Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-13 / 43. szám

2 Dunántúlt napló 1977. február 13., vasárnap Szolidaritás a chilei néppel Röpgyülés Kossuth­bányán A Szakszervezeti Világ- szövetség a chilei dolgozók és a chilei nép iránti nem­zetközi szolidaritás napjává nyilvánitotta február 12- ét. Tegnap reggel zsúfolá­sig megtelt a reggeli mű­szakba induló bányászok­kal Komlón, a Kossuth-bá- nya felolvasója. A bányá­szok szolidaritásukról biz­tosították a gyűlésen részt­vevő Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség magyar- országi szervezetének kép­viselőit és rajtuk keresztül az egész chilei népet. Ju­hász István, a Kossuth-bá- nya pártbizottságának tit­kára tartott rövid beszédet, melyre Patricio Módéra vá­laszolt. Kiemelte, különö­sen azért örülnek, hogy bá­nyászok között lehetnek, mert a Chilei Kommunista Párt is bányászkörzetben alakult meg 1922-ben. A háromtagú chilei de­legáció a szolidaritási gyűlés után felkereste Kom­lón a dávidföldi Allende Általános Iskolát. Hiáiiítás az IH~ban a grafika barátainak Ex libris f/ 24 országból A szigorú szabályzók ellenére naiv. III.ORSZÁGOS KISGRAFIKAI TALÁLKOZÓ Kiosztották a filmkritikusok díjait A magyar filmkritikusok dijait ax elmúlt esztendő kiemelkedő filmmű­vészi teljesítményeiért, a hagyomá­nyoknak megfelelően, a Budapesti Filmszemle megnyitása alkalmából ünnepélyes keretek között adták át szombaton a Magyar Sajtó Házában. Jelen volt dr. Kornidesz Mihályi az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A filmkritikusok diját a Móricz Zsig- mond regényéből készült „Árvácska" című filmért Ranódy László rende­zőnek ítélték oda. A legjobb első filmért különdijjal tüntették ki a Balázs Bélo Kísérleti Stúdió filmjét, az „Amerikai anzix"-ot, Bády Gábor rendező művét. A legjobb forgatókönyvért a film- kritikusok díját „A kard" című film megalakotásában nyújtott teljesítmé­nyéért Csutka István és Dömölky János kapta. A „Herkulesfürdői emlék" a „Vö­rös rekviem" és a „Talpuk alatt fü­tyül a szél" című filmek fényképezé­séért a filmkritikusok diját Rogályi Elemér operatőrnek ítélték oda. A filmkritikusok díjával tüntették ki Monori Lili színművésznőt a „Kilenc hónap" és a „Ha megjön József" című filmekben nyújtott játékáért, va­lamint Temessy Hédi színművésznőt a „Tükörképek" a „Herkulesfürdői em­lék" és „A kard" című filmekben alakított szerepeiért. A színművészek közül a filmkritiku­sok diját Cserhalmi Györgynek az „Azonosítás", a „Tükörképek" és a „Kísértet Lublón" című filmekben nyújtott alakításaiért, valamint Bálint Andrásnak a „Tükörképek" című film­ben játszott epizódszerepeiért Ítélték oda. A dijakat Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke adta át. Ex libris annyit tesz: „köny­veiből”. A könyv és a grafika barátai kis kártyácskákat ké­szíttetnek, rajta a könyv tulaj­donosát jelképező kép. De nemcsak könyvgyűjtő vagy ma­gánkönyvtár részére készülhet ex libris, az ünnepi alkalmak is megihletik a fa-, réz- vagy linóleummetszőt. Lelkes gyűjtői és készítői Budapesten az 50- es évek végén, Pécsett 1962- ben alakították meg körüket, s gyűjtik az alkalmi kisgrafikát a világ minden tájáról. * A Kisgrafika Barátok Köré­nek pécsi csoportja és az IH rendezésében ex libris és alkal­mi kisgrafika kiállítás nyílt az Ifjúsági Házban. A pécsi gyűj­tők vezetője Szentesi Flórián elmondta, hogy a tizenöt éve fennálló körben ez az eddigi legnagyobb pécsi kiállítás. Kü­lönös érdekessége, hogy a kis- grafikával foglalkozó magyar grafikusok, festők, fa- és linó­leummetszők mellett 24 ország ex librisei és alkalmi kisgrafi- kái is láthatók a 40 éve gyűjtő Szentesi Flórián kollekciójából. Európa országain kívül olyan távoli földekről is hírt adnak, mint Japán, USA és Kuba. Az egyik legkiválóbb európai, sőt világhírű fametsző, Drahos Ist­ván mellett ott a Londonban élő Budai György néhány mű­ve. Martyn Ferenc kisgrafikáin kívül más pécsi, baranyai mű­vészekét is megtalálhatjuk, köz­tük Proksza László, Korda Béla, Szatyor Győző, Takács Dezső és Varga Antal munkáit, vagy a sellyei rajztanár Nagyfenyve­si Valéria ormánsági motívu­mait. Szentesi Flórián a japán il­lusztrált naptárakra hívja fel fi­gyelmünket, amelyek igen fi­nom papíron és magasszintű nyomdatechnikával készültek — híven a japán rajzművészet ezeréves tradícióihoz. Mintha nem is nyomdában, de egyedi darabként születtek volna. Ma­gyarországnak sem kell szé­Sándor bácsi elfelejtett törölgetni A botomat eldobtam a sarokba, már csak nem baktatok most. — fgy ment aranylakodalmába február 12- én, tegnap Linus néni, született Roitner Karolina. Új ruhája fe­kete, nyomott mintás jersey volt. Férje, Orlovszki Sándor, aki szintén 73 éves, mint fele­sége, ezen a napon elfelejtett törölgetni, pedig mindig segít a ház körül. Legfeljebb bevásá­rolni nem szuperál, ahogy ő mondja. — Akkor ötven éves cudar, hideg szél fújt, a fiákerünket majdnem feldöntötte és a jegy- zőségen alig rebegtük az igent, úgy megdermedt a szánk. Feb­ruár 10-én történt, csütörökön és most először csütörtökre esett a dátum. — Meglepetésként érte mindket­tőjüket az ünnepség, melyet a pécsszabolcsi Vöröskereszt, nő­bizottság, nyugdíjas alapszerve­zet, a Hazafias Népfront szer­vezett a tiszteletükre a Puskin Művelődési Házban. Az utóbbi fél évtizedben ők az ötödik aranylakodalmasok —, Berná- ték, Litterék, Banáék, Kieferék után. Február 26-ón Takácsék következnek és utána nem is sejtik, hogy ki. Talán tíz, vagy húsz év múlva lesznek újabb aranyházasok, amit meg is kell Aranylakodalom érni nem csak 'korban, de hű­séges együttlétben is. — A szerelemből kinőttünk, de a szeretet, megbecsülés ugyanolyan, mint régen. Szigo­rú szüléink mindig nyitvatartot- ták az ajtajukat, ha szívesség­ből, örömből látogattuk őket, de panasznapról, kései átkozó- dásról, elválásról szó se lehe­tett. Az ezüstlakodalmat 1952- ben nem tarthattuk meg, mert csille ütött el. Bányászok va­gyunk, ahogy apám is az volt és feleségem családjából is na­gyon sokan. A margarétát most is őrzöm, mit 1926-ban a má­jusi szerenád után kaptam Li- nustól. — — Én féltem elfogadni a hús­véti ajándékkosarat, benne a sok festett tojással, illatos köl­nikkel. Nagyon erkölcsösen ne­veltek. Barátságunk az iskola­padban kezdődött, egy ozstály- ba jártunk, valamint a Kner- vendéglőben tartott tánciskola is összehozott minket. Legfel­jebb a gyerekek, a nélkülözés miatt szólalkoztunk össze, de csúnyán egyikőnk se beszélt. A szerelem helyett maradt a szép tisztelet és a hűség. Nagyon nyom a sírás, alig tudom vissza­tartani. Egyszer se emeltünk ke­zet egymásra. Nem ismerték a bizalmatlan­ságot, a hamis érdeket, az ön­zést, a széthúzást. Ha most, lennének fiatalok, akkor is így tartanának össze. Mindketten Szabolcson születtek, egy utca­sarkon laktak. A férj csak any- nyit kért, hogy újabb 25 évig jó gulyáslevest és húsos, para­dicsomos káposztát csináljon fe­lesége. Linus néni férje továb- - bi jóságát, a családért való ki­állást akarja. Hat gyerekük, 11 unokájuk, két dédunokájuk, csaknem száz barát, rokon jött el a másodszori esküvőre. Fel­húzták az új gyűrűket, a ré­giek sajnos elvesztek. A mon­dás mindenesetre nem igaz: „Ha elveszik a jegygyűrű, ak­kor szétmegy a házasság.” — Csuti J. — gyenkeznie a bemutatott anyag­gal, noha technika és kivitele­zés dolgában néhány európai ország, mint Hollandia, Svájc, Portugália, Lengyelország meg­előzi. Hollandia és a Szovjetunió fametszői kimagasló szakértel­met és művészi kvalitást árul­nak el a rangos mezőnyben is. A kiállítás február 25-ig te­kinthető meg mindennap 14— 18 óráig az Ifjúsági Házban. G. O. talpon maradtak Zárszámadás a nagykozári tsz-ben Egységes gazdaság 13 község parasztságából A társadalompolitika azonos súly­csoportban a nyereség-termeléssel Furcsa, amikor az újságíró termelőszövetkezeti zárszáma­dáson először társadalompoli­tikai jelenségeket ír fel jegy­zetfüzetébe. Nagykozáron így történt. Bugár László elnök be­Vendégünk volt: András Versek a békéről, háborúról, hazáról, szerelemről Vastaps fogadta a belépő Kozák Andrást, a Pécsi József Attila Művelődési Házban, szin­te közelharcot keltett vívnom az előadás végén, hogy az autogram-kérők gyűrűjéből „kiszabadítsam". A népszerű­ség mellett talán a szokatlan műfaj is vonzotta a közönsé­get, Kozák Andrást eddig csak tv-ben, rádióban hallottunk ver­set mondani, irodalmi előadó­esten még soha. — Igen. Ez az első ilyen jellegű műsorom és az orszá­got is most járom először, Pécs előtt Zalaegerszegen és Kom­lón léptem fel a Kaláka együt­tessel együtt. — Hogyan született az elő­adói est gondolata? — Szeretem a verseket, va­lamikor sokat mondtam ked­venc költőimet. Hívtak, men­tem több helyre, S bár nem szeretem ezt elmondani, de a rossz tapasztalataim miatt • hagytam abba. Az első sorok­ban figyeltek, hátul meg a sö­rösüvegeket nyitogatták .. . — És megváltozott a véle­ménye? — A Thália Színházban gyak­ran egy órával előbb kezdjük az előadást, mert sökan jön­nek vidékről, igazodunk a vo­nathoz, és kellemesen csalód­tam bennük. A vidékiek, ne értsen félre, jó értelemben naivabbak a pestieknél, — A közönséggel való kap­csolata mennyiben más az előadói esteken, mint a szín­házban? , — Ami a színészetben ne­héz, s amire a világ színházai törekszenek, az az a pillanat, amikor a néző megfeledkezik a színpadról és a széksorokról, csak a történetet, az esemé­nyeket figyeli és eggyé válik a színészekkel. Ez azonban csak egy pillanat. A versmondásnál még nehezebb ezt elérni, de ha meateremtettük ennek az azonosulásnak a lehetőségét, az sokkal tovább tart és inten­zívebb, mint a színházi produk­ciónál. — Hogyan látja a színészet jövőjét? — Félek, hogy egyszer csak kikopik. A színház talán ké­sőbb, de a pódiumra való ki­állás előbb. Mostanában any- nyian csinálják ezt rosszul, csak divatból, hogy elveszti eredeti súlyát. S tudom, ma már nincs szükség próféciára, de annyi mindent tervezünk előre, például, hogy tíz év múl­va kapható árucikkeknek ma nyolcvan százaléka nem ismert, vagy miként alakul a föld energiája, A színházzal azon­ban senki sem törődik. Nem politizálni akarok, de a szín­művészet jelentőségét még Marx is kiemelte annakidején. *— A közönség mindig is igényelte a játékot, a művésze­teket ... — Hinni kell ebben, s ab­ban is, hogy ha elvetjük a jó magot, az kikel. Mert szívszo­rító érzés az ellenkezőjét akár csak feltenni is. Legalább két mondatot vigyenek magukkal haza, az a jó talajelőkészítés. Látja, parasztgyerek vagyok. Az előadott verseket saját maga válogatta, állította ösz- sze, s szólaltatta meg hihetet­len közvetlenséggel, egyszerű­séggel, mélyről jövő, lefojtott erővel, indulattal. Vibráltak a mondatok, a gondolatok Rad­nóti, Ady, József Attila, Petőfi örökérvényű szavai. S bár Ko­zák András tagadta a temati­kus szerkesztést, vagy bármifé­le ars poetica kifejezését, a versek őróla is vallottak. Sze­relemről, háborúról, békéről, hazáról és a befejező Petőfi verssel á színészetről: „Adja Isten, hogy minél előbb / Akép- pen álljon színművészetünk, / Amint valóban kéne állnia." Barlahidai Andrea Kísértetház, vagy éjjeli menedékhely ... találgatják a járókelők Pé­csett a Jurisics ás Asztalos János utca által határolt terület gaz­dátlan házainál. A lebontásra ítélt épületek gondosan berete­szelt ablakait és ajtait a „hívat­lan venégek" erőszakkal felfeszi- tik és szabadon garázdálkodnak az üresen kongó lakásokban. Kísérteties dobogós hallatszik a pincékből és padlásokról, olykor narancsvörös fény imbolyog ki a szilánkos ablakokból. Félő,, hogy a megbúvó szenté­lyek egyszer meglátogatják a szomszédos házakat is, esetleg megzarvarják a lakók éjszakai nyugalmát. számolója előtt nyugdíjbavo- nuló, idős parasztokat búcsúz­tattak, mint kiderült, biztonság­gal számíthatnak a tsz további gondoskodására. A vezetőség ugyanis arról is szólt, hogy nem tűrhetik tovább járadékos tag­juk, egy összetört vasasi öreg­asszony srenvedéseit részeges fia miatt. A beszámolóban rész­letesen elemezték az öregek, a nők, a fiatalok helyzetét, szo­ciális körülményeit. Annál is inkább figyelemre­méltó, dicséretes törekvés, mert az 1976. évi szigorú köz- gazdasági szabályzórendszer a vezetőket, a szövetkezet vala­mennyi tagját különleges erő­feszítésre kötelezte a gazda­sági munkában. Az ötödik 5 éves terv első esztendejében bevezetett új szabályzórendszer a vártnál is magasabb mércét állított a 8000 hektáron elterülő, több mint 70 kilométer átmérőjű, 13 község határában gazdálko­dó, 3 esztendeje négy szövet­kezetből egyesült mezőgazda- sági üzemre. Az 1976-os év­ben 8 milliós többletköltséget eredményezett az új közgazda- sági környezet, mig az értéke­sítésnél a magasabb felvásár­lási árak, a jövedelemadó mér­séklése 3 milliós megtakarítást eredményezett. így a megválto­zott körülmények között, az 1975. évinél sokkal nqgyobb erőfeszítésekkel elért nagyobb mennyiségű élelmiszer-termelés­sel is 5 millióval csökkent az eredményük. A nagykozári szö­vetkezet egész évben (1976) pénzügyi gondokkal küzdött, 40 százalékkal több rövidlejáratú hitelt kellett igénybevenni, mint korábban. A tsz azonban az említett gondok, a mezőgazdasági mun­kákra kedvezőtlen időjárás el­lenére is talpon tudott marad­ni. A termelés 6 százalékkal emelkedett, a szántóterület két­harmadán korszerű gazdálko­dást folytatnak — rendszerben termelik a búzát, kukoricát, borsót, lucernát. Búzából az eddigi legnagyobb átlagtermést érték el, az állattenyésztés 20 százalékkal több húst állított elő. Pécs zöldségellátására 319 mázsa étkezési paradicsomot, 800 mázsa káposztát szállítot­tak, sokkal többet mint tervez­ték. Egyetlen esztendő alatt 205 literrel növelték az egy tehénre eső tejtermelést. (Amellyel ter­mészetesen nem lehetnek elé­gedettek, még mindig alacsony.) Tovább javult a gyümölcsfel­dolgozó üzem gazdaságossága, nőtt a háztáji gazdaságban elő- állitott termékek tömege. Nem ültek tehát ölbetett kézzel a nagykozáriak: 3,3 milliós nyereséget sikerült ki­termelniük, amely lehetőséget nyújt a tagság jövedelmének emelésére is. Az elmúlt esz­tendőben 30 ezer 480 forint ju­tott egy tagra. Az 1977-es évet tehát vesz­teség nélkül, kötelezettségeik­nek eleget téve kezdhetik. Hoz­zá kell tenni, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat idő­ben, jó minőségben elvégezték, őszi kalászosaik most sokkal szebbek, mint a 13 falu hatá­rában korábban bármikor is voltak. Lombosi J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom