Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-09 / 39. szám
Napi 25 ezer kilowatt áramot fogyasztanak a Mecseki Szénbányák üzemei. A kiterjedt hálózat zavartalan villamosenergia- és sűritettlevegő-ellátását modern diszpécser központból irányítják, mely az újhegyi villamos üzemben van. Fotó: Maletics Miért I Termelőszövetkezeti zárszámadások Kimagasló eredmények Beremenden és Szajkón A szojki korszerű tehenészeti telep nem gyártjuk? A címben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan. A kérdés mögött nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az, hogy a szóbanforgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen „a gyártsuk tovább”, vagy „mi is gyártsuk” felvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Főként azt, hogy a gazdaságban felhalmozott szellemi és anyagi energia objektive valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegetése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk, vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyártsunk kérdésére végülis csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alapján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás sokkal inkább fékezője, mint lenditője a gazdaság fejlődésének. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltételek mellett gyártott termékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosai, előállítottakból pedig csökkentsék, megszüntessék a termelést, s ezzel még gazdaságosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szakosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST tagállamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gördülőcsapágyak termelésére, exportjára, importjára. Ennek megvalósítása lehetővé tette, hogy a KGST tagállamokban csökkent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leállította, más, gazdaságosan gyártott típusokból pedig erőteljesen bővitette a termelést. Nyolcmillió dollárt hozott a BARANYATERMÉK Rekonstrukció a vajszlói sertéstelepen Talán a véletlen játéka, de a megyeszerte folyó termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések közül csupán azokról sikerült információt szerezni tegnap, melyeken a tagság, a vezetők is elégedetten gondolhatnak az 1976-os esztendőben végzett munkájukra. A beremendi tsz például a kiegészítő részesedésen felül is több mint 600 ezer forintot osztott a tegnapi közgyűlésen tagjai között. A szövetkezet nettó jövedelme 8,6 millió forint volt, duplája az 1975. évinek. Az egy főre jutó éves jövedelem csaknem 43 ezer forint volt. Beremenden azonban, minden idők legnagyobb keresete mellett is, a tagság azzal a biztos tudattal tekinthet az idei gazdálkodási év elé, hogy 8 millió 420 ezer forint a tartalék- alapba is került, A forgóalap 3 millióval emelkedett, a szövetkezet tehermentes tiszta vagyona is mintegy 6 millióval nőtt, a beremendiek 58,4 milliós értéket tudhatnak a magukénak. Beremenden elsősorban a növénytermesztésben értek el kiváló eredményeket: hektáronként 57 mázsás kukorica- és 59,2 mázsás búzatermést takarítottak be. A sokhelyütt és korábban náluk is veszteséges állattenyésztés is hozott 5,5 milliót, amelyből a szarvasmarfia- ágazat 1,5 millióval részesedik. Bár a BARANYATERMÉK néhány nappal korábban tartotta a zárszámadó közgyűlését, kiváló eredményei alapján ösz- szeállításunkhoz a szövetkezeti közös vállalat vezetőit is megkérdeztük az 1976-os esztendő gazdálkodási eredményeiről. Több mint 410 milliós forgalmat bonyolítottak, és közben 65 millió forint értékű árualapot készleteztek. Az elmúlt esztendőben a szövetkezeti közös vállalat zöldnövény-lisztekből és más tápokból 340 millió forint értékben exportált a szocialista országokba és Nyugat- Európába, — 8 millió dollár valutát hozott hazánkba. A tagszövetkezetek 3 millió forint visszatérítést kaptak. Az elmúlt esztendei munkájuk alapján reménnyel pályáznak a Kiváló Szövetkezeti Társulás címre. Idei tervükből egy számadat: 10 millió dollárt kívánnak behozni. A Vajszlón működő sertéstenyésztő szövetkezeti közös vállalat február 7-én tartotta zárszámadó közgyűlését. A közös vállalkozás megszűnt, egyszerű társulássá alakult át, melynek a gesztora a vajszlói termelő- szövetkezet lett, A korábban mindig veszteséges sertéstelep most először mintegy 270 .ezer forint nyereséget hozott, azonban a jövőben lényegesen hatékonyabb gazdálkodást kívánnak a 6700 férőhelyes állattenyésztő telepen véghezvinni. Első lépésként állami támogatásból 1977 és 1978-ban mintegy 10 és fél millió forintos költséggel komplettírozzák a telepet, amelynek eredményeképpen 1979-ben mintegy 11 ezer hízottsertés kibocsátására lesz alkalmas. A babarci „Béke” Termelő- szövetkezet részközgyűlést tartott tegnap, a 2500 hektáros gazdaság vezetői ma Versenden számolnak be kiváló eredményeikről. Búzatermesztésben 68,3 mázsás hektáronkénti átlaggal országos rekordot állítottak fel, a cukorrépa-termelésben pedig 497 mázsás hektáronkénti átlagterméssel Baranyában lettek elsők. Elismerésre érdemes a 70,6 mázsás hektáronkénti kukorica- és a 115 mázsás szőlőtermésük is. A megyei tejtermelési versenyben ugyancsak kitűnően szerepeltek, 400 tehén átlagában 3610 literes tehenenkénti hozamot értek el. Az egy tagrai jutó éves bér 41 700 forint volt ebben a szövetkezetben. L. J. Diszpécser irányítja az áramfelhasználást Műtrágyaszállitás a Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet részére. Ki kell hasznájni az előszőIlításokat! # Szerződés tíz vállalattal 9 „Javíthatatlan” szállíttatok Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai koncepció a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leghatékonyabban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Mégis jónéhány vállalat sem nappal, sem éjjel nem rakja ki a kocsikat, mégcsak nem is fogadja. Lassú az átfutási idő és néhol tízesével, húszasával vesztegelnek megpakolt vagy üres vagonok. Jó, követendő példa is akad. így egyebek között a Pécsi Hőerőműben nem ismerik a kocsiállás-pénzt. Vagy a Mecseki Ércbánya Vállalatnál, a szigetvári, a nagyatádi konzervgyárban, a Balatonboglári Állami Gazdaságban, a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben, a Hőgyészi Agrokémiai Társaságnál kiválóan szervezik meq a kirakodást. Dr. Párkányi Ferenc, a MÁV Pécsi Igazgatóság kereskedelmi osztályának vezetője: — Rekorderedményt értünk el 1975-ben az előszállításban, amit szeretnénk megismételni. Okultunk 1976 szállítási gondjaiból, tapasztalataiból. Most erőteljes előszállításra van szükség az első félévben és ebben az időszakban az éves áruszállítási feladatunknak legalább a felét kell végrehajtanunk. Továbbra is érvényesek az előszállítási kedvezmények, vagyis kavics, terméskő, kődara, kőliszt, kőpor, kohósalakkő, trá- gyamészpor, cement- és vasbeton áru előszállításakor — külön megállapodás alapján — a többletszállításra utólagos visszatérítést fizet a vasút a fogadó vállalatok részére. Baranya, Tolna, Somogy megyében máris több mint tíz nagyvállalattal kötöttünk ilyen szerződést. Az őszi forgalomban előnyben részesítjük azokat a fuvaroztatókat, akik most nagyobb mértékben végeznek előszállítást. A hétvégi, szombat— vasárnapi rendszeres rakodást vállaló fuvaroztatók részére február, március hónapban garantáljuk a hétvégére rendelt üres kocsik legpontosabb kiállítását. A szombat déltől kiállított kocsik pedig kocsiálláspénz-mentesen rakhatók be hétfő reggeüg. Hosszú évek óta cél, hogy a vasúton végre egyenletes szállítás alakuljon ki, aminek a népgazdasági haszna rendkívül nagy. _ A vasúton az előszállításoktól függ az őszi áruszállítási forgalom sikere: mennyire élnek a szállíttató és a fuvarozó vállalatok a MÁV-kínálta , előszállítási kedvezményekkel? Ha csak annyira, mint korábban, akkor továbbra is torlódás várható ősszel, vagyis megnő a kirakat- lan kocsik száma, mind kevesebb futhat áruval. Tavaly az első négy hónapban kihasználatlan volt a MÁV Pécsi Igazgatóság kocsikapacitása: a síneken a „zsúfoltság” a maximálisra nőtt őszre és az éves áruszállítási tervét nehezen teljesítette a pécsi igazgatóság. Most kedvezőbb a kép, de elbizakodottságra cseppet sem adhat okot. Például a Dunai Vasmű tíz nap alatt sokkal többet forgalmazott a vasúton, mint tavaly ilyenkor. Bőségesen jutott nyersanyaghoz a Mohácsi Farostlemezgyár is. A komlói, nagyharsányi, gyékényesi, adonyi kő- és kavicsbányák elegendő mennyiségű készlettel rendelkeznek és ezt mondhatjuk a dél-dunántúli tégla- és betongyárakról is. Sikeresen zárult a cukorrépa-szezon és több száz vagog szabadult fel. flHl Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 39. szám 1977. február 9., szerda Ara: 80 fillér Kedvezményeket kínál a MÁY /
