Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-23 / 81. szám
1977. március 23., szerda Dunántúlt napló 3 ipítésél megkenilli; 1978 elején Egy tájegység múltja, jelene Zselici dolgozatok A közelmúltban adta ki a a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya a Zselici dolgozatok harmadik kötetét, amely a tájegység bemutatását tűzte ki célul. 1971-ben indította el Baranya és Somogy megye a feltárási munkát, amikor létrehozták a Zselici Munkabizottságot. Baranyai részlegének elnöke, dr. Vargha Károly, a most megjelent kötet szerkesztője. Tíz év elteltével és öt ilyen tanulmánykötet megjelentetésével terveik szerint a Zselic valamennyi természeti és kulturális értéke a közönség elé tárható. A rendszeressé tett zselici' tanácskozás kétévenként összegezi ugyanis a terület kutatásában elért eredményeket. Föltáró munkájuk a Baranya Megyei Levéltár 25 kötetre tervezett Baranya megyei monográfiájához szolgáltat értékes adalékokat. A még kiadásra váró első és a már megjelent második kötetben a Zselic földrajzi, geológiai, természeti adottságai kapták a fő hangsúlyt. A harmadik kötetben is több tanulmány foglalkozik a természeti környezet, különös tekintettel a bőségben fellelhető erdők és az optimális gazdálkodás kapcsolatával, az építőanyagiparral és a vízrajzzal, a Zselic természeti értékeire híva fel a figyelmet. Nagyobb teret kapnak a történelemben lezajlott nagy társadalmi mozgalmak, a XVIII. századi jobbágylázadásoktól a Tanácsköztársaság utáni évekig. Feltárul előttünk egy zselici nagybirtok s az uradalmak árnyékában meghúzódó falvak élete. Tanulmányt olvashatunk az Almás-patak történetéről. A szerzők, a szaktudományok jeles megyei művelői tanulmányaikban egy kevéssé ismert, de kincseiben igen gazdag tájegység rejtett értékeit mutatják be. A kötetet Páltly Cézár fotói zárják, megörökítve a Zselic népi műemlékeit, táji, népművészeti szépségeit. Gállos Orsolya A Siklósi úti nevelési központ programjáról Interjú Csorba Tivadarral, Pécs m. város Tanácsa osztályvezetőjével Másfél éve ismertettük először lapunkban a siklósi városrészben létesítendő nevelési központ elképzeléseit. Azóta készülnek a tervei; programtervét a Központi Városépítési Tanács (Budapest) dicsérettel elfogadta. (Tervezői: Tóth Zoltán és Jankovics Tibor.) A programterv és a felépítés ütemezése rövidesen a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé keiül. Alapkoncepciója szerint a nevelési központ az új városrész lakossága jelentős részének koncentráltan, körkörös építkezéssel, egyhelyütt biztosítaná majd az óvodai-bölcsődei helyeket; az általános- és középiskolai oktatást; a diák- és lakossági étkeztetést, valamint a közművelődési és sportolási lehetőségeket. A végleges elképzelésekről és a fölépítés ütemezéséről Csorba Tivadartól, a Pécs város Tanácsa művelődés- ügyi osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Változott-e lényegesen az eredeti koncepció, vagy a részegységek, az „övezetek" szerkezete? — Sem a koncepció,- sem a szerkezet nem változott a tervezés kisebb módosításai révén. Mik ezek? Például az oktatási épületek övezete koncentráltabb lett; azaz öt heilyett csak három épületegység lesz, ez viszont a belső méreteken, a befogadóképességen nem- változtat. Maradt a művelődési központ (közművelődési épülettömb); a központi 3000 adagos konyha-étterem; a testnevelési épületsor és az úszómedence több hasznosítású —, tehát iskolai és lakossági igények szerinti — elképzelése. Egyedül a tornacsarnok méretei „nőttek” valamelyest, a nemzetközi szabványokhoz igazítva. — Hogyan alakult ki tehát a végleges program, hogyan oszlik meg. a köralakú, hatalmas épületrendszer? — Ha a hátsó traktusnál fölépülő 250 + 100 személyes kollégiumépületet tekintjük középpontnak, akkor a jobboldali félkör ívében helyezkedik el, majd a három, egyenként háromszintes oktatási épülettömb, zárt belső udvarokkal. Mindháromban: előadótermek, kabinetrendszerű tantermek, és az iskolai közművelődést ellátó helyiségek. összesen 48 „terem- nyi” általános iskola és egy szakközépiskola. Az utóbbi jellegéről, funkciójáról a népgazdaság igényei szerint később döntenek. Középütt, említettem. hátra nyúlva helyezkedik el a kollégiumépület, vele szemben, tehát ugyancsak középen — és a lakosság részére külön bejárattal, — a művelődési központ a középméretű, azaz „B"-típusú közművelődési könyvtárral; klub és szakköri hálózatával, aulával, mozival stb. A baloldali félkörben kap helyet kétszintes épületekben a három (125 személyes) óvoda és három (80 személyes) bölcsőde, utóbbiak a földszinten. Természetesen külön melegítő konyhával, kiszolgáló helyiségekkel, udvarokkal, parkkal. Folytatólagosan, mellettük épül fel a fedett úszómedence tornateremmel, kondicionáló teremmel, öltözőkkel; s az épületsor végén a tornacsarnok. — Mikor kezd épülni mindez, és mikorra, milyen ütemezés szerint készül el teljesen? — Az ütemezés tervei szerint az építkezés 1978 elején kezdődik meg. A sorrend úgy alakul, hogy az elkészült épületek működésbe léphessenek, mialatt a többi még épül. Várhatóan 1979 őszére elkészül két óvoda, két bölcsőde és az első általános iskolai oktatási egység: valószínűleg már együtt a második, ugyancsak háromszintes oktatási épülettel. Velük egyidő- ben természetesen el kell készülnie a centrálisán (a művelődési központ alatt) elhelyezkedő hő- és energiaellátást adó központnak is. 1980-ban belép a városrész kulturális centruma a könyvtárral, s elkészül a központi konyha az éttermekkel. (Egy évig sajnos enélkül kell majd tanítani az iskolai részekben, de átmeneti megoldásokról mind a napköziseknek, mind a menzósoknak gondoskodni fogunk.) Ugyancsak 1980-ban várható a szakmunkástanulók részére 250, a középiskolások részére 100 személyes kollégiumi tömb felépítése, valamint a harmadik oktatási épület is. Gondot jelent az, hogy a tornatermek és az uszoda csak 1981-ben fejeződnek be, így a tanulók egy része két évig, más része egy évig nélkülözni kénytelen ezeket a fontos tantermeket. Átmenetileg a szabadban, a belső udvarokban és a nagyobb előadótermekben tartják a testnevelési órákat. A tornacsarnoki rész befejezésével zárul a kör 1982-ben, vele párhuzamosan épülnek a környékén elhelyezett sport- és edzőpályák is. — Várhatóan mennyibe kerül mindez és milyen anyagi fedezetünk van hozzá? Figyelembe véve az építőipari árak esetleges „módosításait" is ... — A várható költség erősen fölkerekítve mintegy 300 millió forint. A kb. 70 ezer lakosú új városrész járulékos beruházásaiból, arányosan, vagyis a nevelési központ mintegy hatezer környező lakás, tehát kb. 20—24 ezer lakos, igényeit a városrész lakosságának kb. egynegyedét elégítheti ki. (A városrészben számos más iskola, művelődési intézmény, vendéglátó egység stb. is épül.) Persze sok millió forintot ad a nevelési központhoz a város is. Az étterem, a konyha kialakítása — mivel nemcsak iskolai célokat szolgál — többe kerül majd, mintha csak oktatási intézményhez kapcsolódna. A sportlétesítmények, a tornacsarnok, az uszoda nincsenek benne az iskolaépítések műszak és gazdasági normáiban. (Jóllehet az úszásoktatást a tanterv már 3. osztálytól előírja ...) Vagy ott a „©"-típusú könyvtár a művelődési központban ... Mindez többletköltség, amit a város vállal magára. Azonban még így is mintegy 50 millió forinttal kevesebbe kerül a teljes építkezés, mintha ezek az iskolák, óvodák stb. kü- lön-külön épülnének fel. „Igaza van Vitányi Ivánnak, amikor azt mondja, hogy a szemünk előtt játszódnak le a köz- intézmények funkcióváltozásai és „az új körülmények új követelményeket teremtenek ...” A társadalmi igények változásának és a közművelődési intézmények „állandóságának" ellentmondását feloldhatjuk, ha az oktatási-nevelési, közösségi, művelődési, sport célra szolgáló létesítményeinket összevonjuk egyetlen, integráltan (szoros egységben) működő egésznapos kihasználást biztosító ... közintézménnyé, nevelési központtá. A keceli tervben például a hagyományos megnevezések szerint óvoda, általános iskola, szakközépiskola, könyvtár, művelődési ház, étterem, torna- csarnok, sportpálya és uszoda található ugyanazon épület- együttesben. Ezen intézmény számtalan lényeges előnnyel rendelkezik a szétszórt, hagyományosan telepített közintézményekkel szemben. A leglényegesebb előny az, hogy a társadalmi igényváltozás nem teszi elavulttá: az épület célszerű belső átrendezéssel könnyen korszerűsíthető .. (Jeney Lajos, építész: Vita a művelődési otthonok jövőjéről. — Űj Tükör, 1977. március 13.) W. E. falon Robert Capa világhírű fotói mellett farsangi girlandok, lampionok. A lakkozott hosszú faasztaloknál még kevesen ülnek — de otthonos megszokottsággal. A BARANYAKER Rákóczi úti pinceklubját öt évvel ezelőtt a „pinceklubot építő korszakban" hozták létre a vállalat fiataljai. Az elmúlt időszakban sok pinceklubból ismét pince lett — de szép számmal vannak olyanok is, amelyek tartalmas programjaikkal már nemcsak a fiatalokat, de az idősebb generációt is „lecsalogat- ják”, kezdetben közönségként, később már a közösség tagjaként. Oldott hangulat Ifjúsági klubok Ilyen a BARANYAKER klubja is. Bálra készülnek. Otthongyártott plakátok, játékos rajzok kerülnek a falakra. Egyre többen kapcsolódnak be a beszélgetésbe, amelynek témája a klubélet. Néhány vélemény; — Szeretek idejárni, mindennap jöhetek, hiszen 5-től 10-ig nyitva van. Színes tv, folyóiratok és beszélgetőpartnerek mindig „kéznél” vannak a csendes napokon. De egy héten két-három rendezvény is van. — Idegenül, rosszul érzem magam olyan helyen, ahol nem ismerek senkit. Máshova nem nagyon mennék el kiállításra, vagy rendezvényre, ide viszont mindig eljövök. — Sokkal oldottabb a hangulat másnap a boltban, ha együtt vagyunk a kollegákkal itt, a klubban. Van időnk beszélgetésre, egymás megismerésére. A februári műsor-„étlapot" nézem. Irodalmi, politikai előadások, szakmai est, fotókiállítás, busómaszk-kiállítás, farsangi bál, a klub irodalmi körének műsora ... — Az állandó telt házakat talán ez a választék is magyarázza — mondja Katona Emőke, a klub függetlenített vezetője. — Mindenkit megkérdezünk, mit szeretne, mi érdekli s a kívánságok alapján állítjuk össze a műsorokat Közösségek formálása — A költségvetés hogyan bírja a sok rendezvényt, előadói estet? — Sokan vállalják társadalmi munkában, vagy minimális összegért az itteni fellépést, előadást. De sajnos a színészek sokba kerülnek. Jó lenne, ha az „Egyetemisták a közművelődésért" akcióhoz hasonlóan „Művészek a közművelődésért" akció is beindulna — vagyis a hivatalos ORI-gá- zsinál olcsóbban láthatnánk a művészi, irodalmi összeállítósokat. .. Klub == hasonló foglalkozású, érdeklődésű embereknek közös szórakozás, művelődés végett való találkozása. A kluboknak fontos szerep jut a közösség formálásában, eszmei-politikai nevelésében, a közművelődési határozatokból adódó feladatok végrehajtásában. A klubban történő tartalmi munkával lehet és kell hatni a KISZ- tagokra, valamint a KISZ-en kívüliekre egyaránt. Ezek az elvek, de hogyan valósulnak meg a gyakorlatban? Kitől és mitől függ az, hogy egy Ifjúsági klubban tervszerű, tartalmas program legyen? Milyen a klubok irányításának, személyi, tárgyi ellátottságának helyzete? EgyszóÁprilis Ifjúsági dalostalálkozó Pécseit A tavasz folyamán másodízben rendezik meg Pécsett az Ifjúsági Házban Dél-Dunántúl dalosainak találkozóját. A találkozó célja, hogy Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye fiatal amatőr dalosai, együttesei bemutatkozzanak egymásnak, számot adjanak tudásukról és szakmai tapasztalatcserén vegyenek részt. A találkozóra megzenésített versekkel politikai és tömegdalokkal valamint népzenei feldolgozásokkal lehet nevezni. A II. dél-dunántúli dalostalálkozót április 5. és 6. között rendezi meg Pécs m. városi Tanácsa V. B. Művelődési Osztálya, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a pécsi Ifjúsági Ház. A nevezés elfogadásáról és a dalostalálkozó részletes programjáról a jelentkezők értesítést kapnak. A dalostalálkozón értékes díjakat adnak majd ki a legjobbaknak. val, milyen klubélet van Pécsett? A városban mintegy félszáz klub működik. Azért mondjuk, hogy mintegy, mert van működési engedéllyel rendelkező, és azzal nem bíró úgynevezett „ad-hoc” klub, amely létezik, aztán megszűnik, majd újból feléled. Tavaly a városi klubtanács felmérést készített az üzemi, vállalati, iskolai klubmunkáról. A rendszertelenül működő és a művelődési házakhoz tartozó aktív klubok kivételével valamennyi ifjúsági klubot „felmérték”. A vaskos kérdőívek válaszainak elemzését a napokban végezték el a számítógépek. A megvizsgált 38 klub értékelése ellentmondásos képet ad. Az anyagi lehetőségek az elmúlt évekhez viszonyítva általában jók, és kielégítők. Néhány vállalati klubnál azonban, éppen a vállalat által nyújtott jelentős anyagi segítség vitás helyzetet teremt. Tanulságok, tennivalók A probléma lényege: menynyi beleszólása van a vállalatnak, mint a klub üzemeltetőjének a klubélet alakításába és milyen feladat hárul a KISZ- szervezetre, vagy a klubtanácsra. Elmúlt ugyan az az időszak, amikor az üzemi éttermet nevezték ki klubnak — mert rájöttek, hogy az esti rendezvényeken mégis csak illúzióromboló a déli étel- és konyhaszag. Építettek, vagy kineveztek tehát egy másik helyiséget klubnak. Igen ám, csak hogy ezek a helyiségek sok helyen több funkciót is betöltenek: a vállalati gyűlés, rendezvény, tanfolyam, értekezlet ezekben zajlik, akadályozva a rendszeres klubmunkát. A felmérés alapján még jelenleg is a legtöbb megoldandó feladatot a személyi kérdések jelentik. A klubvezetők többsége ugyanis nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, szervezőkészséggel, politikaiközéleti felkészültséggel. A gyakori személyi változások miatt nincs rendszeres műsorterv, csupán a viszonylag könnyen megoldható disco-esteket rendezik meg. Félreértés ne essék, — nem az a baj, hogy disco idején zsúfoltak a klubok, hanem az, hogy csak akkor van „telt ház". A tartalmasabb szórakozás már több szervező- munkát kíván, melyre a vezetőnek (ha nem függetlenített) vagy nincs ideje, vagy nincs megfelelő szervezőképessége. Következésképpen óhatatlanul szükség van a klubvezetők tervszerűbb szakmai képzésére. Varga Ágnes
