Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-23 / 81. szám

1977. március 23., szerda Dunántúlt napló 3 ipítésél megkenilli; 1978 elején Egy tájegység múltja, jelene Zselici dolgozatok A közelmúltban adta ki a a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya a Zselici dolgozatok harmadik kötetét, amely a tájegység bemutatását tűzte ki célul. 1971-ben indította el Baranya és Somogy megye a feltárási munkát, amikor létrehozták a Zselici Munkabizottságot. Ba­ranyai részlegének elnöke, dr. Vargha Károly, a most meg­jelent kötet szerkesztője. Tíz év elteltével és öt ilyen tanul­mánykötet megjelentetésével terveik szerint a Zselic vala­mennyi természeti és kulturá­lis értéke a közönség elé tár­ható. A rendszeressé tett zse­lici' tanácskozás kétévenként összegezi ugyanis a terület kutatásában elért eredmé­nyeket. Föltáró munkájuk a Baranya Megyei Levéltár 25 kötetre tervezett Baranya me­gyei monográfiájához szolgál­tat értékes adalékokat. A még kiadásra váró első és a már megjelent második kötetben a Zselic földrajzi, geológiai, természeti adott­ságai kapták a fő hangsúlyt. A harmadik kötetben is több tanulmány foglalkozik a ter­mészeti környezet, különös te­kintettel a bőségben fellelhe­tő erdők és az optimális gaz­dálkodás kapcsolatával, az építőanyagiparral és a víz­rajzzal, a Zselic természeti értékeire híva fel a figyelmet. Nagyobb teret kapnak a történelemben lezajlott nagy társadalmi mozgalmak, a XVIII. századi jobbágylázadá­soktól a Tanácsköztársaság utáni évekig. Feltárul előt­tünk egy zselici nagybirtok s az uradalmak árnyékában meghúzódó falvak élete. Ta­nulmányt olvashatunk az Al­más-patak történetéről. A szerzők, a szaktudomá­nyok jeles megyei művelői tanulmányaikban egy kevéssé ismert, de kincseiben igen gazdag tájegység rejtett ér­tékeit mutatják be. A kötetet Páltly Cézár fo­tói zárják, megörökítve a Zselic népi műemlékeit, táji, népművészeti szépségeit. Gállos Orsolya A Siklósi úti nevelési központ programjáról Interjú Csorba Tivadarral, Pécs m. város Tanácsa osztályvezetőjével Másfél éve ismertettük elő­ször lapunkban a siklósi város­részben létesítendő nevelési központ elképzeléseit. Azóta készülnek a tervei; program­tervét a Központi Városépítési Tanács (Budapest) dicsérettel elfogadta. (Tervezői: Tóth Zol­tán és Jankovics Tibor.) A prog­ramterv és a felépítés ütemezé­se rövidesen a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé ke­iül. Alapkoncepciója szerint a ne­velési központ az új városrész lakossága jelentős részének koncentráltan, körkörös építke­zéssel, egyhelyütt biztosítaná majd az óvodai-bölcsődei he­lyeket; az általános- és közép­iskolai oktatást; a diák- és la­kossági étkeztetést, valamint a közművelődési és sportolási le­hetőségeket. A végleges elkép­zelésekről és a fölépítés üteme­zéséről Csorba Tivadartól, a Pécs város Tanácsa művelődés- ügyi osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Változott-e lényegesen az eredeti koncepció, vagy a rész­egységek, az „övezetek" szerke­zete? — Sem a koncepció,- sem a szerkezet nem változott a ter­vezés kisebb módosításai révén. Mik ezek? Például az oktatási épületek övezete koncentráltabb lett; azaz öt heilyett csak há­rom épületegység lesz, ez vi­szont a belső méreteken, a be­fogadóképességen nem- változ­tat. Maradt a művelődési köz­pont (közművelődési épület­tömb); a központi 3000 adagos konyha-étterem; a testnevelési épületsor és az úszómedence több hasznosítású —, tehát is­kolai és lakossági igények sze­rinti — elképzelése. Egyedül a tornacsarnok méretei „nőttek” valamelyest, a nemzetközi szab­ványokhoz igazítva. — Hogyan alakult ki tehát a végleges program, hogyan osz­lik meg. a köralakú, hatalmas épületrendszer? — Ha a hátsó traktusnál föl­épülő 250 + 100 személyes kollégiumépületet tekintjük kö­zéppontnak, akkor a jobboldali félkör ívében helyezkedik el, majd a három, egyenként há­romszintes oktatási épülettömb, zárt belső udvarokkal. Mindhá­romban: előadótermek, kabinet­rendszerű tantermek, és az is­kolai közművelődést ellátó he­lyiségek. összesen 48 „terem- nyi” általános iskola és egy szakközépiskola. Az utóbbi jel­legéről, funkciójáról a népgaz­daság igényei szerint később döntenek. Középütt, említettem. hátra nyúlva helyezkedik el a kollégiumépület, vele szemben, tehát ugyancsak középen — és a lakosság részére külön bejá­rattal, — a művelődési központ a középméretű, azaz „B"-típusú közművelődési könyvtárral; klub és szakköri hálózatával, aulával, mozival stb. A balol­dali félkörben kap helyet két­szintes épületekben a három (125 személyes) óvoda és három (80 személyes) bölcsőde, utób­biak a földszinten. Természete­sen külön melegítő konyhával, kiszolgáló helyiségekkel, udva­rokkal, parkkal. Folytatólago­san, mellettük épül fel a fedett úszómedence tornateremmel, kondicionáló teremmel, öltözők­kel; s az épületsor végén a tor­nacsarnok. — Mikor kezd épülni mindez, és mikorra, milyen ütemezés sze­rint készül el teljesen? — Az ütemezés tervei szerint az építkezés 1978 elején kezdő­dik meg. A sorrend úgy alakul, hogy az elkészült épületek mű­ködésbe léphessenek, mialatt a többi még épül. Várhatóan 1979 őszére elkészül két óvoda, két bölcsőde és az első általá­nos iskolai oktatási egység: va­lószínűleg már együtt a máso­dik, ugyancsak háromszintes ok­tatási épülettel. Velük egyidő- ben természetesen el kell ké­szülnie a centrálisán (a művelő­dési központ alatt) elhelyezkedő hő- és energiaellátást adó köz­pontnak is. 1980-ban belép a városrész kulturális centruma a könyvtárral, s elkészül a köz­ponti konyha az éttermekkel. (Egy évig sajnos enélkül kell majd tanítani az iskolai részek­ben, de átmeneti megoldások­ról mind a napköziseknek, mind a menzósoknak gondoskodni fogunk.) Ugyancsak 1980-ban várható a szakmunkástanulók részére 250, a középiskolások részére 100 személyes kollégiu­mi tömb felépítése, valamint a harmadik oktatási épület is. Gondot jelent az, hogy a torna­termek és az uszoda csak 1981-ben fejeződnek be, így a tanulók egy része két évig, más része egy évig nélkülözni kény­telen ezeket a fontos tanterme­ket. Átmenetileg a szabadban, a belső udvarokban és a na­gyobb előadótermekben tartják a testnevelési órákat. A torna­csarnoki rész befejezésével zá­rul a kör 1982-ben, vele párhu­zamosan épülnek a környékén elhelyezett sport- és edzőpá­lyák is. — Várhatóan mennyibe kerül mindez és milyen anyagi fede­zetünk van hozzá? Figyelembe véve az építőipari árak esetle­ges „módosításait" is ... — A várható költség erősen fölkerekítve mintegy 300 millió forint. A kb. 70 ezer lakosú új városrész járulékos beruházá­saiból, arányosan, vagyis a ne­velési központ mintegy hatezer környező lakás, tehát kb. 20—24 ezer lakos, igényeit a városrész lakosságának kb. egynegyedét elégítheti ki. (A városrészben számos más iskola, művelődési intézmény, vendéglátó egység stb. is épül.) Persze sok millió forintot ad a nevelési központ­hoz a város is. Az étterem, a konyha kialakítása — mivel nemcsak iskolai célokat szolgál — többe kerül majd, mintha csak oktatási intézményhez kap­csolódna. A sportlétesítmények, a tornacsarnok, az uszoda nin­csenek benne az iskolaépítések műszak és gazdasági normái­ban. (Jóllehet az úszásoktatást a tanterv már 3. osztálytól elő­írja ...) Vagy ott a „©"-típusú könyvtár a művelődési központ­ban ... Mindez többletköltség, amit a város vállal magára. Azonban még így is mintegy 50 millió forinttal kevesebbe ke­rül a teljes építkezés, mintha ezek az iskolák, óvodák stb. kü- lön-külön épülnének fel. „Igaza van Vitányi Ivánnak, amikor azt mondja, hogy a sze­münk előtt játszódnak le a köz- intézmények funkcióváltozásai és „az új körülmények új köve­telményeket teremtenek ...” A társadalmi igények változásá­nak és a közművelődési intéz­mények „állandóságának" el­lentmondását feloldhatjuk, ha az oktatási-nevelési, közösségi, művelődési, sport célra szolgáló létesítményeinket összevonjuk egyetlen, integráltan (szoros egységben) működő egésznapos kihasználást biztosító ... közin­tézménnyé, nevelési központtá. A keceli tervben például a ha­gyományos megnevezések sze­rint óvoda, általános iskola, szakközépiskola, könyvtár, mű­velődési ház, étterem, torna- csarnok, sportpálya és uszoda található ugyanazon épület- együttesben. Ezen intézmény számtalan lé­nyeges előnnyel rendelkezik a szétszórt, hagyományosan telepí­tett közintézményekkel szem­ben. A leglényegesebb előny az, hogy a társadalmi igényváltozás nem teszi elavulttá: az épület célszerű belső átrendezéssel könnyen korszerűsíthető .. (Jeney Lajos, építész: Vita a művelődési otthonok jövőjéről. — Űj Tükör, 1977. március 13.) W. E. falon Robert Capa világhírű fotói mel­lett farsangi girlandok, lampionok. A lakkozott hosszú faasztaloknál még kevesen ülnek — de ott­honos megszokottsággal. A BARANYAKER Rákó­czi úti pinceklubját öt év­vel ezelőtt a „pinceklubot építő korszakban" hozták létre a vállalat fiataljai. Az elmúlt időszakban sok pinceklubból ismét pince lett — de szép számmal vannak olyanok is, ame­lyek tartalmas programja­ikkal már nemcsak a fia­talokat, de az idősebb generációt is „lecsalogat- ják”, kezdetben közönség­ként, később már a közös­ség tagjaként. Oldott hangulat Ifjúsági klubok Ilyen a BARANYAKER klub­ja is. Bálra készülnek. Otthon­gyártott plakátok, játékos raj­zok kerülnek a falakra. Egyre többen kapcsolódnak be a be­szélgetésbe, amelynek témája a klubélet. Néhány véle­mény; — Szeretek idejárni, min­dennap jöhetek, hiszen 5-től 10-ig nyitva van. Színes tv, fo­lyóiratok és beszélgetőpartne­rek mindig „kéznél” vannak a csendes napokon. De egy hé­ten két-három rendezvény is van. — Idegenül, rosszul érzem magam olyan helyen, ahol nem ismerek senkit. Máshova nem nagyon mennék el kiállításra, vagy rendezvényre, ide viszont mindig eljövök. — Sokkal oldottabb a han­gulat másnap a boltban, ha együtt vagyunk a kollegákkal itt, a klubban. Van időnk be­szélgetésre, egymás megisme­résére. A februári műsor-„étlapot" nézem. Irodalmi, politikai elő­adások, szakmai est, fotókiál­lítás, busómaszk-kiállítás, far­sangi bál, a klub irodalmi kö­rének műsora ... — Az állandó telt házakat talán ez a választék is ma­gyarázza — mondja Katona Emőke, a klub függetlenített vezetője. — Mindenkit megkér­dezünk, mit szeretne, mi érdek­li s a kívánságok alapján állít­juk össze a műsorokat Közösségek formálása — A költségvetés hogyan bírja a sok rendezvényt, elő­adói estet? — Sokan vállalják társadal­mi munkában, vagy minimális összegért az itteni fellépést, előadást. De sajnos a színé­szek sokba kerülnek. Jó len­ne, ha az „Egyetemisták a közművelődésért" akcióhoz ha­sonlóan „Művészek a közmű­velődésért" akció is beindulna — vagyis a hivatalos ORI-gá- zsinál olcsóbban láthatnánk a művészi, irodalmi összeállítóso­kat. .. Klub == hasonló foglalkozású, érdeklődésű embereknek közös szórakozás, művelődés végett való találkozása. A kluboknak fontos szerep jut a közösség formálásában, eszmei-politikai nevelésében, a közművelődési határozatokból adódó felada­tok végrehajtásában. A klub­ban történő tartalmi munká­val lehet és kell hatni a KISZ- tagokra, valamint a KISZ-en kívüliekre egyaránt. Ezek az elvek, de hogyan valósulnak meg a gyakorlat­ban? Kitől és mitől függ az, hogy egy Ifjúsági klubban tervszerű, tartalmas program legyen? Milyen a klubok irá­nyításának, személyi, tárgyi el­látottságának helyzete? Egyszó­Április Ifjúsági dalostalálkozó Pécseit A tavasz folyamán másodíz­ben rendezik meg Pécsett az If­júsági Házban Dél-Dunántúl dalosainak találkozóját. A ta­lálkozó célja, hogy Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye fiatal amatőr dalosai, együtte­sei bemutatkozzanak egymás­nak, számot adjanak tudásuk­ról és szakmai tapasztalatcse­rén vegyenek részt. A találko­zóra megzenésített versekkel politikai és tömegdalokkal va­lamint népzenei feldolgozások­kal lehet nevezni. A II. dél-dunántúli dalosta­lálkozót április 5. és 6. között rendezi meg Pécs m. városi Ta­nácsa V. B. Művelődési Osztá­lya, a KISZ Pécs városi Bizott­sága és a pécsi Ifjúsági Ház. A nevezés elfogadásáról és a dalostalálkozó részletes prog­ramjáról a jelentkezők értesí­tést kapnak. A dalostalálkozón értékes díjakat adnak majd ki a legjobbaknak. val, milyen klubélet van Pé­csett? A városban mintegy félszáz klub működik. Azért mondjuk, hogy mintegy, mert van műkö­dési engedéllyel rendelkező, és azzal nem bíró úgynevezett „ad-hoc” klub, amely létezik, aztán megszűnik, majd újból feléled. Tavaly a városi klubta­nács felmérést készített az üze­mi, vállalati, iskolai klubmun­káról. A rendszertelenül műkö­dő és a művelődési házakhoz tartozó aktív klubok kivételé­vel valamennyi ifjúsági klubot „felmérték”. A vaskos kérdő­ívek válaszainak elemzését a napokban végezték el a szá­mítógépek. A megvizsgált 38 klub értékelése ellentmondá­sos képet ad. Az anyagi lehe­tőségek az elmúlt évekhez vi­szonyítva általában jók, és ki­elégítők. Néhány vállalati klub­nál azonban, éppen a vállalat által nyújtott jelentős anyagi segítség vitás helyzetet te­remt. Tanulságok, tennivalók A probléma lényege: meny­nyi beleszólása van a vállalat­nak, mint a klub üzemeltetőjé­nek a klubélet alakításába és milyen feladat hárul a KISZ- szervezetre, vagy a klubtanács­ra. Elmúlt ugyan az az időszak, amikor az üzemi éttermet ne­vezték ki klubnak — mert rá­jöttek, hogy az esti rendezvé­nyeken mégis csak illúziórom­boló a déli étel- és konyha­szag. Építettek, vagy kinevez­tek tehát egy másik helyiséget klubnak. Igen ám, csak hogy ezek a helyiségek sok helyen több funkciót is betöltenek: a vállalati gyűlés, rendezvény, tanfolyam, értekezlet ezekben zajlik, akadályozva a rendsze­res klubmunkát. A felmérés alapján még je­lenleg is a legtöbb megoldan­dó feladatot a személyi kérdé­sek jelentik. A klubvezetők többsége ugyanis nem rendel­kezik megfelelő tapasztalattal, szervezőkészséggel, politikai­közéleti felkészültséggel. A gyakori személyi változások mi­att nincs rendszeres műsorterv, csupán a viszonylag könnyen megoldható disco-esteket ren­dezik meg. Félreértés ne essék, — nem az a baj, hogy disco idején zsúfoltak a klubok, ha­nem az, hogy csak akkor van „telt ház". A tartalmasabb szó­rakozás már több szervező- munkát kíván, melyre a veze­tőnek (ha nem függetlenített) vagy nincs ideje, vagy nincs megfelelő szervezőképessége. Következésképpen óhatatlanul szükség van a klubvezetők terv­szerűbb szakmai képzésére. Varga Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom