Dunántúli Napló, 1977. február (34. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-23 / 53. szám

1977. február 23., szerda Dunantmt napló 3 E lég egy törött villany­kapcsolófedél, repedt villásdugó... A legsúlyo­sabb balesetek okozói le­hetnek ezek a banális, ap­róságnak tűnő meghibáso­dások. Ha valahol, akkor az iskolákban és az óvodák­ban sokszoros biztonságra kell törekedni e téren. Bal­eseti forrást nem lehet megtűrni ezekben az intéz­ményekben! Balesetveszélyes iskolák? Egy ellenőrzés tapasztalatai Nagyobb fokú tervszerűségre és sürgős segítségre van szükség! Sok közölnívali igymnssal Baranyai látogatás Eszéken Ezzel szemben, mint az a Pe­dagógusok Szakszervezete Ba­ranya megyei Bizottsága mun­kavédelmi felügyelőjének kö­zelmúltban lezajlott — Komló város minden intézményére ki­terjedő, általános munkavédel­mi vizsgálatának tapasztalatai­ból kiderül — a munkavédelmi előírások maradéktalan végre­hajtása nemegyszer megoldha­tatlan feladat elé állítja az in­tézményeket. A megyebizottság a napok­ban tárgyalta meg a vizsgálat­ról készült jelentést, amelyben Zákányi Béláné munkavédelmi felügyelő foglalta össze a nyolc óvodára, kilenc általános isko­lára és két középiskolára, va­lamint kollégiumra vonatkozó ellenőrzés tapasztalatait. A hi­ányosságok hosszadalmas lis­tát tesznek ki, és kijavításuk amellett, hogy fölöttébb költ­séges, rendszerint komoly gon­dot okoz. Nincs pénz a drága szerelési munkálotok megren­delésére, ahol pedig van, más probléma merül fel. Lássunk erre egy — a jelen­tésből vett — példát. A mecsek- jánosi óvoda villanyszerelési munkálatait a Komlói Vízgaz­dálkodási Vállalat végezte 49 ezer forintért. Munkájukról egy három soros szabványossági nyilatkozatot adtak. Miután az óvoda gondnoksága a munkák befejezése után laikusként is észlelt hibákat, megkérték a Mecseki Szénbányák villamos üzemét, hogy végezzenek ellen­őrző méréseket. Kiderült, hogy igen sok a hiba. Erről a villa­mos üzem dolgozói — annak ellenére, hogy társadalmi mun­kában dolgoztak — mérési jegy­zőkönyvet adtak. Az intézmé­nyek nem rendelkeznek elég pénzzel ahhoz sem, hogy az évenként egyszer esedékes me­szelés költségeit fedezzék, eső­csatornáikat kijavíttassák. A Fürst Sándor úti óvodában a munkavédelmi ellenőrzés bal­esetveszélyes kéményekre hívta fel a figyelmet. A kéményeket meg kellene javítani, vagy el kellene távolítani. Másutt a fű­téssel, a kazánokkal van sürgő­sen megoldandó, évek óta meglévő probléma. A hibák ki­javításában sokat segítenek a város szocialista brigádjai, de minden feladat megoldását — mint az a megyebizottsági ülé­sen is elhangzott — mégsem le­het tőlük várni. A jelentés összegezésként megállapítja, hogy a komlói oktatási intézmények csak az alapvető munkavédelmi köve­telményeknek felelnek meg. De vajon elegendő-e ez? Bujdosó László, a Pedagógu­sok Szakszervezete Baranya me­gyei Bizottságának elnöke hoz­zászólásában azt hangsúlyoz­ta, hogy már az új oktatási intézmények sem felelnek meg minden tekintetben a munka- védelmi előírásoknak. Az ilyen intézmények tervezésénél az oktatásügyi szakemberek véle­ményét is meg kellene kérdez­ni. A közelmúltban épült pécsi iskolák elektromos hálózata az új szabványoknak megfelelő — cserére szorul. És ez óriási ösz- szegeket jelent egy-egy iskola esetében. ökrös Imre, az SZMT munka- védelmi osztályvezetője elmond­ta, hogy munkavédelmi szem­pontból a megyei helyzet sok tekintetben rosszabb, mint a komlói, ezért ez a gond ma­holnap politikai kérdésként ke­zelendő. A munkavédelmi fel­adatok végrehajtása a jelenle­ginél nagyobb fokú tervszerűsé­get igényel a felügyeleti szer­vek részéről. Kajtár Istvánná, a Pedagó­gusok Szakszervezete Pécs vá­rosi Bizottságának titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltató, szerelő vállalatok az utóbbi időben rendszerint el­utasítják az iskolák kis anyagi értéket, kis hasznot jelentő megrendeléseit. m Dr. Nagy Béla, a megyebi­zottság tagja annak a kérdé­sességét fogalmazta meg, hogy — bármilyen alapos legyen is a munkavédelmi helyzet kiér­tékelése — várható-e valami­lyen előrelépés ezen a téren, lesz-e foganatja az elhangzot­taknak .. . Benkő Gyula, a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának titkára a jelen­tést és a szenvedélyes hangú hozzászólásokat összefoglalva ama meggyőződésének adott hangot, hogy a már meglévő és a további ilyenirányú vizs­gálatok révén egybegyűlő, ed­dig eléggé kedvezőtlen tapasz­talatok alapján a szakszervezet a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács segítségét kéri a mostoha körülmények meg­javítása érdekében. És ezt a gyermekek biztonsá­gának legteljesebb figyelembe­vételével, a lehető legsürgő­sebben meg kell tenni; annak érdekében, hogy oktatási in­tézményeink az MSZMP KB ok­tatáspolitikai határozatának megfelelően, annak szellemé­ben tehessenek eleget felelős­ségteljes feladataiknak. Bebesi Károly Baráti fogadtatás, gazdag programok tették emlékezetessé azt a két napot, amit február 14—15-én Eszéken töltött 160 Baranya megyei diák és tanár. A külföldi utazás mindig nagy élményt jelent, ha ide a közeibe, a szomszédos testvérvárosba utazunk is, a gyerekek számára pedig többszörösen, hiszen nagy részük most lépte át először az országhatárt. Lucskos, esős idő fogadott bennünket Eszéken, ernyők alá húzódva közlekedtünk. Amíg a diákok autóbusszal városnéző körútra indultak, a küldöttség vezetőit Ivica Fekete, a Városi Tanács elnöke fogadta a ta­nács egyik impozáns termében. Jóleső érzéssel hallgattuk, hogy a két város közti kulturális kap­csolatok az oktatás területére is kiterjednek, s a múlt évben egyezmény született a testvér- városok között a tanárképző fő­iskolások és tanáraik csereláto­gatásáról valamint a Pécsett jövőre meginduló horvát—szerb gimnáziumi tagozatról. Ugyan­akkor Szlavónia és a határun­kon túli Baranya területén két magyar nyelvű iskola mellett öt másik általános iskolában is összesen húsz tanulócsoport ápolja, őrzi a magyar nyelvet. r Éneklés együtt Pirosnyakkendős, partizán­sapkás pionírok tapsoló sorfa­la között érkeztünk meg a Bo­ris Kidricről elnevezett általá­nos iskolába. Az eszéki és a pécsi gyerekek műsort adtak, az eszékiek magyar nyelven, a mieink horvátul. Nagy sikert aratott a pécsi Horvát—szerb Általános Iskola kórusa. A ba­ranyai gyerekek itt csatlakoztak NYELVI LABORATÓRIUM KECSKEMÉTEN; Kecskeméten a Me­gyei Művelődési Központ természettudományi stúdiója az 1976. év folyamán végzett kiemelkedő munkájáért jelentős anyagi tá­mogatást kapott az Országos Közművelődési Tanácstól. Kiegé­szítve a stúdió technikai felszerelését, nyelvi laboratóriumot vá­sárolhattak. A berendezés segítségével megkezdték a 8—14 éves korosztály angol, német, francia, orosz és olasz nyelvű oktatását. „Magos a rutafa...” Leánykórus a Dobó utcában „Puszta malomba' cserfa ge­renda, azon sétikál bagoly-asz- szonyka ..- hangzik fel új­ra meg újra a Bartók-mű meg­hökkentő kezdősora, s egyesül költészetté a szó és a dallam a Kertész Attila vezényelte női kamarakórus próbáján. A ta­valy megnyílt Dobó István ut­cai Általános Gimnázium má­ris jó hírnévnek örvendő ama­tőr kórussal büszkélkedhet, hi­szen sok egyéb eredményük mellett tavaly nyáron nyerték el a Magyar Rádió „Éneklő If­júság" mozgalmának nagydí­ját. * Fiszter Gyuláné igazgatóval és Kertész Attila ének-zene sza­kos szakfelügyelővel, a kama­rakórus vezetőjével beszélge­tünk: — Együttesünk a Janus Gim­náziumban kezdett formálódni — vázolja az alakulás periódu­sát Kertész Attila. — A Dobó utcai gimnázium megalakulá­sával a Janusból ide tevődött át az ének-zene tagozat, s ez­zel az énekkar is. A nagy együttesből kivált kamarakórus Bartók Béla nevét viseli, s-ez a profilját is meghatározza: leg­főbb feladatunk Bartók női kar­ra írt műveinek színvonalas tol­mácsolása, valamint Kodály és a mai magyar, illetve pécsi ze­neszerzők, Tillai Aurél, Várnai Ferenc műveinek és persze más kórusnlűveknek, így pl. a XVI. századi madrigáloknak a meg­szólaltatása. Tavaly igen sikeres évet zár­tak: a pécsi kamaraestéken el­nyerték a város 1975. évi nívó­díját. Aranyérmet hoztak el Szolnokról, ahol a társadalmi ünnepségeken szereplő kórusok együttessel gazdagodott, ün- országos találkozóján vettek népségeinket, az iskola életét részt. Ezután jött az Éneklő If­júság nagydíja és a vele járó lemezfelvétel. — Mi a legfőbb célja a kó­rus előadásmódjának kialakítá­sában? ^ — Pontosan megtervezett hang képzésekkel az egységes kórushangzást, egy bizonyos fo­kú hangzáskultúra kialakítását tűztük ki célul. — Emberi, pedagógiai szem­pontból mit szeretne elérni? — Munkánk nagyon sok fá­radsággal jár, mégis sikerült elérnem, hogy a lányok kész­ségesen vállalják az erőfeszíté­seket. Kórustagnak lenni isko­lánkban kitüntetést jelent, így aztán az utánpótlás nevelése sem okoz nehézségeket. — Milyen iskolákból érkeznek a gyerekek a gimnázium ének­zenei tagozatára? — Minden kórustagunknak van bizonyos zenei előképzett­sége, a kamarakórus tagjai kot­tát is jól olvasnak. Sok jó diá­kunk érkezett Komlóról, Tóth Ferenc keze alól, a siklósi és a Mátyás király utcai ének-zene tagozatos általános iskolákból. Nincs olyan kikötés, hogy hang­szert is kell ismerniük, én azon­ban megpróbálom erre rávenni diákjaimat, hiszen a legtöbb­jük • zenetanárnak, tanítónak készül, s később jó hasznát lát­ja a hangszerismeretnek. — Fiszter Gyuláné, a gimná­zium igazgatója hogyan látja a Bartók-kamarakórus és a nagyegyüttes szerepét az is­kola közművelődési program­jában? — Nagy öröm számunkra, hogy iskolánk élete mindjárt az indulásnál ilyen színvonalas A Szovjetunióban ismert tanárokkal, zenepedagógusokkal és orvosokkal közösen olyan módszertani eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével már 4 éves korban meg lehet kez­deni a gyermekek zenei nevelését. Ezzel három éven keresztül fokoza­tosan hozzászoktatják őket a hang­szerhez: pl. hegedűhöz vagy zongo­rához; módszeresen fejlesztve a gyermekek alkotó fantáziáját, zenei gondolkodását. Képünkön: a gyere­kek örömmel énekelnek a foglalko­zások keretében. színessé tette a munkájuk, és hadd említsem meg, hogy Ker­tész Attila sok éves fáradozá­sáért tavaly augusztus 20-án el­nyerte a „Szocialista kultúrá­ért” kitüntetést. Igen, hiszen a beszélgetés, majd a próba folyamán egyre inkább kiderül, milyen tömér­dek önzetlen munka húzódik meg szürkén, szerényen e díjak, fellépések és a kitüntetés mö­gött. Ilyen színvonalú együttest nem lehet a Rendtartás biztosí­totta heti négy óra alatt meg­teremteni, az ilyen amatőrcso­port nemcsak szakmai, de em­beri kapcsolatokat is feltételez. Utóbbi az első másodpercek­ben kiderül, ahogy Kertész At­tila a kórus elé áll. Negyven lány mosolyog, sugdolózik, majd egyszerre megszűnik a nyüzsgés, pendül a hangvilla, felröppen az ének: „Magos a rutafa, ága elága­zik .. Együtt énekelni szép, föleme­lő érzés. Egy kicsit irigylem a gyönyörűen éneklő negyven lányt... • G. O. vendéglátóikhoz, ezt az estét ugyanis eszéki családoknál töl­tötték, akik elhalmozták őket vendégszeretetükkel, kedvessé­gükkel. A Boris Kidric iskola tanárai­val, igazgatójával beszélgetve öröm volt hallgatni, hogy sok követésre méltó példát láttak pécsi kollégáiknál, a Bánki Do- nát utcai általános iskolában. Mint elmondták, elsősorban szo­ciális ellátás, társadalmi gon­doskodás területén akarják ka­matoztatni a Pécsett látottakat. A Gyermek­színház A megyeszékhelyünkön is vendégszerepeit „Ognjen Pá­ca” Gyermekszínház igazgató­ja, csoportunk házigazdája, Ivan Balog, fiatal városnak mondta Eszéket, ahol 40 000 gyermek él, és minden negye­dik eszéki lakos tanul. A Hor­vát Nemzeti Színház mellett ön­álló társulattal és repertoárral működő Gyermekszínház tehát fontos feladatokat lát el. A vá­ros munkásnegyedében, az ál­talunk is megtekintett Saponia Vegyigyár tőszomszédságában elhelyezkedő színházba autó­buszok szállítják a nézőket. (Ez a városrész, valamint Eszék fő­tere a nagy átépítések idősza­kát éli —, szabadkoztak házi­gazdáink. Szanálások és új vá­rosrész létrehozása szerepel a külváros rekonstrukciós tervé­ben, a Köztársaság tér alatt pedig bevásárlóközpont épül már jó ideje). A Gyermekszínház két elő­adása a színházi játék sajátsá­gos, friss és életszerű felfogá­sáról tanúskodott, s nagy elis­merésre talált a baranyai gye­rekek és a csoport felnőtt tag­jai között is. Felszabadult, já­tékos színészi produkciókat lát­tunk. A színház komplex hatá­sokra törekedett, s ezt el is érte a színpadi technika (fény- és hanghatások, vetítés), vala­mint bábok és színészek együt­tes szerepeltetésével, egymást kiegészítő együttműködésével. A nagysikerű előadás után né­hány perccel a színészek is csatlakoztak a városba tartó csoportunkhoz. Meglepetve fe­deztük fel egyikükben az imént még aggastyánt játszó fiatal színészt. A maszkot lemosva ők is a házigazda szerepét vették át az elkövetkezendő napon. Jó érzéssel búcsúztunk Eszéki vendéglátóink figyel­messége minden várakozást fe­lülmúlt. Dédelgetett vendég volt a 160 baranyai tanár és diák. Autóbuszunkban nem hallga­tott el a harmonikaszó, az ének: — Haj veselo je sve se/o ... — zengett a mulató­nóta az érzelmes, busongó da­lokat váltogatva. Búcsúebédün­ket nagy vigasságban, zeneszó mellett töltöttük barátainkkal, és hamarosan vidám kólót járt a társaság. Jó érzéssel búcsúz­tunk eszéki barátainktól. Vala­mennyien örömmel nyugtázzuk a városaink között elmélyülő kulturális kapcsolatokat, melyek egyre inkább baráti munkakap­csolatokká alakulnak, hiszen valóban sok a közölnivalónk egymással. Gállos Orsolya Színházi vezetők tanácskozása Kedden a margitszigeti Nagy­szállóban megkezdődött a szo­cialista országok színházi fő­osztályvezetőinek tanácskozása. A péntekig tartó összejövetelen kilenc szocialista ország szín­házi szakemberei találkoznak. Megtárgyalják a szocialista színházművészet időszerű kérdé­seit, és a konzultatív jellegű ta­lálkozón szó lesz a szocialista országok színházi kapcsolatai­nak bővítéséről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom