pártiskolai hall­gatók részére az USA belső helyzetéről, a párt választási kampányáról tartott tájékoztató előadást. Ezt követően Jack Kling Pécs nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a Csontváry, a Vasarely, a Zsolnay Múzeumot és a felszabadulási emlékmű­vet. Napirenden az oktatás­ügy időszerű kérdései Három megye, Somogy, Tolna és Baranya megyei, járási és városi tanácsainak művelődés- ügyi osztályvezetői részvételével egyhetes bentlakásos tanfolyam indult tegnap Harkányban. A Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya és a Bara­nya megyei Pedagógus-tovább­képzési Intézet által meghívott résztvevők előadásokat hallgat­nak az államigazgatás, a mű­velődésügyi irányítás, a helyes munkahelyi légkör, valamint az oktatásügy gazdaságpolitikai kérdéseiről. Több előadás fog­lalkozik oktatásügyünk központi problémájával, az új tanterv­vel. Közülük kiemelkedik dr. Szépe György beszámolója a Magyar Tudományos Akadémia és az Oktatási Minisztérium Közoktatási Bizottságának a távlati tantervek kidolgozása ér­dekében végzett kutatásairól. Előadás hangzik el a közműve­lődési törvényről, a pedagógus­szakszervezet jogairól és hatás­köréről és a tanárok gyermek­ismeretéről. A szakmai programok befe­jeztével délutánonként a Villá­nyi Művésztelepet, illetve Pécs múzeumait, képtárait tekintik meg, és színházba mennek a tanfolyam résztvevői. G. O. Játék és nyeremény Húszéves a lottó 1957. március 7-én vezette be a Sportfogadási és Lottóigazga­tóság a ma már oly népszerű lottót. Az eltelt húsz év történe­tében az 1976-os minden addi­git felülmúlt. Csaknem hatszáz- nyolcvankétmillió totó és lottó szelvényt vásároltak. Ebben az évben rendezték meg a tv- lottót, mellyel több, mint hat- millióan játszottak. Ugyancsak 1976-ban történt az az érdekes eset, hogy egy fogadó 56 szel­vénnyel játszott, és mindegyik­kel nyert, köztük egy öttalála- tost. Tavaly Baranyában is akadt egy ötös, a szerencsés nyertes több, mint hárommillió forintot kapott. • A pécsi 2. számú Totó-lottó körzeti irodában Baranya, Tol­na, Somogy és Zala megye szel­vényeit számlálják. Hetente 500 e'mber végzi a figyelmet és tü­relmet igénylő munkát. Zömük nyugdíjas, de a diákok is szí­vesen vállalják ösztöndíj kiegé­szítőnek a „lottózást" — ha nem is a nyereményt, de a mun­káért iáró biztos pénzt. Pontos forgatókönyv szerint peregnek az események: a „lottós” hét szerdán kezdődik a rendezéssel, és vasárnap zárul a nyeremény­jegyzék elkészítésével, de ked­den már fizetik is a kisebb nye­reményeket. * A lottó típusai nem vál­toztak, ma is az iker, a szám­táblás és az előfizetéses szel­vénnyel játszanak a fogadók. Talán annyit, hogy a közhasz­nálatban már csak „havi szel­vényként” titulált előfizetéses az egyik legnépszerűbb. Ami válto­zott, az a lottózók egyre népe­sebb tábora: míg az első húzá­son az ország területén 1 505 000 szelvény vett részt, addig csu­pán Pécsett a múlt heti játékra 1 203 000 lottót adtak postára. Mindez bizonyítja, hogy a já­ték a kölcsönös bizalomra épül: a fogadó játszani szeret, és nyerni akar; a játék alapja: tisztasága. Ennek a jegyében érkeztünk el idén a lottó 20-ik, a totó 30-ik, és a borítékos sorsjegy 10-ik évfordulójához. Gáldonyi M. mmmmm Í||ÍÍ||l||i||i|i|i|l WM Kiss Gyuláné Trischler Ferenc szobrászművész kiállítása Ötven alkotás az emberről Trischler Ferenc nem fukar. Papírra, bronzba, gipszbe formálta az örömet, a szo­rongást, a szerelmet, az el- esettséget. A pécsi Művészeti Szakközépiskola művésztaná­ra mintegy ötven alkotást tár elénk a világról, az ember­ről ... A pécsi Színház téri bemu­tatóteremben vasárnap dél­előtt nyílt meg a bólyi szüle­tésű szobrászművész kiállítá­sa. A megnyitón Csorba Tiva­dar Pécs megyei város Taná-. csa művelődési osztályának vezetője ismertette a nagy­számú közönség előtt Trisch­ler Ferenc eddigi életútját. A tárlatnyitón, a Barth István Liszt-díjas fuvolaművész ve­zette Zathureczky kamara- együttes Torelli D-dúr trom­bitaversenyét adta elő, közre­működött Tamás János trom­bitán. A kiállítás március végéig tekinthető meg, délelőtt tíztől este hat óráig. Azt mondja, hogy feltehető­en vele született tulajdonság az emberek szeretete. Az igaz­ságtalanságokat nem bírja el­tűrni, elhallgatni. S bizonyá­ra harciasságának köszönhető, hogy szeretik is. Sok mindent kijárt, ejjntézett. — Csak néhány példát. Du- naszekcsőn nincs óvodagond, s talán az a baj, hogy több a férőhely, mint a gyerek, a böl­csődében. Százhatvan iskolás járhat napközibe, s ma már az sem szentségtörés, ha a fele­ség nem otthon főz, hanem a halászcsárdából viszi haza az ebédet. A községünk közét­keztetését, színvonalát bár­mely városban irigyelhetik . . . — Ön ma a helyi takarék- szövetkezet elnökhelyettese. — Választott funkció. És pontos nevén a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet­ről van szó. A személyzeti és a szövetkezetpolitikai felada­tok tartoznak reszortjába. — Erezte-e, néha, az elis­merés hiányát? — Biztosan. De az élet min­den területén úgy van az, hogy ritkábban dicsérgetik az em­bert. De ha egyszer valami rosszat csinál, akkor a fejére ütnek, felnagyítják a dolgot. Többnyire. De nemcsak az el­ismerésért dolgozunk. Jó-jó, ha észrevevődünk, ha dicséret ér­kezik valahonnan, de nem ez a lényeg. — Mi a véleménye a nők­ről? Elgondolkozik. Nehéz kérdés, hiszen a szubjektivitás elke­rülhetetlen. — Éppen úgy megállják he­lyüket a vezető posztokon, mint a férfiak. Főleg, ha korombe­liek, ha a gyerekük vagy gye­rekeik felnőttek, és a munka után nem kell óvodába-bölcső- débe rohanni, vagy vinni a lurkókat az orvoshoz. Sokan azért nem mernek vezető posz­tot vállalni, mert a család visz­•- V i szahúzza őket, s mert tudják, ha pontosan, lelkiismeretesen akarják végezni munkájukat, szinte megoldhatatlan kérdő­jelek elé álltíja őket az élet. A lánya közgazdász, Pécsett lakik. Az unokája hetedik hó­napja született, stramm fiú. Ter­mészetesen, ha a feladatok engedik, a nagymama másfél­órás buszozás után az unokát nézi meg legelőbb, s aztán megy a hivatalos dolgokat in­tézni. A kérdés azt hiszem jogos: — Milyen tervei vannak? — Tekintettel arra a néhány évre, ami a nyugdíjig hátra van, olyan nagy célok nem ve­zérelnek már. De ott, ahol dol­gozom, mindig szeretném maximumot nyújtani. S az is biztos, hogy a nyugdíj sem vághat el minden vonalat; a társadalmi funkciókkal, kötele­zettségekkel egyik napról a másikra nem lehet felhagyni. Az emberekkel való foglalko­zás, az értük való tenniakarós az én egész életemet végig­kíséri. S ez így van jól. K. F. Új olcsó kínálatunk Március 7-tólv amíg a készlet tart! ENGEDMÉNNYEL aranycsikos presszópoharak, vizes- és borospo­harak, tányérok, kompótkészletek és még sok egyéb üveg-porcelán-imíanyagáru PÉCSETT VÁSÁROLHATÓ A MECSEK ÁRUHÁZ üvegosztályán (111. emelet) 5. sz. üveg- és porcelánboltban, Kossuth L. u. 8. 32. sz. műanyagboltban, Kossuth L. u. 36. Vidéken : 105. sz. vegyesiparcikk boltban, KOMLÓ, Zrínyi tér 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom