Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-19 / 18. szám
1977. január 19., szerda Dunőntmt napló 3 Baranya legjobb krónikása Bősz József Bolyban, Baranya megye egyik olyan tanácselnöke, aki helytörténetkutatással és falukrónikaírással is foglalkozik. Nemrég a Megyei Levéltár a több mint 300 krónikaíró közül az ő, 1975. évi falukrónikáját találta a legjobbnak és „Baranya megye legjobb krónikása" című oklevéllel jutalmazta szerzőjét. Nem a régmúlt történelmi és néprajzi tárgyai között találkoztam vele, hanem elnöki szobájában. — Ügy akarjuk településünk múltját feltárni, bemutani, hogy a jelenhez szóljunk, a most élő falubéliekhez. Célunk, hogy a helytörténettel történelmi ismeretet is nyújtsunk, elismertessük a régvolt és jelen értékeit, az érzelmeket a község, a közösség szeretetére hangoljuk. Egészséges lokálpatriotizmust szeretnénk. A múlt tapasztalatai alapján úgy okulunk és tervezünk, hogy a jövőben mind kevesebb hiba jellemezze munkánkat. Négy év krónikája már bekötve, az 1976-os most készül. Nemcsak szerkeszt, de összegyűjti az adatokat, anyagokat, dokumentumokat is. Monyoró- don született, most 45 éves, Bolyban 1963 óta tanácselnök, előtte számtan-fizika tanár, tanársegéd, szakfelügyelő volt. Boly helytörténetével 1965 óta foglalkozik. Szelektálni nem kis dolog, hisz például a krónika évkönyv-fejezete majdan értékes forrás lesz a történelem- kutatóknak. — Kronológiai sorrendben az összes társadalmi rendezvényről megemlékezem, de bekerül egy-egy intézmény, üzem megalakulásának évfordulója, átszervezés, a személyváltozás ugyanúgy, mint a rendkívüli időjárásváltozás, vagy katasztrófa, sok embert foglalkoztató, közhangulatot formáló esemény, humoros, anekdotába illő sztori. A szokásokról sem feledkezem meg. Vezetem a környékből való beköltözések Bősz József Közhasznú helytörténetírásra törekednek időpontjait is. Legfeljebb egykét napot kések, de inkább azonnal megírom az eseményt. Csak a jobb oldalt vezetem a kéziratban, mert év végéig a bal oldalra még sok módosítás, „hibaigazítás" is befuthat. Az idősek nagyon vonzódnak a falukutatáshoz: ezentúl a legidősebbek visszaemlékezéseit is feljegyzem. Igaz, „benne van az eseményekben”, de utánuk járni is kell. A tanácson a kollégák már mindnyájan „besegítő krónikások”: ha fontos, megörökítendő tényre bukkannak, azonnal mondják. Az élmény- szerűség miatt az események résztvevőivel is elbeszélget. Ezeket az egyéni véleményeket, párbeszédeket is rögzíti. A krónika összefoglaló, elemző részében év végén a következő tematikák szerint csoportosít: mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, kultúra, egészségügy, kommunális helyzet, életszínvonal, irányítás, igazgatás és lélekszámalakulás. Itt építi be a zárszámadások, más intézmények összefoglaló jelentéseinek általánosítható, lényeges tapasztalatait — rendkívül kritikusan. — Saját községemet kapom vissza, jobban tájékozódom, könnyebben alkotom meq az összképet, vonom le a következtetéseket. Az összefoglaló részt megvitatjuk az ötven tagú tanácsülésen, hogy valóban tárgyilagosak legyenek a következtetések. Tervezzük, hogy a krónikákat a könyvtár olvasótermében olvashassák az érdeklődők, mert ezt rég igénylik. De kiállítjuk majd a krónika harmadik fejezetének, a dokumentumgyűjteménynek is legszebb „leleteit”, az újságcikkeket, fotókat, jegyzőkönyveket', meghívókat, tagkönyveket, tervdokumentációkat. Eddig ezer oldalt tesz ki az öt krónika dokumentumanyaga, míg az évkönyvrészek 600, az összefoglalók pedig 300 oldalasak. Ezen kívül mozgófilmeken, üveges diákon örökítették meg az új és régi létesítményeket. Nélkülözhetetlen partnerei a nemzetiségi diákotthonban és az általános iskolában működő honismereti szakkörök. A szájhagyományban élő földrajzi neveket gyűjtötték össze: 181-et mentettek meg. A falumúzeumot a volt hercegi, erdészeti épületben szeretnék berendezni, addig is a leletek jó szemléltető-eszkö- zei a tanításban. Boly nagyközség lesz még idén. Ez alkalomból monográfiát jelentetnek meg, közhasznú kézikönyvet, mely nemcsak a történelmet, néprajzot mutatja' be, de tartalmazza a gazdaság- és természetföldrajzi tudnivalókat is. Közhasznú helytörténétírásra törekednek. Olyanra, melynek tapasztalatait a gyakorlatban használhatják fel, így elsősorban a vezetésben, valamint a történelem- és községszeretet elmélyítésében. — Csuti János — Magyar televíziós filmsiker Moszkvában Magyar siker született a moszkvai televíziós folklór- film-fesztiválon, — amelyet kétévenként rendeznek meg a Szovjetunió fővárosában. A 24 ország részvételével lebonyolított seregszemlén a 25 tagú zsűri, — melynek Igor Mojszejev volt az elnöke, magyar tagja pedig Lengyelfi Miklós, a televízió népzenei rovatának vezetője. — egyhangúlag a Magyar Televízió „Sárközi lakodalmas” című produkciójának ítélte a zsűri díját. A filmet Bónis Gyula operatőr fényképezte, Szécsényi Ferenc volt a rendezője, szerkesztője pedig Lengyelfi Miklós. Oipfemások a pálya előtt (2.) Az elhelyezkedés új rendje a jogászoknál • Megpályázható állások • Előnyben a vidék Az ősszel megszületett új szabályozás változást céloz a fiatal jogászok elhelyezkedésében. Lényege: az Igazságügyi Minisztérium összeállítja azoknak a munkahelyeknek a jegyzékét, ahová a frissen végzett jogászokat fel lehet venni. Más munkahely nem írhat ki pályázatot, nem alkalmazhat friss diplomást, és fordítva; a friss diplomás más munkahelyen nem vállalhat jogászi állást. Az Pápán él és dolgozik Dómján Imre, egy kovácsdinasztia utolsó tagja. Amikor a kalapácsot leteszi, hobbyból miniatűr, működőképes szerkezeteket, gépeket konstruál, a többi között félarasznyi esztergát és zenélő vízimalmot is készített. Képünkön: nehéz és szép mesterségének címere, az általa kovácsolt díszkapu. A* összegezés és tervezés Időszakai m láloyalás a pécsi régészeknél A jakabhegyi vaskori halomsír kőgyűrűje. Maráz Borbála felv. Mi újság a JPM régészeti osztályán? Amikor a hideg idő az íróasztal mögé űzi a régészt, fagyszabadságra utalja az ásatási munkásokat, kezdetét veszi a belső múzeumi munka. Ilyenkor dolgozzák fel a kutatók a hazai és külföldi szakmai közönség számára az előző év leleteit. Ez a tudományos feldolgozás, a tárgyi dokumentumok, fotók, rajzok, ásatási naplók tisztázásának, elrendezésének az ideje. Az 1976-os év munkáiról beszélgetve Maráz Borbála, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának a vezetője a Szava és Lánycsók melletti ásatást említi elsőnek, ahol a legkorábbi történeti korból kerültek elő emlékek: — Ez a feltárás ugyan nem látványos, mégis nagyon értékes i. e. 1900—T7Q0 körüli korabronzkori leletanyagot hozott napvilágra. Mennyiségi és esztétikai szempontból is igen jelentős bronzkori tárgyak kerültek elő Ecsedy Istvánnak, a terület kutatójának munkája nyomán. Ecsedy idei programja is hasonló telepek feltárása, ugyanis annak a Dunántúlon élt kora-bronzkori népnek a nyomába akar eredni, amelyről eddig kevés tárgyi dokumentumot tud felmutatni a régészet tudománya. — És a széleskörű érdeklődéssel kísért jakab-hegyi ásatások? (Az őskori telep feltárását Horváth László nagykanizsai régész és Maráz Borbála végzi.) — Nemcsak idehaza, de Eu- rópa-szerte széleskörű érdeklődés kíséri a kulcsfontosságú lelőhelyként számontartott Ja- kab-hegyet. Fennsíkján ugyanis a bronzkor végétől a római hódításig tartó időszak valameny- nyi népe megtelepedett. A sok egymásra települt réteg feltárásával tehát Dunántúl vaskori (rómaiak előtti) történelmének legtöbb kérdése megválaszolható. Azt kell a régésznek kiderítenie, kik voltak a Jakab- hegy lakói. Ritka szerencse a szakember számára, hogy itt együtt található meg a vaskori temető, s a település. A fennsík ugyanis lehetőséget adott a tartós letelepedésre, mivel egy vízzáró kőzetréteg biztosította a magasan fekvő terület számára a vizet. Az életfolytonosság a középkoron át a XVIII. század végéig fennállt. A XIII. század második felében Bertalan pécsi püspök a Jakab-hegyet szemelte ki a Pécs környékén élő remeték lakóhelyéül, s ezzel megalapozta az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet, a pálosokét. A kolostor életét is az a geológiai különlegesség határozta meg, ami a vaskori telepét: víz, sőt őskori mesterséges tó (halastó) látta el a szerzeteseket ivóvízzel, s élelemmel. Nagy kiterjedésű kert, műhelyek, gazdasági épületek, s persze templom tartozott a rendházhoz. A többszöri átépítést megért pálos kolostort Kárpáti Gábor régész tárja fel. A járókelőt bosszantják, a régész számára viszont kincseket hoznak napvilágra a belvárost felszabdaló csatornázások, vagy a sok gondot okozó pécsi pincék. — A belvárosban folyó munkálatokat a régész sem nézheti ölhetett kézzel — folytatja Maráz Borbála. — Kárpáti Gábor feladata a leletmentés az eltűnt Pécs területén, a középkori utcák, épületek, kutak, fürdők, kolostorok helyének, egyszóval a városalaprajznak a tisztázása. Munkájának kiemelkedő eredménye a Munkácsy utcában napvilágra került domonkos kolostor, melynek helye most tisztázódott. 1977ben is folytatódik a környék ásatása, mivel úgy tűnik, hogy a mai Munkácsy utca 8-as számú ház is középkori épület, sa kolostor része lehetett. A Janus Pannonius Gimnázium udvarán betemetett középkori kútból, a Sallai utcában egy hajdani fazekasműhelyből került elő gazdag, sokatmondó leletanyag. Pécs gazdag középkori múlttal rendelkezik, de csak találgathatjuk, hogyan nézhetett ki a középkor idején. Erről szeretnénk többet megtudni, s 1978- ra összegyűjteni egy kiállításra való anyagot városunk középkori emlékeiből. — A mohácsi csata évfordulóján, 1976-ban, újra sokat foglalkozott a nagyközönség, s a szakmabeliek serege a csata helyével. Mi a régészet állásfoglalása e pillanatban? — öt tömegsírt ismerünk a mohácsi csatahelyen, Papp László régész az eltűnt középkori falvak helyét is megtalálta. A régészet állásfoglalása, hogy az öt tömegsír területén a magyar tábor állt, s a sírban eltemetett halottak azok a szolgák, apródok, őrök, akiket a király a csata idején a szekértábor őrizetére rendelt. A tömegsírok arról árulkodnak, hogy a török a sáncárokba hajigálta a magyar tábor lemészárolt helyőrségét. A régészet tudománya a maga eszközeivel egyelőre ennyi támpontot adott a történészeknek, hadtörténészeknek. A 30 négyzetkilométer területű csatatéren a régészeti kutatás 1976-ban lezárult. A tömérdek leletanyag most a kibővült restaurátor-műhelyben rendeződik el, egészül ki avatott kezek munkája nyomán. A régész pedig rögzíti a tényeket, rokon vonásokat keres, tisztázza a kérdéses pontokat. A jó idő beköszöntésével pedig újra tovább folyik majd a terepmunka Pécsett, a Jakab-hegyen, Lánycsókon — mindenütt, ahol a föld felszínre dobja jól őrzött kincseit. Gállos Orsolya Igazságügyi Minisztérium pedig éppen annyi meghirdethető állást írt ki az idén, mint ahányon végeznek. Vagyis: 410-et. A végzősök között izgalom futott át: „A jobb helyeket majd többen pályázzák meg, a gyengébbeket kevesebben, nem lesz-e ebből protekcionizmus?” — A Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán azonnal megszületett az intézkedés, a megnyugtatás és az igazságos kiválasztás szándékával: összeállítanak egy sorrendet, a végzős növendékek eredményei, képességei alapján. De mi lesz, ha a vállalatok ezt nem veszik figyelembe? — kérdeztek tovább a hallgatók. Valóban, a munkahelyekről érkezett pályázatok többségének a végén ott áll, hogy a másik két jogi karra is elküldték a kiírást. Az országban engedélyt szerzett 410 munkahely közül majd háromszáz Pécsre, vagy Pécsre is küldött igényt. Jogos tehát az izgalom: minden munkahely arról a karról választja ki a végzőst, ahonnét a legjobb javaslata jelentkezőt kapja. Végül a legfontosabb kérdés: mi lesz azokkal, akik kimaradnak, sem ők nem kellenek az általuk kiválasztott munkahelyen, sem nekik nem kell másik ajánlott munkahely. így alakult ki a vélemény: a fiatal végzősök elhelyezkedésének új rendszeréről majd a második szakaszban dől el, hogy beválik-e, vagy sem. Mert két eset van. Vagy a kimaradottaknak még egyszer megszervezik az elhelyezést ugyanolyan rendszerben, mint az első futamban. Vagy pedig a kimaradottak az előbbi évekhez hasonlóan szabadon pályázhatnak. Akkor pedig semmit sem ér az új szabályozás, hiszen munkahely és jogász egyaránt szándékosan megvárhatja a második futamot, s máris kijátszotta a jogszabályt. Ezért megszületett a döntés: a kimaradottak számára az első nekifutás szerinti elhelyezkedési rendet kell megismételni. Az eredmény még nem rajzolódott ki. Egy biztos: sok olyan jól fizető munkahely esett ki a sorból, amely eddig vonzotta a jogászokat, de a közérdek alapján ott nem annyira fontos a munkába állításuk. A Tiszántúl, az ország északkeleti része, továbbá az igazságszolgáltatás és a közigazgatás részesül előnyben. Kár, hogy a jogalkotók nem gondoltak rá: a jogászok a naptári év elején fejezik be tanulmányaikat. Vagyis nem júniusban, hanem januárban, februárban telik le számukra a kilenc félév. Ezért az elhelyezkedés új rendjét a három jogi karon nehezebb megszervezni. A végeredményt tehát majd az idő dönti el. Földessy Dénes Rádiós nyelvi bizottság A rádió-nyelv gondozására, nyelvi kultúrája színvonalának emelésére állandó nyelvi bizottság alakult a Magyar Rádióban. Elnöke Bozó László főrendező, társelnök Deme László nyelvészprofesszor. A bizottság — amely a rádiós szövegek nyelvhelyességének vizsgálatával, elemzésével foglalkozik — a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének egy-egy meghívott képviselőjéből, valamint Cserés Miklós dr. rendezőből, Rap- csányi László riporterből és Szathmári István nyelvészprofesszorból áll.
