Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-18 / 76. szám
1977. március 18., péntek Dunantmt naplö 3 Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Nyolcezer közérdekű bejelentés Baranyában Jó eszköz az állampolgári aktivitás serkentésére Gázsity Milutinné felszólalása az országgyűlés vitájában (Folytatás az 1. oldalról) mi elbírálását, megválaszolását. A törvényjavaslatnak abból a megfogalmazásából, hogy az illetékes szervek kötelesek intézkedni, nem következik, hogy minden közérdekűnek szánt bejelentés vagy javaslatot annak tartalma szerint kell megvalósítani. Az érdemi intézkedés az adott ügy vizsgálatának eredményétől, továbbá anyagi lehetőségeinktől is függ. Erre vonatkozik egyébként az a rendelkezés, amely előírja: a javaslattevőt tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, vagy mikor valósítható meg. A törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — fellépés. Mindenfajta megtorlással szemben határozottan fel kell lépnünk. — A törvényhez elengedhetetlen a jó végrehajtás, a hatóságok, az ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt. Ennek jó feltételei adottak, de csakis közös erőfeszítésekkel érhetünk célhoz — hangsúlyozta beszéde végén dr. Korom Mihály. Dr. Antalfly György egyetemi tanár (Csongrád megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelősséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét. A testület csupán egy — szövegpontosító — móDr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke örvendetes tényként nyugtázta, hogy a tanácsokhoz tavaly csaknem 7000, a népi ellenőrzési bizottságokhoz több mint 5000 közérdekű bejelentés érkezett. Többségük a különböző vállalatok, intézmények, gazdasági szervek tevékenységét bírálta, vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet. Kisebb részük egyes személyek-^ helytelennek vélt magatartását kifogásolta. A bejelentések zöme megalapozott volt, hozzájárult a hibák, a visszaélések megszüntetéséhez. Mindez azt mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekintik az állami és gazdasági szervek munkájának segítését, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való észszerű gazdálkodást. Nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömséget tapasztalnak. A közügyekben eljáró állampolgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelni: véleményüket és javaslataikat pedig hasznosítani kell. Az érintett szervek e kötelezettségüknek lényegében már eddig is eleget tettek, de a bejelentések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordultak. — A törvényjavaslat, amellett, hogy korszerűsíti a közérdekű bejelentések és panaszok elintézésének szabályait, kiterjeszti a rendelkezések hatályát az állami szerveken kívül a vállalatokra, üzemekre és Gázsity Milutinné tanárnő (Baranya m.) hangoztatta, az irányító szerveknek erélyesen fel kell lépniük a felügyeletük alá tartozó olyan intézményekkel szemben, amelyek indokolatlanul elzárkóznak a közérdekű javaslatok megvalósítása elől. Dr. Mátay Pál, Fejér megye főügyésze rámutatott, ha a törvényt minden szintien következetesen szubjektivizmus nélkül hajtják végre, jobb, megalapozottabb döntések születhetnek, hatékonyabbá válik a munka* özv. Gáspár Istvánná hegesztő (Szabolcs-Szatmár m.) felhívta a figyelmet: bizonyára lesznek majd, okik a közélet fórumain a maguk előnyére dosítást indítványozott. (Azt, hogy a közérdekű bejelentést, javaslatot tevő védelméről szóló paragrafusokat tartalmazó rész címében szerepeljen a „javaslattevő” után az „érdekelt” szó is.) A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetről egyébként előzetesen mintegy 2500-a_n mondtak véleményt. A bizottság egyöntetű véleménye volt, hogy a törményét alkalmanként a szélesebb nyilvánosság elé tárni, így csökkenne az ok nélkül följelentéseket gyártók száma, az ügyintézőknek pedig több idejük marad a valóban jogos panaszok kivizsgálására. Koczmann Ferencné ápolónő (Győr-Sopron m.) helyeselte, hogy az azonos tartalmú ismételt panaszokat nem kell újra és újra kivizsgálni. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun m. ügyvédi Kamara elnöke a panaszok lelkiismeretes kivizsgálására és intézésére hívta föl a figyelmet. Nemcsak alkotmányos, hanem emberi kötelessége is minden ügyintézőnek, hogy a beadványok, panaszok mögött lássa az embert. Simon Ernöné munkásnő (Somogy m.) kiemelte: az új jogszabály egységesen intézkedik az állampolgárok bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak intézéséről. Eddig ugyanis számos jó javaslat sikkadt el azért, mert a sok címzett között „elveszett” a beadvány. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Nyugtázta, hogy a vitában is kife* jezésre jutott az egyetértés a törvényjavaslattal, az, hogy a jogszabály jól illeszkedik jogrendszerünkbe, erősíti a szocialista demokráciát. Hangsúlyozta a miniszter: fontos, hogy az ügyintézőket ne a formalizmus vezesse, az akták, a papírok mögött mindig az embert nézzék. Az országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény(Munkatársunk telefonjelentése.) Háromszázötvenkét képviselő foglalta el helyét tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben. Telve voltak a diplomáciai páholyok, valamint a karzatok. Az elnöki megnyitó után dr. Korom Mihály igazságügyminiszter expozéjára irányult a figyelem. A téma izgalmas. Hazánk minden állampolgárát érdeklő, a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat került napirendre. A parlament tegnapi ülése első szünetében több baranyai képviselő fogalmazta meg véleményét. Dr. Földvári József, a Pécsi Tudományegyetem rektora: — A törvényjavaslat előkéjavaslatot általánosságban és — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslattal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanács elmúlt másfél évben végzett tevékenységéről. Elmondta: a testület harminc olyan törvény- erejű rendeletet alkotott, amely hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, s 29 olyan törvényerejű rendeletet, amely belpolitikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fejlesztését, gazdasági munkánk javítását, kulturális életünk fejlődését szolgálja. Az Elnöki Tanács alkotmányos felügyeletével nyomon követi a tanácsok munkáját. A beszámolási időszakban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapításáról, csaknem 100 községi tanács területének indokolt átalakításáról, valamint 27 község várossal, illetve más községgel történő közigazgtási egyesítéséről határozott. Az országos településhálózat fejlesztését figyelembe véve, egységes városhálózat kialakítására törekedve, az Elnöki Tanács április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bonyhádot, Dunakeszit, Marcalit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett. Az Elnöki Tanács az elmúlt másfél év alatt számos —a szocialista világ országaival, a fejlődő világ államaival, a fejlett tőkés országokkal kötött — szerződést és egyezményt hagyott jóvá. 8 országgal hagyta jóvá a diplomáciai kapcsolatok felvételét nagyköveti szinten. (Közülük hat újonnan felszabadult ország). Jelenleg hazánk 118 országgal tart diplomáciai kapcsolatot. Ilyen kiterjedt kapcsolattal a maqyar állam fennállása óta még nem rendelkezett. Az országgyűlés Cseterki Lajos beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Baráth Endre (Pest m.), a Váci járási Pártbizottság első titkára a közlekedés és postaügyi miniszterhez interpellált: a Börzsöny-hegység térségében hogyan lehetne javítani a tv- vételi lehetőségeket. Dr. Ab- rahám Kálmán államtitkár válaszában elmondta, hogy 1978 végéig átadják a balassagyarmati, az esztergomi valamint a peröcsényi átjátszó adókat, amelyekkel javul a vétel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sikerül minden fehér foltot eltüntetni a vételi lehetőségek térképéről. A választ a képviselő, az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. szítése során két alapvető követelményt kellett kielégíteni: egyrészről arra kell ösztönözni a lakosságot, hogy bejelentéseivel, javaslataival hívja fel az illetékesek figyelmét olyan körülményekre, amelyek megváltoztatásához közérdek fűződik. Másrészről biztosítani kell azt, hogy a közérdekű bejelentést, javaslatot tevő személyt semmiféle hátrány se érhesse. Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy a törvényjavaslat legfőbb erénye, hogy a gazdasági vezetők munkáját is megkönnyíti, rendszerbe foglalja a feladatokat. Leírja kötelességeiket, és biztonságot ad az alaptalan bejelentésekkel szemben. Tisztelt Országgyűlés! Közel egy éve értesültünk arról, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról törvény-tervezet készül. Nem az első olyan törvény-előkészítésnek lehetünk tanúi, mely széleskörű társadalmi vita, többszörös korrekció után került az országgyűlés elé. A vitában a szakemberek mellett a társadalom különböző rétegei is részt vettek. Áttekintettem a viták anyagait, s egyébként is tájékozódtam a most napirenden lévő kérdés megítéléséről. Egybehangzó véleményt összegezhettem arról, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézése a közérdeklődés középpontjában áll. Fontosnak ítélik, hogy az állami szerveknél, s ennél szélesebb körben is, tehát a gazdasági és kulturális élet területén is erősödjék a felelősség az állampolgárok jelzéseinek, kezdeményezéseinek felkarolásáért. Igazán rangot ad e témának az a tény, hogy az országgyűlés külön törvényben szabályozza a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint az állampolgári panaszok, intézésének általános követelményeit, s ezzel mintegy beépíti a fontos intézményt — a maga teljesebb kifejezésével — állami életünk és társadalmi rendünk demokratizálódási folyamatába. A mi megyénkben is évenként mintegy 8000 közérdekű bejelentés és javaslat érkezik a különböző megyei, járási és városi szervekhez. A törvényjavaslat a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos eljárást szabályozza. Ezt önmagában is fontosnak ítélem. Emellett azonban a javaslat többhelyütt a lakossági jelzések, közérdekű kezdeményezések intézésével kapcsolatos követelményeket is meghatározza. Előírja, hogy miként kell a szerveknek a lakossági észrevételeket hasznosítani. Ezek közül magam a közérdekű javaslatokhoz fűznék megjegyzést. Felvetődött bennem a Horváth Lajos képviselő a következőket mondotta: — A közérdekű bejelentések, javaslatok az egyéni érdek orvoslását igénylő panaszok egyfajta sajátos kapcsolatot teremtettek meg eddig is a lakosság és a tanácsok között. Most az új születendő törvény alapján remélhetően tovább erősödnek ezek a kapcsolatok. Ha ugyanis a törvényt jól alkalmazzuk, akkor emelkedik a lakosság felelősségtudata és részvétele a közügyekben azzal is, hogy növekszik a közérdekű bejelentéseik, javaslataik száma. Ezért az eljáró szerveknek, így a tanácsoknak is, elő kell segíteniük e fontos társadalmi tevékenység szélesedését és erősödését. A bejelentő és javas- lattevő a közösség érdekében tesz észrevételt. Az eljáró szerveknek is a közösségért érzett felelősséggel kell elintézni ezeket az észrevételeket. így tehát az alapvető érdek azonos. Ha ennek felismerésében előbbre jutunk, ha az eljáró szervek — közte a tanácsi szerkövetkező kérdés: vajon világosan kivehető-e a törvény szövegéből, hogy az állami szervek kötelesek a lakossági javaslatok megvalósítására törekedni s vajon ehhez a törvény- javaslat nyújt-e megfelelő garanciát? Ugyanis éppen a közérdekű javaslatok képezik azt az állampolgári jogosítványt, amely útján a lakosság tömegesen bekapcsolható az óllamügyek intézésébe. Éppen a közérdekű javaslatok megvalósításának eszközeivel érezheti azt, hogy ő valóban beleszólt az ügyek intézésébe. A másik oldalról viszont az a tapasztalatom, az állami szervek egy része hajlamos arra, hogy a javaslatokat csupán a megvalósíthatóság költség- igényének vetületében fogja fel és a rendelkezésre álló — mindig korlátozott — anyagi lehetőségek függvényében —, néha az összetevők kellő mérlegelése nélkül — adjon ezekre választ. Ez főként olyan esetekben káros, amikor társadalmi áldozatvállalás mellett tesznek közérdekű javaslatot. A mi megyénkben is, ugyanúgy, mint másutt, ma már az állampolgárok egyre nagyobb száma nemcsak igényeket és javaslatokat terjeszt elő, hanem egyben azt is jelzi, mennyiben és miként vállal közhasznú munkát a települések gondjainak megoldásában. Hatványozottan káros tehát, ha meggondolatlanság, felelőtlenség folytán akadnak el e lakossági kezdeményezések. A törvény-tervezet jó kerete, eszköze lehet az állampolgári aktivitás további kibontakoztatásának a társadalmi érdekek érvényesítésének és jogos egyéni érdekek figyelembevételének. Eszköze lehet a mi munkánknak is, gazdagíthatja nép- képviseleti tevékenységünket. Nyugodt lelkiismerettel szavazom meg a tervezetet, s javaslom a Tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra. vek is — a közérdekű panaszokban a hatóságokkal való kapcsolat erősítésének lehetőségeit is meglátják, akkor jól fogjuk végrehajtani a leendő törvény rendelkezéseit és tartalmasabb lesz munkánk. Mert van még jócskán mit tennünk. Akkor fogunk valóban előbbre jutni, ha majd nem vált ki ingerlékenységet egy- egy bejelentés és panasz, ha majd az apparátus nemcsak „nvilvántartia és intézi”, hanem a hiányosságot kiváltó okokat is megnézi és a panaszokat valóban orvosolja is. Palkó Sándor országgyűlési képviselő a következőkben fejtette ki véleményét: — Erre a törvényre szerintem nem is lenne szükség, ha az állampolgárok betartanák a meglévő törvényeket, rendeleteket, jogszabályokat; magyarul szólva, betartanák az alkotmányt. Mégis nagy szükség van a javasolt törvényre, ezt bizonyítja a gyakorlat. A legfontosabb azonban most az lesz, hogy nagyon szigorú következetességgel betartsák ett a törvényt minden szinten, minden tekintetben — mondotta Palkó elvtárs. — Sok eredményt várok tőle, mert ismerem az emberek véleményét, és nevükben is remélem, a törvény megszületése után megszűnik a „ne szólj szám, nem fáj fejem" közmondás érvényesülése. Nagy István Dr. Papp Lajos államtitkár beszéde A törvényjavaslat vitája KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka vényjavaslat szélesíti a szocialista demokratizmust, gyarapítja az állampolgári jogokat, ezért azt elfogadásra ajánlotta. szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásának eredményeképpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fórumokon is. Társadalompolitikai jelentőségű feladat, hogy minden vezető a maga munkaterületén olyan szemléletet alakítson ki, hogy mindenki fogadja és vegye komolyan a közérdekű jelzéseket,- még akkor is, ha bírálnak, mert közügyet szolgálnak. A tapasztalatok szerint nem minden közérdekű javaslat teljesíthető, nem minden bejelentés vagy panasz megalapozott. De ilyenkor sem mindegy, hogy ezt hogyan közlik az érdekelttel. Az udvarias, megfelelő hangnemben, köntörfalazás nélkül adott világos választ jobb érzéssel, több megértéssel fogadja az állampolgár még akkor is, ha az elutasító. Sok még a tennivaló az ügyintézés színvonalának emelése, a bürokrácia további csökkentése érdekében. Az állampolgárokat érintő igazgatási munkát „ügyfélközpontúvá” kell tenni, azaz az igazgatási munkának az ügyfelet, az állampolgárt kell szolgálnia. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és a lakosság, továbbá az üzemek, intézmények, szövetkezetek és dolgozóik kapcsolatának erősödésére — hangoztatta beszéde végén dr. Papp Lajos. igyekeznek „hasznosítani" az új jogszabályt. Az ilyen ügyeskedőkkel szemben a törvény szigorával kell fellépni. Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke aláhúzza a közérdekű javaslatok és jogos bejelentések számának emelkedésében a lakosság közéleti aktivitása nyilvánul meg. Darvasi István (Budapest), a Magyar Hírlap főszerkesztője kiemelte, az új jogszabály maga is egyik garanciája az emberi jogok biztosításának. Dr. Németh Pál (Borsod m.) a megyei tsz-ek területi szövetségének titkára fölvetette: célszerű lenne a rosszhiszemű bejelentések vizsgálatának eredSzólj szám, nem fáj fejem... A bejelentés és javaslattétel fontos társadalmi tevékenység Baranyai képviselők véleménye A panaszokat valóban orvosolni kell
