Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-13 / 43. szám
2 Dunántúlt napló 1977. február 13., vasárnap Szolidaritás a chilei néppel Röpgyülés Kossuthbányán A Szakszervezeti Világ- szövetség a chilei dolgozók és a chilei nép iránti nemzetközi szolidaritás napjává nyilvánitotta február 12- ét. Tegnap reggel zsúfolásig megtelt a reggeli műszakba induló bányászokkal Komlón, a Kossuth-bá- nya felolvasója. A bányászok szolidaritásukról biztosították a gyűlésen résztvevő Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség magyar- országi szervezetének képviselőit és rajtuk keresztül az egész chilei népet. Juhász István, a Kossuth-bá- nya pártbizottságának titkára tartott rövid beszédet, melyre Patricio Módéra válaszolt. Kiemelte, különösen azért örülnek, hogy bányászok között lehetnek, mert a Chilei Kommunista Párt is bányászkörzetben alakult meg 1922-ben. A háromtagú chilei delegáció a szolidaritási gyűlés után felkereste Komlón a dávidföldi Allende Általános Iskolát. Hiáiiítás az IH~ban a grafika barátainak Ex libris f/ 24 országból A szigorú szabályzók ellenére naiv. III.ORSZÁGOS KISGRAFIKAI TALÁLKOZÓ Kiosztották a filmkritikusok díjait A magyar filmkritikusok dijait ax elmúlt esztendő kiemelkedő filmművészi teljesítményeiért, a hagyományoknak megfelelően, a Budapesti Filmszemle megnyitása alkalmából ünnepélyes keretek között adták át szombaton a Magyar Sajtó Házában. Jelen volt dr. Kornidesz Mihályi az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A filmkritikusok diját a Móricz Zsig- mond regényéből készült „Árvácska" című filmért Ranódy László rendezőnek ítélték oda. A legjobb első filmért különdijjal tüntették ki a Balázs Bélo Kísérleti Stúdió filmjét, az „Amerikai anzix"-ot, Bády Gábor rendező művét. A legjobb forgatókönyvért a film- kritikusok díját „A kard" című film megalakotásában nyújtott teljesítményéért Csutka István és Dömölky János kapta. A „Herkulesfürdői emlék" a „Vörös rekviem" és a „Talpuk alatt fütyül a szél" című filmek fényképezéséért a filmkritikusok diját Rogályi Elemér operatőrnek ítélték oda. A filmkritikusok díjával tüntették ki Monori Lili színművésznőt a „Kilenc hónap" és a „Ha megjön József" című filmekben nyújtott játékáért, valamint Temessy Hédi színművésznőt a „Tükörképek" a „Herkulesfürdői emlék" és „A kard" című filmekben alakított szerepeiért. A színművészek közül a filmkritikusok diját Cserhalmi Györgynek az „Azonosítás", a „Tükörképek" és a „Kísértet Lublón" című filmekben nyújtott alakításaiért, valamint Bálint Andrásnak a „Tükörképek" című filmben játszott epizódszerepeiért Ítélték oda. A dijakat Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke adta át. Ex libris annyit tesz: „könyveiből”. A könyv és a grafika barátai kis kártyácskákat készíttetnek, rajta a könyv tulajdonosát jelképező kép. De nemcsak könyvgyűjtő vagy magánkönyvtár részére készülhet ex libris, az ünnepi alkalmak is megihletik a fa-, réz- vagy linóleummetszőt. Lelkes gyűjtői és készítői Budapesten az 50- es évek végén, Pécsett 1962- ben alakították meg körüket, s gyűjtik az alkalmi kisgrafikát a világ minden tájáról. * A Kisgrafika Barátok Körének pécsi csoportja és az IH rendezésében ex libris és alkalmi kisgrafika kiállítás nyílt az Ifjúsági Házban. A pécsi gyűjtők vezetője Szentesi Flórián elmondta, hogy a tizenöt éve fennálló körben ez az eddigi legnagyobb pécsi kiállítás. Különös érdekessége, hogy a kis- grafikával foglalkozó magyar grafikusok, festők, fa- és linóleummetszők mellett 24 ország ex librisei és alkalmi kisgrafi- kái is láthatók a 40 éve gyűjtő Szentesi Flórián kollekciójából. Európa országain kívül olyan távoli földekről is hírt adnak, mint Japán, USA és Kuba. Az egyik legkiválóbb európai, sőt világhírű fametsző, Drahos István mellett ott a Londonban élő Budai György néhány műve. Martyn Ferenc kisgrafikáin kívül más pécsi, baranyai művészekét is megtalálhatjuk, köztük Proksza László, Korda Béla, Szatyor Győző, Takács Dezső és Varga Antal munkáit, vagy a sellyei rajztanár Nagyfenyvesi Valéria ormánsági motívumait. Szentesi Flórián a japán illusztrált naptárakra hívja fel figyelmünket, amelyek igen finom papíron és magasszintű nyomdatechnikával készültek — híven a japán rajzművészet ezeréves tradícióihoz. Mintha nem is nyomdában, de egyedi darabként születtek volna. Magyarországnak sem kell széSándor bácsi elfelejtett törölgetni A botomat eldobtam a sarokba, már csak nem baktatok most. — fgy ment aranylakodalmába február 12- én, tegnap Linus néni, született Roitner Karolina. Új ruhája fekete, nyomott mintás jersey volt. Férje, Orlovszki Sándor, aki szintén 73 éves, mint felesége, ezen a napon elfelejtett törölgetni, pedig mindig segít a ház körül. Legfeljebb bevásárolni nem szuperál, ahogy ő mondja. — Akkor ötven éves cudar, hideg szél fújt, a fiákerünket majdnem feldöntötte és a jegy- zőségen alig rebegtük az igent, úgy megdermedt a szánk. Február 10-én történt, csütörökön és most először csütörtökre esett a dátum. — Meglepetésként érte mindkettőjüket az ünnepség, melyet a pécsszabolcsi Vöröskereszt, nőbizottság, nyugdíjas alapszervezet, a Hazafias Népfront szervezett a tiszteletükre a Puskin Művelődési Házban. Az utóbbi fél évtizedben ők az ötödik aranylakodalmasok —, Berná- ték, Litterék, Banáék, Kieferék után. Február 26-ón Takácsék következnek és utána nem is sejtik, hogy ki. Talán tíz, vagy húsz év múlva lesznek újabb aranyházasok, amit meg is kell Aranylakodalom érni nem csak 'korban, de hűséges együttlétben is. — A szerelemből kinőttünk, de a szeretet, megbecsülés ugyanolyan, mint régen. Szigorú szüléink mindig nyitvatartot- ták az ajtajukat, ha szívességből, örömből látogattuk őket, de panasznapról, kései átkozó- dásról, elválásról szó se lehetett. Az ezüstlakodalmat 1952- ben nem tarthattuk meg, mert csille ütött el. Bányászok vagyunk, ahogy apám is az volt és feleségem családjából is nagyon sokan. A margarétát most is őrzöm, mit 1926-ban a májusi szerenád után kaptam Li- nustól. — — Én féltem elfogadni a húsvéti ajándékkosarat, benne a sok festett tojással, illatos kölnikkel. Nagyon erkölcsösen neveltek. Barátságunk az iskolapadban kezdődött, egy ozstály- ba jártunk, valamint a Kner- vendéglőben tartott tánciskola is összehozott minket. Legfeljebb a gyerekek, a nélkülözés miatt szólalkoztunk össze, de csúnyán egyikőnk se beszélt. A szerelem helyett maradt a szép tisztelet és a hűség. Nagyon nyom a sírás, alig tudom visszatartani. Egyszer se emeltünk kezet egymásra. Nem ismerték a bizalmatlanságot, a hamis érdeket, az önzést, a széthúzást. Ha most, lennének fiatalok, akkor is így tartanának össze. Mindketten Szabolcson születtek, egy utcasarkon laktak. A férj csak any- nyit kért, hogy újabb 25 évig jó gulyáslevest és húsos, paradicsomos káposztát csináljon felesége. Linus néni férje továb- - bi jóságát, a családért való kiállást akarja. Hat gyerekük, 11 unokájuk, két dédunokájuk, csaknem száz barát, rokon jött el a másodszori esküvőre. Felhúzták az új gyűrűket, a régiek sajnos elvesztek. A mondás mindenesetre nem igaz: „Ha elveszik a jegygyűrű, akkor szétmegy a házasság.” — Csuti J. — gyenkeznie a bemutatott anyaggal, noha technika és kivitelezés dolgában néhány európai ország, mint Hollandia, Svájc, Portugália, Lengyelország megelőzi. Hollandia és a Szovjetunió fametszői kimagasló szakértelmet és művészi kvalitást árulnak el a rangos mezőnyben is. A kiállítás február 25-ig tekinthető meg mindennap 14— 18 óráig az Ifjúsági Házban. G. O. talpon maradtak Zárszámadás a nagykozári tsz-ben Egységes gazdaság 13 község parasztságából A társadalompolitika azonos súlycsoportban a nyereség-termeléssel Furcsa, amikor az újságíró termelőszövetkezeti zárszámadáson először társadalompolitikai jelenségeket ír fel jegyzetfüzetébe. Nagykozáron így történt. Bugár László elnök beVendégünk volt: András Versek a békéről, háborúról, hazáról, szerelemről Vastaps fogadta a belépő Kozák Andrást, a Pécsi József Attila Művelődési Házban, szinte közelharcot keltett vívnom az előadás végén, hogy az autogram-kérők gyűrűjéből „kiszabadítsam". A népszerűség mellett talán a szokatlan műfaj is vonzotta a közönséget, Kozák Andrást eddig csak tv-ben, rádióban hallottunk verset mondani, irodalmi előadóesten még soha. — Igen. Ez az első ilyen jellegű műsorom és az országot is most járom először, Pécs előtt Zalaegerszegen és Komlón léptem fel a Kaláka együttessel együtt. — Hogyan született az előadói est gondolata? — Szeretem a verseket, valamikor sokat mondtam kedvenc költőimet. Hívtak, mentem több helyre, S bár nem szeretem ezt elmondani, de a rossz tapasztalataim miatt • hagytam abba. Az első sorokban figyeltek, hátul meg a sörösüvegeket nyitogatták .. . — És megváltozott a véleménye? — A Thália Színházban gyakran egy órával előbb kezdjük az előadást, mert sökan jönnek vidékről, igazodunk a vonathoz, és kellemesen csalódtam bennük. A vidékiek, ne értsen félre, jó értelemben naivabbak a pestieknél, — A közönséggel való kapcsolata mennyiben más az előadói esteken, mint a színházban? , — Ami a színészetben nehéz, s amire a világ színházai törekszenek, az az a pillanat, amikor a néző megfeledkezik a színpadról és a széksorokról, csak a történetet, az eseményeket figyeli és eggyé válik a színészekkel. Ez azonban csak egy pillanat. A versmondásnál még nehezebb ezt elérni, de ha meateremtettük ennek az azonosulásnak a lehetőségét, az sokkal tovább tart és intenzívebb, mint a színházi produkciónál. — Hogyan látja a színészet jövőjét? — Félek, hogy egyszer csak kikopik. A színház talán később, de a pódiumra való kiállás előbb. Mostanában any- nyian csinálják ezt rosszul, csak divatból, hogy elveszti eredeti súlyát. S tudom, ma már nincs szükség próféciára, de annyi mindent tervezünk előre, például, hogy tíz év múlva kapható árucikkeknek ma nyolcvan százaléka nem ismert, vagy miként alakul a föld energiája, A színházzal azonban senki sem törődik. Nem politizálni akarok, de a színművészet jelentőségét még Marx is kiemelte annakidején. *— A közönség mindig is igényelte a játékot, a művészeteket ... — Hinni kell ebben, s abban is, hogy ha elvetjük a jó magot, az kikel. Mert szívszorító érzés az ellenkezőjét akár csak feltenni is. Legalább két mondatot vigyenek magukkal haza, az a jó talajelőkészítés. Látja, parasztgyerek vagyok. Az előadott verseket saját maga válogatta, állította ösz- sze, s szólaltatta meg hihetetlen közvetlenséggel, egyszerűséggel, mélyről jövő, lefojtott erővel, indulattal. Vibráltak a mondatok, a gondolatok Radnóti, Ady, József Attila, Petőfi örökérvényű szavai. S bár Kozák András tagadta a tematikus szerkesztést, vagy bármiféle ars poetica kifejezését, a versek őróla is vallottak. Szerelemről, háborúról, békéről, hazáról és a befejező Petőfi verssel á színészetről: „Adja Isten, hogy minél előbb / Akép- pen álljon színművészetünk, / Amint valóban kéne állnia." Barlahidai Andrea Kísértetház, vagy éjjeli menedékhely ... találgatják a járókelők Pécsett a Jurisics ás Asztalos János utca által határolt terület gazdátlan házainál. A lebontásra ítélt épületek gondosan bereteszelt ablakait és ajtait a „hívatlan venégek" erőszakkal felfeszi- tik és szabadon garázdálkodnak az üresen kongó lakásokban. Kísérteties dobogós hallatszik a pincékből és padlásokról, olykor narancsvörös fény imbolyog ki a szilánkos ablakokból. Félő,, hogy a megbúvó szentélyek egyszer meglátogatják a szomszédos házakat is, esetleg megzarvarják a lakók éjszakai nyugalmát. számolója előtt nyugdíjbavo- nuló, idős parasztokat búcsúztattak, mint kiderült, biztonsággal számíthatnak a tsz további gondoskodására. A vezetőség ugyanis arról is szólt, hogy nem tűrhetik tovább járadékos tagjuk, egy összetört vasasi öregasszony srenvedéseit részeges fia miatt. A beszámolóban részletesen elemezték az öregek, a nők, a fiatalok helyzetét, szociális körülményeit. Annál is inkább figyelemreméltó, dicséretes törekvés, mert az 1976. évi szigorú köz- gazdasági szabályzórendszer a vezetőket, a szövetkezet valamennyi tagját különleges erőfeszítésre kötelezte a gazdasági munkában. Az ötödik 5 éves terv első esztendejében bevezetett új szabályzórendszer a vártnál is magasabb mércét állított a 8000 hektáron elterülő, több mint 70 kilométer átmérőjű, 13 község határában gazdálkodó, 3 esztendeje négy szövetkezetből egyesült mezőgazda- sági üzemre. Az 1976-os évben 8 milliós többletköltséget eredményezett az új közgazda- sági környezet, mig az értékesítésnél a magasabb felvásárlási árak, a jövedelemadó mérséklése 3 milliós megtakarítást eredményezett. így a megváltozott körülmények között, az 1975. évinél sokkal nqgyobb erőfeszítésekkel elért nagyobb mennyiségű élelmiszer-termeléssel is 5 millióval csökkent az eredményük. A nagykozári szövetkezet egész évben (1976) pénzügyi gondokkal küzdött, 40 százalékkal több rövidlejáratú hitelt kellett igénybevenni, mint korábban. A tsz azonban az említett gondok, a mezőgazdasági munkákra kedvezőtlen időjárás ellenére is talpon tudott maradni. A termelés 6 százalékkal emelkedett, a szántóterület kétharmadán korszerű gazdálkodást folytatnak — rendszerben termelik a búzát, kukoricát, borsót, lucernát. Búzából az eddigi legnagyobb átlagtermést érték el, az állattenyésztés 20 százalékkal több húst állított elő. Pécs zöldségellátására 319 mázsa étkezési paradicsomot, 800 mázsa káposztát szállítottak, sokkal többet mint tervezték. Egyetlen esztendő alatt 205 literrel növelték az egy tehénre eső tejtermelést. (Amellyel természetesen nem lehetnek elégedettek, még mindig alacsony.) Tovább javult a gyümölcsfeldolgozó üzem gazdaságossága, nőtt a háztáji gazdaságban elő- állitott termékek tömege. Nem ültek tehát ölbetett kézzel a nagykozáriak: 3,3 milliós nyereséget sikerült kitermelniük, amely lehetőséget nyújt a tagság jövedelmének emelésére is. Az elmúlt esztendőben 30 ezer 480 forint jutott egy tagra. Az 1977-es évet tehát veszteség nélkül, kötelezettségeiknek eleget téve kezdhetik. Hozzá kell tenni, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat időben, jó minőségben elvégezték, őszi kalászosaik most sokkal szebbek, mint a 13 falu határában korábban bármikor is voltak. Lombosi J.
