Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-12 / 70. szám

Eredményes év után Mindenre igen? A legfőbb tartalék a szakértelem Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 70. szám 1977. március 12., szombat Ara: 80 fillér „A vezetés a világ legnehe­zebb mestersége" — állítják sokan a különböző szintű irá­nyitói posztokon állók körében. Meg kell felelni — mondják — a felettesek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egya­ránt. A vezetői poszt mindunta­lan két „tűz” közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősitik, tehát mindig, minden döntésben, rendelkezésben bi­zonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatottsá­got. A vezetők — a brigádveze- tőktöl a miniszterekig — való­ban mindig „szem előtt van­nak, őket minduntalan a „szin- re” szólitják. Ez olyan termé­szetes, mint az, hogy övék a felelősség a rájuk bízott ügyekért, hogy adott körben intézkedési, utasítási joguk van, s minősíthetik mások munká­ját. A vezető bizonyos fokig meg­szűri a külvilág hatásait, hogy a vállalaton belül mindig szer­vezetten, rendben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részlege mindig szervesen kapcsolódhas- sék a külvilághoz, a közvetlen környezethez, hiszen annak el­lenére, attól függetlenül egyet­len kollektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt saját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie" kell a vezetőnek: ki­felé úgyszintén, mint befelé, — amikor a külvilág kérdéseit, igényeit, hatásait közvetíti be­lülre. Az utóbbi években általában egyre több és — sok helyzet­ben — hevesebb is az effajta „ütközés" az irányitói poszto­kon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi mun­kamegosztás, tehát egyre több­féle igényhez, érdekhez, fel­adathoz kell igzodnia minden kollektivának. Egy-egy részleg tevékenységét egyre sokolda­lúbban kell egyeztetni a külvi­lággal. Van olyan munkahelyi veze­tő, aki ezt a konfliktust — az „ütközések” szaporodását — azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Azért teszi ezt, hogy elkerülje a! egyeztetést a természetszerűen létező érdekek, folyamatok, programok között. Az ilyesfajta gyakorlat ki alakulása mögött olykor a de mokratizmus félreértése is meg húzódik. Azért helyesel folyton — javaslatra, kérésre, minden­re —, nehogy elterjedjen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát". Ez végeredmény ben a demokratikus vezetési stilus „hitelrontása”. E gyakor lat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vi­ta, vizsgálódás, a szembenálló javaslatokhoz ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számí­tások, mintha a főnök, mindent, ami nem tőle indul el, egy ha torozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s igy nincs biztosíték, hogy való­ban a pillanatnyilag választ­ható legjobb megoldást talál ják-e meg. Ráadásul, ahol a főnök min­dig igent mond, ott végül a többiek sem vitatkoznak majd: mindenki túlzottan tisztein kezdi a másik véleményét. A vezetés határozatlansága visz szafogja a többet akarás len dületét, az alkotókedvet — amit mindig a közösségi párbeszéd, vita és a nyílt eszmecsere tehet legeredményesebbé. Gerencsér Ferenc Számvetés a BKR-nél A technológiai fegyelemben kell előrelépniük a Bajai Kukorica­termesztési Rendszer gazdaságainak A sokat emlegetett józan paraszti észt igencsak többet kell törni az idén, ha mező- gazdasági nagyüzemeink rá akarnak duplázni a ’ múlt évi mérsékeltebb hozamokra,, ha teljesíteni akarják a maguk által is kitűzött magasabb ter­melési céljaikat. A feltételek csak kicsivel kedvezőbbek, pénz sincs több, tehát válto­zatlan feltételek mellett kell jobban gazdálkodni. Mindezt jól tudják mezőgazdasági szak­embereink, éppen ezért elem­zik' most, és ennek előtte, a nekirugaszkodás hónapjaiban a múlt évi gazdálkodást, le­vonva a tapasztalatokat, hol hibáztak, hol kellene jobban. Ilyen számvetést adott teg­nap Pécsett, a TIT Bartók-ter- mében a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer, amikor szak­tanácsot tartott partnereivel, a pécsi körzet gazdaságainak szakembereivel. Tudni kell, Baranyában a búza- és kukoricatermesztés­sel 5 rendszer is foglalkozik. Közöttük a BKR azért is érde­mel megkülönböztetett figyel­met, mert egyedül ez a rend­szer mert vállalkozni arra, hogy e két fontos növényünk ipar­szerű termelésébe bevonja, a terméshozamokat feltornázza a kedvezőtlenebb adottságú ter­melőszövetkezetekben is. A BKR-nek Baranyában 9 part­nere von, a gazdaságok ta­valy 5700 hektáron vetettek kukoricát, 5000 hektáron búzát, a hektáronkénti átlaghozam kukoricából 42,4, búzából 41 mázsa. Ők sem értek el ki­emelkedő hozamokat, ámbár a búza termésátlaga így is felette van az országosnak. Miről is volt szó a tegnapi tanácskozáson? Immár nem azt kellett panaszolni, ez nincs,az nincs, a BKR szerezze be. A BKR pécsi körzetének vezetője Zerényi Béla, a szaktanács- adók és a partner gazdasá­gok szakemberei azt fejteget­ték, a legnagyobb tartalékok ma a szakértelemben, a jó döntésekben, az odafigyelés­ben keresendők. Tovább kell lépni a technológiai fegyelem­ben. Elgondolkodtató például — erre a BKR igen komoly elemzésekkel, grafikonokkal szolgált —, hogy egy-egy nö­vényfajtán belül, hasonló ta­lajviszonyok, majdnem egyfor­ma tápanyag visszapótlás mel­lett esetenként 60—80 mázsás hozameltérésének mutatkoznak az egyes táblák között. Ha e táblák csak az átlagot hozták volna — erre is készítettek számításokat —, milliós bevé­teleket könyvelhettek volna még el a gazdaságok. A technológiai lánc minden láncszeme fontos — húzták alá többször is. Minden kis, látszólag apró termelési té­nyezőnek nagy fontosságot kell tulajdonítanunk. Ezzel kapcso­latban többek közölt példálóz­tak az elővetemény megválasz­tásának fontosságával. Ma már ott tartunk, hoqv az egymást követő növényeknél — miután ezek rontják vagy javítják egy­más feltételeit —, nemcsak azt kell néznünk, milyen előnö- vényt vetünk, de azt is, mi­lyen fajtát. A szakembe­rek a tegnapi tanácskozáson mindebbe igencsak belemerül­tek, sok-sok olyan körülményre felhívva a figyelmet, amelyek az idei évre tervezett maga­sabb hozamoknál döntően lat­ba eshetnek. A BKR az eddi­gieken felül tovább seqíti part­nereit, így többek között kidol­gozza a gazdaságok optimális gépszükséqletét, javaslatokat ad a táblák jobb hasznosítá­sára. (miklósvári) A Vasas Szövetkezet új színesfémöntödéje Pellérden. Erb János felvétele Mérlegzáró közgyűlés a Tempónál és a Vasas Szövetkezetnél Közművelődési aktíva az amatőr művészeti mozgalomról Tegnap délelőtt a városi ta­nácson az amatőr művészeti mozgalom meghívott baranyai vezetőinek, és együttes vezetői­nek a részére tartott aktíva­ülést az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága. Az amatőr mű­vészet helyzetét megyénkben Tí­már Irma, a Megyei Tanács közművelődési csoportjának ve­zetője összegezte. A korábbi statisztikai adatokkal összevet­ve megállapította, hogy a tartós közösségű együttesek száma mintegy hússzal növekedett, ám a különböző szakkörök, csopor­tok, klubok stb. belső arányai­ban elég nagyok a különbsé­gek. 42 szakmailag magasan képesített, kiemelkedő együttes működik Pécsett és Baranyában. A jó erős színvonalú (kb. „arany" fokozatos minősítésű) együtte­sek száma körülbelül 30; az úgynevezett derékhadé kb. 300. A vitaindítóban, majd ezt kö­vetően a hozzászólásokban igen sok szó esett a most meginduló, új bemutató rendszerről, amely­nek körzeti bemutatói mostaná­ban folynak, a járási bemutató­kat áprilisban és májusban, a megyeit a jövő év őszén tartják meg. Az aktíván rendkívül élénk vi­ta bontakozott ki a működő együttesek helyzetéről, gondjai­ról, eredményeiről. Mint az elő­adó zárszavában is kiemelte, a megyei pártbizottság hasonló üléseinek sorozatában eddig ez volt a legaktívabb összejövetel. A kubai nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár lános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés el­nöke bemutatkozó látoga­táson fogadta lose Anto­nio Tabares del Real-1, a Kubai Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. A Tempóval egyesült a Mohácsi Szállító Szövetkezet Tegnap a KISZÖV tanács­kozó termében tartotta éves mérlegzáró közgyűlését a Pé­csi Tempó Általános Szolgál­tató Szövetkezet. Major József szövetkezeti elnök köszöntötte a szövetkezet képviseletében megjelent 200 küldöttet, vala­mint az elnökségben helyet foglaló párt és tanácsi szervek képviseletében megjelent ven­dégeket, így: Maletics Miklóst, a Pécs Városi Ipari Szövetke­zetek Pártbizottságának titká­rát és Haász Józsefet, a KISZÖV elnökét. Az írásos jelentés szóbeli ki­egészítése után a 31 millió fo­rintos árbevételt elért szövetke­zet testületi szerveinek beszá­molója következett. Ezt köve­tően a Tempó Szövetkezet fő ágazatai — a faipari, a szol­gáltató, a sokszorosító és könyvkötő részleg — munkájá­nak a részletes ismertetésére került sor, majd a szövetkezet jövőjére vonatkozó fontos irányelveket fogadott el a köz­gyűlés. Ezután egyesülési kérdésben döntött a közgyűlés. A Mohá­csi Szállító Szövetkezet tag­sága ugyanis korábbi közgyű­lésén egyhangúlag kérte, hogy Megmentik, áttelepítik a lombos fákat Pécsett a Tüzér utcából az építendő 6-os út nyomvonalába eső, érett, lombos fákat földlabdástól telepítik át a Szigeti út­ra a benzinkút, illetve a Szliven Aruház mellé. a — szövetkezeti törvények ér­telmében — egyesülhessen a Pécsi Tempó Szövetkezettel, és ezáltal a közel 21 millió forin­tos árbevételt realizáló mohá­csi szövetkezet egy központo­sított, gazdaságilag erősebb ipari szövetkezethez tartozhas­son. Az egyesülést megszavazták, így tehát létrejött az évi 55 millió forintos árbevételű és immár 500 főt foglalkoztató — szolgáltató szövetkezet. Az általános szolgáltatási te­vékenységgel foglalkozó pécsi Tempó Szövetkezet a jövőben az előzőekben ismertetett te­vékenységi körök mellett — elsősorban a szövetkezeti ipar számára — az alapanyagok és késztermékek értékesítése so­rán felmerülő szállítási tevé­kenységnek eleget tesz. Első­sorban a pécsi, de a megyé­ben jelentkező szállítási igé­nyeket is kielégíti — a lehe­tőségek szerint. Az egyesített szövetkezet munkája — a közgyűlési ha­tározat értelmében — új tevé­kenységi körökkel bővül. igy a "jövőben a Tempó végzi a Dél-Dunántúl körzetében a bútorok garanciális javítását, könyvkötést és sokszorosítást a lakosságnak, s várhatóan — szállítási tevékenységük is je­lentős lesz. Jubileumi mérlegzáró köz­gyűlést tartott tegnap a Pécsi Vasas Ipari ‘Szövetkezet. A megalakulása 25-ik évforduló­ját ünneplő szövetkezet sike­res évet zárt 1976-ban. Árbe­vételük megközelítette a 76 millió forintot, csaknem 6 szá- zalékkaj volt magasabb az 1975. évinél. Ennek megvaló­sításáért sokat tett a 9 szocia­lista és a két újonnan alakult brigád. Tavaly januárban szo­cialista munkaverseny indult az üzemek között. Az eredmények alapján a vándorzászlót és tízezer forint jutalmat a színes­fémöntöde, az ötezer forinttal járó második helyezést a gal­vanizáló nyerte. A hidegüzem a harmadik. Tovább javultak a munkások munkakörülményei: új kokilla-műhely épült, porle­választó és hőlégfúvó beren­dezést helyeztek üzembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom