Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-16 / 74. szám

2 Dunántúlt napló 1977. március 16., szerda Vitaindító riportfilm a zöldségtermesztésről »Hogy több legyen...” címmel indul a sorozat A Dunántúli Napló is meghirdeti e vitát Várjuk a termelők, felvásárlók hozzászólásait „Hogy több legyen ...” címmel ma — szerdán — délután 18 óra 15 perces kezdettel riportfilmet sugároz a Magyar Televízió a zöld­ségtermesztésről. A műsor azt vizsgálja, mit tesznek a mezőgazdasági nagyüzemek­ben, az ellátó és felvásárló kereskedelemben azért, hogy több zöldség legyen. A mű­sorban megszólalnak a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az AGRO­TRÖSZT, a MEZŐGÉPTRÖSZT, a Vetőmag Ellátó Vállalat, a konzervipar, a zöldség felvá­sárló kereskedelem illetéke­sei. És szót kapnak minde­nekelőtt a zöldségtermelő nagyüzemek vezetői, termelő­szövetkezeti elnökök, szakem­berek. A megkérdezettek mindegyike arra válaszol, hogy a maga területén mit tesz a zöldségtermesztés fej­lesztéséért, a jobb zöldségel­látásért. A TV mai riportfilmje csak bevezetője egy több hónapon át tartó vitának, amely ref­lektorfénybe állítja ezt a fontos kérdést és tovább gyű­rűzik a TV HÉT című műso­rában, a Televízió Híradó­ban, a Falurádióban és a napilapok hasábjain. A témához kapcsolódva „Hogy több legyen ..." cím­mel a Dunántúli Napló is zöldségtermesztési vitasoro­zatot indít. Megyénkben kü­lönös aktualitást ad a kér­désnek a zöldségpiac erősen keresleti jellege, a termelési ellátatlanság, ami mindenek­előtt a fogyasztói ellátásban és árakban jelentkezik hát­rányként a nagy termelő megyék — Bács, Szabolcs — ellátottságával és áraival szemben. (Baranya természeti adottsága lehetővé tenné a zöldség önellátást. Ha vala­hol, akkor itt fokozottan fon­tos megvizsgálni, megvitatni, milyen tényezők hátráltatják a nagyüzemi zöldségtermesz­tés fejlődését, s mit tesznek a termelő üzemeink, a helyi ellátó és felvásárló szerveink azért, hogy Baranyában is több zöldség legyen. Az e témához kapcsolódó hozzászólásoknak, javasla­toknak, vitacikkeknek kívá­nunk a következő hónapok­ban folyamatosan helyt adni lapunk hasábjain. A TV mai riportfilmjének megtekintése után nyilván sok érintett kap ösztönzést a fontos vitában való részvételre. A DN várja a hozzászólásokat. Javult a termelői kedv Jól rajtolt a mezőgazdaság Dr. Szlameniczky István sajtótájékoztatója a MUOSZ-ban KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT Szigetvári gondok „Iszappakolás” a 6-os úton Hol a főútvonal tábla? (Tudósítónk telefonjelentése!) A mezőgazdaság és az élel­miszeripar időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat dr. Szlameniczky István, az MSZMP KB Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztály helyettes vezetője kedden délelőtt Buda­pesten a Magyar Sajtó Házá­ban. Bevezetésként az ágazat el­múlt évi tevékenységének tanul­ságairól szólt. A mezőgazdasági termelés három százalékos csökkenése ellenére elismeré­sét nyugtázta, rámutatva, hogy a tavalyihoz hasonló 1953. évi aszály '27 százalékkal csökken­tette a termelést. Az ismert ta­karmánytermesztési problémák ellenére az átlagos tejtermelés egy év alatt 270 literrel emel­kedett, nagyobb mértékben, mint az 1960 és 1975 között el­telt 15 esztendő alatt. Ez min­denekelőtt a tartási körülmé­nyek javulásának, a növényi melléktermékek hasznosításá­nak köszönhető. A KSH 1977. január 1-én 10—30 százalék­kal nagyobb állatlétszámot je­lentett a tavalyinál. A tanulság ebből az, hogy a melléktermé­kek hasznosítására és a gon­dosabb tenyésztői munkára nem csak aszályos években kell gondot fordítani. Továbbá, hogy öntözni sem. csak aszályos években érdemes, a növekvő hozamok növekvő vízszükségle­tet igényelnek, s erre hosszú távon kell berendezkedni. Az 1977. év indulása kedve­ző. A vetésterveket az üzemek túlteljesítették. A gabonák jól teleltek. Az év első két hónap­jának szerződései a mezőgaz­dasági termelői kedv javulását jelzi. Csaknem minden ipari növényből többet szerződtek le a tavalyinál. A felvásárlás is jól alakul. Január, februárban 14 százalékkal több sertést, 12 százalékkal több tejet, 6 szá­zalékkal több baromfit és 6 százalékkal több nyulat vásá­roltak fel az országban, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Az éves terv teljesítésének feltételei a mezőgazdaságban jobbak, mint tavaly. A külön­féle kormányintézkedések 2,5 milliárd forinttal növelik meg az idei mezőgazdasági árbevé­teleket. A cél az, hogy a la­kosság életszínvonala a tavalyi­nál kedvezőbben alakuljon és ézt a növekedést a mezőgazda­ság kellő mennyiségű nyers­anyaggal támassza alá. Más­részt, hogy a szektor az eddigi­nél is markánsabban járuljon hozzá a külkereskedelmi egyen­súly biztosításához, főként tőkés relációban. Mi szükséges e két alapvető célkitűzés teljesítésé­hez? (Mindenekelőtt az, hogy az idén 13 millió tonna búzát ter­meljen a mezőgazdaság és hogy a tervezett 1 millió 450 hektár kukoricaterület elvetés­re kerüljön. (Búzából biztosítva látszik a mennyiség, kukoricá­ból azonban bizonyos terület­csökkentési tendenciák is ta­pasztalhatók. Az ország gabo­naexport kötelezettsége 2 mil­lió tonna. Ezért fontos, hogy a tervezett kukorica területet is bevessék a következő hetekben. Zöldségből a terv 8 százalé­kos területfejlesztést ír elő, 10 —12 zöldségféleségből, hazai ellátásra és importra. A szerző­déskötések pillanatnyilag 103 százalékos túlteljesítést mutat­nak, ám egy-egy zöldségfélé­ből — zöldbab, paradicsom, paprika — a szükségletnek csak 55—70—90 százalékát szerződték le, tehát még van teendő. A tavalyi magas fo­gyasztói árszínvonalnak az idén nem szabad megismétlődnie. Állattenyésztés terén a tejter­melői kedv fellendülése mellett egy kedvezőtlen jelenségre, a marhahizlalási kedv visszaesé­sére hívta fel a figyelmet. A vágómarha fontos exportcikk, ezért a tejtermelés mellett mi­nél több borjúnak kell szület­nie, amit meghizlalhatunk. A sertéstartói kedv javult, ezt mutatja a tavalyinál (amikor 10 milliárd forintot fordítottunk húsimportra) lényegesen na­gyobb létszám. A nagyüzemi sertéstelepeken még mindig alacsony az eszközhatékonyság. A sertésfajták jók, a 8 millió darab sertés genetikai képes­ségének 20 százaléka ma még nincs kihasználva. A juh egyik legjobb exportcikkünk, ezért a 2 milliós állomány megduplá­zására kell törekedni. A beruházási kedv tavaly csökkent, most javulóban van. Különösen az élelmiszeripar indít nagy beruházásokat az idén. Végezetül az előadó rá­mutatott, hogy az idei terv és az V. ötéves terv teljesítésének fontos eleme az ágazati haté­konyság növelése. Rónaszéki Ferencné Heti szokásos közlekedési őrjáratunk régi adóssága volt egy látogatás Szigetváron és a szigetvári járásban. Szigetvárra érve, azonnal ízelítőt kaptunk a város köz­lekedési gondjairól. 30 kilomé­teres sebességkorlátozást elő­író táblát 'bizony nem sok főútvonal mentén láthat az ember. A Szigetváron keresz­tül haladó 6-os út szűkületé­ben is van. Mint ahogy Osz- topányi Ferenc rendőr alezre­destől, a Szigetvári Városi-Já­rási Rendőrkapitányság veze­tőjétől megtudtuk, a forgalom ebben az útszűkületben a reggeli és a délutáni csúcs- időszakban eléri a pécsi szin­tet. — Szigetvár alapvető közle­kedési gondja, hogy a 6-os út az egyetlen, amely keresztül­halad a városon. Útszűkületé­ben úton: bizony itt két teher­autó alig fér el egymás mel­lett. (Nemrégiben korlátozni kellett a környékbeli termelő- szövetkezetek járműveinek át­haladását, nehogy közlekedési dugókat okozzanak.) Csak éj­szaka lehet áthaladniuk a vá­roson, de át kell haladniok rajta, más út nincs. Ez főleg répaszedés idején izgalmas, mert akkor annyi sarat horda­nak fel az úttestre, hogy az felér egy alapos iszappakolás­sal. „Ilyenkor itt még két lá­bon is nehéz megállni, nem­hogy négy keréken." Rövid sétánk tapasztalata, hogy nemhiába történelmi vá­ros Szigetvár, az utcáinak zö­me szűk, sok a kátyú, a nyelv- elharapó, fogat-összekoccintó gödör. Folytonos javítgatásuk, ápolgatásuk meghaladja a vá­rosi tanács lehetőségeit. Na és a 67-es főközlekedési út! Jó, hogy meghirdették, hogy főközlekedési útnak te­kintendő, mert ezt egyébként egyetlen tábla sem jelzi. Bár lehet, hogy „nem merték ki­tenni" a táblákat, hiszen ez az út alig-alig felel meg a magasabb követelményeknek. Viszonylag keskeny, jelentő­sebb forgalom idején az elő­zés szinte lehetetlen rajta, s a megyehatárig meglehetősen sok kanyar tarkítja. A környező termelőszövetkezetek, állami gazdaságik pedig állandóan felhordják az úttestre a sarat. Sőt itt-ott vízátfolyások is vannak. Hogy ez milyen veszé­lyes, arra a Szigetvári Tégla­gyár közelében egy nyárfára kiakasztott koszorú is emlékez­tet: 1975. decemberében egy személygépkocsi hosszú csúsz­kálás után valósággal felfutott erre a nyárfára. Az eredmény: egy halott és egy súlyos sé­rült. Sajnos, nem szívesen emlé­kezünk vissza a szigetvári já­rás bekötőútjaira sem. Pél­dául a mozsgói bekötő úton majd a nyelvünket haraptuk el, amikor a tengelytörés koc­kázatát vállalva rámerészked­tünk. (Ne adj isten, hogy egy ilyen helyen két kocsi szembe­találkozzék!) Hazafelé a 67-es úton még egy kis ízelítőt kaptunk a sár­felhordás veszélyeiről. Az előt­tünk haladó UAZ kerekeiről lerepülő sárdarabkák leopárd­foltosra pingálták gépkocsink szélvédőjét. Az ilyesmi is köz­lekedési szabálysértés: két darab százasba került az UAZ sofőrjének. Pedig nemcsak ő tehet róla . . . D. I. A rendőrség önkéntes segítői Harminchét személyt tetten értek bűncselekmény elköveté­sén, 9 országos körözöttet el­fogtak, 156 személyt súlyos sza­bálysértés és vétség elköveté­se miatt a rendőri szervekhez előállítottak. A néhány adat csak kiraga­dott példa annak az eredmé­nyes munkának illusztrálására, amelyet megyénkben a rend­őrség önkéntes Segítői, az ön­kéntes rendőrök az elmúlt év­ben végeztek. Közérdekű hasz­nos tevékenységükkel nagymér­tékben segítették a közrend­védelem, a közlekedésrendé­szet, a bűnüldözési feladatok ellátásában a hivatásos rend­őrök munkáját Társadalmi te­vékenységükkel, a szolgálat ön­zetlen ellátásával kivívták a he­lyi párt, állami, gazdasági és társadalmi szervek, valamint a lakosság széles tömegeinek bi­zalmát. Az elmúlt évben országszer­te, így megyénkben is meg­ünnepeltük a Belügyminiszté­rium önkéntes társadalmi segí­tői megalakulásának 20 éves évfordulóját, — számosán ré­szesültek miniszteri kitüntetés­ben, jutalomban, főkapitány­ság vezetői dicséretben, juta­lomban. Ezen kívül a társa­dalmi és gazdasági szervek is tárgyjutalommal ismerték el munkájukat. Márciusban ismét tanácsko­zásra ülnek össze megyénk vá­rosaiban, járásaiban az önkén­tes rendőrök, amelyeken az el­múlt évi munka értékelését, a feladatokat beszélik meg az országos tanácskozáson el­hangzott útmutatások figye­lembe vételével. Az elmúlt évek tapasztala­tai bizonyítják: a bűnözés megelőzésében is mind na­gyobb részt vállalnak az ál­lampolgárok. Ma már egyre gyakoribb, hogy a rendőrség munkájához az állampolgárok segítséget nyújtanak, jelzik a közrendet, közbiztonságot, a dolgozók nyugalmát zavaró je­lenségeket Tény, hogy me­gyénk közbiztonsága szilárd, a lakosság nyugalmát zavaró súlyos bűncselekmények csak kis számban fordulnak elő. Fel­adat azonban van, különösen a vagyon elleni bűncselekmé­nyek megelőzése, felderítése területén. De például a köz­lekedési fegyelem betartatáso számos feladatot ró a továb­biakban is az önkéntes rend­őrökre. önkéntes társadalmi munká­juk — amelyhez hozzátarto­zik a politikái, kulturális, sport- rendezvényeken teljesített szol­gálatuk is — hathatós segítség a közrend, közbiztonság szi­lárdításában, a rendőrség és a lakosság tömegkopcsolatának erősítésében Fs. Csak elisme­rés és megbecsülés illeti mind­azokat, akik a napi munkáju­kon kívül plusz tevékenységet is vállalna^ a közösség érdeké­ben. Megyénkben az elmúlt év­ben több mint 90 ezer órát teljesítettek önálló szolgálat­ban és több mint 17 ezer órát töltöttek el rendőrrel közös szolgálatban. A márciusi munkaértékelő és feladatmeghatározó tanácsko­zásaikon megyénkben összesen több mint 300 önkéntes rend­őrnek nyújtják át a 10, közel 180-nak pedig a 15 éves szol­gálatáért kitüntető jelvényt. Mindannyiójuknak további eredményes munkát kívánunk a köz érdekében vállalt önkén­tes társadalmi tevékenységük­höz. G. F. lü rendezvények Baranyában Ifjúgárdisták fogadalomtétele — politikai plakátok kiállítása Tegnap folytatódtak me­gyénkben a FIN eseményei. Pécsváradon a pécsi járás fiataljai délelőtt rendezték az Ifjú Gárda lövészversenyt 4 csapat részvételével. Az első a helybeli szakiskola 1. csa­pata lett. Délután 3 órakor a Járási Művelődési Központ előtt gyülekeztek, majd felvo­nultak a Kossuth emlékműhöz, ahol 40 új ifjúgárdista tett fogadalmat, majd a szakiskola irodalmi színpada adott mű­sort, végül megkoszorúzták a Kossuth-emlékművet. Délután 5 órakor a művelődési köz­pontban ifjúsági nagygyűlés volt, ahol Nagy Lajos-, a Pécs járási KISZ-bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Az úttörők és az irodalmi szín­pad kulturális műsora után disco és ifjúsági bál zárta a pécsváradi műsort. A szigetvári megnyitó is bő­velkedett eseményekben. Dél­előtt a kisdobosok művészeti seregszemléje zajlott a könyv­tárban, míg az úttörők honvé­delmi harci túrán vettek részt. Kora délután a pártbizottság nagytermében ünnepélyesen osztották ki új tulajdonosaik­nak az első személyi igazolvá­nyokat. Délután 2 órakor a Zrínyi filmszínházban tartották a FIN megnyitót, ahol ünne­pi beszédet dr. Kosa Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára mondott. A Zrínyi Gimná­zium irodalmi színpada adott műsort, majd a nagygyűlés résztvevői megnézték A copfos csoda című szovjet filmet. Fél ötkor megkoszorúzták a sziget­vári 48-as emlékművet a vá­ros és a járás fiataljai. Komlón a városi pártbizott­ság nagytermében nyitotta meg Páva Zoltán, a KISZ Vá­rosi Bizottság titkára a FIN rendezvényeit. A Steinmetz Szakközépiskola agitációs bri­gádja adott irodalmi műsort, majd megkezdődött a városi népdaléneklési verseny mint­egy 20 szólóénekes és kórus részvételével. A szakmunkás- képző intézet tanulói 1848-ról szóló történelmi vetélkedőn vettek részt, A pécsi Ifjúsági Házban 16.30 órakor Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának titkára nyitotta meg a KISZ felhívásra beérkezett politikai plakátok kiállítását. A bíráló zsűri Deák Anna, Ke­lemen Benő, Studinger Fe­rencné, Cseri László és Csász- ma János pályamunkáit díjaz­ta. Délszláv estek Baranyában A Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége délszláv kul­turális esteket rendez Baranya me­gyében március 18-án Koiármisleny- ben, 19-én Szalántán, 20-án pedig Mohácson. Az este 7 órakor kezdődő rendezvényeken közreműködik a Pest megyei Tököl község délszláv együt­tesének tánckara, énekkara, népize­nekara és szólistái. A csoport idén ünnepli fennállásának 10 éves évfor­dulóját. Műsoruk előtt Mándics Mi­hály, a szövetség főtitkára, ország- gyűlési képviselő tart — horvát nyel­ven — rövid tájékoztatót az aktuális politikai eseményekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom