Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-13 / 43. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 43. szám 1977. február 13., vasárnap Ara: 1,20 R Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KISZ­taggyűlések Egy fiatal munkáslány jut eszembe, aki a munka után mindig hazasietett, ellátni a nagybeteg, magatehetetlen édesanyját és elvégezni a há­zimunkát. Emiatt a közös ren­dezvényeken nem tudott részt venni és egyéni vállalását sem tudta teljesíteni az elmúlt év­ben. Vajon az alapszervezet és a vezetőség figyelembe veszi-e a családi lekötöttségét és meg­kapja-e az új tagsági igazol­ványt? Bizton remélem, hogy igen, hogy a közösség is jeles­re vizsgázik emberségből. A KISZ KB 1976. november 9-i határozatának megfelelően 1977. február és május 15. kö­zött tartják meg az értékelő és vezetőségválasztó első, vala­mint a mozgalmi évet indító (tervező) má'^dik taggyűlése­ket, illetve a munkahelyi, tan­intézeti és a fegyveres testüle­tekben működő KlSZ-szerveze- tek küldöttgyűléseit is. Me­gyénkben 32 000 KISZ-tag és 1250 alapszervezet elmúlt évi munkáját értékelik és a közel 200 közbeeső bizottság küldöt­teit is megválasztják a közel­jövőben. hoqy mérlegre tegyék: mit vállaltak és mit teljesítet­tek. Az első taggyűlések előtt a vezetőség tagjai eavenként be­szélgetnek a KISZ-tagokkal, mérlegelik az eltelt mozgalmi évben vállalt és elvégzett mun­kájukat, de az esetleges elma­radás okait is. A kiszesek érté­kelik önmagukat, de a vezető­ség tevékenységét is. A terve­zett és téliesített feladatok alapján áll össze az alapszer­vezet akcióprogramjáról a kép: milyen volt a közös munkájuk? A beszámoló taggyűléseken személyenként is értékelik a tagság és a vezetőség munká­ját és megválasztják az új ve­zetőséget. Eldől tehát, hogy ki kap továbbra is lehetőséget, hogy személy szerint kik alkot­ják és vezetik maid az alap- szervezetet. A küldötteket is itt választják, akik a közbeeső bi­zottságok és a vezetőségek ér­tékelő és vezetőségválasztó te­vékenységében képviselik majd szűkebb közösségüket. A második taggyűlés előtt az újonnan választott vezetőség tagiai ismét megkérdezik a KISZ-tagokat, ki, milyen fel­adatokat vállal — munka, ta­nulás, sport és önképzés stb. terén —, hogy egyénileq is több lehessen és ezzel a közös- séq is előbbre lépien. A veze- tőséq az eavéni vállalásokból, KISZ KB 1977/78-as és az ere­ket kiegészítő megyei városi, járási és területi akcióprogra­mokból ötvözv-> alakítja ki a helyi sajátosságokat is figye­lembe vevő feladattervét. Ezt a tervező taaayűléseken ismerte­tik és vitatják meg. Ha végső formát ölt az akcióproqram, akkor az egyéni feladatvállalá­sok már közösséqi megbízatá­sokká válnak. Az új tagsági igazolványokat is itt adják át. Az új, 1977/78-as mozgalmi évben az MSZMP XI. és a KISZ IX. kongresszusa célkitűzései­nek és határozatainak követke­zetes végrehajtásán munkál­kodnak a KISZ-taqok és alap­szervezetek. Az egyéni, testre szabott feladatok következetes végrehajtása próbára teszi, de közelebb is viszi őket a társa­dalom közös céljainak megva­lósításához. fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1976. évi terv teljesíté- sérál, a népgazdaság lejlfidéséről I. A fő előirányzatok teljesítése 1976-ban a népgazdaság fej­lődése, bár a gazdasági növe­kedés -üteme nem érte el a ter­vezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly ja­vításának, a termelés hatékony­sága erőteljesebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedel­mi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhaszná­lás a nemzeti jövedelemnél ki­sebb ütemben nőtt. Az. állami költségvetés hiánya a tervezet­tet is meghaladó mértékben csökkent. A népgazdaság álló­eszközállománya bővült, műsza­ki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkod­tak az értékesítési lehetőségek­hez, javult a termelés szerkeze­Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó Nominális átlagkeresete Reálbére Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon Fogyasztói árindex A szocialista siektor beruházásai (folyó áron), milliárd Ft Lakásépítés, 1000 db 1976-ban a nemzeti jövede­lem kb. 3 százalékkal nőtt, mér­sékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fede­zett. A lakosság összes fogyasz­tása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a terv­nek megfelelő összeget fordí­te. A termelés növekedése tel­jes egészében a munkatermelé­kenység emelkedéséből szárma­zott. A gazdasági növekedés üte­mét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges idő­járás miatt a mezőgazdaság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmi- szeripari és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedé­sét is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyá­solta a belső kereslet mérsék­lődése és a kínálat nem min­denben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság nö­vekedését továbbra is nehezí­tette a világgazdaságban ko­rábban kibontakozott kedvezőt­len folyamatok hatása. 1976. *v az 1975. év százalékában 103 101 104,1 104,5—105,0 97 105.5 100.5 101 101,5—102 101,4 105 1976. évi teljesítés 150 93,9 tottak. Az összes felhalmozás, az állóeszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak! 75 szá­zaléka jutott fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra. II. Ipar — építőipar A szocialista ipar bruttó ter­melése 4,1 százalékkal nőtt A terv előírásának megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számít­va a termelés növekedése 4,9 százalék volt. Legnagyobb mér-' tékben a vegyipar és a villo- mosenergiaipar termelése nőt., 11,1, illetve 7,8 százalékkal. A gépipar több mint 4 százalék­kal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok termelése: a híradás- és vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé, a villa­mosgép- és készülékiparé jelen­tősen, 7—10 százalékkal meg­haladta az egy évvel azelőttit A gépek és gépi berendezések, valamint a közlekedési eszkö­zök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, o kohászat 3 szá- zaIákkal, az építőanyagipar 3,2 százalékkal, a könnyűipar 2,6 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövidáruipar és a kötszövőipar termelése emelke­dett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fon­tosabb élelmiszeripari ágaza­tok közül a baromfifeldol­gozó ipar és a tejipar ter­melése számottevően nőtt, a húsiparé és a konzerviparé csök­kent. A kohászat, a gépipar, az építőanyagipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi keres­let mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágaza­tokban az exportnövekedés el­maradt az előirányzattól. Az élelmiszeriparban a termelés nagyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyagiparban és a könnyűiparban főleg munkaerő- hiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött, jelentős részben a központi fejlesztési progra­mokkal összefüggő létesítmé­nyek üzembehelyezése révén. Nőtt a közúti járművek és rész­egységeik termelése. Egyidejű­(Folytatás a 3. oldalon) A népgazdaság I976. évi fejlődésének főbb mutatószámai Betonjárdát épít a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a patacsi úton, a pellérdi elágazásig Zárszámadás Újpetren Brun József, az újpetrei tsz elnöke a vezetőség beszámolóját is­merteti. Csak szervezett, fegyelmezett munkával lehet eredményt elérni! # Idén pótolni kell az elmaradást Több ipari növény, sertés és tej Pénteken Vókányban, Kozár- mislenyben és Egerágon meg­tartott részközgyűlések után tegnap Újpetrén került sor a Petőfi mezőgazdasági termelő- szövetkezet vezetőségének be­számolójára az 1976, évi gaz­dálkodásról és az 1977-es terv­feladatokról. Az ellenőrző bi­zottság, a döntőbizottság és a nőbizottság vezetőinek felszóla­lásai után Brun József, a tsz elnöke tájékoztatta a nagy számban megjelenteket a vég­zett munkáról és a sioronlévő feladatokról. Hangsúlyozta, az elért ered­mények igazolják, pontos tech­nológiával, korszerű gépesítés­sel, gondos, hozzáértő munká­val és a megfelelő fajták ter­mesztésével akkor is érhető el jó eredmény, ha az időjárás kevésbé kedvező az adott nö­vények termesztéséhez. Azon­ban azt is tudomásul kell ven­ni, hogy a leggondosabb mun­kával sem lehet a mezőgazda­ság termelését függetleníteni az időjárástól. Sajnos, ez az elmúlt évben nem kedvezett a növénytermesztésnek, azzal a következménnyel járt, hogy a tsz-nek nem sikerült minden te­rületen tervét teljesíteni. Míg a búzából a tervezett hektáron­kénti 42,5 mázsás átlag helyett 43,9 mázsát értek el, addig a kukoricánál 58 mázsa helyett csak 45,7 volt a hektáronkénti átlag. Egyrészt ez, valamint a költségek és ráfordítások növe­kedése, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tsz a tervezett­nél kevesebb eredményt ért el. A beszámoló részletesen ele­mezte az egyes ágazatok tevé­kenységét, kiemelt figyelmet fordítva az állattenyésztésre, melynek terve az elmúlt évben feszített volt. Megfelelő meny- nyiségű és minőségű takarmány állt a tsz rendelkezésére. A tervezettnél több lett a tejér­tékesítés, 2,3 millió liter. Szé­pen fejlődtek a háztáji gazda­ságok, melyek munkáját a tsz rendszeresen segítette takar­mánnyal, az értékesítés meg­szervezésével. A dolgozók ré­szére 32,5 millió forint munka­díjat és bért fizettek ki, az egy 10 órás munkanapra jutó ré­szesedés 139,10 forint, az egy tagra jutó évi átlagos jövede­lem 35 200 forint volt, ami 2930 forintod átlagos havi jö­vedelemnek felel meg. Az 1977-es tervről szólva el­mondotta, hogy az nagyobb követelmények elé állítja a tsz dolgozóit, mert pótolni kell a múlt évi elmaradást is. A nö­vénytermelésben növelik az ipari növények vetésterületét, a búzából a hektáronkénti 45, a kukoricából 55 mázsás átlag el­érését tervezik. Növelni akarják a takarmánytermő területek ho­zamát is. Az állattenyésztésben a tejtermelés, a sertéstenyész­tésben a hízókibocsátás eme­lését tervezik. Részt vett a közgyűlésen és a vitában felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta, hogy a megyei és járási szer­vek nagy figyelmet fordítanak a Petőfi Tsz munkájára, hiszen a megye egyik legnagyobb kö­zös gazdasága. Elismerően szólt a vezetés törekvéseiről, a termelés kiváló megszervezésé­ben, az újítások bevezetésé­ben, a tsz-tagokkal való törő­désben, melynek olyan kima­gasló eredményei vannak, mint az itt folyó közművelődési te­vékenység, az ifjúság igényei­nek sokoldalú kielégítése. Meg­állapította, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére szép eredmé­nyeket értek el a tsz-ben, és ez a tagok szorgalmas munká­jának is köszönhető. A megye tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol jól szervezték meg a munkát, ahol biztosították a fe­gyelmet, ott a nehézségek el­lenére is jó eredményeket tud­tak elérni. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy erre lesz szük­ség a jövőben is, amikor még nagyobb feladatokat kell elvé­gezni. Ma már mindenki elis­meri, hogy ilyen körülmények biztosítósa a feltétele annak, hoqy minden mezőgazdasági üzem maradéktalanul eleget tegyen azoknak a követelmé­nyeknek, melyeket az 1977-es terv országosan és a megyé­ben is meghatároz. Ehhez a munkához kívánt sok sikert a szövetkezet minden dolgozójá­nak. M.*E. — M. L. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom