Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-01 / 31. szám

1977. február 1., kedd Dünantmt napló 3 Többfajta anyagból és fazonban Farmer­nadrágok Az ipari szövetkezetekben ké­szülő ruházati termékek több­ségét külföldön értékesítik. Mégsem jelenti ez azt, hogy a belföldi igények háttérbe szo­rulnak az exportkötelezettségek mögött. A szövetkezetek ugyan­is felkészültek arra, hogy az idén a múlt évinél lényegesen töb ruhafélét juttassanak a ha­zai üzletekbe. Az OKISZ nemrégiben meg­állapodott a Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium­mal, hogy 1977-ben az ipari szövetkezetek összesen 275 ezer férfi- és 160 ezer női ka­bátot, 190 ezer férfiöltönyt, 470 ezer férfinadrágot és 160 ezer gyermekkabátot szállítanak bel­földi megrendelőiknek. Egyedül a Budapesti Fehérnemű Ipari Szövetkezet csaknem félmillió férfiinget készít fékon-anyag- ból. A szövetkezeti üzemekben 200 ezer pár kesztyű is készül, javarészt gyermekméretben. Az OKISZ és az Egyesült Ruházati Szövetkezet számottevően bő­víti a szabadidő-ruházat vá­lasztékát. A tavalyinál több­fajta anyagból és többféle fa­zonban készülnek a farmernad­rágok, a vászonöltönyök. Különösen figyelemreméltó az ipari szövetkezeteknek az a tö­rekvése, amely a csecsemőru­házat kínálatának, választéká­nak bővítésére irányul. A leg­kisebbeknek készülő ruhákhoz a legjobb anyagokat szerzik be. Épül hazánk első szemétégetője Már javában dolgoznak az építők a budapesti szemétége­tő mű tereprendezésén, alap- munkálatain: az elképzelések szerint 1981-ben helyezik üzem­be Magyarország első szemét­égető művét, amely a főváros­ban keletkező összes hulladék mintegy 60 százalékát dolgozza majd fel. Rákospalotán az if­júgárda úton épülő beruházás teljes költsége meghaladja a 2,1 milliárd forintot. Már a tervek elkészítésekor nagy gondot fordítottak arra, hogy a szemétégető mű környe­zetvédelmi szempontból is kifo­gástalan legyen. A keletkező füstgázokat nagyteljesítményű, elektrosztatikus pernyeleválasz- tókkal 99 százalékos hatásfok­kal tudják majd tisztítani. A szakemberek szerint a 120 mé­ter magas kéményből teljes ka­pacitás közben sem áramlik a levegőbe szemmel látható füst, környezetszennyező anyag. A z ötödik 5 éves terv munkaerő­mérlege 130 000 ember át- áramlására számít a me­zőgazdaságból az iparba. A közgazdászok valószínű­leg kiszámították a mező- gazdaságban dolgozó né­pesség csökkenő trendjét, ennek 1980-as és 1976-os paramétereiből kapták az ipar munkaerőgondjait ugyan meg nem oldó, de mégis jelentősnek számító munkás sereget. A „Hon­nan vegyük, ami nincs?” című sorozatunk eddig is sok vitatott gondolatot ve­tett fel, érzésem szerint nem számíthat egységes fejbó- lintásra az az aggodal­munk sem, hogy a mező- gazdasági munkaerőtarta­lék ábránd. Mi magunk A mezőgazdaság leggyengébb pontjainak felszámolása — zöldségtermelés,, szarvasmarha- tenyésztés — éppen munkaerő­igényes, kétséges tehát, hogy a csapolás eredményes lesz-e. Baranyai mezőgazdasági üze­mek vezetőivel beszélgetve ki­derült: aligha. Az egykor bő ipari munka- erőforrásnak számító sásdi já­rás legnagyobb mezőgazdasági üzeme a Bikali Állami Gazda­ság. Zámbó István, a gazda­ság igazgatója a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja, a népgazdasági érdekeket tartja elsődlegesnek, az irányítása alatt álló gazdaságból az ipar mégsem számíthat egyetlen munkáskézre sem. Az elmúlt esztendőben 24 százalékkal nö­velték termelési értéküket. A munkaigényes állattenyésztés 18, a komlótermesztés 40 szá­zalékkal több értéket állított elő, a gyümölcstermesztésben is nagyobbak a hozamok. Az őszibarack kertekben hektáron­ként 164 mázsa gyümölcs ter­mett, 100 mázsával több, mint az országos átlag. Az idén újabb 45 hektárt telepítenek a külföldön is keresett őszibarack­ból. A gazdaságban most is 340 000 forint termelési érté­ket állít elő minden dolgozó, 1980-ra pedig 500 000 forint esik egy emberre. Munkást ad­ni az iparnak nem tudnak, de változatlan létszámmal több gyümölcsöt, húst, élelmiszert biztosítanak a lakosságnak. S méq egy: a meglevő létszá­mukkal oldják meg a Bikaion épülő halfeldolgozó üzemelte­tését is. Adni már nem tudunk Nemrégiben Pécsett rendez­ték meg a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó párt- és állami, gazdasági ve­zetők tanácskozását. Baranya nagy gazdaságai 1200 szarvas- marhával kívánják növelni ál­latállományukat. Rótt Antal, a véméndi tsz elnöke ezen a tanácskozáson elmondotta, hogy szövetkezetük százzal nö­veli tehénállományát. A szak­A mezőgazdaság csapolása kétséges forrás szerű tartóshoz jól képzett mun­kások is kellenek. Az elmúlt évben 17 fővel csökkent a szö­vetkezet állandó foglalkozta­tott létszáma, most már min­den munkáskezet meg kell fog­niuk. Hasonló a véleménye Bors Lászlónak is, aki mielőtt a sik­lósi szövetkezet elnöke lett a járási pártbizottságon dolgo­zott. Nem szükséges hangsú­lyozni, hogy a népgazdasági érdek és csoportérdek körött búcsúzott, miközben a terme­lést 15 százalékkal bővítették. Az elkövetkezendő években 1200 férőhelyes szarvasmarha­telepet helyeznek üzembe. Ser­tés-, baromfitelepük, húsfeldol­gozó Üzeműik fejlesztését a gazdaság meglevő munkaere­jének figyelembevételével tud­ják megoldani. Takarmányke­verő üzemükben évről-évne nö­velik a termelést, az idén pél­dául már 3000 vagon, 130—140 millió forint értékű takarmóny­Kopjar Géza felvétele Gépi halászat Bikaion jól tud rangsorolni. Ennek el­lenére arra számít, hogy a gazdaság új munkáskezekhez jut. Három esztendeje még 421 dolgozó tagja volt a szövetke­zetnek, az idei zárszámadás­kor már csak 220. Az előállí­tott termelési érték és a szö­vetkezet nyeresége azonos szin­ten maradt. Ha előre akarnak lépni, legalább a mostani lét­számnak nem szabad csökken­ni, sőt állattenyésztő telepeiken új szakmunkások nélkül már nem boldogulnak. A gazdaság 95 hektáros szőlőterülete köve­teli a munkaerőt. Néhány te­rületen ugyan még tág tere van a gépesítésnek, ami kevés munkaerőt azonban ezzel meg lehet takarítani, azt amúgyis elnyeli a gazdaság. Kukorica- szállításkor például a műhelyek valamennyi munkása leteszi a kalapácsot és járműre ül. Még Alsószentmártonról is hozzák a cigányokat, közülük nem egy a szövetkezet állandó munká­sává is válik. Felesleges munkáskéz tehát Siklóson sincs. Szigetváron ugyanez a hely­zet. Dr. Krassá László, a Szi­getvári Állami Gazdaság igaz­gatója, Országgyűlési képviselő két év alatt 100 munkásától keveréket állítanak elő. Fafel­dolgozó üzemükben keresett fűrészárut gyártanak. Tehát az egyes ágazatokban a műszaki fejlesztésnek köszönhetően fel­szabaduló munkaerőre Sziget­vár ipara aligha számíthat, távolabbra még kevésbé kíván­koznak a gazdaság munkásaid Csak reálisan! A mezőgazdaságban termé­szetesen tovább csökken a né­pesség, biztosak lehetünk ab­ban, hogy a nyolcvanas évek végén, talán előbb is száz embernek tíznél kevesebb em­ber termeli élelmiszerszükség­letét. Arra azonban, hogy a mezőgazdaságból 130 000 em­ber az iparba áramlik, véle­ményem szerint nem lehet szá­mítani. A falusi fiatalok több­sége már nem választja szülei foglalkozását, az idős megfá­radt parasztok helyett gépek állnak munkába. Munkaerő- mérlegünket, iparfejlesztési el­képzeléseinket tehát az eddigi­nél kritikusabban kell átvizs­gálni. Lombosi Jenő Start előtt a cellulózprogram Befejeződött a baranyai fafeldolgozók fejlesztése Korszerű gépeket kapnak az erdömunkások A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság kedvezőtlen időszakban fejlesztette üzemeit: mire befejeződött a hosszúhe- tényi feldolgozó beruházása, beszűkültek a piaci lehetősé­gek. Az 1970-ben végrehajtott át­szervezést követően kezdték el a feldolgozó üzemek kialakítá­sát, a központi rendelkezések­nek megfelelően ugyanis egy kézbe került a kitermelés és feldolgozás. A baranyai gazda­ság nem örökölt olyan üzeme­ket, amelyekben magasabb ér­tékű félkésztermékeket állíthat­tak volna elő, ezért vált szük­ségessé a vajszlói és a hosszú- hetényi üzem bővítése. Az 1975- ös esztendőben a kitermelt fának legalább a felét feldol­gozva értékesíthették volna, ám 1976- ban megszűnt a két évig tartó konjunktúra: a legrosz- szabbkor, mert ekkorra járatták be a hetényi üzemet. A piaci felmérések szerint még ez az év is nehéz lesz a fafeldolgozó gazdaságok szemszögéből. A gazdaság 1977-ben tíz er­dészetében közel 1200 hektá­ron újítja fel az erdőket: Kör- csönye, Gyűrűfű és Kán körze­tében pedig várhatóan több mint 150 hektáros területen te­lepítenek csemetéket. Hétezer köbméterrel több fát termelnek mint az elmúlt évben, 310 000 köbmétert és fafeldolgozó üze­meiket megközelítőleg ötven­ezer köbméter bútoripari fél- késztermék hagyja majd el. A vállalat ez évre meghatá­rozott céljai közül a legfonto­sabbak: a fakitermelés gépe­sítése, a szociális körülmények javítása. Negyvenötmillió forin­tot költenek fejlesztésre. Töb­bek között tízmillió forint jut a bükkösd—nagymátéi út építé­sére, ugyancsak ennyit költe­nek szociális létesítmények lét­Ülést tartott a TOT Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Síró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának ta­pasztalatait és az idei felada­tokat. Mint megállapították, bár az elmúlt évi gazdálkodás ered­ményeit összegező zárszámadó közgyűlések még ezekben a hetekben zajlanak országszer­te, az előzetes adatokból már levonhatók a főbb következte­tések. Az elnökséq leszögezte: a szövetkezetek az elmúlt év­ben fegyelmezett munkával ko­moly erőfeszítéseket tettek a tervcélok teljesítésére, és az ez évi feladatok megoldásához szükséges megfelelő felkészü­lésre. összesen 14,5 milliárd forintot — az előző évinél két­rehozására, műhelyek korszerű­sítésére, lakások kialakítására. Az erdőművelést és fakiterme­lést könnyítő, a nehéz fizikai munkát csökkentő gépek vásár­lására tizenötmillió forintot irá­nyoztak elő: újabb Hyab-daru- kat állítanak munkába. Mind­ez azzal függ össze, hogy az utóbbi években a legnyomasz­tóbb gondjukká vált: kevés az erdőmunkás, s akik maradtak, azok is az idősebb korosztály­hoz tartoznak. Csak példaként említjük, hogy a vajszlói üzem­be huszonnégy faluból szállít­ják az embereket, de így sem tudták megakadályozni, hogy a Ganz vajszlói gyáregységébe ne menjenek át jónéhányan: a „hűtlenség" oka egyszerű, a jobb munkakörülmények. Hárommillió forintot új tech­nológiák bevezetésére költenek. Ez elsősorban a vajszlói fűrész­üzemet érinti. A közelmúltban érkezett meg a harmadik, svéd gyártmányú fakérgező berende­zés. A beszereléssel egyidőben kidolgozzák az alkalmazandó technológiát, s a tervek szerint áprilisban már működnek az új berendezések. A fejlesztés a magyar—jugoszláv cellulóznyór prorammal függ össze. Déli szomszédainkkal ugyanis két évtizedre szóló megállapodást kötöttünk, miszerint ettől az év­től kezdve több százezer köb­méter alapanyagot szállítunk két jugoszláv papírgyárba. A vajszlói kérgezőtelepre főként a déli részen működő termelő- szövetkezetek szállítják a papír- fát. Az erdőgazdaság 1977-ben árbevételi tervének mintegy ne­gyedrészét — azaz nyolcvankét­millió forintot — a külpiacokra szállított félkésztermékekből éri el. S. Gy. elnöksége milliárddal többet — fordítot­tak beruházásokra, ebből 8,2 milliárd forint jutott a gépesí­tés korszerűsítésére. Az ágazatok elmúlt évi ered­ményeit vizsgálva az elnökség megállapította; kedvezően ér­tékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésének fejlődése. Állati termékekből a tervezett­nél is nagyobb mértékben, mintegy 6,3 százalékkal növel­ték az üzemek termelésüket 1976-ban. 1977-ben — az előző évhez képest változatlan áron számít­va — 8,7 százalékkal maga­sabb termelés elérése a mező- gazdasági szövetkezetek fel­adata. A háztáji gazdaságok termelését 7,4 százalékkal kell emelni. „Ezen a zárszámadáson már nem osztottak pénzt" Közgyűlés a mohácsi Űj Barázda Tsz-ben A régebbi tsz-tagok közül so­kan emlékeznek a január, feb­ruári viharokra, azokra, ame­lyek zárszámadáskor zajlottak. Mert előfordult, hogy veszte­séges volt a termelőszövetkezet, csak nagyon keveset, vagy egy­általán nerr> tudtak fizetni, eset­leg a vezetőséggel voltak elé­gedetlenek, vagy valakinek a portája előtti söprés kavart túl­ságosan nagy port. . . Ma már alig hallani ilyenről. A mohácsi Új Barázda Terme­lőszövetkezet zárszámadó köz­gyűlése is inkább egy ipari üzem év végi termelési értekez­letét idézi. Egy valami azonban változatlan maradt: az ünnepé­lyesség. A férfiak szinte kivétel nélkül frissen nyiratkozva, a többség sötét ruhában, és na­gyon sok a fiatal arc. A vezetőség beszámolójában — ilyenkor ez elkerülhetetlen — nyakon önt bennünket a szá­mok, közgazdasági kifejezések tömege. Körülnézek: mindenki arcán feszült figyelem, nem lá­tok senkit sem bóbiskolni. Har­matos József, a termelőszövet­kezet elnöke mondta a közgyű­lés után: — A vezetőség értékelését csak a számok konkretizálhat­ják, de ezek nem megfoghatat- lanok. A tagság évközben is rendszeres tájékoztatást kap a brigádértekezleteken és a kü­lönféle tanácskozásokon. A szünetben két fejkendős, talpig feketébe öltözött néni igyekszik kifelé. — A tervtárgyalás követke­zik. Ezt már nem várjuk meg. Majd jövőre megint meglátjuk, hogy mit csináltak. Ha megér­jük ... Néhányon, élve az új nyugdíj­rendelet adta lehetőséggel, nyugalomba vonulnak. Jacht- schütz József 67 éves, 1960 óta dolgozott a termelőszövetkezet­ben. Eleinte géplakatos volt, később brigád-agronómusként az öntözést irányította. — Tizenkét holdat vittem be a szövetkezetbe. Őszintén mon­dom, egy cseppet sem sajná­lom. Együtt a rosszat is jobban kibírjuk, mint például az idei aszályt és az esős őszt. A mun­kámat mindig úgy végeztem, hogy ha valamit nem jól csi­nálok, akkor a többiektől ve­szem el a kenyeret. — Milyen volt a kereset? — Háromezenyolcszáz forint az átlagfizetésem. Bárácz János a rendelet ér­telmében most egy évvel ko­rábban mehetett nyugdíjba. Mohácson született, itt gazdál­kodott 1950-ig, akkor 16 holdat vitt a közösbe. — Az első évben alig kap­tunk fizetést, most meg ahogy elmondták a beszámolóban, 114 millió forint a közös va­gyon. Ezért mi dolgoztunk meg. De tudja, nem állhat meg az élet/ Ehhez a fiataloknak kell hozzátenni. Virágcsokorral búcsúztatták az idősebbeket a fiatalok — Forrai Aranka zöldségtermesztő és Filákovics Mária szőlőter­mesztő. Mindketten kiszesek, a tsz alkalmazottai'. — Nem akarnak tagok len­ni? Ügy néznek rám, mintha va­lami képtelenséget kérdeznék. — Miért? Teljesen mindegy. így is jól érezzük magunkat. Segítik a továbbtanulásunkat, a pénzünk is megvan. Idényben megkeresik a há­romezerötszáz forintot is, télen ezerrel kevesebbet. * Zárszámadási hagyomány, hogy este a termelőszövetkezet vacsorán, bálon látja vendégül a tagokat. Illetve vendégül lát­ják magukat, hiszen közös a vagyon. Vidám a hangulat, mintha mindenki a főnyereményt ütöt­te volna meg, pedig ezen a zárszámadáson már nem osztot­tak pénzt. Az Új Barázdánál július elsejétől (akkor január 1-ig visszamenőleg) mindenki a százszázalékos fizetését kapja. Harsog a zene, és a Béke Szálló éttermének táncparkett­jén elmosódnak a korkülönbsé­gek. Kurucz Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom