Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-16 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Jó szóra szomjas mindenki. Az oly divatos fölmérések egyikének tanúsága szerint a munkások kívánságlistájának első helyén az emberséges bá­násmód áll, a személyiség tisz­telete és megbecsülése, az uta­sításokat vagy feddéseket sem gorombán, hanem emberséges hangnemben közlő vezetői mo­dor, stílus. Nem elhanyagolha­tó tanulság tehát, hogy a nagy többségnek nem elégségesek csak az anyagiak ... Nézzük csak a dicsérő szót. Nem nehéz belátni, hogy a jól megválasztott, a kellő idő­ben elhangzott dicséret földe­ríti, munkára serkenti a rossz hangulatú, morcos ténfergőket. Bátorítja az ügyetlenségük, kudarcaik miatt elfogadotta­kat, tétovákat. Kiemeli letar­giájukból a problémákkal küszködőket. Szárnyakat ad az igyekvőknek. Mégis, üzemekben és in­tézményekben gyakran hal­lom: a letolást hamar meg­kapjuk, vastagon, de talán a nyelve is letörne a főnöknek, ha egyszer dicsérni kéne ... Magam is találkoztam ve­zetőkkel, akik kereken kimond­ták: a jó, a hibátlan munka természetes (az eredmény ugyan nem mindig igazolja ezt!), felesleges hát szót vesz­tegetni rá. Ám a legkisebb hi­bára is nyomban le kell csap­ni, mert halmozódhat és ko­moly . bajt okozhat. És ha az­zal érveltem: a jó is halmo­zódhat, fejlődhet, ha dicséret­tel serkentjük. Több vezető azonban jó pedagógiai érzékkel, fölismer­te a dicséret hasznát, élt is vele. Persze, nem azokról be­szélek, akik azt mondják: no­sza dicsérjünk, az nem kerül semmibe. S osztogatják nyak­ra-főre a semmitmondó, üres, vállveregető dicséreteket. Ez nem serkent semmire, a dicsé­rőt is lejáratja, vagy éppen nevetségessé teszi. Tény azon­ban, hogy a megalapozott di­cséret sem ér mindig célt. Fő­leg akkor, ha a dicséret a je­lentéktelen külsőségekre irá­nyul és nem a lényegre: a munkára, a teljesítményre. Nemrégiben azonban egyik építésvezető ismerősöm arról panaszkodott, hogy a konkrét teljesítmény dicséretét sem fo­gadták szívesen. Egyik brigád­ja hallatlan erőfeszítéssel, igen nehéz feladatot oldott meg. A lelkendező dicséretre elkomo­rultak. Sokára, kerülő úton tudta meg: attól tartottak, ál­landóan megkövetelik majd tőlük a kivételes, aligha ismé­telhető teljesítményt! A gyengéket, ügyetleneket is zavarba hozhatja a dicséret. Szorongást válthat ki belőlük. Félnek az esetleges kudarctól, hibától, hogy érdemtelenné válhatnak a dicséretre. Velük azt is éreztetni kell: türelme­sek leszünk, megvárjuk amíg belelendülnek, fölfejlődnek a többiekhez. Nem kevés persze az anya­gias ember sem, aki fütyül a dicséretre, sőt gúnyolódik raj­ta, ha nincs „aranyalapja”. Bizony, nehéz dicsérni. Nem igaz, hogy nem kerül semmi­be. A helyét, idejét, módját, minden szavát alaposan meg kell választani, egyénenként testre szabni. Ez nehéz, nagy helyzet- és emberismeretet, ta­pintatot, ízlést követelő fel­adat. Nehezebb, mint a pré­miumosztás. De jól végezve legalább annyit ér, ha nem többet, mint a bélelt boríték. Homoródi József A forradalmi ifjúsági napok keretében tegnap — március 15-én — koszorúzás! ünnepséget rendeztek Pécsett Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobránál. Az ünnepségen részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. A Kossuth-szobornál a Himnusz elhangzása után koszorút helyezett el a KISZ Baranya megyei- és Pécs városi Bizottsága és az Úttörő elnökség, valamint a Hazafias Népfront Baranya^ megyei és Pécs városi Bizottsága képviselője, valamint az intézmények, vállalatok, iskolák dolgozói, tanulói. Petőfi Sándor szobrának talapzatára koszorút helyezett el a KISZ, a HNF, a Petőfi laktanya KISZ Bizottsága és több iskola tanulója. A koszorúra« ünnepségek az In- ternacionálé hangjaival fejeződtek be. Az ünnepi beszéd után Pe­tőfi Sándor, A helység kala­pácsa című vígeposzát mutatta be a Pécsi Központi Amatőr Színpad, Stenczer Béla veze­tésével. A forradalmi ifjúsági napok pécsi megnyitója mél­tóképpen, Jancsó Miklós Fé­nyes szelek című filmjének ve­títésével zárult. A Csizmadia együttes adott műsort a megnyitó ünnepségen Erb János felvétele Ünnepélyesen megnyílt a forradalmi Tegnap délután 5 órakor kezdődött a forradalmi ifjú­sági napok Pécs városi nyi­tóünnepsége az Ifjúsági Ház­ban. Ady Endre versének tol­mácsolása után Csizmadia Sándor és pol-beat ének- együttese köszöntötte a fiata­lokat. A padsorokban foglalt he­lyet Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Papp Imre, Pécs város Taná­csának általános elnökhelyet­tese, Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak első titkára, Krasznai An­tal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára és Ger­gely László, a HNF Pécs vá­rosi Bizottságának titkára. Az ünnepi beszédet Lukács László, a Pécsi Hőerőmű Párt- bizottságának titkára tartotta. Megemlékezett a három évfor­dulóról, a három forradalmi tavaszról: 1848 márciusáról, a Tanácsköztársaságról és a fa­sizmus alóli felszabadítást je­lentő április 4-ről. E dátumok — mint mondotta — történel­münk sorsfordulói, s a for­radalmi ifjúsági napok a meg­emlékezés napjai. Cselekvés­sel, jó munkával, helytállással lehet a mai fiataloknak mél­tóképpen tisztelegni a múlt hősei előtt. A történelem bebizonyította — mondta az ünnepi szónok, — hogy csak a szocializmus tudta megvalósítani azokat az álmokat, melyekért a múlt for­radalmárai életüket áldozták. Lukács László beszélt a KISZ megalakításának pillanatairól, felidézte a húsz évvel ezelőtt történteket. Akkor, az Erkel Színházban, éppen március 21- én jelentették be, hogy az if­júkommunisták zászlót bontot­tak, s ma nyugodt lelkiisme­rettel állapíthatjuk meg, hogy a KISZ igazolta, megszolgálta a párt bizalmát, s méltó foly­tatója lett a forradalmi ha­gyományainknak. A fiatalok céljai végső soron ma sem változtak: feladatuk, hogy a proletárinternacionalizmus esz­méjét magukévá téve, mind többet és többet tegyenek az építés frontján, küzdjenek a békéért, a haladásért. Nagygyűlés a Nemzeti Múzeum kertjében Kedden az 1848-49-es pol­gári forradalom és szabadság- harc 129. évfordulóján a fővá­rosi fiatalok, dolgozók ezrei vettek részt a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által rendezett nagygyűlésen a Nem­zeti Múzeum kertjében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, dr. Molnár Endre, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, továbbá a buda­pesti állami-, társadalmi szer­vek, a fegyveres testületek szá­mos más vezetője. Jelen volt az 1937-es Márciusi Front több egykori tagja. Felhangzott a Himnusz, Koncz Gábor színművész sza­valta el a Nemzeti dalt, majd Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Ezután Fejti György, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet az évforduló jelentőségéről szól­va kiemelte: — A magyar történelem egyik legszebb, legdicsőségesebb napjára emlékezünk. Arra a 129 évvel ezelőtti napra, ami­kor az Európán végigsöprő for­radalmi hullám Pestre is el­ért. Petőfire, a márciusi ifjak- ra emlékezünk, akik magasra emelték a szabadság, a füg­getlenség zászlaját. Több száz éves elnyomás után magára talált a nemzet és forradal­mával, szabadságharcával ki­vívta Európa, az egész világ haladó erőinek elismerését. — A magyar szabadságharc zászlója alá sereglettek az el­nyomott nemzetek legjobb fiai is. A lengyel Dembinszky mel­lett szerb, olasz, osztrák és né­met hazafiak fogtak értünk fegyvert, mint ahogy a ma­gyar forradalmárok is ott har­coltak Garibaldi seregében, s ott voltak a haladásért küzdő erők táborában a világ leg­különbözőbb pontjain. — A magyar forradalom és szabadságharc elbukott, a nem­zeti függetlenség elveszett, — a polgári átalakulást szolgáló alapvető vívmányokat azonban a győztes reakció már nem volt képes megsemmisíteni —, mutatott rá Fejti György, majd emlékeztetett a Tanácsköztár­saság dicső napjaira. Kitért arra is, hogy 40 esztendővel ezelőtt, 1937. március 15-én a Márciusi Front hirdette meg az ország demokratikus átalakí­tását, politikai szabadságjogo­kat követelő, 12 pontból álló programját. Március 15-e kapcsán Fejti György beszélt az igazi haza- fiságról. — Számunkra a ha-, zafiság nem üres 'szólam. A szocialista hazafisáq — cselek­vő hazafiság: közösségi akti­vitás, munka és állandó ké­szenlét a szocializmus, a ha­za szolgálatára, Közös küzde­lem a haza, az otthon szebbé, jobbá tételéért, a boldogabb életet biztosító társadalmi, gazdasági haladásért. A szo­cialista hazafiság és az inter­nacionalizmus számunkra elvá­laszthatatlan. — Az ifjúság, az új nemze­dék tiszteli és ápolja történel­münk haladó hagvományait, egyszersmind a jövőbe tekint: milyen lehetőségek állnak előt­te, mennyire adottak a telje­sebb emberi élet, a felemel­kedés feltételei? Az ünnepi beszédet követően koszorúkkal díszítették az 1848. március 1 S.-i eseményeknek emléket állító márványtáblát Virágokkal díszítették az em­léktáblát a fővárosi gyárak, in­tézmények dolgozóinak küldöt­tei is. Az ünnepségen 1848. március 15.-e emlékét idéző szavalatok, dalok hangzottak el, majd a gyűlés résztvevői — felnőttek és fiatalok — a Kos­suth Lajos utcán, a Szabad sajtó úton, a Váci utcán és a Biarista kapun át a Március 15,-e térre vonultak. Itt Maros Gábor színművész szavalta el Garaí Gábor ‘Ha­zám című versét. Fölcsendült a Szózat, s a Petőfi-szobor ta­lapzatán elhelyezték koszo­rúikat a Hazafias Népfront bu­dapesti Bizottságának, a KISZ budapesti és V. kerületi Bizott­ságának, valamint a fővárosi fegyveres testületek és a fia­talok képviselői. Az ünnepség az íntermac ionálé hangjaival ért véget Választások Indiában Indiában szerdán kez­dődnek a parlamenti vá­lasztások. Csupán a sza­vazások által a külvilágtól elzárt Khasmir és Jammu államban választanak jú­niusban. Indira Gandhi miniszter- elnök Uttar Pradesh és Bihar államokban a vá­lasztási hadjáratot lezáró gyűléseken elhangzott be­szédeiben felhívta India népét: adja szavazatát az Indiai Nemzeti Kongresz- szus Pártra, mert csak az tudja biztosítani az or­szágban a stabilitást, In­dia további előrelépését a demokrácia, a szocializmus útján. • A választási kampány befejezése előtti utolsó órákban a fő politikai pár­tok választási felhívásokat intéztek a néphez. Az In­diai Nemzeti Kongresszus Párt országos bizottsága kiáltványában hangsúlyoz­za: az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártnak nin­csen alternatívája, ez a párt fejezi ki a nép vára­kozásait. Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 74. szám 1977. március 16., szerda Ára: $0 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dicsérni se könnyű! • • Ünnepségek, koszorúzások március 15. alkalmából ifjúsági napok rendezvénysorozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom