Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-09 / 39. szám

2 Dunántúlt naplö 1977. február 9., szerda Előadássorozat Pécs-Baranya történetéből ibelí tanúk vallomása Minden második kedden vár­ja a honismeret iránt érdeklő­dőket a Doktor Sándor Műve­lődési Központ tegnap 18 óra­kor indított előadássorozata. Időrendi egymásutánban ismer­heti meg a hallgatóság többek között a török hódoltság, a re­formkori Pécs életét, irodalmát, a Duna-menti magyar és né­met lakosság gazdálkodását, a pécsi munkásmozgalom 1867— 1918 közti eseményeit vagy a híres Angster orgonagyár tör­ténetét. Dr. Andrásfálvy Berta­lan, Bezerédy Győző, Horváth Csilla, dr. Szita László, Tegzes Ferenc és mások előadásában. Az első előadó Bezerédy Győző, a múzeum helytörténeti osztályának vezetője, megyénk török hódoltsáq végi életét mu­tatta be tanúvallomások alap­ján : — Ez a téma azért érdekes, mert a korból semmiféle írás­beli dokumentum nem maradt fenn a török adólajstromok ki­vételével. Ezért idős embereket hallgattak ki 1710—30 között, amikor a hatóságok megálla­pították a faJuhatárokat. A ta­núk ilyenkor mindig emleget­ték a közelmúlt elevenen élő, helyekhez kötődő emlékeit. A Mohács-szigeti Kádija-rét kö­rülhatárolásakor pl. elmondják, hoqv a terület névleges föld- birtokosának, a veszprémi vár­kapitánynak hajdúi ott gyilkol­ták meg Mohács kádiiát. Innen a név. A somberekiek olyan határhelyekre hivatkoznak, ahol ásott barlangok voltak az er­dőben, oda menekült c lakos­ság a portyázó hadak elől. A szentlőrinci tanú egy ilyen bar­langban született, az oroszlói tanú szómárn azért emlékeze­tes a határ bizonyos pontja, mert a török ott cibálta meg a fülét. A magyar történelem nagy vonulatai mellett szűkebb ha­zánk mindennapi életét tárják fel az egyes tudományos kuta­tók előadásai, melyek sok ér­dekességet tartogatnak a vá­rosuk, megyéjük múltja iránt érdeklődő számára. G. O. Közel felszaz újdonság Megnyitották a mező- gazdasági könyvhónapot Szakmai előadások, író—olvasó találkozók a programban Csaknem félszáz könyújdon- ságot jelentetett meg a mező- gazdasági könyvhónapra a Me­zőgazdasági, az Akadémiai, a Kossuth, a Medicina, a Műsza­ki, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, a Mezőgazda- sági Könyvkiadó 29 újdonság­gal rukkolt ki. Több könyv készült a kiskert­tulajdonosoknak, a kisállat­tenyésztőknek. A legfontosab­bak: Gyökérzöldségek termesz­tése, A gyümölcsösök újratele­pítésének növényvédelmi prob­lémái, Paradicsomtermesztés, ötletek a kert berendezéséhez, Csonthéjas gyümölcsök háziker­ti / termesztése. Többet géppel, mint erővel (A ház körüli gazdaságok és a kertek gépei). Kertészet fólia alatt, a Kisker­tek talaja. Az „Idejében szó­lunk" című kötet időrendi sor­rendben valamennyi időszerű kerti munkát nyilvántartja, sok­sok tanácsot tartalmaz. A nagyüzemekben cél az üze­mi kézikönyvtárak fejlesztése. A jó szakkönyv egyben a legjobb, legolcsóbb termelési eszköz is. A 20. mezőgazdasági könyvhó­napra megjelentek közül a szakemberek, a- vezető beosz­tásban dolgozók hasznosan for­gathatják a következőket: Állat- tenyésztés, Az almatermelés technológiai modelljei, A dohány nagyüzemi termesztése, az Állattartó épületek klímavizs­gáló módszerei, Számítógép a mezőgazdasági vállalatok irá­nyításában, a Mezőgazdasági erőgépek karbantartása. A pé­csi szerző, Timon Béla Ősziba­rack című könyve második ki­adásban látott napvilágot. Dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese a kisállattenyésztés időszerű feladatairól beszélt. m Dr. Abrahám Kálmán államtitkár tanácskozása Pécsett A közlekedés szervezéséről és fejlesztéséről volt szó A kormány közlekedéspoliti­kai, ezen belül az öt kiemelt nagyváros közlekedéspolitikai koncepciójának időarányos megvalósítása a közeljövőben a minisztertanács elé kerül. Ba­ranya megye és Pécs város köz­lekedés szervezését és fejlesz­tését a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé terjesztik. Pécs tömegközlekedéséről, s ezzel összefüggően a megyei helyzetről tanácskooztt tegnap Pécsett dr. Abrahám Kálmán közlekedés és postaügyi minisz­tériumi államtitkár Horváth La­jossal, a Baranya megyei Ta­nács elnökével, Lukács János­sal, az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága első titkárával, Czente Gyulával, a Pécs városi Tanács „Felsőbb osztályba léphet” Irodalmi vizsgavetélkedő a rádióban „Felsőbb osztályba léphet!" címmel az országos egyéni vizs­gavetélkedőt hirdeti meg a Ma­gyar Rádió ifjúsági főosztálya, és a Vendel utcai dolgozók gimnáziuma’ — jelentette be Petur István főosztályvezető­helyettes azon a sajtótájékozta­tón, amelyet kedden tartottak a rádióban. A műsor célja, hogy a lakosság középiskolai bizo­nyítvánnyal nem rendelkező ré­szének lehetővé tegyék: nyilvá­nos rádiós-vizsgán magyar nyelv és irodalomból, a közép­iskola bármely osztályának anyagából hivatalos végzettsé­get szerezzen. A rádiós műsorra jelentkezők iránti követelmények megegyez­nek a dolgozók gimnáziuma tantervi előírásaival. A nyilvá­nos ródióvizsgát megelőzően a jelöltek írásbeli feladatot olda­nak meg, és tájékozódó jellegű előzetes beszélgetésen vesznek részt. A vizsgavetélkedő rész­vevői a Magyar Rádiótól posta- fordultával megkapják a fel­készüléshez szükséges, a dolgo­zók gimnáziumában használa­tos tankönyveket. A vizsgázók egy vagy több év anyagából számolhatnak be és optimális esetben teljes kö­zépiskolai végzettséget szerez­hetnek. Már most siker Szilágyi Kál­mán Szamóca, Túri István—fo­dor Béla Kertészet fólia alatt, Pirk Ambrus ötletek a kert be­rendezéséhez című könyve. Már alig kapható az Idejében szó­lunk (12 hónap kerti munkái) és a Hordómérő táblázatok. A Mezőgazdasági Könyvki­adó egyik legfontosabb felada­tának tekinti, hogy minél előbb tájékoztassa az olvasókat, hogy a szakmai tudás időben segítse a termelést. A nyomdai átfutási időt, ami most több mint egy év, tovább szeretnék rövidíteni. Gond, hogy néhány nagyon is aktuális, közérdekű téma meg­írására nehezen, vagy nem ta­lálnak írót. Emiatt is mind több ankétot szerveznek a legtájéko- zottabb szakemberek részvéte­lével. Még ebben az évben decem­berig a tervek szerint 58 újdon­ság hagyja el a nyomdát, köz­tük egy pécsi szerző, Százados Imre Flúsvizsgálatok képekben című munkája (társszerzője Ta­kács János). Csupán a témák közül néhány: zöldségnövények a házikertben, a vízfüggönyös fóliasátrak építése, a szobanö- vény-kedvelők gondjai, a nyúl- tartás jövője a háztájin. De foglalkoznak a kiskertekben használatos növényvédőszerek­kel, a must és a bor egyszerű kezelésével, valamint a baromfi- keltetéssel is. A 20. mezőgazdasági könyv­hónap Baranya megyei megnyi­tóját február 8-án tartották Pé­csett. ünnepi megnyitót dr. Ba- rács József, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője mondott. Ezt egy szakmai ankét követte, melyen dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese a kisállat- tenyésztés időszerű feladatairól beszélt. Februárban több író—olvasó találkozót, ankétot, előadást szerveznek többek között a pé­csi, szigetvári, mohácsi és a siklósi könyvtárakban. Csuti J. Mi van az úttesten? Szőlőművelési és metszési bemutató Fagykár miatt több szemre kell metszeni Idén jelentős fagykárok ér­ték a dél-dunántúli gazdasá­gok mélyebben fekvő szőlőterü­leteit, ami g tavalyinál rosz- szabb szüretet ígér. Ez volt o lényege annak a tanácskozásnak és bemutató­nak, amit Dél-Dunántúl és Bács megye nagyüzemi gazdaságai­ban dolgozó mérnökök, szőlé­szek és borászok részére tar­tottak; tegnap Pécsett a szent- miklósi telepen. Dr. Díófási Lajos, a kutató intézet igazgatója:- Huszonegy éve gyűlnek össze a szőlőtermesztéssel, bo­rászattal foglalkozó, többsé­gükben dél-dunántúli szakem­berek. Az idei évben sem csak metszési bemutatót tartottunk, hanem az előző év tapasztala­tait összegeztük és előrejelzést adtunk a várható idei termés­ről. A tavalyi esztendő kiemelke­dő eredményeket hozott a sző­lőtermesztésben, 80—90 mázsás átlagtermést mondhattak ma­gukénak Baranya, Tolna ésSo- mogy gazdaságai hektáronként. Köszönhető ez elsősorban a kordonművelésnek, különösen a SYLVOZ féle tőkeformának, amit a pécsi kutató intézet már több éve alkalmaz és ajánl a gazdaságoknak, A 10—12 rügy­re metszett szólvesszók és azok jvelt lekötése — ami ennek az Olaszországból származó mű­velésnek a lényege — következ­tében a tőkéket több napfény éri, a fürtök lazábban helyez­kednek el, növényvédőszerrel is jobban kezelhetők. A várható idei termésről dr. Diófási Lajos a következőket mondotta: — A fagyérzékeny szőlőfajtá­kat a mélyebb fekvésű ültetvé­nyeken, Somogy és Tolna me­gyékben 50-80, Baranyában pedig 20-30 százalékos fagy­kár érte eddig. A rügyeket vizs­gálva megállapítottuk: várha­tóan csökken az egy rügyre ju­tó fürtök száma, ami rosszabb szüretet sejtet a tavalyinál. Ezért nagyobb rűgyszámrhal kell a tőkéket terhelni. H. L. Jogos a sebességkorlátozó tábla, a ZIL aligha látja a keresztező­désből előbukkanó autót. A domb túloldalán viszont ott a vesze­delmes kanyar, korlátozó tábla nélkül. Veszélyes pontok a sásdi járásban Vargára csak vargabetűvel lehet eljutni? E héten a sásdi járás volt útunk célja. Azt mondhatnánk, a téma ezúttal valóban az úton hever, vagy útra festették fel. Elkészült a Varga és Felsőeger- szeg felé vezető út, maradt vi­szont a sásdi úton a záróvonal. Igaz, valamikor fekete festékkel „szaggatásokat" mázoltak be­le, ez azonban addicj létezett, amíg festették. Most a gépko­csivezető, ha Sásáról jön, di­lemmában van: forduljon-é' nagy ívben balra, át a záróvo­nalon; balra kanyarodást tiltó tábla ugyanis nincs. Ha mégis tiszteletben tartja a záróvona­lat, könnyen megközelítheti Var­gát, mint a Verne-regénybeli Makacs Keraban — a Darda­nellákon és a Boszporuszon ke­resztül. Ottjártunkkor egy Zsuk épp a rövidebb megoldást vá­lasztotta; kinek van szíve meg­bírságolni érte? Ettől függetle­nül nem úszta meg, mivel a vezetőfülkében hárman szo­rongtak, s a menetlevéllel sem volt minden rendben. Veszélyesebb jelenséget ta­pasztalhattuk Gödrekeresztúr után. A domb egyik oldalán egy betorkoló út előtt kitették a se­bességkorlátozás táblát, a má­sik oldalon viszont — ahol ilyen veszély voltaképp nem jelentke­zik — semmilyen tábla nincs. Pedig másmilyen veszély bőven akad: a lejtő kanyarja erősen hasonlít a turonyihoz; az ember azt hiszi, már vége, mikor újra tekerheti a kormányt A helyi — kissé túlzó — vélemények szerint az útmenti szakadékhoz már külön csapása van a lezu­hanó kocsiknak. Kétségtelen tény, hogy az út elkészülte utá­ni első hónapban több mint harminc baleset volt, némelyik napon három is. Gondok vannak a sárfelhor­dás terén is. Állítólag a helyzet ősszel sokkal rosszabb, most még istenes. Ennek azonbanel- lentmond a Baranyajenő főút­vonalának teljes hosszában fel­hordott sártenger, amely oly régóta van az úton, hogy már megszáradt. Általában a ter­melőszövetkezetek feladata len­ne az utak tisztántartása, ez azonban pénzkérdés. A leggya­koribb megoldás, hogy egy-egy idősebb embert alkalmaznak, aki napjában kétszer lapáttal próbálja megtisztítani az utat, de inkább szétkeni a sarat Magasnyomású locsolókocsi kel­lene ... Keresztúr után egy lapátoló nénivel találkozunk, sötét ruhá­ja messziről összemosódik az úttest színével. A sásdi rend­őrök szerint a tisztogatók zöme nemhogy az útra, de saját testi épségére is alig tud vigyázni, két éve történt így halálos bal­eset. A statisztikák a fenti gondok ellenére arról vallanak, hogy javult a közlekedés biztonsága: ebben az évben másfél hónap alatt mindössze egy komolyabb baleset történt a járás terüle­tén. Szántó Péter elnökével és dr. Földvári János­sal, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. Az államtitkárt tájékoztatták arról, hogy Pécsett a Volán 12-es vállalat naponta 165 autóbusszal, 330 menetrendsze­rinti járattal 225 ezer utast szál­lít. Ezért a közutak állapota, azok karbantartása fontos. A zsúfoltság csökkentése indokolja a munkahelyek és intézmények szakaszos időkezdésének to­vábbi szorgalmazását. Dr. Ábra­hám Kálmán érdeklődésére a tanácsi vezetők elmondták a Volán 12-es Vállalat munkájá­val a lakosság elégedett. Pé­csett a közlekedés-biztonság nagy gond. öt év alatt a gép­kocsik száma 5 ezerről 17 ezer­re emelkedett. Biztonságos köz­lekedésükre a jelzőlámpa-rend­szert folyamatosan építik, de mint elhangzott — a gyalogo­sok közlekedését kevésbé szer­vezik. A tanácskozás után az áHamtitkár megtekintette a 6/A úton az építési munkákat. Bolgár orvosvendég Pécsett Az Egészségügyi Minisztérium meghívására hazánkban tartóz­kodó dr. Georgiev Czankov, a bulgáriai Plovdiv Közegészség- ügyi Szolgálatának területi főor­vosa kedden tapasztalatcsere lá­togatásra Pécsre érkezett. A me­gyei KÖJÁL székházában dr. Kishonti Tibor, az intézet igaz­gatója tájékoztatta vendégét a megyei közegészségügyi és járványügyi szervezet munkájá­ról. A bolgár vendég felkereste az orvostudományi egyetemet, ahol megbeszélést folytatott hi­giénikus szakorvosokkal. Miniegyetem az Ifjúsági Házban A test és a lélek titkai A test és a lélek titkairól, a modern orvostudomány eredmé­nyeiről, az orvosok munkájáról, az egyetem életéről tartanak majd előadásokat, klubfoglal­kozásokat a február 10-én kez­dődő miniegyetem keretében a pécsi Ifjúsági Házban. A mini­egyetemet a POTE Közművelő­dési Bizottsága és az Ifjúsági Ház szervezi közösen. Az első foglalkozáson az orvosi gyógyí­tás titkaiba, az orvos—beteg kapcsolatába, a fontos tudni­valókba pillantanak be a „hall­gatók”. A tízhetes miniegyete­met a tervek szerint április 14- én vetélkedővel zárják. A Munkásmozgalmi Múzeum kérése A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kéri mindazokat, akik a „100 százalék” kórusban és a folyóirat szerkesztésében, ter­jesztésében részt vettek, közöl­jék nevüket, címüket a múzeum gyűjteményi osztályán. Telefon: 160-100/222 mellékállomás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom