Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-23 / 81. szám
2 Dunántúlt napló 1977. március 23., szerda közős vállalat utolsó zárszámadása Megszűnt a BDRONYŰMÉK, létrejött a megyei ZÖLDÉRT lacsony téli betárolt készletek, tartás árualaphiány, megnövekedett külföldi import és ellátási feszültségek jellemezték tavaly a zöldségforgalmazó szövetkezeti közös vállalat, a BARANYAMÉK munkáját. Az aszály és egyéb ismert okok miatt „nem jött be” a leszerződött áru. A MÉK 44 partnere közül csak hat teljesítette szerződéses kötelezettségét — a beremendi, a drávaszabolcsi, a felső- szentmártoni, a kémesi tsz, a szigetvári és a bólyi ÁFÉSZ. A tervezett 70 százalék helyett a lakossági ellátáshoz csak 50 százalékos mértékben járultak hozzá a megyei termelők. Akárcsak országosan, megyénkben is, magasra szöktek a fogyasztói árak, s főként az első félévben hiányos volt, akadozott a zöldség-gyümölcs ellátás. A múlt évi gazdálkodás értékelése kapcsán egyebek között erről számoltak be a közös vállalat vezetői az igazgatótanács tegnapi ülésén, melyet Pécsett, a Cserkúti Növényvédő Állomás nagytermében tartottak meg. A zárszámadó és az idei tervet megvitató ülésen részt vett Bartelák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese is. Az elnökségben helyet foglaltak Lukács János, a r^cs v°ro?1 j-uiioiAUvisag eiso-titkara, Koos László, a Baranya megyei Párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese, Ambrus Lajos, a MÉSZÖV elnöke. Továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium, a Kereskedelmi Pártbizottság és a megyei Tsz Szövetség képviselői. A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározatok eredményeként az idei kilátások jóval kedvezőbbek. A Baranya megyei nagyüzemek 1977-ben 900 hektárral — 34 százalékkal — növelik zöldségtermő területüket. A tavalyi 1609 vagon zöldség-burgonya-gyü- mölcs mennyiséggel szemben 2343 vagon árura szerződtek, s ennek 70 százalékát több éves szerződéssel kötötték le. Kedvezőbb a tavaszi időjárás, nagyobbak a téli tárolt készletek is, a termelés, az árualap szempontjából mindenképp jobb pozíciókból indul az idei ellátás. Sok múlik azonban a forgalmazáson. A kötelező felvásárlást a kormány erre az évre sem oldotta fel, s egy nagy termés esetén a kereskedelemnek az eddiginél sokkal többet kell tennie azért, hogy a megtermelt áru értékesüljön, s hogy a tavalyi magas fogyasztói árak csökkenjenek. A Minisztertanács, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ezért határozta el a közelmúltban a zöldség-gyümölcs forgalmazás ismételt korszerűsítését, átszervezését. Megszűnt a SZÖVÉRT, létrejött a ZÖLDKER Központ, mint önálló jogi személy, amely a megyei vállalatokat koordinálja, összefogja, irányítja, s elrendelhet árualap átcsoportosítást is. A központi alapból — ebben az ötéves tervben 600 millió forint áll rendelkezésre — támogatja a megyei fejlesztéseket, hűtők, tárolók építését, a csomagolást, a kiszerelés gépesítését stb. Az országos tanács — mutatott rá felszólalásában Bartelák Mihály, a SZÖVOSZ elTöbb éves szerződések, nagyobb árualapok Cél a lakosság jobb zöldségellátása nökhelyettese — március 14-én döntött a közös vállalatok megszűnéséről. Kérte a BARANYAMÉK igazgató tanácsát, szavazzanak a MÉK megszüntetése mellett. A döntés megszületett, s ennek értelmében március 31-én, hat évi működés után, megszűnik a BARANYAMÉK, mely 1971-ben jó céllal — erre felszólalásában dr. Földvári János mutatott rá — jött létre, hisz a termelők és forgalmazók érdekeit volt hivatva összehangolni. Hiba volt érdemeit elhallgatni, hisz a közös vállalat, a MÉK vagyona 20 millióval nőtt a hat év során — ebből 2,7 millió a részjegy tőke, a vagyoni betét, amit az alapító tagok, tsz-ek és AFÉSZEK vittek be. Ez időszakban kezdték meg egy 14 milliós 300 vagonos burgonyatároló építését. Korszerűsödött — ha nem is a kívánt mértékben — a csomagolás, a bolti hálózat is, s közös összefogásból megteremtették a szigetvári palántanevelő telep építésének anyagi hátterét. Visszaesett ugyanakkoraz árutermelés, nem fejlődött a lakosság, a konzervipar ellátásának és az exportnak az áru hátMom ' <<-«!+ mogfolclo OSanyagi ösztönzés, hiányzott az egységes elvi irányítás, a közös vállalatban elveszett az egyszemélyi felelősség. kedvet, s olyan zöldségféléket termeltetni, amelyeket a lakosság, a piac igényel. — Rné — Ünnepi csopqtgy illés Siklóson A Pécsi Határőrkerület elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját ünnepi csapatgyűlést tartott tegnap délután Siklóson a Pécsi Határőrkerület, melyen a kerület KISZ Bizottsága átvette a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A nagygyűlésen megjelent Kun^ István, az MSZMP Határőrségi Bizottságának első titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Pummer Dezső, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa és Halasi Lajosné országgyűlési képviselő. A csapatzászló fogadása után Kászonyi István alezredes köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében hangsúlyozta: — Politikai tapasztalataink bizonyítják, hogy tevékenységünkben, irányító és végrehajtó munkánkban érvényesül a párt vezető szerepe, eredményesen hajtjuk végre a kongresszusi határozatokat, a kiadott parancsokat, utasításokat. Ennek eredményeként olyan kollektívák alakultak ki az elmúlt években, melyekben a versenymozgalom ‘ napirenden tartása a napi tevékenység szerves része. Az elnöki megnyitó után Sarködi Nagy Barna a szocialista versenymozgalomban elért kiváló eredményeik elismeréseként átnyújtotta Várni Pál tisztnek, a Határőrkerület KISZ Bizottsága titkárának a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Várni Pái a KISZ-tagok nevében megköszönte a magaS kitüntetést, amit másodszor kaptok meg. Ezután Sarködi Nagy Barna kitüntetéseket nyújtott át. Az Országos Parancsnokság képviselőjének köszöntője után Bóna Jenőné üdvözölte a fiatalokat. A szervezeti változás — hisz a forgalmazás továbbra is többcsatornás marad, a termelő azzal szerződik, akivel akar — épp az egyszemélyi felelősséget, a lakosság ellátásáért vállalt felelősséget erősíti meg. Április 1-vel Baranya megyében is létrejön a ZÖLDÉRT Vállalat: igazgatója Fodor Imre, helyettese Benkő Ferenc, kinevezésüket, megbízólevelüket a tegnapi ülésen a SZÖVOSZ elnökhelyettese nyújtotta át. A ZÖLDÉRT mellett tíz tagú igazgatótanács működik pnajd, s a központi tárcaközi bizottság mintájára létrehozzák megyénkben is a zöldség-gyümölcs koordinációs bizottságot. Az új vállalat, a ZÖLDÉRT feladata a jobb lakossági ellátás biztosítása mellett helyes felvásárlási árpolitikával, garantált árakkal, korrekt átvételi módszerekkel növelni a termelői P^®W*!WFiv"f% * 'H§§s^í§®§ ^TT^n,OTT> *XOnnr^mZ^IIOinlni.^^^^P ^:’r •;;^:x:'?Áiá. ^.••-•^:v:/ ’ •' ’ v'; -:-B%--'■ Mándics Mihály Szalántán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének körműsora alkalmából kerestük meg a szövetség főtitkárát, Mándics Mihályt. A falu vezetői között találtam rá, meghitt beszélgetésben, közös gondjaikról, törekvéseikről. Arra kértem, mindenekelőtt a délszláv lakta területeken végzett műsoros előadókörutak céljáról, tapasztalatairól beszélgessünk. Higgadt és gondö!atgo,dag szavai jÓlosŐen visszacsengenek: — Az előadókörutak gondolata az ország fölszabadulásáig visszavezethető. A délszláv szövetség még 1945 januárjában megalakult Battonyán, az első fölszabadított községben. Akkor antifasiszta frontnak neveztük; az volt az első szerb kör, amely kulturális fölemelkedést is hirdetett, s ennek jegyében munkálkodott, ahogyan terebélyesedtek az ország fölszabadított területei — köztük a nemzetiségek lakta községek is. A kommunista párt programja mellé álltunk, amely nemzetiségi egyenjogúságot hirdetett. Sokan a jugoszláv partizánok között harcoltak a népfelszabadító háborúban, igy ennek a programnak bizonyos érzelmi alapja is volt... A kulturális körutak 1958-tól a délszláv szövetség munkaterve alapján; a hatvanas évektől szervezetten, két-három havonkénti rendszerességgel szerepelnek programunkban az ország különböző délszláv lakta településein. Igy jutottunk el most Baranyába ismét, ezúttal a Pest megyei Tököl község délszláv művészeti együttesével, énekeseivel, zeII „MOSZKVA CSILLAGAI”. Megkezdte előadását a Budapesten vendégszereplő Szovjet Nagycirkusz. nekarával. A cél — a szövetség VII. kongresszusán meghatározott elvi állásfoglalása szerint — elsősorban az anyanyelvi kultúra ápolása. Látványos, hangulatos folklór műsorral; irodalmi, színpadi bemutatókkal. Vannak eredményeink, de legalább annyi a kihasználatlan lehetőség, a sokféle tennivaló is még ... A közönség általában szívesen fogadja, nemegyszer az előadás után együtt dalolja, táncolja is a kólót, a dalokat. — Jelenleg hány magyarországi délszláv együttes vesz részt ezeken a körutakon? — Mintegy húsz állandó jelleggel működő együttesünk járja az országot munkaterv szerint, meghívásunkra, mindig egy-egy. Ezen kívül van még 20—30 időszakosan működő ének-, illetve zenekar is. Csoportjaink így megismerkednek az ország más tájain működő együttesekkel, délszláv lakta vidékekkel. Barátságot kötnek, s legközelebb már önállóan is viszonozzák a látogatást újabb műsoros estek keretében. Igy csaknem valamennyi délszláv nemzetiségi tánc- és ének- együttes megismeri a többieket, látogatásokra, műsorcserékre adva újabb lehetőségeket. Ezen túl mi azt szeretnénk — és rövid köszöntőmben is ezt hangsúlyozom —, ha éreznék, hogy itt nem én, vagy egy ember jött le a szövetségtől, hanem mindannyian a szövetséget, egy testületet képviselünk ezeken a látogatásokon. — Úgy tudjuk, Mándics elvtárs Bács megyei, pedagógus volt. Mondana önmagáról néhány szót? — Röviden szólhatok, nincsenek nagy állomásai az életemnek. Csávolyban születtem (Bács m.); ott voltam fiatal tanító, majd mostani tisztségemig iskolaigazgató . . . Három nemzetiségű község, nagy nemzetiségi együttessel, virágzó nemzetiségi és magyar népi kultúrával... Bárhol is tegyek — Csávoly az otthonom, igazából... W. E. Mindenki közlekedik Kerekasztal-konferencia a közúti baleseti károk megelőzéséről „Mindenki iközlekedi'k" — ez a Magyar Televízió egyik népszerű, rendszeresen jelentkező műsorának a címe. „S a jövőben mindenki még többet közlekedik" — talán ez lehetne annak a tegnapi kerekasztal- konferenciának a mottója — dr. Farkas József jogászprofesz- szor vitavezetőt idézve —, amelyet a Magyar Jogász Szövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezete és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának polgári jogi tanszéke rendezett tegnap a Pécsi ügyvédi Kamara tanácstermében, a közúti baleseti károkról. A bevezető előadást Szilágyi János, az Állami Biztositó központjának osztályvezetője tartotta, Ismertette a IV. ötéves terv időszakának valamint a tavalyi évnek közlekedési baleseti statisztikáját. Ezekből az adatokból csupán néhányat kiragadni nem lenne érdemes, összességükben és összefüggéseikben lehet csak értékelni őket. Annyi azonban tanulságként mindenképpen leszűrhető, hogy hazánkban a közúti forgalomban részt vevő járművek számának növekedési ütemét sajnálatos módon felülmúlja az előforduló közlekedési balesetek, károkozások növekedési üteme. A kerekasztal-konferencia résztvevői (bírók, ügyvédek, jogtanácsosok, közgazdászok, orvosok, igazságügyi szakértők és a közlekedésrendészet képviselői) négy főbb témakört vitattak meg, úgymint a gépjármű-balesetek alakulását, a leggyakoribb baleseti károkat, a baleseti sérüléseknek és az ittas vezetésből származó balesetek kérdését, A statisztikai adatok önmagukban nem képesek megoldani semmit sem — ez tény. Ám elemzésükből, összetevésükből fontos következtetésekre juthatunk, amelyek egyben már a tennivalókat, feladatokat is meghatározzák a közlekedés biztonsága érdekében. D. I. Tanácskozások, viták, bemutatók A közművelődési filmhét első napjáról Vetíteni elég? Nem elég! Hát akkor mit kell tenni? Akár „megrendelési program." alapján megszervezni azt, hogy a társadalom: mai igényét kielégítő filmek készüljenek — aztán megszervezni azt is, hogy ezek a filmek mindazokhoz eljussanak, akikhez és akikről szólnak. A spontán nézőből tudatos filmnézőt kell nevelni. Igen, filmnézőt. Hiszen ma már nemcsak mozikban, de számtalan helyen van lehetőség a „mozgófényképek” megtekintésére. A film utóéletének a megszervezése váljon a film elkészítésével egyenrangú, tartalmi feladattá. S mindkettő egy célt szolgáljon; a hatékonyabb köz- művelődést. Ahhoz, hogy a fii-' met a valóság és az önismeret eszközeként használjuk, hogy tudatformáló szerepét mégin- kább figyelembe vegyük, segítséget nyújt a társadalmi forgalmazás. A 70-es évektől egyre többször felmerült ennek a szükségessége. A társadalmi forgalmazás nem filmvetítési, — hanem közművelődési forma. És ezen belül is elsősorban tartalmi kérdéseket vet fel. Egy új típusú néző—film kapcsolat kialakítását igényli. Ezeket a gondolatokat, problémákat vetették fel azon a tanácskozáson is, amelyet kedden délelőtt tartottak Pécsett, az Ifjúsági Házban a filmes és köz- művelődési szakemberek részvételével. A tanácskozás témája: a film társadalmi funkciójának érvényesítése a forgalmazásban. A közművelődési filmhét első napja azonban nemcsak szakmai tanácskozást, hanem igen gazdag programot — bemutatókat, közönségtalálkozókat — is kínált. Siklóson a kesztyűgyári szocialista brigádokkal, Bolyban a mezőgazdasági kombinát dolgozóival, Pécsett a dohánygyárban — üzemi népművelőkkel találkoztak a Balázs Béla Stúdió alkotói. Délután az Ifjúsági Házban a Leőwey Klára Gimnázium kiszesei Dárday István rendezővel folytattak igen izgalmas vitát a bemutatott filmekkel kapcsolatban, amelyek a KISZ-életről, a munkás- és diákfiatalok egymás közti kapcsolatteremtéséről szóltak. V. A.
