Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-08 / 38. szám
1977. február 8., kedd Dunantatt napló 3 Honnan vegyük, ami nincs? Sétálunk anyagért, miegyébért Mire megy a munkaidő? Még a szokásos reggeli eligazítást tartotta, a barnára pácolt szekrény mellé húzódtam, így utólag visszagondolva úgy érzem, tudomásul sem vette jelenlétemet. A megbeszélés rövid volt, alig negyed órás. A vattakabátba bújt szerelők fejükbe nyomták gyűrött sapkáikat és kirajzottak a szerelésre váró kertvárosi panelházakba ... Boltról boltra' A negyven fős víz-gázszerelő brigádra talán soha nem hárult akkora feladat, mint ebben az esztendőben. A BÉV-nek több mint 1600 lakást kell átadni Pécsett, s ebből 1350-ben a Mátyás Mihály vezetésével dolgozó szakiparosok végzik el a vezetékek bekötését Lvov- Kertvárosban, az Alkotmány utcában és a Bajcsy Zsilinszki úton. A művezetőnek nem lehet panasza a négy csoport összetételére. Az átlagéletkor nem éri el a negyven évet. — Arra még nem volt példa, hogy január végéig hatvan lakást átadtunk volna. Tavaly, az első negyedévben készültei ennyi új otthon. Hogy ezt megérhettük, a szemléleten is változtatni kellett. Nem állítom, hogy valamennyi munkás átér- zi a miniszter által megfogalmazottakat, de ha érdekeltebbé tesszük az embereket, a minőségi bérezésnek köszönhetően sok minden megváltozhat. — Ez igaz, de a munkaidő jobb kihasználásának csak egyik ösztönzője. Mert az említetteken kívül anyagra, összehangolt tevékenységre, szervezésre is szükség van. — Nézze! A művezetőnek is megvannak a sajátos gondjai. Egy panelépülethez legalább négyezer féle szerelvény szükséges: víz-gázcsövek, idomok, miegymás. Viszont ha nincs a raktáron Lamport szifon, mehetek az üzletbe, sokszor az ismeretséget is felhasználva arra, ha drágábban is, de határidőre a helyére kerüljön a szerelvény. (Az árkülönbözetet a vállalat viseli.) Jelenleg az oxigén ellátás akadozik. Természetesen ez is a művezetőn csattan. Ha nem tud szerezni a hegesztéshez oxigént, leállnak az emberek. Egyébként ugyanígy kurrens anyag a fűrészlap, a csaptelep, a szögbelövéshez használatos lőszer... A munkaidőm felét az anyagbeszerzés köti le, tíz százalékát a számlázás, a kartonok vezetése. Az ellenőrzésre nem jut több idő naponta, mint egy, másfél óra: a Panelüzem, az Alkotmány utca és Kertváros között ingázok. Ami ezen kívül marad, az a koordinációs értekezletekre, műszaki átadásokra, a kiviteli tervek utáni futkosásra megy el. Utóbbi nem az én feladatom, de inkább utánajárok a folyamatos munka biztosítása végett — Tehát esetenként kapkodni kényszerül? — Időnként. Holott 1949 óta vagyok a BÉV-nél és huszonnégy esztendeje művezetőskö- döm. Különben dönteni a legnehezebb. Sokszor ráborultam az asztalra és nem tudtam, hogy mitévő legyek. Az emberek is érezték, hogy meginogtam a szervezetlenség miatt. Ezért nem vezetheti két prímás a zenekart, mert az egyik fals hangot foghat. Egy ideje azt a megoldást választottam ilyen helyzetekben, hogy elsorolom a lehetőségeket, aztán közösen alakítjuk ki a teendőket, nem hagyva figyelmen kívül a határidőt. Napi másfél óra — A hálódiagrammos ütemterv szerinti építkezésnél elvileg elképzelhetetlen a csúszás. Mi az oka annak, hogy mégis előfordul? — Számtalan oka lehet. Ha például az ütemterv nem számol az anyaghiánnyal, nem számol azzal, hogy Hódmezővásárhelyen meghibásodhat a kagyló öntőgép — legutóbb ez történt — és más típust küldenek a tervezett helyett, felborul a rend. Ezt a fajtát nem tudjuk kellőképpen a helyére illeszteni, ilyenkor aztán az öt szereíö helyett hetet kell biztosítani egy épületre. A két ember munkája persze másutt hiányzik. De mondhatok más példát is. Sok gondunk van a szerelvényekkel: nem egyenesek a vezetékek, vetemedettek az idomok, görbék a piperepolcok. Ez mind munkaidőkiesést okoz, arról nem is szólva, hogy a minőségi munka rovására megy. A tengerikígyó tehát a gyártócégeknél születik... —Maradjunk a munkaidőnél, a sokat emlegetett belső tartalékoknál. I Olcsó női cipövásár FEBRUAR HÓBAN A Pécsi Cipőipari Szövetkezet boltjában PÉCS, DR. DOKTOR S. U. 60. Divatos, éksarkú, zárt cipő 236,— Ft-ért Fekete alkalmi lakkcipö 200,— Ft-ért Fehér nyári cipő 156,— Ft-ért Színes, nyári, fűzött, nyitott 144,— Ft-ért — Meggyőződésem, hogy a munkaidő jobb kihasználásával csak a mi munkahelyeinken legalább 10—15 százalékos termelés növekedést érhetnénk el. Ezek közül a legegyszerűbb lehetőségek a következők. Az emberek elvileg hét órakor kezdenek, de elmúlik fél nyolc, mire a reggeli eligazítás után a munkahelyre érnek. A megbeszélést tehát a munkahelyen kellene tartani: ha elköltözünk a siklósi városrészbe, mindezt meg Is valósíthatjuk. Az időkiesés az ebédnél folytatódik. Az étkezési idő félóra, mégis nemegyszer hatvan percbe telik, mire mindenki elfogyasztja a napi menüt Az emberek arra hivatkoznak, hogy azért jönnek el előbb a munkahelyről, mert különben csak egy fogást kapnának. Az is többször előfordul, hogy késik az ebéd, ilyenkor hosszú sorok kígyóznak a menüre várva, ami szintén a produktív időt csökkenti. Ezen is változtatni lehetne. De említhetem a munkaidő befejezését is. Téli időszakban négy óráig dolgozunk, ugyanakkor rendszeresen előfordul, hogy már harminc perccel a munkaidő lejárta előtt a fürdőben vannak jónéhányan: keveslik a meleg vizet és azt mondják, a későn- jövő csak hideg víz alá állhat. Kockák karikákkal — A felsorolásból is kitűnik, hogy napi egy-másfél órával csökken a munkával eltöltött idő, amiben nincs benne az anyaghiányból eredő kényszerű várakozás. — Ezen is változtathatnánk, mert a nem kellő anyagellátás egyre inkább a továbbfejlődés gátja. Az iparszerű építkezés megkövetelné az egységcsoma- gos szállítást. Az NlDK-ban például a központi tranzitraktárból túrajáratok viszik ki az építkezésekhez a konténerbe pakolt anyagokat, amiben az idomtól az utolsó csavarig minden benne van. A járatok akkor érkeznek, amikor szükséges, feleslegessé válnak a kéziraktárak és a brigádvezetőnek sem kell anyagbeszerzéssel töltenie az idejét. Nálunk, a gázszerelőknél négy embernek legalább egy-másfél óráját elveszi ez a tevékenység, amit egyébként az ellenőrzésre fordíthatna. —Következésképp a munkás sem hagyná el indokolatlanul a munkahelyét. Bizonyságul elém teszi a műszaklapot. Nevek, mellettük a rubrikákban pálcikák jelzik a ledolgozott napokat. Három kockában karika. — Mit jelentenek a körök? — Igazolatlan műszakokat. Azok kapták, akik elmentek sörözni. Sajnos, még előfordul. * Salamon Gyula Növelhető az átlagtermés Jövedelmezővé lehet tenni a lucernamag-termesztést Nagyobb figyelmet kell fordítani a növényvédelemre A szabadszetkirályi Béke Tsz 1976. évi, tavaszi lucemamag termesztési felhívásához a megyében 31 gazdaság csatlakozott. A 31 gazdaság összesen 1620 hektár területen termesztett lucernamagot. A terület- nagyság változó 15 ha-tól 128 ha-ig^ A gazdaságok 1000 ha-on a második növedéket, 620 ha-on a harmadik növedéket hagyták meg. Arra nincs adat, hogy melyik növedék termett több magot, de az a vélemény alakult ki a harkányi értékelés során, hogy a megyénkben a második növedék biztonságosabb magtermő sarjú, mint a harmadik. A Vetőmagtermeltető és'Ellátó Vállalat Dél-dunántúli Alközpontja (Dombóvár) 1694 mázsa lucerna vetőmagot vásárolt fel. Ez több mint harminckétszerese az 1975-ben felvásárolt mennyiségnek. A felvásárolt mennyiség alapján 104 kg/ha volt az átlagtermés. Ezt a meny- nyiséget növelni lehet, ha betartjuk a magtermesztéssel kapcsolatos agrotechnikát Szabadszentkirályon az átlagtermés tisztított állapotban 274 kg/ha volt. A Baranya megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás felmérései szerint a lucernatáblákon 12 kártevő faj károsított, amelyből 7 magkártevő. Minden tábla kisebb-nagyobb mértékben fertőzött volt, de pl. a lucerna poloska fertőzése egy tábla kivételével 80—100 százalékot ért el. Hasonló a helyzet a lucerna magdarázs esetében is. A lulucerna magkártevőire tehát sokkal jobban oda kell figyelni és az idevonatkozó védekezési technológiát maradéktalanul végre kell hajtani. A Növényvédő Állomás két tábla maglucerna kivételével az összes területet növényvédelmi zárlat alá helyezte aranka fertőzés miatt. Ebből egyértelmű a következtetés: aranka irtási kötelezettségünknek nem tettünk eleget. Igaz, később a zárlat alóli feloldás megtörtént, de jobb lett volna, ha ez be sen» következik. Másik veszedelmes gyomnövénye a maglucemának az ún. vad lósóska fajok. Magját a lucemamagtól nem lehet szétválasztani. Gazdaságunk 144 tízórás munkanapot fordított a lásóska kézi gyomirtására és a kivágott tőrózsákat még a tábláról is lehordtuk. Ezzel elértük, hogy lósóskamag mentes lucernamagot adtunk le a vetőmag vállalatnak. A lucerna- magban „gyom"-nak számít a vöröshere mag is. Ma már rendelkezünk olyan jó gyomirtó szerrel, (Medex) amely a vöröses fehérherét valamint a som- kárát is szelektíve kiirtja a lucernaállományból. Élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Az egész lucemamag termesztési mozgalom elsősorban a tejtermelés növelése érdekében indult be, hogy hazai vetőmaggal oldjuk meg a pillangós vetésterületünk utánpótlását. Mégsem árt, ha a jövedelmezőség oldalát is megvizsgáljuk. A számviteli utasítás szerint 1 mázsa lucernamag 25 mázso szénával egyenértékű. A lucernaszéna önköltsége gazdaságunkban 102,7 Ft/mázsa volt 1976-ban. 1 mázsa lucemamag önköltsége tehát 2567 Ft. A leszállított lucernamaq tisztasága és csirázóképessége 85 százalék volt. Egy mázsa lucernamag netto értéke tehát: 4995 Ft, 1 mázsa lucernamag önköltsége: 2567 Ft. Nyereség: 2427 Ft/mázsa. Természetes, hogy a jövedelmezőség annyiszor jelentkezik egy hektárra vetítve, ahány mázsa magot előállítottunk rajta. Ehhez jön még az első kaszálás szénaértéke, amely gazdaságunkban 30 mázsa volt, így 1 ha netto jövedelme 9726 Ft lett. Az állattenyésztés pillangós takarmány szükségletének biztosítása mellett tehát jödelme- zően meg lehet oldani o magtermesztést is. Dr. Tamcsu József, a szabadszentkirályi Béke Tsz főagronómusa Tartalékok a mezőgazdaságban (I.) Azonos adottságok — eltérő hozamok Takarékosság, a tartalékok feltárása — az utóbbi esztendőkben a mezőgazdaság visz- szatérő refrénje is. Tervek készülnek ezekkel a címszavakkal, kötelezően és a gazdaságok jól felfogott érdekében is. Merész vállalkozás lenne felsorolni, hogy a gazdaságunk aranybányáját miként tudjuk a leghatékonyabban kiaknázni. Cikksorozatunkban csak néhány lehetőségről szólunk. Sokat beszélünk például a racionális földhasználatról. Búza- termesztésben Baranya megye országosan első helyezést értei 45,6 mázsás átlagtermésével, 300 millió forinttal növelve a bruttó termelési értéket. Tíz gazdaság messze a megyei átlag felett volt A babarciak 68,3 mázsás hektáronkénti termésükkel különösen kimagasló eredményt értek el. Voltak azonban, akik lehetőségükhöz képest is messze elmaradtak. Igaz, ez idei szeszélyes időjárás nagyon befolyásolta a termésátlagokat, az is igaz, hogy a lip- pái, szajki, szentdénesi, bicsér- di, bólyi gazdaságok hatvan mázsa feletti kukorica átlagot hozó földjeivel nem lehet közös nevezőre hozni a komlói, aba- ligeti, magyarszéki földeket. Mégsem fogadható el azonban a hegyvidéki gazdaságok 8— 16—26 mázsás átlagos terméshozama. Nem valószínű, hogy ezeken a területeken megfelelően elvégezték az alapvető munkákat. Másik szélsőség a baranyai állami gazdaságok 4073 literes tehenenkénti átlagos tejhozama és a szövetkezeti gazdaságok 2400 literes tejtermelése. A legmagasabb terméshozamok további emelése mellett most elsősorban a leggyengébbeknek az átlaghoz való közelítése a megye érdeke. Mi az oka, hogy egyes termelőszövetkezetek, hogy stílszerűek legyünk, lóhosszal megelőzték a többieket? Ha némi történeti áttekintéssel vizsgáljuk az ütemveszteségek okait, köny- nyen megállapítható, hogy azok a gazdaságok, melyek már a hatvanas esztendők elején rákapcsoltak, olyan előnyöket szerezhettek, melyek szinte az ölükbe hullottak. Ahol például nagyobb összegű hiteleket vettek fel, ott kétségkívül jól jártak, amikor a hatvanas évek közepén törölték a tsz-ek bankadósságát Az eladósodástól óvako- dók akkor lépést vesztettek. A palotabozsoki termelőszövetkezet például mindig csak any- nyit fejlesztett, amennyit a saját anyagi erőforrásaiból képes volt, hagyományos állattenyésztésük messze el is maradt a környező gazdaságoké mögött. Voltak olyan szövetkezetek is, ahol szegény volt a gazdaság és milliomos a tagság. Erdei Ferenc „A város és vidéke” című munkájában két olyan szövetkezetről ír — a Makó melletti apátfalvi Petőfi és Búzavirág Tsz — amelyek azzal vetélkedtek egymással, hogy melyik fizet többet... Az utóbbi esztendők tsz-egye- süléseiben jól felismerhető a szándék, hogy szakmai tudásban, vállalkozó szellemben, előrelátásban, a népgazdasági érdek és csoportérdek rangsorolásában eligazodó vezetők keze alatt a gazdaságok között eltűnjenek a fejlődésbeli különbségek, hogy az erősebb magával ragadja a gyengébbet. Vannak esetek, amikor nem így sikerült. De a sásdi tsz ennek ellenkezőjét bizonyítja. Erodált hegyháti földjeikből 100 milliónál többet soha nem tudtak kihozni. Rossz állóeszközva- gyonuk mellett évekig csoda volt eredményes gazdálkodásuk. Körülöttük három még rosszabb körülmények között dolgozó, veszteséggel gazdálkodó tsz volt. A „rongyosok" fogtak tehát össze. Meghonosították Baranyában a nagyüzemi liba- hizlalást, a szerfás istállókban megvalósított hatmilliós beruházás egy év alatt 28 milliós árbevételt és szép nyereséget hozott A baranyai kincses-bánya hatékony kiaknázásának egyik módja tehát az lehet, hogy a gyengéket felzárkóztassuk. Ez könnyebb feladat, mint az élenjárókkal a lemaradók terhét vonszoltatni.
