Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-18 / 76. szám
2 Dunántúlt naplö 1977. március 18., péntek Védelemre szorulnak a felszín alatti vizek A pécsi ivóvízkészlet minőségéről van szó Egy liter olaj egymillió liter ivóvizet évekre tesz tönkre A pánikkeltés felesleges, ámbár a tények rendkívül aggasztóak: a Pécset ellátó pel- lérdi és tortyogói víznyerő területen a kutak vízminőségével baj van. A minőségromlás csak fokozódik, amennyiben nem válik mindenki számára fontos feladattá a felszín alatti vízkészletek környezetvédelme. Az itteni kutak a megye- székhely napi vízszükségletének 65—70 százalékát adják. Tegnap Pécsett a MTESZ-ben megtartott környezetvédelmi anké. ton ezzel kapcsolatban adatokat soroltak fel a KÖJÁL szakemberei. Jónéhány kútban jelentős nitrát-, ammónia-, szulfát-, vas-, mangán-szennyezettséget mértek. Az országban egyébként a pécsi szennyvizekben fordulnak elő legnagyobb koncentrációban a különféle nehézfémsók. Minden szennyvizet a Pécsi-víz vezet el, ami átfolyik a két víznyerő-területen. Több kútban ásványolajat is figyeltek meg: a kicsöpögő olaj az ÁFOR-telep vasúti töltésein átszivárogva jut el a mélyebb rétegekbe. Egy liter ásványolaj egy millió liter vizet tesz tönkre több évtizedre, ha nem örök időkre. Nem véletlen, hogy az AFOR-telephez vezető termékvezeték kivitelezése leállt, bár a hírek szerint a beruházók legújabb javaslatai elfogadhatóak, a biztonság a lehető legtökéletesebb. Az olajnál maradva: nemrégen a beremendi AFOR-kútból csurgód ki öt köbméter benzin, és most a faluban már öntözni sem tudnak, nem hogy inni. Félő, hogy a szennyeződés átterjed a törpevízműre is. A P és T területet veszélyeztető másik forrás, hogy Kovácstelepen még nincs elfogadható szennyvízcsatorna, és az emberek ásott kutakba engedik a szennylét. Dívik az illegális állattartás is. Javasolták, hogy a közeli falvakban ne lehessen szennyvizet tisztítani. Jelenleg is gond, hogy a városi szennyvíztelep iszapjával mi legyen. A pellérdi halastavakra a Pécsi-vizet engedik be és hosszú ideig áll ott. Sajnos, a Pécsi-víz szennyezettségi foka továbbra sem mérséklődik, ide jutnak a bányák és a szennyvíztelep felesleges vizei is. A Bőrgyár keszüi iszaplerakója is veszélyezteti a kutakat, emiatt máshová telepítik. Másik szeny- nyező az erőmű hamuja és pernyéje. A Tettye-forrást és környékét az óllatkert és a szőlőkben használt növényvédőszerek valamint műtrágyák szennyezik. A hangsúly a Pécsi-vizén volt: amennyiben a gyárak, üzemek jól működtetik szennyvíztisztítóikat, derítőiket, vagy újabbakat is építenek — a P és T terület szennyezettsége enyhülhet. Csuti J. Változó ismeretterjesztés Előtérbe kerültek a szaktanfolyamok Az iskoláskorúakat is foglalkoztatják A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komló városi szervezete március 17-én délután tartotta VII. városi közgyűlését, amin részt vett Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára és Morber János, Komló város Tanácsának elnöke. A városi szervezet elnökségének beszámolója hangsúlyozta, a beszámolási időszakban jelentős változás történt az ismeretterjesztés formáiban. Míg korábban szinte csak egyedi előadásokat szerveztek, most az előadássorozatok és a szak- tanfolyamok kerültek előtérbe. A tanfolyamokon belül sajátos terület az iskoláskorúak foglalkoztatása. Ez elsősorban a Kis Matematikusok Baráti Körében mutatkozik meg. Az utóbbi években csökkent a nagyrendezvények száma, helyette kisebb létszámú foglalkozások a jellemzőek. A beszámoló után a jelenlevők elfogadták a határozati javaslatot a további feladatokra, majd vitára került sor. A közgyűlés végén újraválasztot ták a 9 tagú városi elnökséget, melynek elnöke Popovics Jó zsef lett, majd megválasztották a nyolc megyei küldöttet. A cél: javítani a munkáslakosság életkörülményein (Folytatás az 1. oldalról.) ros jelenlegi iparszerkezete és egyéb munkalehetőségei már kevesebb munkaerőt vonzanak, mint a korábbi időszakban. Pécs iparfejlesztése a város belső társadalmi struktúráját is átalakítja. Az elmúlt negyedszázad alatt a város lakosságának létszáma 78,7 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az aktív keresők száma 1.15,3 százalékkal nőtt. Ez egyben azt eredményezte, hogy száz aktív keresőre jutó eltartottak szórna 130-ról 75-re csökkent Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a munkások iskolai végzettségének szintje. A fizikai dolgozók 69,5 százaléka 8 általános vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Ezen számadatoknál is tapasztaljuk, hogy a férfi munkások iskolai végzettsége a nőkét számottevően meghaladja. Közel kétszer annyi az érettségizett munkás a férfiak között mint a nők között. Rendkívül érdekes képet mutat a munkások részvétele a tanácsi tevékenységben. A munkások részvétele a városi tanács testületéiben az országos helyzetképpel megegyező. A tanács és a végrehajtó bizottság tagjainak mintegy 20 százaléka munkás. A munkás tanácstagok testületi tevékenysége kielégítő színvonalú. Általában nagyobb aktivitást fejtenek ki a bizottságok csoportok ülésén. A tanácsüléseken rendszerint csak az interpelláció eszközével élnek. Tanácstagi kötelezettségeiket teljesítik, fogadó óráikat, beszámolóikat megtartják. A munkástanácstagok tevékenységének segítésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. A munkáslakosság társadalmi helyzetének javítását szolgálják azok az intézkedések, amelyek a határozati javaslatban fogalmazódtak meg: megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkáslakta területeket érintő fejlesztési feladatok végrehajtására; a megépítésre kerülő lakásokból 1980- ig a bányászok részére 560 tanácsi bérlakást kell biztosítani, gondoskodni kell 600 telepszerű társas és 520 családi ház ilyen célra való megépítésének feltételeiről. Biztosítani kell a bányászlakás családi ház-program megvalósításának feltételeit Patacson és Nagyárpádon. A meszesi városrészben nagyobb ütemben kell fejleszteni az alapfokú ellátást nyújtó bölcsődei, kereskedelmi, szolgáltatóipari létesítmények fejlesztését. Az I. kerületben meg kell építeni egy 22 munkahelyes orvosi létesítményt, meg kell kezdeni a megyei művelődési központ kivitelezését és gondoskodni kell arról, hogy a VI. ötéves terv első felében elkészüljön. A vitában elhangzottak azt a nagy felelősséget tükrözték, amellyel a tanácstagjaink ezt a kérdést kezelik. A tanács egyéb ügyeket is megtárgyalt — a végrehajtó bizottság múlt évi munkáját, a társadalmi munkát, valamint a koordinációs bizottság munkáját értékelték. „Pécs megyei város Művészeti Díja" címmel jóváhagyta a helyi díj alapítását, és személyi ügyekben is döntött. Herbst Ferencet, a kereskedelmi osztály vezetőjét nyugállományba vonulása alkalmával március 31. hatállyal felmentették tiszte alól. A tanács április elsejével kereskedelmi osztályvezetői teendőkkel dr. Horváth Endrét bízta meg. Kampis Péter Kitüntették a Hőerőmű KISZ-szervezetét „A KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet Zászló" című kitüntetést kapta meg március 17-én a Pécsi Hőerőmű KlSZ-szerve- zete. A 180 fős KISZ-szervezet különösen kimagasló eredményeket ért el a gazdasági építő munkában, a társadalmi munkaakciókban, és jól szerepelt az Alkotó Ifjúság pályázaton. A kitüntetést Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára nyújtotta át Bacsó László KISZ-titkárnak. Ezen kívül a húsz éve a KISZ- ben tevékenykedő tagok emlékjelvényt kaptak. Hazánkban is észleltek két gyenge földrengést Budapesten és Piszkés tetőn regisztrálták Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete Földrengésvizsgáló Obszervatóriumának készülékei csütörtökön 18 óra 55 perc 2 másodperckor Budapestről 125 kilométer távolságban, 18 óra 55 perc 14 másodperckor pedig Piszkéste- tőtől körülbelül 190 kilométer távolságban gyenge földrengést jeleztek. A földrengés epicentruma gyönk—tamási térségében lehet, erőssége 4—5 fok a Mercalli—Cancani—Sieberg skálán. A második földrengés regisztrálása Budapesten 19 óra 1 perc 37 másodperckor, Pisz- késtetőn pedig 19 óra 1 perc 49 másodperckor kezdődött. Az intézet kéri mindazokat, akik észlelték a földrengéseket, hogy írják meg tapasztalataikat a következő címre: 1512 Budapest, Meredek utca 18. Földrengésvizsgáló. Iz emlékverseny győztesei A pécsi Műszaki Főiskola volt tanszékvezető tanára. Sebestyén Jenő tiszteletére idén március 16-án, hatodszor megrendezett műszaki verseny győztesei: első Ozsvát János III. éves szilikátgépész; második Deminger Péter vegyipari gépész, I. éves; harmadik Reichert Zoltán első éves vegyipari gépész; negyedik Valas- tyán János első éves szilikátgépész; ötödik: Zsemberovszky Péter első éves épületgépész és hatodik Margitics Imre első éves vegyipari gépész. Ezen kívül tíz hallgató könyvjutalomban részesült. Dr. Ili Márton csillagász Ipari vállalkozásként is nyereséges az űrkutatás Amikor a 6-os úton a Budai vámhoz ért gépkocsijával, nem kellett töprengenie, hogy merre menjen tovább, nem kellett térképen keresgélnie, hol is van a József Attila Művelődési Ház, Dr. Ili Márton, a Bajai Csillagvizsgáló igazgató, ja jól ismeri Pécsett: 1950-től 1958-ig tanított fizikát a Pécsi Tanárképző Főiskolán fiatal tanársegédként Kapcsolata Péccsel máig sem szakadt meg. Gyakran látogat városunkba, akár régi ismerőseit felkeresni, akár mint éppen szerda délután — előadást tartani a csillagászat iránt érdeklődőknek. Most legutóbb a mesterséges holdak és a távközlés volt előadásának a témája. Még előadás előtt alkalmam volt oldalról belesandítani a naptárába: rengeteg bejegyzés, szinte minden napra jut valami program. Nem csoda. Ha tisztségeivel, kötelezettségeivel lehetne jellemezni bárkit is, dr. Ili Mártonról körülbelül ezt írnám: az Uránia Csillagvizsgáló tudományos főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia csillagászati szakbizottságának a titkára, a szegedi egyetem hallgatóit ő oktatja a csillagászatra... S bizony még lehetne folytatni tovább ezt a sort. No, nem a ragyogó napsütötte délutánra gondolok, a Pécsi Sörgyárban már nemcsak a naptár jelzi a tavaszt. A sörfogyasztás emelkedése a legérzékenyebb barométeren is túltesz ebben az iparágban. A március közepi, késő tavaszt idéző hőmérséklet amúgy sem számít a rohamosan terjeszkedő gyárban: a főzőházban 30 foknyi a meleg, az ászokpincében hátborzongató hideg (+1) fogadott bennünket. A főzőház „fazékjában” 2500 hektó sört főznek 24 óra alatt. A lakókonyhányi főzőüstök azonban így sem képesek Baranya, Tolna és Bács megye déli részének olthatatlan szomját oltani. A háború előtt még csak 35 ezer, az idén már 620 ezer hektoliter sört gyártanak itt. Pedig Rugási Endre, a Sörgyár igazgatója azt mondja, olyan igazi nagy sörivók mór nincsenek, a statisztikák, a gyár udvarán Tavaszvárás a Sörgyárban ® egymásra torlódó szállító járművek azonban másról árulkodnak. Ma már a régi sörösök tiltakozása ellenére női serfőzők is tanulnak a gyár szakmunkástanfolyamán. Persze férfi ésszel elhúzzuk szánkat, a hölgyek azonban hamar leszerelnek bennünket, ha otthon többnyire szívesen esszük főztjüket, miért ne hihetnénk, hogy a sörfőzésben is kiválóan helytállhatnak. Persze az ízlelésnek ma már egyre kevesebb szerepe van a sörfőzésben is, a korszerű technológiákkal, jól felszerelt laboratóriumokkal a legjobban kifinomult ízlelés sem tud versenyre kelni. Az idei tavasz (februárban történt), országos sörminősítő versenyen első helyezést ért el a Pannónia Sörgyár „Szalonja”. Az idén megépülő korszerű laboratórium, bizonyára nagy biztosítéka lesz a pécsi sörök kiváló minőségének. Ha már a fejlesztésről szólunk, érdemes megemlíteni, hogy míg az idén tavasszal csaknem 80 milliós beruházás kezdődik Szek- szárdon; új Pepsi Cola palackozó üzem épül. Ugyancsak az idei márciusi események: elkészül a gyár új szociális létesítménye, a régi irodaépület helyén. Megújhodnak tehát az üzemépületek, mikért a munkásgárda is megfiatalodik. Pécs egyik legrégibb gyárában a dolgozók csaknem 40 százaléka 30 év alatti fiatal. A tavaszt, a megnövekvő sörfogyasztás nem várták ölhetett kezekkel: novembertől márciusig a gyár valamenynyi felszerelését felújították: a főzőházban, erjesztőpincében, ászokpincében, palackozóban és természetesen a Pepsi üzemben is sokat dolgoztak a karbantartók. Gyárlátogatásunk során a palackozóig jutottunk: ezernyi sörösüveg tolakszik a gépen, aztán kettes, majd egyes sorban rendeződnek, egy munkásasszony fapálcával karmesterként segít a rendeződésben, mosás, töltés... A kupakot ügyes gép rakja fel. A Szalonra fehér, a minőségi sörökre sárga kupakot nyom. Aztán az ügyes gép címkét ragaszt, majd az üvegek ötös sorokba rendeződnek a’ ládákba jutnak. Évente 84 millió palack. Egészségünkre ,.. Lombosi Jenő Szerdai pécsi előadásának hallgatósága arról is meggyőződhetett, hogy milyen remek előadó, s nem újonca a tudományos ismeretterjesztésnek. — Gyakran vállal ilyen előadásokat? — Gyakran és szívesen, de mint a bajai TIT elnöke, nem is igen bújhatok el az ilyen feladatok elöl. Egyébként mint csillagász munkám szerves részének tekintem a tudományos ismeretterjesztést. Sajnos ez emberek túlnyomó többsége — s nem csak Magyarországon — a csillagászati ismeretek terén valósággal analfabéta, tehát óriási hiányosságokat kell még pótolnunk. — Mostani előadásának témájául miért éppen a távközlési mesterséges holdakat választotta? — Mert aktuális téma. Köztudott, hogy Magyarország is tagja az Interszputnyik-rend- szernek, s az első maqyarmeg- figyelőállomást, amely rádiókapcsolatot tud létesíteni távközlési műholdakkal éppen most építik a Bakony sűrűjében, Taliándörögdön, ahol zavartalan a vételi lehetőség. A mesterséges holdak megfigyelése egyébként a csillagászat egyik legújabb részterülete, alig húszéves. A Bajai Csillag- vizsgáló kutatási programja is az égi mechanikát és alkalmazásait öleli fel. Én magam is húsz éve foglalkozom evvel a témával. 1971—72-ben vendégelőadóként a mesterségesholdak dinamikájáról tartottam előadásokat Franciaországban a besanconi egyetemen, s itt ebből a témakörből egyetemi jegyzetet is írtam. Indoknak elég lenne ennyi is, de még egyet említek. Manapság sok laikus felveti, származik-e valami haszon azokból a hatalmas összegekből, amelyeket az űrkutatásra költenek világszerte. Nos, a távközlési műholdak, amelyek valósággal forradalmasították a távközlést, egyértelműen bizonyítják, hogy űrkutatás ipari-gazdasági vállalkozásként is. nyereséges, nem csupán tudományként. Dunai Imre .
