Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-12 / 70. szám

2 Dunantiiit napló 1977. március 12., szombat Hangverseny Beethoven műveiből Bevezetőül szép mondatokat kellene írnom arról, hogy Bee­thoven halálának 150. évfordu­lóját nagyszerű koncerttel ün­nepeltük, melyen a Pécsi Filhar­monikusok mellett négy egészen fiatal, de máris jónevű fővárosi művész működött közre. Egy ilyen bevezető után azon­ban valami gyönyörűt vár az olvasó, márpedig ez a koncert — ha jobb is volt az idei át­lagnál — nagy hozsannázásra azért nem ad alkalmat. Ami számomra élmény volt, az elsősorban Koncz Tamás diri­gálása. Nem tökéletes még ez a fiatal karmester, hiányoznak a zenei folyamatokat összefogó, nagy mozdulatai, bizonytalan itt-ott a tempó indításában is, és azzal, hogy apró részletek­ben is segíteni akar a zenekar­nak, többet árt néha, mint hasz­nál. Irányításával mégis színe­sebben, kifejezőbben szólt a pécsi együttes, mint jó néhány rutinos kollégája keze alatt. Mert partnerének tekintette a muzsikusokat, mozgósítani tudta őket, azonosulni tudott velük. A műsort indító Coriolán-nyi- tány a zenekar jelenlegi állapo­tához képest optimális előadás­ban hangzott el. Érzékletesen kirajzolódtak a benne feszülő drámai elővonalak, megkapta sajátos arcélét minden téma. Talán csak a meg-megbillenő tempó rontott helyenként az összképen. A C-dúr hármasverseny nem tartozik Beethoven jelentős mű­vei közé, a korabeli társasági zene hangját idéző, alkalmi kompozíció. Az előadásában közreműködő három szólista kö­zül Koó Tamást (gordonka) kell kiemelnem. Szép hangja, hajlé­kony, éneklő dallamformálása az előadás erőssége volt. Szent­helyi Miklós viszont teljesen je­lentéktelenül hegedült. Nemcsak hangerőben maradt el partne­reitől, de kifejezésben sem nyújtott semmit. A gordonkától átvett témák egyszerűen elvesz­tek a kezében, s a darab me­netében ilyenkor ásítozó lyukak támadtak. A zongora szólamát Beethoven pártfogója, Rudolf főherceg számára írtra. A kissé vérszegény szereppel Kiss Gyu­la nem tudott mit kezdeni. In­kább csak „lejátszotta" mint előadta. A Vili. szimfónia ezúttal a megszokottnál egy árnyalattal nehézkesebbre sikerült. Nem a tempókkal és nem is a karmes­teri elképzelésekkel volt a baj. További próbák kellettek volna, hogy a nyitótétel kódújának hu­mora is érvényesüljön, hogy a 2. tétel metronr ja egy kicsit elegánsabban ketyegjen, hogy a „Tempo di menuetto" jól elhe­lyezett poénjei valóban „bejöj­jenek”. Hogy a felsorolt kifogások el­lenére miért sorolom mégis e koncertet a jobban sikerültek közé? Mert atmoszférája, han­gulata volt. Mert Konez Tamás át tudta törni azt a közöny-ré­teget, amely oly gyakran meg­üli mostanában a zenekari kon­certeket. Dobos L. Ki lesz a szakma kiváló tanulója! Életre szóló emlék marad a pécsi döntő Ma hirdetik ki az eredményt Nagyon sok jó szakmunkás­ra van szükség az országban minden iparágban. Csütörtö­kön reggel három szakma utánpótlásának legjobbjai ta­lálkoztak Pécsett, hogy eldönt­sék, ki legyen a szakma kivá­ló tanulója. A gyakorlati vizs­gák előtt a 61 résztvevő közül három tanulóval beszélgettem. Zugor András, a várpalotai 305. sz. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet központifűtés-szere­lő tanulója. — Az oktatóim javaslatára — akiknek nagyon sokat kö­szönhetek — indultam a ver­senyen, de nem bántam meg. Megnyertem a városit, megyeit és most itt vagyok Pécsett, a döntőn-. Életre szóló emlék ma­rad számomra. — Miért ezt a szakmát vá­lasztottad? — Várpalota mellett egy kis faluban, Küngösön laktam szüleimmel. A fűtésszerelést már többen űzték az ismerő­sök közül és ők ajánlották. Na­gyon megszerettem ezt a szak­mát. Ha a szakmunkásvizsga a kezemben lesz, ősszel szak- középiskolába szeretnék men­ni, de a szerelést nem hagyom abba, még ha leérettségiztem, akkor sem. Minden csínját- bínját el akarom sajátítani a szakmának, és akkor remélem nem lesz hiba a munkámban. Zsíros István Hatvanból ér­kezett. Víz- és gázszerelésben méri össze tudását a többiek- kal. — Meglepődtem, mikor a megyei döntőn engem hoztak ki győztesnek. Igen boldog vol­tam. Az igazság az, hogy más szakmát szerettem volna kez­deni, de aztán nagyon megtet­szett a gáz- és vízszerelés. Úgy érzem, nagy jövője van és olyan jó érzés azt nézni, mikor beköti az ember a vizet egy házba, ahol addig nem volt és örülnek neki. — Hogy érzed magad itt Pécsett? — Nagyon jól. Eddig nem panaszkodhatunk semmire. Az­tán jó a társaság is. A meg­érkezésnél már az első percek­ben eldőlt, hogy ki kinek a Mecsek Áruház és a Szliven Áruház közös ajánlata női tavaszi cipőit 40Zengedménnyel kaphatók Amíg a készlet tart! Érdemes! barátja lesz. Én egy debreceni fiúval jöttem össze. — Lassan kezdődik a gya­korlati vizsga. Nem izgulsz? — Nem. Nincs mitől fél­nem, mert amit eddig nem ta­nultam meg, most már úgy­sem lehet. Krenács Mihály esztergályos­nak készült, aztán mégis vas­úti járműszerelőnek jelentke­zett a szolnoki 605. sz. szak­munkásképzőbe. — Édesapám, édesanyám is a vasútnál dolgozik Szol­nokon, Így aztán én is vas­úti járműszerelőnek tanultam. Jól választottam. Sok izgalmat és szépséget rejt a szakma, amire csak akkor jöttem rá, mikor elkezdtem tanulni. Az intézet javasolta, hogy indul­jak a versenyen, — de nem bántam meg. — Szüleid mit szóltak, hogy a döntőbe kerültél? — Nagyon örültek és azt mondták, hogy most bizonyít­hatok; édesapám külön meg­jegyezte, hogy ne szolasszam el az alkalmat. — Milyen helyezésre számí­tasz? — Nagyon készültem erre a versenyre. Megmondom őszin­tén, legalább harmadik szeret­nék lenni. Mindhárom szakmában az eredményhirdetésre ma kerül sor. Roszprim Nándor Javul a közlekedési fegyelem Jól alakult Baranya baleseti statisztikája Még mindig az ittasság... Javul a közlekedési fegye­lem — állapították meg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács pénteki ülésén, ahol a KRESZ új szabályainak be­vezetésével kapcsolatos tapasz­talatokat összegezték és a köz­lekedésbiztonsági helyzet ala­kulását elemezték. Mindkét té­mát az 1976. évi adatok tük­rében vizsgálták, s egyben megszabták a mind biztonsá­gosabb közúti forgalom eléré­séhez a további feladatokat. A tanácskozáson — amelyen részt vett Földvári Aladár, a SZOT elnöke is — Benkei And­rás belügyminiszter, az OKBT elnöke tartott beszámolót és felszólalt Kiss Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes is. Lényegében zavartalan volt a közúti közlekedés új szabá­lyainak életbe léptetése, ame­lyért a közelmúltban elismeré­sét fejezte ki a Minisztertanács Húsipari tanácskozás Pénteken a MÉM-ben tanács­koztak az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok szocialista bri­gádjainak vezetői. Dr. Banke Antal, az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt vezérigazgatója be­számolójában elmondotta, hogy az ipar termelését nagyban elő­segítette a szocialista brigádok tevékenysége. Tavaly — 1975- höz képest — 6 százalékkal töb­ben, mintegy húszezren vettek részt a brigádmozgalomban, s a szocialista brigádok száma megközelítette az ezeregyszá­zat. A szocialista brigádok ke­mény munkával tették lehetővé a növekvő szállítmányok foga­dósát, feldolgozását. Előtérben a földgázprogram Hatvan kilométernyi csővezetéket cserélnek ki Pécsett „Pécsi Gázmű" — így él a köztudatban, sőt egybelyütt a telefonkönyv is így említi a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatot, amely­nek központja valóban Pécsett van, de tevékenysége Bara­nyán kívül Tolna és Fejér me­gyére is kiterjed. A vállalat fejlesztésre 1977-ben 87 millió forintot fordít. Ebből Pécs vá­rosa mintegy 30 millió forint összegben részesedik. A pécsi fejlesztési elképze­lések homlokterében idén is a földgáz-programra történő át­állás előkészítése szerepel. Még körülbelül 60 kilométer hosszú elavult gázvezetéket kell kicserélni, hogy amikorra a földgázvezeték építése Pécs határához érkezik — várható­an 1982-ben —, az átállás és a gázszolgáltatás zökkenőmen­tes legyen. A közel 9000 kaló­ria fűtőértékű és a városi gáz­nál jóval tisztább földgázt a mostani 50—60 éves öntöttvas és eternitcsövek nem képesek biztonságosan vezetni. A he­lyükre a hálózatrekonstrukció során egyrészt műanyag, de főképpen minőségi acélvezeték kerül. Idén 4 kilométernyi új gáz­vezeték épül Pécsett: 3 kilo­méter hosszon a Légszeszgyár utcától Újmecsekaljáig a 2-e., számú fővezeték, valamint a Bálicsi úti vezeték. A hálózotrekonstrukció ez év­ben körülbelül 6 kilométer hosszú lesz. Az első negyed­évben valósul meg a Kassa, a Landler Jenő és Tompa Mihály utcai, valamint a Megyeri úti kis- és középnyomású vezeték átépítése. Tavasz végén és nyáron a Madách Imre, István, Bartók Béla, Alkotmány, Rókus, Kodály Zoltán utcában kezdő­dik hálózatrekonstrukció. Ezen kívül még a Boltív közben és a 6/A út építésének függvé­nyeként a József Attila utcá­ban cserélik ki a gázvezetéke­ket. Ősszel kerül sor a Rákó­czi út, Felső-malom és Ber­csényi utca torkolata közötti szakaszán a gázvezeték cseré­jére. (Itt ebben az időszakban csapadékcsatornát is építe­nek.) Ugyancsak a harmadik negyedévben, a Kandó Kál­mán és a Szilágyi Dezső ut­cai gázvezeték rekonstrukció­ját is elkezdik. A hálózatépítéssel egyidőben az érintett területeken a laká­sok egy részének belső gáz­vezetékeit, készülékeit is átsze­relik, illetve kicserélik, hogy ezek is alkalmasak legyenek a földgáz fogadására. Dunai Imre A szakács kutató is legyen? Baranyai napok a Margitszigeti Nagyszállóban Az étterem bejáratánál két mohácsi busó figura „tessékeli” beljebb a vendégeket. Az asz­talok körül horvát, ormánsági, sváb népviseletbe öltözött lá­nyok sürgölődnek. Az előtérben, a falakon baranyai szőttesek, a vitrinekben Zsolnay kerámiák, eozin tárgyak. A helyszín: a Margitszigeti Nagyszálló; Bara­nya „mutatkozik be” Budapes­ten. A ^Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat február 26. április 4. között gasztronó­miai rendezvénysorozatot tart, melynek célja egy-egy táj gaszt­ronómiai múltjának, hagyomá­nyainak, valamint művészeti, kulturális és helytörténeti jelleg­zetességeinek bemutatása. A „Kisalföldi napokat” már meg­tartották a keszthelyi Helikon Szállóban, a Baranyait a hévízi Termál Hotelben, a „Göcsei na­pok”, és a Hiltonban a „Kalo­csai napok” követi. A tájegysé­gek bemutatóit „szigorú" zsűri értékeli, ezzel még izgalmasab­bá téve a felkészülést. A Baranyai napok egyhetes rendezvénysorozata a pécsi Ifjú­sági Ház diaporámás csoport­jának bemutatójával kezdődött március 10-én. Baranyai vára­kat, pincesorokat, török kori em­lékeket és egy mecseki „sétát elevenítenek meg” a képsorok. Esténként a mohácsi tambura zenekar játszik, Bízó József nó­taénekes szórakoztatja a ven­dégeket. Az előcsarnokban a Mecsek TOURIST kiállítása „csalogatja” megyénkbe a láto­gatókat. A csütörtöki, március 17-i est mutatkozik a legérde­kesebbnek: a Bartók együttes baranyai táncokat mutat be; a saját gyűjtésű darabok között néhány ősbemutatót is láthat­nak az érdeklődők. A rendezvénysorozat egyik legizgalmasabb „dokumentu­ma" az étlap: villányi, viszlói, ormánsági ínyencségeket kínál; receptjeiket a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói, szakácsai a vidéket járva gyűj­tötték. Azoknak az olvasóinknak köz­lünk egy menüt, akik még nem döntötték el, mi kerüljön a va­sárnapi asztalra: leves: Vémén- di hurkaleves, előétel: Baranyai vegyes ízelítő, húsétel: Viszlói borjú tőtöttes; édességnek; Pécsváradi gesztenyés. Gáldonyi M. is az érdekelt szerveknek, ösz- szességében az elmúlt eszten­dőben — jóllehet szerény mér­tékben — csökkent a halálos és a sérüléssel járó közleke­dési balesetek száma, keve­sebb ember halt meg, illetve szenvedett sérülést ilyen bal­esetek következtében, mint 1975- ben. Egy év alatt 6,6 szá­zalékkal csökkent a személyi sérüléssel járó közúti közleke­dési balesetek száma; a ha­lált okozó baleseteknél 3,1, a súlyos sérüléses baleseteknél 6,6, a könnyű sérülést okozók­nál 6,1 százalékos volt a csök­kenés. A fővárosban az orszá­gos átlagnál nagyobb mérték­ben, 8 százalékkal csökkent a közlekedési balesetek száma 1976- ban, 1975-höz képest. Felhívták a figyelmet a ta­nácskozáson arra, hogy a bal­esetek számának globális csök­kenésén belül 13 százalékkal emelkedett a gyorshajtás és 6 százalékkal a szabálytalan elő­zés miatt történt balesetek szá­ma. Továbbra is a balesetet előidéző fő okok közé tartozik az ittas állapotban való jár­művezetés; abszolút mérték­ben csökkent ugyan az alko­holfogyasztás következtében történt balesetek száma, de aránya mégis rendkívül ma­gas, az összes baleset 17 százalékában játszik szerepet az alkohol. Újabban az ittas gyalogosokkal is mind több baj van. Ittas vezetés miatt ta­valy csaknem tízezer gépjár­művezetői engedélyt vontak be, 16 százalékkal többet mint 1975-ben. Megemlítették, hogy Baranya, Hajdú-Bihar, Heves, Vas és Veszprém megyében több mint 10 százalékkal csök­kent, ezzel szemben Békés és Zala megyében 10—18 száza­lékkal növekedett a balesetek száma az elmúlt esztendőben a megelőző évihez képest. Baranyai krónikaírás Mióta a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága 1971. évi december havi ülé­sén elrendelte a megye köz­ségei és nagyközségei részére a településkrónikák vezetését, azóta még a városi szervek is megörökíteni igyekeznek életünk mai eseményeit. Az utóbbi években valósáaos kró­nikaíró mozgalom alakult ki már nemcsak megyénkben, mert a jó példát újabban kö­veti Pest megye is. Erről a munkáról számol be a Baranya megyei Levéltár ki­adásában és Bezerédy Győző szerkesztésében most megje­lent Baranyai krónikairás — 7975. című kötet. A csaknem száz lapnyi ter­jedelmű munka három tanul­mányt és Boly, Siklós, Má- gocs és Szentlőrinc községek, valamint Szigetvár város 1974. évi krónikáját fogja össze. Bezerédy Győző érdekes ta­nulmányából megtudjuk, hogy az első hivatalos krónikaveze­tés megyénkben először Mo­hácson volt 1897-től kezdve. A naplóvezetés olyan pontos­sággal és olyan fokon történt, hogy még mai mércével is kiállja a próbát. A mohácsi szabályrendelet ugyanis nem­csak a krónikaírás tartalmi vo­natkozásaira utal, hanem pél­dául azt is előírja, hogy „az évkönyvet magyar nyelven, fél­hasáboson, fekete tintával” kell írni akként, hogy az ese­mények „lehetőleg meqtörtént után azonnal feljegyzendők, mert ez képezi a hűség bizto­sítékát”. Sajnálatos, hogy a mohácsi krónikákból egy sem maradt reánk, bár biztosra vehetjük, hogy Fölkér János Mohács története c. munkájához fel­használta. (— thisz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom