Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-23 / 53. szám
2 Dunántúlt napló 1977. február 23., szerda Hangverseny Jazz koncert, mikrofon nélkül A Pécsi Jazz Klub matinéinak sorozatában ismét olyan kuriozitásra került sor, amely zsúfolt házat vonzott vasárnap délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Központba.. A falragaszokon megjelent, Magyar- országon szokatlan hangszerösszeállítás és két kiváló „jazzman”-üak, (Szakcsi Lakatos Béla - fenderzongora és Kőszegi Imre — dob) neve hatásos „csalinak" bizonyult. Jóllehet, a koncerten „haraptunk” csak rá igazán a „horogra”. Olyan kísérlet tanúi lehettünk, amelynek egyik főszereplőjévé az akusztikát avatták. Régi — a könnyűzenében ma sokak által lebecsült, idejétmúlt, — recept szerint, erősítés nélkül szólaltak meg a fúvós hangszerek. Természetes felhangok csodálatos színei töltötték be a termet. Torzítok, mikrofonok sípolása helyett a trombita, a szakszofon, és a pózán hangszíne; a hangszerek dinamikai adottságának arányában érvényesülve, egészen új zenei atmoszférát teremtett. A leheletfinom pianisz- szimótól az érces fortisszimó- kig habzsoltuk a szép hangok özönét, s a fúvósok jellegzetes tónusának minden gyönyörűségét. Akár egy komolyzenei hangversenyen. A finom, árnyalt elemekből komponált akusztikusabb zene stílusa (Sipos Endre munkája) szemmel láthatóan jó alapul szolgált egy-egy szólisztikus improvizációhoz. Szakcsi Lakatos Béla és Kőszegi Imre egymást licitálva, invenciók halmazával lepte meg a hálás közönséget. Örömmel játszottak együtt, egymásnak, valamennyiünknek. (Kár, hogy csak alkalmi társulások hozzák ösz- sze őket, egy-egy koncerten.) Kiváló játékuk hevét és erejét partnereik csak mellékszereplőkként követhették. Dés László szakszofonjátékát elsősorban a lassú számok hajlításökkal tűzdelt improvizációi tették < ményszerűvé. Sípos Endre trombitán és basszusgitáron egyaránt muzikálisnak bizonyult. Sajnálatunkra, az együttes névleges vezetője, Friedrich Károly pozanon, a koncert kuriózum hangszerén (talán éppen a instrument „mackóssága” miatt) szépen csengő hangja ellenére elszürkült a partnerek csillogásainak fényében. Bornemissza Géza A jugoszláv szakszervezeti küldöttség A Vaskó Raicevicsnek, a Társadalmi, Közszolgálati Dolgozók Jugoszláv Szakszervezetének titkára vezette küldöttség tegnap, Neubauer József SZMT vezető titkár, Roméi sl Ferencné SZMT titkár társaságában Mohácsra látogatott. Velük utazott Gyenes Imre, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa. A jugoszláv küldöttséget a városi tanács épületében Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára, Fischer János, a városi tanács elnöke fogadta. A delegáció tájékoztatót hallgatott meg Mohács társadalmi, gazdasági, politikai életéről, a nemzetiségek helyzetéről. Ezt követően a vendégek felkeresték a Mohácsi Jenő nevét viselő városi-járási könyvtárat. Népviseletbe öltözött délszláv iskolások fogadták a küldöttséget, majd Gábor Péter, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adott átfogó képet a könyvtár munkájáról, bemutatta a könyvállományt, ezen belül a nemzetiségiek részére szolgáló műveket. Vaskó Raicevics titkár ra jugoszláv delegáció nevében köszöntötte a résztvevőket, abból az alkalomból, hogy a városnak átadja a nagyszámú szerb- horvát szépirodalmi könyvet. A látogatása Mohácson Könyveket ajándékoztak a városnak és az Öntödei Vállalatnak küldetésük — mint mondotta — viszonzása a magyar szervek tavalyi látogatásának, amikor a Vajdaságban az ott élő magyaroknak anyanyelvű könyveket adományoztak. Ez a magyar és a jugoszláv nép együttműködésének egyik szép megnyilvánulása. — A könyv az olvasó embernek mindig legjobb barátja volt, összekötő kapocs a népek között, s annak felemelkedését szolgálta az élet minden területén — mondotta Vaskó Raicevics. A továbbiakban arra kérte a délszlávokat; művelődjenek, legyenek büszkék saját történetükre, de elsősorban jövőjük felé forduljanak, együtt a magyar elvtársakkal dolgozzanak az emberek jobblétéért. A jugoszláv szakszervezeti küldöttség könyveket adott át az öntödei Vállalat mohácsi Számvetés és tisztújítás az MTESZ-nél (Folytatás az 1, oldalról) munka hasznosuljon, javaslatainkat és eredményeinket oda kell juttatnunk, ahol azok eredményeinek hasznosítása várható. Ha ezt a tevékenységet propagandának nevezzük, akkor ezt büszkén vállalhatjuk. De szervezetünk mindenkor élesen elhatárolta magát a társadalmi munka reklámozásától és különösen attól, hogy a konkrét munka helyett pallérozott mondatszerkezetekkel összeállított, használhatatlan műszaki frázisok kerüljenek tálalásra. Egyesületeinket a múltban is a szerénység és az alaposság jellemezte és ezt az utat kívánjuk követni a jövőben is. A beszámolót vita követte, amelyen felszólalt Lauly Béla, Állá Miklós, Bujdosó Attila, dr. Szemere Mátyás, dr. Fodor István, Szabó Sándor, Rikker Mihály, Czégény József, dr. Csősz Gyula, Schmalz József, Elek István, dr. Horgos Gyula és Várnai Tivadar. A felszólalásokra Török László válaszolt. Ezután kitüntetések átadására került sor. A Szocialista kultúráért kitüntetést kapta dr. Pálffy Györgynél az MTESZ megyei emlékérmét nyújtották át Hellényi Miksának, dr. Ru- gási Endrének é- dr. Szabó Dezsőnek. Végül tisztújításra került sor, megválasztották az elnökséget és a választmányt. Az MTESZ megyei elnöke ismét Jazbinsek Vilmos lett. örökös tiszteletbeli elnök: dr, Kolta János. Az MTESZ megyei társelnökei: dr. Kacskovics Miklós és Lukács János. Alelnökök: Csanádi Béla és dr. Rugási Endre, Titkár: Török László, Az elnökség tagjai és a szaktitkárok: Fodor György, Gerber György, Kovács László, Lauly Béla, dr. Majorlaki József, Par- ragi Antal, Reményi Ferenc, Rikker Mihály, Temesi Ferenc, dr. Fodor István, Szabó Sándor, dr, Naumov István, Koltai- né Fábián Ilona, Miklósvári Zoltán, Hernády Alajos, Mischl Róbert, dr. Kassai Miklós, Cakó János. A számvizsgáló bizottság: dr. Faiudi László, Hollóvári Jánosáé, Mátyás László, Radó Istvánná és Révész István, Bemutató pénteken Istváníalva A plakáton a nagybetűs cím alatt ez áll: Dosztojevszkij társszerzői közreműködésével. Az író — Császár István: „egy jóbarátom, amikor meghallotta, hogy színjátékot akarok írni Dosztojevszkij elbeszéléséből, a Sztyepáncsikovo falu és lakóiról — azt mondta: Itt van ez az ország, témáidhoz ez legyen modell. Minden el van rendezve, a díszletek, a szereplők. Ha te megírod, hogy milyen itt a színpad, akkor a szereplők is tudni fogják, hogyan bonyolítsák tovább játékukat. Megírtam. Most csak játszani akarok. Jobb, ha ezt elő^ re tisztázzuk. Egyetértek azokkal, akik szerint az emberek azért mennek színházba, hogy néhány órára kiléphessenek hétköznapi gondjaikból. Eszményem a tökéletesen korszerűtlen és ha kell erőszakkal is szórakoztató színház. El akarom érni» hogy a néző felháborodjon léha pajkosságomon, ami eltereli figyelmét- az őt szüntelenül nyugtalanító kérdésekről.” A rendező — Karinthy Márton: Romantikus, XIX. századi cselekmény vázára épül a darab, de világa, „idegállapota” XX. századi. A műfajok keveredése; a tragikomédia, a bur- leszk, a pszichológiai dráma, és a lélektani krimi — játék címszó alatt. A tehetetlenség sorskomédiája. A gonoszságnak és a jóságnak nem önmagától független, hanem helyzetekhez kötött,, egymással keveredő, plasztikus megjelenítése. Mint eddig is, ebben a darabban is a játékban tettenért valóság izgat. S mit ígér a nézőknek a „játékbeli rendező”: — „önök is látják, ez nem egy olyan avantgárd előadás, hiszen rögtön az elején lement a függöny, és súgólyuk is van középen. És, ami igen fontos, szép díszletek. Én Győry Emil és Kézdy György (Murányi Zsófia felvétele) is beállók majd á színészek közé, és nem feltűnően, de dirigálom a darabot. Igaz, hogy rettentő zűrzavar lesz az egészből, de nem kell komolyan venni semmit." V. A. gyáregységének is. Ebben az üzemben ugyanis nagyszámú szerb-horvát anyanyelvű dolgozó végez eredményes munkát. A vendégek tegnap délután ismerkedtek a Duna-parti város nevezetességeivel, majd Vas megyébe utaztak. N. I. Közművelődési aktívaülés a Baranya megyei Pártbizottságon A közművelődés időszerű kérdéseiről rendeztek aktíva ülést tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságán. A járási pártbizottságok művelődéssel foglalkozó munkatársai; a Megyei Tanács, a városi tanácsok kulturális vezetői; a járási hivatalok közművelődési felügyelői, továbbá több társadalmi szerv és tömegmozgalom megyei kulturális irányítója vett részt az ülésen, ahol Bocz József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára mondott vitaindítót. Az elmúlt mintegy két és fél év közművelődési munkájában kirajzolódó általános tendenciákról; az irányítás legfontosabb kérdéseiről, valamint a párt Központi Bizottságának 1974- ben megjelent, a közművelődés fejlesztéséről szóló határozata óta eltelt időszak munkájának néhány fontosabb tapasztalatáról számolt be a Megyei Pártbizottság titkára. Előadását vita követte. A továbbiakban március 2-án a munkásművelődésről; március 4-én a közművelődési intézményvezetők részére; 9-én a könyvtárügy, a könyvterjesztés kérdéseiről; 11-én az amatőr művészet helyzetéről és feladatairól, majd a hónap második felében a hivatásos művészek részvételével rendez hasonló aktíva ülést a Megyei Pártbizottság. JBrulkodó nyomok q 6/ü-n A szabálytalankodónak legalább a jogosítványa legyen rendben Előre kidolgozott koncepció nélkül indultunk tegnap reggel a szokásos közlekedési őrjáratra. Visszásságokra, szabálytalanságokra „vadásztunk". Két óra elteltével azzal váltunk el Járányi rendőr-őrmestertől, hogy tulajdonképpen csak bele kell nyúlni a sűrűjébe. Sajnos mindig akad megírnivaló. • A minap jelent meg ábrával a Sörház utca környékének új forgalmi rendjéről szóló tájékoztató. Csak egy pontot néztünk meg: a Sörház utca— Bástya utca találkozását. A . Bástya utcában hiányzik még a tábla,' ami figyelmeztet, hogy jobbra kis ívben nem szabad kanyarodni. Össze is találkoznak a járművek ... A 6/A utat viszont kitűnően táblázták. Mindent pontosan le lehet olvasni a táblákról. így pl. azt is, hogy a Rét utcából mindkét oldalon csak kisívű kikanyarodás lehetséges. Az útburkolaton lévő nyomok viszont félreérthetetlenül arról árulkodnak, hogy egyes járművezetők a tilalmat nem veszik figyelembe: „vidáman” átrobognak- a József Attila úton. Ugyanezt figyeltük meg a Szem- melweiss utcánál. Láttunk nyomokat, amelyek a József Attiláról, illetve a Semmelweisről nagyívű balrakanyarodástól származtak. A nyomok „elkövetői” tilosban jártak! Nem mindenütt tartják be a parkolási előírásokat. Ugye világos a KRESZ: menetirány szerinti jobb oldalon, a menetiránynak megfelelően szabad leállni. Az Acsády utcában, az AFIT-szerviz előtt viszont azt láttuk, hogy mindkét oldalon 99 azonos irányban álltak az autók. Beszéltünk a szeviz vezetőjével, Tóth Lászlóval, aki elismerte a szabálytalan parkolás tényét és kijelentette: azonnal intézkedik, hogy ez a jövőben ne forduljon elő. Jövünk fel a Munkácsy Mihály utcán és figyeljük a várakozó járműveket. A klinikánál, még az utcatorkolat beszűkülése előtt kint a tábla, ahonnan már tilos a várakozás. Rendszeresen áthágják itt a tilalmat. Most is két gépkocsi áll a táblán túl a „tiltott területen”. Az IM 39-70-es Zaporozsec és az UO 45-53-as Zsiguli szélvédőjére oda is kerül a hely- színbirságolóst jelző cédula. Az Ady Endre úton megyünk kifelé. Szemben jön egy 50-es busz, szabálytalanul kerülgeti a parkoló autókat. Kevéssel utóbb ugyanez a busz söpör el mellettünk, amikor egy lassító jármű mögött mi is lassítunk. A színhely: Rákóczi út, a Hal téri gyalogátkelőnél! A nyomába eredünk. A Szabadság úton behajt a buszmegállóba, de nem áll meg, hanem irányjelzés nékül bevág a belső sávba és 60-as sebességgel száguld a Lenin tér felé. Elébe vágunk, Járányi elvtárs leállítja, elkéri az okmányokat. Czig- ler Kálmán gépkocsivezető először nem érti, miről van szó, de aztán az őrmester mindent megmagyaráz neki. A tetejében még az is kiderül, hogy vezetői engedélye pór napja lejárt. A tanulság? Ha valaki szabálytalankodik a közlekedésben, legalább a jogosítványa legyen rendben. H. I. Sztár a Partizanka és a Rana A « •• FF jovo a „kemény búzafajtáké T anácskozás a BBR-nél A babarci búzatermelési rendszer, szakemberei, vezetői tegnap délelőtt tartották tanácskozásukat Mohácson, a Kossuth filmszínházban. A rendszergazda, a Babarci Béke Termelőszövetkezet tavaly országos rekordot ért el a búzatermesztésben. Mint Husti Mihály főagronó- mus elmondta, 700 hektáron, 68,3 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. Zömmel jugoszláv fajtákat termesztettek, közülük a Száva emelkedik ki, 74 mázsás átlagterméssel. Jó eredményeket hoztak a szovjet búzák és a magyar nemesítésű Gk—3-as, valamint a Gkf—2-es. Az elmúlt évben már eredményes kísérleteket folytattak az NS (Novo- szadszika) Rana 1, 2 és 3, valamint a Partizanka elnevezésű kemény fajtákkal. Tovább szélesedett a búza- termelési rendszer, jelenleg Somogy, Tolna és Baranya megyéből összesen 70 gazdaság tartozik a BBR-hez. Igen jó és hasznos kapcsolatot tartanak fenn a növi sadi Kutatóintézettel és a Vajdaság búzatermesztő szakembereivel. Ennek a kapcsolatnak az egyik megnyilvánulása volt, hagy a tegnapi tanácskozás egyik fő programpontja volt dr. Todor Misity profesz- szornak, az ú jvidéki búza nemesítenek előadása a legújabb jugoszláviai kísérletekről és eredményekről. Mint a professzor elmondta, náluk ebben az évben lejár a kiváló termőképességű, de gyengébb minőségű fajták, a Száva, Zlatna, Drina és a többi, úgynevezett puha búza ideje. Mór az üzemi kísérletek is jelentős eredményeket hoztak a kemény fajtáknál: az NS— Rana 1, 2, 3-nál, és különösen a Partizankánál. A professzor így érzékeltette a kemény és a puha fajták közti különbséget: „60 q Száva árban megegyezik 53,8 q Partizankával, de míg az előbbiből gyenge minőségű kenyeret, az utóbbiból kalácsot süthetünk.” A Partizankáról (amely ma Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Spanyolországban és Romániában is sztár), elmondta még a professzor, hogy jó szárazságtűrő, de elbírja a sok csapadékot is, jól termé- kenyül és a betegségekkel szemben ellenállóbb. A Rana fajták kevésbé ellenállók, de rövidebb tenyészidejűek. K. Gy.
