Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-08 / 38. szám
2 Dunántúlt ngplö 1977. február 8., kedd A szabályzók nem vittek, hanem hoztak Eddigi legjobb évét zárta a belvárdgyulai tsz Harminc nap nyereségrészesedést fizetnek Jó évzárás alán — nagy feladatok előtt Beszámoló taggyűlés a MEZÖGÉP-nél Sorozatban készülnek az élelmiszeripari gépek Hangverseny Gershwin zenéjét nem lehet nem szeretni, lehet egy ajakbiggyesztéssel olcsónak, felszínesnek bélyegezni, de ha megszólal, hatása alól aligha lehet szabadulni. A csillogó felszín, a dzsesszből—könnyűzenéből kölcsönzött fordulatok mögött egészséges életerő feszül, mely óhatatlanul magával ragadja az embert. Fellegi Ádám ezt a mélyebb réteget tárta fel az F-dúr zongoraversenyben. Egy elegáns mozdulattal mintegy félrevonta az amerikai kispolgár szórakoztatására szánt lármás-látványos felszínt, s alatta őszinte érzéseket, öniróniától sem mentes sziporkázó humort talált. Technikailag is tökéletes, ragyogó zongorajátékával nemcsak hallgatóságát bűvölte el, de előadótársait is nagyszerű teljesítményre inspirálta. Öt hallgatni az évad egyik kiemelkedő élménye volt. Az „Egy amerikai Párizsban” egysíkúbb előadásban szólalt meg, kiaknázatlanul hagyva a darab jónéhány lírai elemét. A parádés tuttik, lüktető szinkópa-láncok, jajongó blues-fordulatok így is megtették a magukét, joggal váltották ki a közönség lelkesedését. A Pécsi Filharmonikus Zenekar meglepően jól helytállt ebben a számára szokatlan zenei világban. A fúvósok nagyszerűen győzték nehéz szerepüket, — Tamás János virtuóz trombitaszólóit külön is meg kell említeni! — csupán a vonóskar létszáma kevés és ez ezúttal is nagyon egyenlőtlen hangzásarányokat eredményezett. Hirsch Bencének, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal karmesterének ez volt első nagy-bérleti koncertje. Imponáló felkészültséggel és biztos kézzel irányította a zenekart, pontosságra, egyöntetűségre való igényét az előadás apróbb zökkenői ellenére is örömmel kellett tapasztalnunk. Volt néhány szép pillanata is (például a zongoraverseny 3. tételében), egészen feloldódni azonban nem tudott. További koncertek döntik majd el, hogy alkati adottság-e ez nála, vagy csupán az első nagy szereplés okozta feszültségről van szó. A hangversenyen — nem túl szerencsés társításként — még két mű hangzott el. Barth István tökéletes előadásban szólaltatta meg Hidas Frigyes Fuvolaversenyét. Gyönyörű hangszínét ezúttal is megcsodálhattuk, a rá jellemző elmélyülésre azonban ez a darab nem adott alkalmat. Debussy: Egy faun délutánja című zenekari képe — Szkla- dányi Péter jól megoldott fuvolaszólójával — szerény Hamupipőke volt a harsány Gershwin-zene társaságában. Finoman vibráló, erotikus atmoszférája most nem érvényesült, harmóniai-dallami szépségeiben, színes hangszerelésében azonban zavartalanul gyönyörködhettünk. Dobos L. Nem sok önfinanszírozó tsz működik a megyében, az évközi prognózisok az idén azt jelezték, hogy a megkeményedett közgazdasági szabályzók ezeket is „felfalják”, s bankhitelre szorulnak majd a „zsebből gazdálkodók”. Belvárdgyulán, a Közös Út Tsz-ben, mint azt Fischer Ferenc, a termelőszövetkezeti elnök, tegnapi zárszámadó beszámolójából megtudhattuk, épp az ellenkezője történt. Az új szabályozók, tekintve a tsz mostohább természeti adottságait — földjeik csak 8 arany- koronásak holdanként — nem, hogy vittek volna, hanem zsebükben hagytak egy csomó pénzt. Földadóra 400 ezer forinttal, jövedelemadóra óOO ezer forinttal fizettek kevesebbet, mint 1975-ben, ez mór maga egymillió forint. A családi tervezés, a tagság bizalma és nem utolsó sorban a maguk teremtette jólét folytán, a tagsáq egy része nem vette fel év közben a havi bérét, benn hagyta a közösben. (Tegnap Olaszon volt olyan tag, aki 60 ezer forintot, teljes évi bérét egy összegben vitte haza.) Ezt a munkabért a helyi takarékszövetkezet kezelte és kamat címén eqymillió forintot utalt át a közösnek, ami oszthatóvá vált. Bármilyen kemény is volt a tavalyi qazdasági év, nagy pénztartalékaik és jó hozamaik, kitűnő árbevételeik eredményeképp, ismét nem kellett bankhitelt felvenniük, semmilyen címen. A közel 100 millió forintos termelési értéknél ez legalább 3 millió forint bankkamattól mentette meg őket. Ez a pénz szintén a zsebükben maradt. A Közös Út Tsz továbbra is önfinanszírozó. Készpénz- és terménytartalékai ielenleq meghaladják a 10 millió forintot, amellett, hoqy a tegnapi napon a 100 százalékos béren felül, 13 százalékos, 30—32 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett tagjaiknak. Az aszályos év dacára, eddigi legeredményesebb évüket zárták. A mintegy 100 millió forintos termelést csak 60 millió forint költségráfordítás terhelte. A szövetkezeti bruttó jövedelmet az előző évi 25,8 millióról 34 millió forintra emelték, a nyereséget, ami eléri a 18 millió forintot pedig egy év alatt megkétszerezték. Szembetűnően nőtt, 20-ról 32 millióra' emelkedett a növénytermelésük árbevétele, csak búzából 100 vagonnal értékesítettek többet az államnak. Tekintve földjeik minőségét, a 46 mázsás búza, 53 mázsás kukorica, 21 mázsás borsó, 19 mázsás repce, 780 mázsás takarmányrépa, 86 mázsás szőlő hozam nagyon figyelemre méltó. Zöldségágazatuk is nyereséges volt, eddig a 100 hektár zöldibab mellett nagy mennyiségű sárgarépát, spárgatököt és fejeskáposztát termeltek, s ezen a tavaszon 100 hektár zöldborsó vetését tervezik teljesen legépesítve. A tavalyi veszteség után tiszta nyereséggel zárt a szarvasmarhaágazatuk, tehenenként 100 literrel növelték a tejértékesítéSt, Sikerük titka a hozzáértés és a szorgalom mellett a családi tervezés, amire érdemes lenne Érdemes itt kezdeni az életet Megbecsült, jól fizetett munkások A pécsi Komarov Gimnázium húsz tanulója mohó kíváncsisággal figyeli, amint a hasonló korú, vagy csak pár esztendővel idősebb munkások ezred- milliméter pontosságú alkatrészeket készíteneka már nemzetközi hírnevet szerzett stúdió magnetofonokhoz. Az egyik for- 'gácsológép mellett dolgozó fiú 380 kiadott munkadarabból ugyanennyit adott át méretpon- tosan a MEO-nak. Négy esztendeje szerzett érettségi bizonyítványt, ma a gyár megbecsült, jól fizetett munkása. Az iskola az elmúlt hetekben a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, a DÉOASZ számítóközpontjába és tegnap délelőtt a iNíEGHLA- BOR-ba vitte el a diákokat, hogy ezzel segítségükre legyen a pályaválasztásban. A pécsi híradástechnikai gyárban örömmel fogadták a diákokat Agyár személyzeti vezetője, a KISZ-titkár, majd a termelési főmérnök ismertette az átlagosan 24 éves életkorú munkássereg életét, a MECHLABOR jövőjét, a fiatalok lehetőségeit. jobban felfigyelni más tsz-ek- oek, A másik titok, hogy nem szakosodtak túl — o monokultúrás, kétnövényeS üzemek egyensúlya o rossz kukoricatermés miatt az idén eléggé felborult — A természeti csapásokat ott tudták legjobban kivédeni — mint például Bel- várdgyulán is, — ahol sokirányú termelést folytattak, és mellé még jól is gazdálkodtak. — A híradástechnika olyan felkészültséget követelő szakma — mondotta többek között Fulmer István termelési főmérnök —, hogy érettségi nélkül már aligha lehet megtanulni. 'Nem sikertelen pályaválasztás tehát az érettségi után betanított munkásként itt kezdeni, mi lehetőséget adunk a szakma megszerzésére, továbbtanulásra is. Csorbics József személyzeti vezető elmondotta, hogy az 1973-as gyári indulásnál idekerült munkások többsége már szakmát is szerzett, sőt a gyakorta rendezett csoportos névadók arról tanúskodnak, hogy családalapításra is nyugodtan gondolhatnak az itt dolgozó fiatalok, ők pedig nagyon sokan vannak, mint Szabados Edit KlSZ-titkártól hallottuk: a 800 dolgozó közül 500 harminc — Jó évet zártunk — mondta péntek délután a MEZŐGÉP Vállalat pártvezetőségének beszámoló taggyűlésén Marton István, a pártvezetőség titkára. — Az elmúlt évi vállalati termelési értékünk 334 millió forint, mely a tervnél 6,9 százalékkal lett több, míg a tervezett nyereséget 4,5 millióval emeltük. A dolgozóink bérszínvonala, személyi jövedelme 5 éven aluli fiatal, közülük pe^ dig 250-en tagjai az ifjúsági szervezetnek. A Komarov Gimnázium igazgatóhelyettese szerint valószínű, hogy a híradástechnikai szakma iránt érdeklődő gyerekek — akik a tegnapi gyárlátogatáson részt vettek —, első látásra nem választják valamennyien ezt a szakmát, a pályaválasztásban mindenesetre nagy segítséget nyújt. Keresztes Zoltán az idén érettségizik, apja agronómus. — Nekem nagyon tetszik ez a gyár, tiszták a munkahelyek, sok a fiatal. Itt szívesen dolgoznék. Azt hiszem, ezt a szakmát választom, de először a szakmunkásképző iskolát végzem el, s csak aztán jönnék esetleg ide. Lombosi J. százalék helyett 6 százalékkal nőtt. Mi van a jó eredmények mögött? Növelték az exportot, megkezdték az élelmiszeripari gépek és berendezések sorozatgyártását. Javították a gyártás- előkészítést, a készletgazdálkodást, a technológiai és munka- fegyelmet, az eszközök és gépek jobb kihasználását. Az anyag- és energiamegtakarítással 2,9 millió forintot „fogtak” meg. Új gépeket vásároltak és állítottak üzembe 8,5 millióért. A vállalat központjában és az 1. sz. Gyáregységben 66 párttag dolgozik: A választott párt- és tömeg szervezeti tisztségviselők többsége alapfokú politikai képzettséggel rendelkezik, ezt a párttagoknak is jó lenne mielőbb megszerezni. Aktuális politikai kérdésekkel foglalkoznak a politikai vitakörökben és a tömeg szervezeti oktatásban. A pártvezetőség irányító tevékenységével jól dolgozik a KISZ-bi- zottság, az szb és a szakszervezeti tanács. Létrehozták a sportkört, mely 3 szakosztállyal működik, megindult a jogsegélyszolgálat és az 56 tagú MHSZ lövészklub. A cserkúti területen 16 munkásőrük tevékenykedik és a vállalati újság is eljut minden dolgozóhoz. Március 12-én minden egységüknél kommunista vasas műszakot tartanak, a munkabért a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották fel. Vetélkedőt rendeznek a NOSZF 60 és a Vasas Szakszervezet 100 éves történetével kapcsolatos témákból. Jelentős fejlődést kell elérnie a MEZŐGÉP-nek 1980-ig. A termelési értéket 68 százalékkal, éves átlagban 14 százalékkal kell növelniök, ehhez 160 milliós fejlesztési lehetőségük lesz. A cserkúti qyáreqység új szerelőcsarnokának elkészülte, és a szükséges szakembergárda biztosítása után jelentős profil- változást valósítanak meg, az össztermelésük 61 százalékát az élelmiszeripari qépek és berendezések teszik majd ki. A hozzászólók a következő kérdéseket feszegették: Megoldatlan még az új munkásőrök szervezése, a szocialista: brigádok aktivizálása, a munkaversenyek körültekintőbb szervezése és a KISZ feladatainak jobb behatárolása, a politikái és szakmai képzés erősítése. A munkáslétszám emelése különösen nagy gond, a dolqozók termelékenységét o gépi munka arányával lehet csak tovább növelni, még több qép kell. A hatékonyság növelése létkérdés — hangoztatták. III! **Temám és kifeie*oes*lcöarám n lá|T Pál József szerzői estje és közéletiség légfurulya címen jelent meg Pál József pécsi költő legújabb verseskötete a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Ebből az alkalomból került sor az Ifjúsági Házban tegnap lezajlott szerzői estre. Tüskés Tibor író beszélgetés keretében mutatta be Pál Józsefet, a költeményeket a pécsi színház művészei, Unger Pálma és Vallai Péter adták elő. Az esten közreműködött a Marcipán Együttes. * Az est előtt folytatott beszélgetésen legelőször Zalaegerszegről, a gyermek- és ifjúkor színhelyéről kérdeztük Pál Józsefet: — A szülői házból szerencsés indíttatást kaptam: apám könyvszerető ember volt, aki Pestre is följárt a könyvnapokra, Kiváló pedagógus szerettette meg velem középiskolás koromban az irodalmat, egy korán meghalt iskolatársam pedig József Attilával ismerteSzigorú líra tett meg. Érdekes felfedezéseket adott az a három év, amit az iparban töltöttem el a Keleti Kereskedelmi Főiskola elvégzése után. Ekkor már bőségesen ontottam a verseket,- Első irodalmi jelentkezése milyen folyóirathoz, írói csoporthoz kapcsolódik? — A Zalaegerszegre látogató Lakatos István Baumgarten-dí- jas költőnek mutattam meg először a verseimet, az ő biztatására küldtem egy csokorral Szabó Lőrincnek, aki tetszéssel fogadta a verseket, s a Válaszban közölt is néhányat. 1949-et írtunk ekkor, nemsokára bekapcsolódtam a Dunántúl című pécsi folyóirat, s a pécsi írók körébe. Ök adták ki első verseskötetemet, a Dú- dolgatót. 1957-ben kerültem Pécsre.- Pál József verseiből a természettel való mélységes azonosulás olvasható ki... — Számomra ez az atombombabiztos fedezék. Nemcsak témám, kifejezőeszközöm lett a táj és a természet, A mostani Jégfurulya a „jégkorszakom” kötete — nevet a költő. — A jég ugyanis sajátos képződmény, bizonyos hőfokon lesz azzá, ami. Azok a körülmények izgatnak, melyeknél beáll a fagyás. A furulya pedig a népmese varázshangszere. Talán én játszom rajta, de lehet. hogy a környezet fújja, s én táncolok rá. — Hogyan látja, merre, milyen irányba tart költői pályája, hova szeretne elérni? — Most is vallom azt az ars poeticát; amit iegelső kötetemben, a Dúdolgatóban megfogalmaztam: úgy akarok írni, „lehántva mint eszterga a talmi, rongy forgácsot?'. Nem száraz érzelemmentességet hirdetek ezzel, de a gondolati és az érzelmi költészet ötvözetét, A puritán és szigorú líra követője maradok, a legnemesebb értelemben vett közéletiség vállalásával, hiszen gondjaim közösségi gondok, természetés emberféltésem mindenki ügye. Gállos Orsolya Gyenis Pál, az MSZMP Pécs járási Bizottságának első titkára felszólalásában méltatta a jó gazdasági eredményeket és a politikai munkát. Kiemelte a szakmai és politikai tudás szükségességét, a pártcsoportok és a tagfelvételi munka erősítését és a pártmegbízatások maradéktalan teljesítésének fontosságát. A beszámoló taggyűlésen elhangzott egy közérdekű kérés, illetve bejelentés is: a szezonvégi kiárusításokat és a nyugdíjak kifizetését időben egyeztessék. Marton István összefoglalta a hozzászólásokat és javasolta, hogy az 1977-es határozati javaslatukat egészítsék ki a munkásőrök sezrvezésére és a KISZ akcióprogramjának megvitatására tett javaslatokkal. A tagság a beszámolót és a kiegészített feladattervet elfogadta. Murányi László
